Hajdú-Bihari Napló, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Objektív akadályok Köztudomású, hogy az objektív fogalmán tőlünk független, akaratunkkal, szándékainkkal nem befolyásolható dolgot, jelenséget értünk, aminek ez a tőlünk függetlenül létező volta jórészt a tárgyi körülményekben rejlik. Objektíven létezik az egész anyagi világ. Objektív körülmények között folyik az emberek egyéni és társadalmi tevékenysége. Az ipari és mezőgazdasági termelőtevékenység is nap mint nap a munkát nehezítő, gátló objektív akadályokba ütközik. Egy termelőkollektíva számára ugyanis objektív, általuk legtöbbször nem befolyásolható, ha nincs elég nyersanyag ha nincs elég munkaerő, energia, vagy a kukoricatáblák nem kapnak elég esőt. Ezek az okok természetesen sokszor elfogadhatóan indokolják a gazdasági eredmények elmaradását. Mostanában azonban mintha túlságosan megszaporodott volna a párt- és állami szervek előtti beszámoltatások során az objektív akadályokra való hivatkozás. A mai világgazdasági helyzet valóban sok objektív nehézség, alap- és nyersanyag, gép- és eszközbeszerzési gond elé állítja a népgazdaságot — végsősoron a gazdálkodó egységeket. Senki sem mondja, hogy könnyű egy termelőkollektíva helyzete, ha kis vagy nagy részben importnyersanyagból, importkorlátozásokkal és gazdasági szabályozókkal körülbástyázva, a gazdasá-gi és politikai élet összes játékszabályát betartva, a párt- és állami szervek által elvárt módon a közvélemény által sürgetett terméket kell termelnie. Ehhez bizony az üzem valamennyi dolgozójának leleményességére, ötletességére, irányító, szervező és végrehajtó gárdájának akaratára és tehetségére van szükség. De hát az ipari és mezőgazdasági termelőtevékenység soha nem volt semmilyen szinten könynyű feladat. Egy nyílt gazdaság objektív adottságainak, törvényeinek, szabályozóinak útvesztőjében egy üzem vagy szövetkezet által követendő utat megtalálni nem gyerekjáték. De az emberi szabadság az objektív nehézségek között megtalált legjobb út és azon való haladás, a felismert szükségszerűség és ennek megfelelő cselekvés — ahogy erre Engels rámutatott. Vannak külső nehézségeink. De vajon olyan sok, mint amilyen gyakran hivatkozunk reájuk? Objektív akadály, ha nincs elég hengerelt áru, üveg, csavar, színesfém vagy bőr — igaz. Objektív nehézség a munkaerőhiány is. De hány üzemben fordul elő, hogy azért megy el a munkások fele szép lassan, mert rossz a munkahelyi légkör, mert kapkodás folyik? A munkaerőhiány az ilyen helyeken is objektív jelenség? Egy új helyre kerülő vezető még hivatkozhat arra a beszámoláskor, hogy ott egy kialakult adottságot talált. De meddig? Jövőre már az is objektív nehézség lesz, amit ma elrontunk. De ugye akkor már nem objektív nehézségnek, csak rossz munkánk eredményének fogjuk nevezni? lT HAJDUIHftl! Világ proletárjai, egyesüljetek! ^^ll||fllpp| |pF ÉVFOLYAM |||p 60. SZÁM lp |* J^BF 'W ft jB§ jB p ÁRA: 1,20 FORINT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ünnepség résztvevői Kodály Zoltán emlékezetére Emlékünnepség a zeneművészeti főiskolán „Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban meg kell tanítani az embereket” — idézte tegnap délelőtti megnyitó beszédében Borbély Miklós, a Debrecen megyei városi Tanács elnökhelyettese Kodály Zoltán szavait. Azon az ünnepségen — ünnepségsorozat kezdetén — hangzott el e kodályi gondolat, amelyet a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai és diákjai rendeznek Kodály Zoltán születésének 95. és halálának 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen — amelyen megjelent többek között Pataki György, a városi pártbizottság titkára is — arról a nemes szándékról beszélt az elnökhelyettes, amellyel Kodály szellemi örökségét ápolja, éleszti a főiskola — s általában a városbeli zenei oktatás. — örülünk e rendezvénysorozatnak, mert általa a mester zeneművei, pedagógiai munkásságának értékei