Hajdú-Bihari Napló, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

II HAJDÚ-­ 1 I Il­i I] i I I I I I I I 11 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HaJDÚ-BjHfjR MEGYEI BIZOTTSflGaNfjk LflPJa J A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1978. március 15-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt­­bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a mezőgazdasági és élelmiszeripari dol­gozók szakszervezeteinek főtitkárai, a Miniszterta­nács tagjai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjairól, Nemeslaki Tivadar és Jánossy Lajos elvtársakról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatai­ról szóló jelentést.­ ­ A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zetet és a legutóbbi ülése óta végzett munkát.­­ Meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai ideológiai és külügyi kér­désekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak 1978. februári budapesti találkozó­járól szóló beszámolót. A Központi Bizottság nagy je­lentőséget tulajdonít a ta­nácskozásnak, amely alkal­mat adott a szocialista épí­tésben és a nemzetközi poli­tikai-ideológiai munkában szerzett tapasztalatok meg­beszélésére, a testvérpártok internacionalista együttmű­ködésének továbbfejleszté­sére. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a képviselt pártok elkötelezettségét a béke megvédése, az enyhü­lési politika folytatása mel­lett, és egységesek abban is, hogy fokozzák harcukat az újabb tömegpusztító fegyve­rek létrehozása és elterjesz­tése ellen. A népek békéért és haladásért vívott küzde­lemben alapvető jelentősé­gűnek tartják korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a nemzetközi munkásosztály­nak és a nemzeti felszabadí­tó mozgalmaknak az egysé­gét. Kifejezték szolidaritásu­kat azzal a harccal, amelyet a tőkés országokban működő kommunista pártok folytat­nak a monopóliumok hatal­ma ellen a társadalmi hala­dásért és a béke védelmé­ért. Támogatásukról biztosí­tották a nemzeti felszabadító mozgalmak igazságos harcát. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az enyhülé­si folyamat az akadályokat leküzdve előre halad. A vi­lágpolitikai események me­netére mindinkább a szocia­lizmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erői gyakorolják a leg­nagyobb hatást. A monopoltőke szélsőséges körei a fegyverkezési verseny fokozásával és kiterjesztésé­vel megpróbálják útját állni a népek érdekeit szolgáló vi­lágpolitikai változásoknak. Nagy veszélynek teszik ki az emberiséget az új tömeg­­pusztító fegyverek előállítá­sával. A neutronfegyverek gyártásának és nyugat-euró­pai elhelyezésének terve új és rendkívül súlyos helyzetet teremthet: növeli a nukleáris konfliktus veszélyét, és újabb területre terjeszti ki a fegy­verkezési versenyt. Ez szöges ellentétben áll a politikai és katonai enyhülés irányvona­lával és az e célból Genfben és Bécsben folytatott tárgya­lásokkal, ellentmond a hel­sinki záróokmány szellemé­nek. A reakciós erők fokozzák ideológiai aknamunkájukat a szocialista országok ellen, s ezzel is akadályokat próbál­nak állítani az enyhülési po­litika folytatásának útjába. A Központi Bizottság abból a tényből kiindulva, hogy a világon ma különböző társa­dalmi rendszerű országok vannak, és hogy a szocializ­mus és a kapitalizmus esz­méi egymással kibékíthetet­­lenek, elkerülhetetlennek tartja az ideológiák harcát. Ezért hangsúlyozza az ideo­lógiai munka nagy fontossá­gát. Az enyhülési politika to­vábbi térhódításáért, a békés egymás mellett élés realizá­lásáért folytatott harc kér­désében pártunk azt vallja, hogy az ideológiai különbsé­gek ellenére is lehetséges és szükséges a különböző vi­lágnézetű emberek összefogá­sa a béke védelme, a békés egymás mellett