Hajdú-Bihari Napló, 1978. május (35. évfolyam, 101-127. szám)
1978-05-24 / 120. szám
h1jdn-1'n^ii TFil I BIHARI II , V I 1 |K | I Mi | irJ"1 [ n HBGTflR SZOCintlSHIMÜHKnSPnRTHaiDU-BIHaR MEGTEIBIZOTTSnGflHIlK inpin | Jogi esetek Vitathatatlan, hogy a televízió egyik legnépszerűbb adása a Jogi esetek. A sorozat szerkesztői néhány év alatt szívós és következetes munkával tornászták fel magukat az élvonalba, s ma már ott tartanak, hogy egyegy tanulságos eset országos beszédtéma. Igaz, az ott elhangzó és megelevenedő történetek szinte önmagukban hordják az érdekességet, hiszen legtöbbje úgy csattan, mint egy színdarab, sajátos dramaturgiával és csattanókkal hordozva a tanulságot. A televíziózás egyik legnagyobb érdeme, hogy lehetővé teszi a hétköznapok, az embereket közvetlenül érintő és foglalkoztató esetek megjelenítését. A technika mozgásában tudja megragadni a bennünk vagy közöttünk zajló valóságot, s úgy tudja szemközelbe hozni, hogy mi, nézők is bekapcsolódhatunk az objektív helyzetekbe. Sőt, részesei is leszünk, mivel mindaz, ami mással megtörténik, velünk is megeshet. Külön hatalmas és szinte felmérhetetlen a jog területe. Az érdeklődést, az odafigyelést a szocialista társadalom magyarázza, mivel ma már természetes, hogy bárki bármikor élhet a jogvédelemmel, a jog nem válik külön a társadalomtól, a törvények, a rendeletek egyaránt vonatkoznak mindenkire. A megkülönböztetett figyelmet persze az is magyarázza, hogy valaha nálunk a jognak, az igazságügyi szervek munkájának csakis a szankcionáló oldala került nyilvánosságra, élt a köztudatban. A büntetés, a tiltás, a megtorlás, amely évszázadok alatt népünknek, pontosabban az elnyomott osztályoknak kijárt. A jog mai gyakorlata világossá tette, hogy mi annak a szerepe és lehetősége mindennapjainkban. Ezért van az, hogy a televízió mellett az újságok rendszeresen közölnek jogi tanácsokat, a vállalatoknál jogsegélyszolgálat működik s így kérésünkre, jogi problémáinkra pontos és eligazító választ kapunk. Jogi helyzetünket figyelembe véve azonban, amennyire jó és megnyugtató, hogy vitás kérdéseinkben keressük az igazunkat, annyira figyelmeztető, ahogyan egyesek túlzásba esnek s a legkisebb és legjelentéktelenebb sérelmekkel vagy vélt sérelmekkel azonnal a bírósághoz fordulnak. Az igazságügyi szervek munkáját nagyon sokszor nehezítik és hosszadalmassá teszik azok a magánjellegű vádaskodások, amelyeket már Arany János is a fülemüle pörök címszó alatt tett halhatatlanná. Ilyen fülemüle pörök sajnos ma is vannak, holott ezeket jó szóval, egy kis megértéssel, türelemmel bíróságok nélkül is elintézhetnénk egymás között. Debrecenben ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága Kedden, május 23-án Debrecenben tartott ülést az országgyűlés kulturális bizottsága. Délelőtt a debreceni Nagyállomásra érkezett képviselőket Szekeres Antal, a megyei tanács osztályvezetője fogadta. Az Agrártudományi Egyetem rektori tanácstermében megtartott ülésen dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke üdvözölte a kulturális bizottság tagjait és a meghívott vendégeket, többek között Baffai Saroltát, az országgyűlés alelnökét, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettest, dr. Postás Sándort, a Debrecen városi Pártbizottság első titkárát, dr. Ács Istvánt, a Debrecen városi Tanács elnökét, dr. Tóth Józsefet, az Agrártudományi Egyetem rektorát. Az üdvözlést Salamon Hugóné, az országgyűlés kulturális bizottságának titkára viszonozta, majd megnyitotta az ülést, amelynek napirendjén „A közművelődési törvény végrehajtásának Hajdú-Bihar megyei tapasztalatai, különös tekintettel a tömegeket mozgósító kulturális mozgalmakra” című jelentés szerepelt. Az írásbeli anyaghoz Szöllősi Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően a képviselők kérdései következtek. Horváth Miklós az értelmiség szerepe iránt érdeklődött, Varga Zsigmond arra volt kíváncsi, hogy a Csokonai Színház