Hajdú-Bihari Napló, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

Objektív akadályok Köztudomású, hogy az ob­jektív fogalmán tőlünk függet­len, akaratunkkal, szándéka­inkkal nem befolyásolható dol­got, jelenséget értünk, aminek ez a tőlünk függetlenül létező volta jórészt a tárgyi körülmé­nyekben rejlik. Objektíven lé­tezik az egész anyagi világ. Objektív körülmények között folyik az emberek egyéni és társadalmi tevékenysége. Az ipari és mezőgazdasági ter­melőtevékenység is nap mint nap a munkát nehezítő, gátló objektív akadályokba ütközik. Egy termelőkollektíva számá­ra ugyanis objektív, általuk legtöbbször nem befolyásolha­tó, ha nincs elég nyersanyag ha nincs elég munkaerő, ener­gia, vagy a kukoricatáblák nem kapnak elég esőt. Ezek az okok természetesen sokszor el­fogadhatóan indokolják a gaz­dasági eredmények elmaradá­sát. Mostanában azonban mint­ha túlságosan megszaporodott volna a párt- és állami szervek előtti beszámoltatások során az objektív akadályokra való hi­vatkozás. A mai világgazdasági hely­zet valóban sok objektív ne­hézség, alap- és nyersanyag, gép- és eszközbeszerzési gond elé állítja a népgazdaságot — végsősoron a gazdálkodó egy­ségeket. Senki sem mondja, hogy könnyű egy termelőkol­lektíva helyzete, ha kis vagy nagy részben importnyers­anyagból, importkorlátozások­kal és gazdasági szabályozók­kal körülbástyázva, a gazdasá-­­gi és politikai élet összes já­tékszabályát betartva, a párt- és állami szervek által elvárt módon a közvélemény által sürgetett terméket kell termel­nie. Ehhez bizony az üzem va­lamennyi dolgozójának lele­ményességére, ötletességére, irányító, szervező és végrehaj­tó gárdájának akaratára és te­hetségére van szükség. De hát az ipari és mezőgazdasági ter­melőtevékenység soha nem volt semmilyen szinten köny­­nyű feladat. Egy nyílt gazda­ság objektív adottságainak, törvényeinek, szabályozóinak útvesztőjében egy üzem vagy szövetkezet által követendő utat megtalálni nem gyerek­játék. De az emberi szabadság az objektív nehézségek között megtalált legjobb út és azon való haladás, a felismert szük­ségszerűség és ennek megfele­lő cselekvés — ahogy erre En­gels rámutatott. Vannak külső nehézségeink. De vajon olyan sok, mint ami­lyen gyakran hivatkozunk reá­juk? Objektív akadály, ha nincs elég hengerelt áru, üveg, csavar, színesfém vagy bőr — igaz. Objektív nehézség a munkaerőhiány is. De hány üzemben fordul elő, hogy azért megy el a munkások fe­le szép lassan, mert rossz a munkahelyi légkör, mert kap­kodás folyik? A munkaerő­­hiány az ilyen helyeken is ob­jektív jelenség? Egy új helyre kerülő vezető még hivatkozhat arra a beszá­moláskor, hogy ott egy kiala­kult adottságot talált. De med­dig? Jövőre már az is objek­tív nehézség lesz, amit ma el­rontunk. De ugye akkor már nem objektív nehézségnek, csak rossz munkánk eredményének fogjuk nevezni? lT H­­AJDUIHftl! Világ proletárjai, egyesüljetek! ^^ll||fllpp| |pF ÉVFOLYAM |||p 60. SZÁM l­p |* J^BF 'W ft jB§ jB p ÁRA: 1,20 FORINT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ünnepség résztvevői Kodály Zoltán emlékezetére Emlékünnepség a zeneművészeti főiskolán „Nem lehet egészen boldog em­ber, akinek nem öröm a zene. Er­re az örömre azonban meg kell ta­nítani az embereket” — idézte teg­nap délelőtti megnyitó beszédében Borbély Miklós, a Debrecen megyei városi Tanács elnökhelyettese Ko­dály Zoltán szavait. Azon az ün­nepségen — ünnepségsorozat kez­detén — hangzott el e kodályi gondolat, amelyet a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nárai és diákjai rendeznek Kodály Zoltán születésének 95. és halálá­nak 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen — amelyen meg­jelent többek között Pataki György, a városi pártbizottság titkára is — arról a nemes szándékról beszélt az elnökhelyettes, amellyel Kodály szellemi örökségét ápolja, éleszti a főiskola — s általában a városbeli zenei oktatás. — örülünk e rendezvénysorozat­nak, mert általa a mester zenemű­vei, pedagógiai munkásságának