élés politi­kájának folytatása, az embe­riség létével és biztonságá­val összefüggő sorskérdések megoldása érdekében. Éppen ezért elutasítjuk az ideoló­giai vita ürügyén folytatott háborús uszítást, a népek közötti gyűlölködést, a bel­­ügyekbe való beavatkozást, a kommunista- és szocialista­ellenes rágalomhadjáratokat, és elítélünk minden olyan fellépést, amely mérgezi a nemzetközi légkört és akadá­lyozza az enyhülési folyamat előrehaladását. A nemzetközi helyzet ala­kulásának, a békéért folyta­tott harcnak jelentős ténye­zője a kommunista és mun­kásmozgalom fejlődése, befo­lyásának növekedése. Ezért a nemzetközi reakció, a hala­dás és a béke ellenségei min­den eszközt felhasználnak, hogy megbontsák a kommu­nisták sorainak egységét és megkíséreljék szembeállítani egymással a szocialista és a tőkés országokban működő kommunista pártokat. Meg­győződésünk, hogy valameny­­nyi testvérpárt érdeke az egységbontó törekvések meg­hiúsítása, az egymás iránti szolidaritás erősítése, az együttműködés fejlesztése a marxizmus-leninizmus el­vei alapján. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy pártunk változatlanul szükségesnek tartja a szocialista országok sokoldalú együttműködésé­nek fejlesztését, a nemzetkö­zi kommunista és munkás­­mozgalom egységének erősí­tését. Ennek érdekében ma­gáénak vallja a testvérpártok titkárainak februári budapes­ti tanácskozásán közösen ki­ KÖZLEM­ÉN­Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. március 15-i üléséről alakított állásfoglalásokat, és a jövőben is tevékenyen részt vesz az ideológiai együttmű­ködés fejlesztésében. Fontos feladatnak tekinti, hogy a közös munka eredményei mindinkább hasznosuljanak a hazai ideológiai munkában és hatékonyabbá tegyék fel­lépésünket az eszmék nem­zetközi küzdelmében.­­ A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta pártunk folytatta aktív nem­zetközi tevékenységét. Az el­telt három hónap során párt­küldöttség látogatott a Szov­jetunióba és a Német De­mokratikus Köztársaságba. Budapesten a szovjet, a ku­bai, a mongol, a román, a vietnami testvérpárt képvi­selőivel folytattunk megbe­széléseket. Pártunk küldöttségének latin-amerikai körútján tár­gyalásokra került sor a Cos­ta Rica-i, a kolumbiai, a ku­bai, a mexikói és a venezue­lai testvérpártok vezetőivel. Küldöttségeink látogatást tettek a dán, az NSZK-beli, illetve a portugál testvérpár­toknál. Hazánkban fogadtuk az izraeli, az olasz, a libano­ni és a Szíriai testvérpártok képviselőit. Pártunk képviselői részt vettek a holland, az osztrák és a svéd testvérpártok, va­lamint az angolai MPLA kongresszusain. Nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az An­golai Népi Felszabadítási Mozgalom I. kongresszusá­nak, amely MPLA-munka­­párt néven marxista-leni­nista pártot alapított. A kommunista és munkás­pártok vezetőivel sorra ke­­rült találkozók és­ megbeszé­lések alkalmat nyújtottak az újabb széles körű vélemény­­cserékre a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről, tovább erősítették kétol­dalú kapcsolatainkat a test­vérpártokkal.­­ A Központi Bizottság megállapította, hogy eredményesen fejlődnek ál­lamközi kapcsolataink. Ezek sorában Ali Nasszer Moha­mednek, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének, a nemzeti front egyesített politikai szervezet politikai bizottsága tagjának látogatása tovább­­ erősítette a pártjaink, orszá­­­­gaink, népeink közötti baráti kapcsolatokat, s új lehetősé­geket tárt fel a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztésé­ben. A Központi Bizottság üdvözli Michael N. Manley, Jamaica miniszterelnöke hi­vatalos látogatásának ered­ményeit. A tárgyalások hoz­zájárultak országunk jól fej­lődő kapcsolatainak további szélesítéséhez, együttműködé­sünk