válnak egyre közismertebbekké, s élővé az a hagyomány, amely a művészt városunkhoz fűzi. Ezek közül a legjelentősebb talán, hogy Kodály, a debreceni zeneoktatás iránti megbecsülés jeleként, még életében nevét adta a város zeneművészeti szakközépiskolájának. Kodály életműve elevenen hat: célunk, hogy ez a program, a mi lehetőségeink között , maradéktalanul megvalósuljak. A március 11-i ünnepség a díjazott diákköri dolgozatok ismertetésével folytatódott: a tudományos diákköri pályázat és a szolfézsverseny díjait Kodály Zoltánná ajánlotta fel. Délután a főiskola tanárainak előadásait hallgatták meg az érdeklődők, este fél nyolc órakor pedig emlékhangversennyel adóztak a kórusok Kodály emlékének. A koncerten Kodály női karra írt műveiből mutatott be egy csokrot a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola női kara, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály leánykara, valamint a Zeneiskolai Tanárképző Intézet debreceni tagozatának női kara. Fehér Ottó, Kövics Zoltán, Szesztay Zsolt és Gulyás György karnagyok vezényletével. Ma, március 12-én délelőtt szolfézsversenyt rendeznek a főiskola 1. számú termében, s a kétnapos ünnepségsorozat az esti, fél nyolc órakor kezdődő emlékhangversenynyel zárul. A koncerten a főiskola művésztanárai és a vegyes kar lépnek föl. Borbély Miklós megnyitó beszédét mondja Több és minőségileg jobb tömegtakarmányt A takarmánytermelés mennyiségi és minőségi fejlesztésével kapcsolatosan szervezett tanácskozást Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége. A megbeszélésen a megye 45 termelőszövetkezetéből 65 szakember vett részt az előadásokon és az azt követő vitában. Az állattenyésztés fejlesztésével sem mennyiségileg, különösen pedig minőségileg nem tart lépést nagyon sok ütemben a takarmánytermelés. Pedig a nagyobb tervek, a feszített program, a magasabb hozamok elérésének alapvető feltétele a tervszerű, jó takarmányozás. A tanácskozás célja volt többek között: keresni a módját és lehetőségét annak, hogy magasabb legyen a silókukorica termésátlaga, jobb legyen a pillangósok aránya, nagyobbak legyenek a hozamok, s különösen nagy hangsúllyal került terítékre a szállítás, tárolás, feldolgozás és felhasználás. A szakemberek részére Józsa László adjunktus tartotta az első előadást a fehérjeprogramról, s ezen belül nyomatékkal szólt a takarmánycirok termelésének lehetőségéről, felhasználásának módjáról, eredményeiről. Elsősorban a gyengébb, szikes talajokon vannak a termelésével jó tapasztalatok. Az állami gazdaságok eredményeiről, az elmúlt esztendőkben ilyen irányban szerzett tapasztalatairól dr. Papp Imre megyei főosztályvezető-helyettes tartott tájékoztatót. Dr. Herold Isván docens a szálas takarmányok tartósításáról és felhasználásáról szólt előadásában. Szakmunkásképzés és világnézet 3. oldal Szerelik az új kenyérgyárat 1. oldal Hovanscsina 5. oldal Mai számunkban: Építési napok Nádudvaron A Nádudvar nagyközségi Tanács, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet KISZ-bizottsága és az ÁFÉSZ rendezésében építési napokat tartanak március 13-tól 16-ig. A program vasárnap délelőtt 10 órakor vásárlással egybekötött árubemutatóval kezdődik a helybeli TÜZÉP-telepen. A következő napokon előadások hangzanak el az építkezésekkel, a hitelfelvételekkel kapcsolatban s tájékoztató hangzik el a tsz által a tagoknak nyújtott lakásépítési alapról. Az építési napok ideje alatt állandó kiállítás lesz a tsz művelődési házában, amit délelőtt 9 órától 17 óráig lehet megtekinteni. Forradalmi ifjúsági napok Megyei megnyitó a sportcsarnokban Vasárnap délután két órakor hivatalosan is kezdetét veszi a forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvénysorozata. A három tavaszi évfordulóhoz, március 15-höz, 21-hez és április 4-hez kapcsolódó ünnepséget Debrecenben a városi sportcsarnokban rendezi meg a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. A