ér­tékei válnak egyre közismerteb­bekké, s élővé az a hagyomány, amely a művészt városunkhoz fű­zi. Ezek közül a legjelentősebb ta­lán, hogy Kodály, a debreceni ze­neoktatás iránti megbecsülés jele­ként, még életében nevét adta a vá­ros zeneművészeti szakközépiskolá­jának. Kodály életműve elevenen hat: célunk, hogy ez a program, a mi lehetőségeink között , mara­déktalanul megvalósuljak. A március 11-i ünnepség a díja­zott diákköri dolgozatok ismerteté­sével folytatódott: a tudományos diákköri pályázat és a szolfézsver­seny díjait Kodály Zoltánná aján­lotta fel. Délután a főiskola tanárainak előadásait hallgatták meg az érdek­lődők, este fél nyolc órakor pedig emlékhangversennyel adóztak a kórusok Kodály emlékének. A kon­certen Kodály női karra írt művei­ből mutatott be egy csokrot a nyír­egyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola női kara, a debrece­ni Kodály Zoltán Zeneművésze­ti Szakközépiskola Kodály leányka­ra, valamint a Zeneiskolai Tanár­képző Intézet debreceni tagozatá­nak női kara. Fehér Ottó, Kövics Zoltán, Szesztay Zsolt és Gulyás György karnagyok vezényletével. Ma, március 12-én délelőtt szol­fézsversenyt rendeznek a főiskola 1. számú termében, s a kétnapos ünnepségsorozat az esti, fél nyolc órakor kezdődő emlékhangverseny­­nyel zárul. A koncerten a főiskola művésztanárai és a vegyes kar lép­nek föl. Borbély Miklós megnyitó beszé­dét mondja Több és minőségileg jobb tömegtakarmányt A takarmánytermelés mennyisé­gi és minőségi fejlesztésével kap­csolatosan szervezett tanácskozást Debrecenben a Hajdú-Bihar me­gyei Termelőszövetkezetek Szövet­sége. A megbeszélésen a megye 45 termelőszövetkezetéből 65 szakem­ber vett részt az előadásokon és az azt követő vitában. Az állattenyésztés fejlesztésével sem mennyiségileg, különösen pe­dig minőségileg nem tart lépést na­gyon sok ütemben a takarmányter­melés. Pedig a nagyobb tervek, a feszített program, a magasabb hoza­mok elérésének alapvető feltétele a tervszerű, jó takarmányozás. A ta­nácskozás célja volt többek között: keresni a módját és lehetőségét an­nak, hogy magasabb legyen a siló­­kukorica termésátlaga, jobb legyen a pillangósok aránya, nagyobbak legyenek a hozamok, s különösen nagy hangsúllyal került terítékre a szállítás, tárolás, feldolgozás és fel­­használás. A szakemberek részére Józsa László adjunktus tartotta az első előadást a fehérjeprogramról, s ezen belül nyomatékkal szólt a ta­karmánycirok termelésének lehető­ségéről, felhasználásának módjáról, eredményeiről. Elsősorban a gyen­gébb, szikes talajokon vannak a termelésével jó tapasztalatok. Az állami gazdaságok eredmé­nyeiről, az elmúlt esztendőkben ilyen irányban szerzett tapasztala­tairól dr. Papp Imre megyei főosz­tályvezető-helyettes tartott tájékoz­tatót. Dr. Herold Isván docens a szá­las takarmányok tartósításáról és felhasználásáról szólt előadásában. Szakmunkásképzés és világnézet 3. oldal Szerelik az új kenyérgyárat 1. oldal Hovanscsina 5. oldal Mai számunkban: Építési napok Nádudvaron A Nádudvar nagyközségi Ta­nács, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet KISZ-bizottsága és az ÁFÉSZ rendezésében építési napo­kat tartanak március 13-tól 16-ig. A program vasárnap délelőtt 10 órakor vásárlással egybekötött áru­bemutatóval kezdődik a helybeli TÜZÉP-telepen. A következő na­pokon előadások hangzanak el az építkezésekkel, a hitelfelvételek­kel kapcsolatban s tájékoztató hangzik el a tsz által a tagoknak nyújtott lakásépítési alapról. Az építési napok ideje alatt ál­landó kiállítás lesz a tsz művelődé­si házában, amit délelőtt 9 órától 17 óráig lehet megtekinteni. Forradalmi ifjúsági napok Megyei megnyitó a sportcsarnokban Vasárnap délután két órakor hi­vatalosan is kezdetét veszi a forra­dalmi ifjúsági napok megyei ren­dezvénysorozata. A három tava­szi évfordulóhoz, március 15-höz, 21-hez és április 4-hez kapcsolódó ünnepséget Debrecenben a városi sportcsarnokban rendezi meg a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága. A