bővítéséhez. Kormányunk a békés egy­más mellett élés elvének megfelelően több év óta te­vékenykedik azért, hogy a ma­gyar—amerikai kapcsolatok is rendeződjenek. A Közpon­ti Bizottság pozitív lépésként értékelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének döntése alapján visszajuttat­ták a koronát és a koronázá­si ékszereket jogos tulajdo­nosának, a magyar népnek. Kapcsolataink normalizálá­sának további jelentős állo­mása lenne, ha elhárulnának a még fennálló akadályok a megkülönböztetésektől men­tes, kölcsönösen előnyös ma­gyar—amerikai gazdasági kapcsolatok útjából.­­ A Központi Bizottság fontos eseménynek tartja az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett 35 állam kül­ügyminiszterei képviselőinek belgrádi találkozóját. Üdvöz­li döntésüket az enyhülést szolgáló további találkozók megtartására. Hangsúlyozta: a népek érdekei azt kívánják, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok folytassák erőfeszítéseiket a közösen el­fogadott elvek minden olda­lú és teljes megvalósításáért. Hazánk ennek szellemében a jövőben is mindent megtesz az európai béke és biztonság, az államok közötti együttmű­ködés fejlesztéséért.­­ A magyar nép alig há­rom esztendeje vala­mennyi békeszerető antiim­­perialista erővel együtt kö­szöntötte Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeit az impe­rializmus és kiszolgálós felett aratott történelmi győzelem alkalmával. Hazánkban azóta is nagy figyelem és együtt­érzés kíséri az indokínai tér­ség népeinek a háborús se­bek begyógyítására, az or­szágépítő munka kibontakoz­tatására irányuló erőfeszíté­seit. A Központi Bizottság ag­godalmát fejezi ki a kam­bodzsai vezetés által kirob­bantott fegyveres konfliktus miatt, amely kizárólag az imperializmus, a reakció erőinek kedvez. Helyeseljük és támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság kor­mányának 1978. február 5-i nyilatkozatában megfogal­mazott javaslatokat a harci tevékenység mielőbbi meg­szüntetésére, a konfliktus tárgyalásos rendezésére. Ez összhangban áll Vietnam és Kambodzsa népeinek érde­keivel, s a jószomszédi kap­csolatok, a barátság helyre­­állítását szolgálja. A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel-Keleten az imperializ­mus, az izraeli és az arab re­akció folytatja manőve­reit a haladó társadalmi erők megosztására és gyengítésé­re, a Palesztin Felszabadítási Szervezet felszámolására. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a közel-kele­ti válságot politikai eszkö­zökkel, a különutas alkudo­zások helyett minden érde­kelt fél bevonásával, átfogó­an kell rendezni. Ennek ér­dekében fel kell újítani a genfi közel-keleti békekon­ferencia munkáját. A jelenlegi helyzetben méginkább szükséges az an­­tiimperialista arab erők egy­ségfrontjának megszilárdítá­sa, a haladó arab államok és a szocialista országok együtt­működésének erősítése. A magyar kommunisták, né­pünk szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igazságos harcukat.­­ Pártunk, közvélemé­nyünk nagy figyelem­mel követi és támogatja az afrikai népek nemzeti fel­szabadító mozgalmait és ha­ladó társadalmi törekvéseit. Pártunk és népünk kezdet­től fogva szolidáris volt Etió­pia népével, a társadalmi ha­ladásért, a nemzeti függet­lenségért, országa területi egységéért és sérthetetlensé­géért vívott harcával. A Köz­ponti Bizottság úgy véli, hogy Etiópia területének megtisztítása a Szomáliai cápátoktól különösen jelen­tős siker, amely döntően se­gítheti a térség békéjének helyreállítását és a két or­szág közötti viszony norma­lizálását mindkét nép, s Af­rika haladó erőinek javára. A Központi Bizottság meg­erősítette szolidaritását a zimbabwei, a namíbiai, a dél-afrikai népeknek a sza­badságért, a faji megkülön­böztetés ellen folytatott har­cával.