szívesen jár-e tájelőadásokra. Kérdést tett fel a filmpropagandával, az üzemek kulturális alapjának felhasználásával kapcsolatban, végül az iránt érdeklődött, hogy a falusi értelmiség arányosan végez-e közművelődési munkát. Géczy János arról tudakozódott, érzékelhető-e a politikai műveltség a megye dolgozóinak életmódjában, ízlésében, a művészetek iránti érdeklődésében, s hogy milyen a közművelődésben dolgozó szakemberek felkészültsége és megbecsülése. Káli Ferenc kérdése az volt, hogy a megye városaiban és falvaiban van-e a Debreceni Kaleidoszkóp című vetélkedőhöz hasonló honismereti tömegmozgalom? Szemerits Ferencné a színházi bérletezés felől érdeklődött, Tarjányi Béláné a közös fenntartású közművelődési intézmények gyakorlatáról kérdezett, valamint arról, hogy kik kapják a megyei ösztöndíjakat. Szászi Gábor az általános iskolát el nem végzettek számát tudakolta, Mándics Mihály többek között arra volt kíváncsi, hogy segítik-e az üzemek, az állami gazdaságok az ingázó munkások lakóhelyi tanácsait anyagilag. Szurgyi Istvánné a közművelődés személyi feltételeiről tett fel kérdést, Sólyomi Gyuláné a bejáró szakmunkástanulók klubjáról érdeklődött. Bánáti Gézáné azt kérdezte, hogy a városi kórusok milyen segítséget kapnak Debrecenben. Rajtai Sarolta az irodalmi múzeumok, illetve emlékházak látogatottsága felől tájékozódott. Salamon Hugóné kérdése úgy szólt, hogy az üzemekben dolgozó népművelők tudnak-e tartalmi munkával foglalkozni, vagy energiájukat leköti a szervezés? A szerteágazó kérdésekre Szöllősi Gyula, Szekeres Antal és dr. Gyarmati Kálmán, a Megyei Művelődési Központ igazgatója válaszolt. Ezután megkezdődött a napirend vitája. Felszólalt Horváth Miklós, Bácskai Istvánné, Mándics Mihály, Bánáti Gézáné, dr. Boros Sándor. Géczy János képviselő, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára köszönetét fejezte ki azért a magas színvonalú művészi munkáért, amelyet a Csokonai Színház operatársulata már évek óta végez Salgótarjánban is. A vitát Salamon Hugóné foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a közművelődési törvény hatása máris érződik a megye életében. Délután 2 órai kezdettel a képviselők az Agrártudományi Egyetem színháztermében amatőr művészeti csoportok bemutatóit tekintették meg. Fellépett az Építők Hajdú népi táncegyüttes, a Délibáb népzenei együttes és a Maróthi kórus. Az országgyűlés kulturális bizottságának tagjai ezután autóbuszszal városnézésre indultak, s meglátogatták a Déri Múzeum kiállításait. A képviselők délután elutaztak Debrecenből. Salamon Hugóné megnyitja az ülést Munkában az országgyűlés kulturális bizottsága KÉSZ A HÁZ (Fotó: Kőszeghy) Púja Frigyes New Yorkba utazott Puja Frigyes külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó 10. rendkívüli ülésszakán részt vevő küldöttségünket vezeti, kedden elutazott New Yorkba Elutazott az amerikai mezőgazdasági miniszter Robert Bergland, az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere, aki Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására, küldöttség élén látogatást tett hazánkban, kedden elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Romány Pál miniszter és Philip Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az amerikai küldöttség magyar partnereivel áttekintette a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés eddigi eredményeit, és megvitatta a műszaki-tudományos és termelési kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Robert Berglandot fogadta Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes és megbeszélést folytatott Bíró József külkereskedelmi miniszterrel. Kiváló termelőszövetkezet HAJDÚHADHÁZI ÚJ BARÁZDA TSZ Ünnepi kibővített vezetőségi ülést tartott hétfőn este Hajdúhadházon az Új Barázda Termelőszövetkezet abból az alkalomból, hogy az elmúlt esztendő munkája, gazdálkodása után megkapták a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a TOT elismerő oklevelét. A