nagygyűlésre kétezer fiatalt várnak. A megye városait és járá­sait száz-száz KISZ-tagból álló küldöttségek képviselik a rendez­vényen. A tervek szerint ünnepi beszédet mond Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. A három nagy tavaszi történelmi eseményt idéző szavak után színes műsort tekinthetnek meg a résztve­vők. Fellép a Ki mit tud? elődön­tőjéből továbbjutott MGM irodal­mi színpada, Ács Enikő, Bacsa Fe­renc, Szentgyörgyi Rozália, G. Nagy István dalénekes, a balmazújvárosi úttörőzenekar, az Ifjú Gárda zene­kar, a Motolla és a Délibáb népze­nei együttes, a Debreceni Népi Együttes, az Építők Hajdú Tánc­­együttese, a Debreceni Dzsessz­együttes, a Panta Rhei, a Color, a Lux együttes, Kecskés András pan­­tomimos, a Buborék együttes, a Tóth Árpád Gimnázium modern gim­nasztika csoportja. A műsorban közreműködik Varga István, a Debreceni Dózsa sportolója és Weisz György előadóművész. A forradalmi ifjúsági napok ke­retében hétfőn folytatódnak azok a beszélgetések, amelyek témája a Hogyan éljünk? kérdése. Március 14-én délután három órakor a Tóth Árpád Gimnáziumban és a 109. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben lesz központi szervezésű rendezvény. s­­ők­ hete Józsán Egyhetes programot szervezett a Hajdúböszörményi ÁFÉSZ Józsán, a szövetkezeti nőtagság és a lakos­ság részére. A program március 7-én a községi kultúrházban bútor­kiállítással, s a Hajdú Áruház ta­vaszi divatbemutatójával kezdő­dött. A manökenek szerepét a szö­vetkezet KISZ-fiataljai vállalták. A nők hete programját Oláh Imré­né, az ÁFÉSZ nőbizottságának tit­kára nyitotta meg. Március 8-án egész napos tejter­mék-kiállítást rendeztek tanács­adással szintén a kultúrházban. Március 9-én a józsai asszonyok és lányok nők fóruma keretében vitatták meg a helyi ellátás prob­lémáit. Ez alkalomból cukrászsü­temény- és félkész cukrászkészít­mény kiállítást is tartottak. A további program szerint már­cius 10 és 11-én a kultúrházban konzerváruk bemutatójára és kós­tolójára került sor, az érdekelt nagykereskedelmi vállalat képvise­lőinek szakmai vezetésével. A Jó­zsán tartott nők hete „A háziasz­­szony kérdez az eladó válaszol” cí­mű kerekasztal-beszélgetéssel zá­rult. A FORRADALOM ÉVFORDULÓIDRA ÚJABB CSATLAKOZÁSOK A CSEPELIEK FELHÍVÁSÁHOZ Amióta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny felhívása elhangzott, a különböző munkakollektívák százai, ezrei beszél­ték meg a kezdeményezést, a csatlakozást és tettek felajánlásokat, válla­lásokat. Az elmúlt hetekben Hajdú-Bihar megye nagyon sok üzemének, intézményének, termelő-gazdálkodó egységének munkaverseny-vállalását ismertettük. Az alábbiakban újból közlünk egy összeállítást a jubileumi évfordulóra a Naplóhoz érkezett felajánlásokból. DEBRECENI DOHÁNYGYÁR „Az 1977. évi vállalati terv telje­sítése szükségessé teszi — írják le­velükben a Debreceni Dohánygyár dolgozói —, hogy folytatódjék a dolgozók munkaverseny-mozgalma és növekedjék annak hatékonysá­ga. E célok teljesítése érdekében csatlakozott vállalatunk kollektí­vája a csepeliek felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának méltó megün­neplésére.” Az elmúlt hónap folyamán a do­hánygyár dolgozói kisebb-nagyobb fórumokon tárgyalták meg a terv­feladatokat és vállalásaikat, össze­gezve a felajánlásokat azt írhatjuk, hogy a versenyvállalások elősegítik a jó minőségű és korszerű termé­kek előállítását, növelik a filteres cigaretták arányát — a fogyasztói igények figyelembevételével. A minőség javítását szolgálja a do­hány-előkészítési vonal korszerűsí­tése, új, nagy teljesítményű gépso­rok üzembe állítása. A termelés hatékonyságának nö­velésével a vállalat 1977. évben először eléri az egy főre jutó 1 mil­lió forintos termelési értéket. To­vább folytatják a tartalékok feltá­rását, a veszteségek csökkentését A vállalat jövedelmezőségét — az előző évhez viszonyítva — 1,5 szá­zalékkal javítják a termékösszeté­tel korszerűsítésével, ésszerű anyag- és energiagazdálkodással. (Folytatás a 2. oldalon)

Next