­­ A Központi Bizottság megállapította, hogy világszerte egyre szélesedő társadalmi mozgalom bonta­kozik ki a minden nép érde­kében álló leszerelés előmoz­­dításáért. Az európai ifjúsági lesze­relési konferencia, amelyet 29 ország ifjúsági szerveze­teinek küldöttei tartottak Budapesten, fórumot biztosí­tott a katonai enyhülés lé­nyeges és időszerű kérdései­nek megvitatására, s kifejez­te a különböző politikai irányzatokat képviselő fiata­lok elkötelezettségét földré­szünk és a világ tartós béké­je mellett. A Központi Bizottság a nemzetközi szervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek és intézményeknek a közel­múltban megtartott genfi le­szerelési világkonferenciáját a leszerelésért folytatott szé­les körű küzdelem jelentős eseményeként értékelte. Hasznosan járult hozzá a neutronbomba bevetése, a fegyverkezési hajsza fokozá­sa ellen küzdő nemzetközi mozgalmak kibontakozásá­hoz, az ENSZ rendkívüli le­szerelési ülésszakának előké­szítéséhez. A Központi Bizottság he­­­lyesli, és nagyra értékeli a magyar társadalmi és tömeg­szervezetek közreműködését az egész népünk békés tö­rekvéseit szolgáló nemzetkö­zi akciókban. A Központi Bizottság átte­kintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, értékelte agrárpolitikánk megvalósításának tapasztala­tait, s kijelölte a továbbfej­lesztés feladatait. A Központi Bizottság megállapította, hogy az el­múlt két évtizedben törté­nelmi jelentőségű fordulat következett be a magyar mezőgazdaság helyzetében: létrejött, megszilárdult és erőteljesen fejlődik a szocia­lista nagyüzemi mezőgaz­daság. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével az egész népgazdaságban ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejez­tük a szocializmus alapjai­nak lerakását. Sikeresen ol­dottuk meg a szocialista át­szervezés és a termelés nö­velésének kettős feladatát. Hazánkban a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel meggyorsult a termelő­erők fejlődése, átalakult a társadalom osztályszerkezete. A termelési viszonyok gyö­keres megváltozása egész társadalmi és gazdasági éle­tünkben erősítette a szocia­lista vonásokat. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista fej­lődésének, a falu, a paraszt­ság anyagi és szellemi fel­­emelkedésének elengedhetet­len feltételei. Új tartalmat kapott, megszilárdult rend­szerünk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, erősö­dött a szocialista nemzeti egység. A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésében és az azóta végbement fejlő­désben megmutatkozik a le­nini szövetkezeti elvek alko­tó alkalmazása, a hazai ta­nulságok és a szocialista or­szágok tapasztalatainak hasznosítása. A sikerek az önkéntesség, a fokozatosság, a demokrácia érvényesítése alapján, a bal- és jobboldali elhajlások elleni következe­tes harc jegyében születtek. Parasztságunkat saját ta­pasztalatai győzték meg ar­ról, hogy helyesen cseleke­dett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Jó ügyet szolgált munkásosz­tályunk, társadalmunk, ami­kor nagyarányú politikai és anyagi segítséget nyújtott a szövetkezetek létrehozásához és megszilárdításához, a mezőgazdasági termelés kor­szerű alapjainak megterem­téséhez. Elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a parasztok, munkások, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívü­­liek, akik hazánkban megal­kották a szocialista mezőgaz­daság történelmi művét. El­ismerést érdemel a mezőgaz­dasági dolgozók ifjabb nem­zedéke, amely az alapítókat követve, velük együtt helyt­áll és hozzáértően, eredmé­nyesen végzi munkáját. (Folytatás a 2. oldalon) /1. MAI SZÁMUNKBAN: Eltelt egy hét (3. oldal) • A Napló a püspökladányi járásban (4. oldal) • Szakmunkástanulók a pódiumon (5. oldal)

Next