párt- és gazdasági vezetőkön, a meghívott vendégeken kívül részt vettek az ünnepségen a legjobb eredményt elért szocialista brigádok is. A Nagy Gábor által vezetett Tessedik Sámuel Szocialista Brigád, a Karap Júlia által vezetett Lorántffy Zsuzsanna Szocialista Brigád és a D. Nagy Sándor által vezetett szocialista brigád. Tündik Sándor, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a megjelenteket, Juhász Andrást, a megyei tsz-szövetség elnökhelyettesét, Zagyva Istvánt, a járási pártbizottság munkatársát, Jobágy Józsefet, a községi pártbizottság titkárát, Tóth Imrénét, a tszszövetség osztályvezetőjét, dr. Pásztor Andrást, a községi tanács elnökét, Tóth Pált, a megyei tanács csoportvezetőjét, majd Juhász Imre tsz-elnök mondott ünnepi beszédet. — Szövetkezetünk vezetősége azért örül megkülönböztetett módon ezen elismerő oklevélnek — mondotta beszéde elején —, mert ezt nem azért kaptuk, hogy valamiben nagyon jók voltunk, hanem azért, mert gazdaságunkban egy céltudatosan összehangolt — egymással is összhangban levő — termelési szerkezet van és elért eredményeink — annak ellenére, hogy 14 aranykorona alatti földterületen gazdálkodunk — megyei, sőt országos átlag felett vannak. Szövetkezetünkben nincs meghatározó, kiemelt, egyedi nagy ágazat. Gazdaságunkban egyenrangú becsülete van a növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek, a kertészetnek és az alaptevékenységen kívüli ágazatoknak. A későbbiekben egyenként értékelte az egyes ágazatok munkáját a közös gazdaság elnöke. Elmondotta: a jó szakmai hozzáértés következménye, hogy 600 hektár átlagában 45 mázsa búzát, 1000 hektár átlagában több mint 70 mázsa kukoricát és 100 mázsán felüli lucerna szénahozamot értek el. Az állattenyésztés dolgozói is nagyon szép eredményeket értek el az 1977-es esztendőben. A borjúelhullás 1 százalék alatt volt, 5 kiló feletti az egy nyírott juhra eső gyapjúhozam és a sertéstenyésztők, -hizlalók is nagyon eredményesen dolgoztak. A kertészeti főágazatban dolgozók munkájáról is nagy elismeréssel beszélt az elnök és nem is érdemtelenül. Az elmúlt évben hektáronként több mint 300 mázsa almatermést értek el, a dohánytermelésben egy hektárra vetítve 70 ezer forint volt az árbevétel és szépen, látványosan végezték el a szőlőrekonstrukciót is. Az egyes főágazatok munkájának elemzése után szólt az elnök a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett változásokról is. Itt mondotta el, hogy a termelés fejlesztésén túl vagy mellett felismerték a mai gazdálkodásnak azt a valóságát, hogy alkotni, dolgozni csak ott lehet, ahol a munkavégzés kulturáltságát biztosítják. Az ünnepi beszédet követően Juhász András méltatta a hadúhadházi Új Barázda Termelőszövetkezet szorgalmas tagjainak, vezetőinek munkáját, kiemelve, hogy ebben a szövetkezetben az egy tagra eső termelési érték az elmúlt esztendőben több mint kétszerese volt az országos átlagnak és amikor 1977-ben 12,5 százalékkal emelték a termelést, a költségek mindössze 1,2 százalékkal nőttek. Ezt követően adta át a szövetkezet elnökének az elismerő oklevelet. Miniszteri kitüntetést nyújtott át özv. Balogh Lajosné kertészeti dolgozónak, Orosz Péter juhásznak, Szabó Sándorné főkönyvelőnek pedig a TOT emlékplakettjét adta át. Juhász Imre tsz-elnök több dolgozónak, termelőszövetkezeti tagnak nyújtott át munkahelyi kitüntetést és jutalmat, majd Zeke László nyugdíjas, a szövetkezet első elnöke kívánt további sikereket az Új Barázda Tsz tagjainak. **• A Kiváló Termelőszövetkezeti kitüntetéseken és elismerő okleveleken túl a megyei tanács és a Hajdú-Bihar megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége öt mezőgazdasági termelőszövetkezetet tüntetett ki az elmúlt év munkájáért elismerő oklevéllel. Megyei elismerő oklevél kitüntetésben részesült a balmazújvárosi Lenin, a hajdúnánási Béke, a létavértesi Aranykalász, a mikepércsi Rákóczi és a szentpéterszegi Damjanich Termelőszövetkezet.