nagygyűlésre kétezer fiatalt várnak. A megye városait és járásait száz-száz KISZ-tagból álló küldöttségek képviselik a rendezvényen. A tervek szerint ünnepi beszédet mond Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A három nagy tavaszi történelmi eseményt idéző szavak után színes műsort tekinthetnek meg a résztvevők. Fellép a Ki mit tud? elődöntőjéből továbbjutott MGM irodalmi színpada, Ács Enikő, Bacsa Ferenc, Szentgyörgyi Rozália, G. Nagy István dalénekes, a balmazújvárosi úttörőzenekar, az Ifjú Gárda zenekar, a Motolla és a Délibáb népzenei együttes, a Debreceni Népi Együttes, az Építők Hajdú Táncegyüttese, a Debreceni Dzsesszegyüttes, a Panta Rhei, a Color, a Lux együttes, Kecskés András pantomimos, a Buborék együttes, a Tóth Árpád Gimnázium modern gimnasztika csoportja. A műsorban közreműködik Varga István, a Debreceni Dózsa sportolója és Weisz György előadóművész. A forradalmi ifjúsági napok keretében hétfőn folytatódnak azok a beszélgetések, amelyek témája a Hogyan éljünk? kérdése. Március 14-én délután három órakor a Tóth Árpád Gimnáziumban és a 109. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben lesz központi szervezésű rendezvény. sők hete Józsán Egyhetes programot szervezett a Hajdúböszörményi ÁFÉSZ Józsán, a szövetkezeti nőtagság és a lakosság részére. A program március 7-én a községi kultúrházban bútorkiállítással, s a Hajdú Áruház tavaszi divatbemutatójával kezdődött. A manökenek szerepét a szövetkezet KISZ-fiataljai vállalták. A nők hete programját Oláh Imréné, az ÁFÉSZ nőbizottságának titkára nyitotta meg. Március 8-án egész napos tejtermék-kiállítást rendeztek tanácsadással szintén a kultúrházban. Március 9-én a józsai asszonyok és lányok nők fóruma keretében vitatták meg a helyi ellátás problémáit. Ez alkalomból cukrászsütemény- és félkész cukrászkészítmény kiállítást is tartottak. A további program szerint március 10 és 11-én a kultúrházban konzerváruk bemutatójára és kóstolójára került sor, az érdekelt nagykereskedelmi vállalat képviselőinek szakmai vezetésével. A Józsán tartott nők hete „A háziaszszony kérdez az eladó válaszol” című kerekasztal-beszélgetéssel zárult. A FORRADALOM ÉVFORDULÓIDRA ÚJABB CSATLAKOZÁSOK A CSEPELIEK FELHÍVÁSÁHOZ Amióta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny felhívása elhangzott, a különböző munkakollektívák százai, ezrei beszélték meg a kezdeményezést, a csatlakozást és tettek felajánlásokat, vállalásokat. Az elmúlt hetekben Hajdú-Bihar megye nagyon sok üzemének, intézményének, termelő-gazdálkodó egységének munkaverseny-vállalását ismertettük. Az alábbiakban újból közlünk egy összeállítást a jubileumi évfordulóra a Naplóhoz érkezett felajánlásokból. DEBRECENI DOHÁNYGYÁR „Az 1977. évi vállalati terv teljesítése szükségessé teszi — írják levelükben a Debreceni Dohánygyár dolgozói —, hogy folytatódjék a dolgozók munkaverseny-mozgalma és növekedjék annak hatékonysága. E célok teljesítése érdekében csatlakozott vállalatunk kollektívája a csepeliek felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére.” Az elmúlt hónap folyamán a dohánygyár dolgozói kisebb-nagyobb fórumokon tárgyalták meg a tervfeladatokat és vállalásaikat, összegezve a felajánlásokat azt írhatjuk, hogy a versenyvállalások elősegítik a jó minőségű és korszerű termékek előállítását, növelik a filteres cigaretták arányát — a fogyasztói igények figyelembevételével. A minőség javítását szolgálja a dohány-előkészítési vonal korszerűsítése, új, nagy teljesítményű gépsorok üzembe állítása. A termelés hatékonyságának növelésével a vállalat 1977. évben először eléri az egy főre jutó 1 millió forintos termelési értéket. Tovább folytatják a tartalékok feltárását, a veszteségek csökkentését A vállalat jövedelmezőségét — az előző évhez viszonyítva — 1,5 százalékkal javítják a termékösszetétel korszerűsítésével, ésszerű anyag- és energiagazdálkodással. (Folytatás a 2. oldalon)