Hajdú-Bihari Napló, 1978. május (35. évfolyam, 101-127. szám)

1978-05-24 / 120. szám

­h1jdn-1'n^ii TFil I BIHARI I­­I , V I 1 |K | I Mi | irJ"1 [ n HBGTflR SZOCintlSHIMÜHKnSPnRTHaiDU-BIHaR MEGTEIBIZOTTSnGflHIlK inpin | Jogi esetek Vitathatatlan, hogy a televízió egyik legnépsze­rűbb adása a Jogi esetek. A sorozat szerkesztői né­hány év alatt szívós és következetes munkával tornászták fel magukat az élvonalba, s ma már ott tartanak, hogy egy­­egy tanulságos eset or­szágos beszédtéma. Igaz, az ott elhangzó és meg­elevenedő történetek szinte önmagukban hord­ják az érdekességet, hi­szen legtöbbje úgy csat­tan, mint egy színdarab, sajátos dramaturgiával és csattanókkal hordozva a tanulságot. A televíziózás egyik legnagyobb érdeme, hogy lehetővé teszi a hétköz­napok, az embereket köz­vetlenül érintő és foglal­koztató esetek megjele­nítését. A technika moz­gásában tudja megragad­ni a bennünk vagy kö­zöttünk zajló valóságot, s úgy tudja szemközelbe hozni, hogy mi, nézők is bekapcsolódhatunk az objektív helyzetekbe. Sőt, részesei is leszünk, mivel mindaz, ami más­sal megtörténik, velünk is megeshet. Külön hatalmas és szinte felmérhetetlen a jog területe. Az érdeklő­dést, az odafigyelést a szocialista társadalom magyarázza, mivel ma már természetes, hogy bárki bármikor élhet a jogvédelemmel, a jog nem válik külön a tár­sadalomtól, a törvények, a rendeletek egyaránt vo­natkoznak mindenkire. A megkülönböztetett figyel­met persze az is magya­rázza, hogy valaha ná­lunk a jognak, az igaz­ságügyi szervek munká­jának csakis a szankcio­náló oldala került nyil­vánosságra, élt a köztu­datban. A büntetés, a tiltás, a megtorlás, amely évszázadok alatt népünk­nek, pontosabban az el­nyomott osztályoknak ki­járt. A jog mai gyakorlata világossá tette, hogy mi annak a szerepe és lehe­tősége mindennapjaink­ban. Ezért van az, hogy a televízió mellett az új­ságok rendszeresen kö­zölnek jogi tanácsokat, a vállalatoknál jogsegély­­szolgálat működik s így kérésünkre, jogi problé­máinkra pontos és eliga­zító választ kapunk. Jogi helyzetünket fi­gyelembe véve azonban, amennyire jó és meg­nyugtató, hogy vitás kér­déseinkben keressük az igazunkat, annyira fi­gyelmeztető, ahogyan egyesek túlzásba esnek s a legkisebb és legjelen­téktelenebb sérelmek­kel vagy vélt sérelmekkel azonnal a bírósághoz fordulnak. Az igazság­ügyi szervek munkáját nagyon sokszor nehezítik és hosszadalmassá te­szik azok a magánjellegű vádaskodások, amelye­ket már Arany János is a fülemüle pörök címszó alatt tett halhatatlanná. Ilyen fülemüle pörök saj­nos ma is vannak, holott ezeket jó szóval, egy kis megértéssel, türelemmel bíróságok nélkül is elin­tézhetnénk egymás kö­zött. Debrecenben ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága Kedden, május 23-án Deb­recenben tartott ülést az or­szággyűlés kulturális bizott­sága. Délelőtt a debreceni Nagyállomásra érkezett kép­viselőket Szekeres Antal, a megyei tanács osztályvezető­je fogadta. Az Agrártudományi Egye­tem rektori tanácstermében megtartott ülésen dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke üdvözölte a kulturális bi­zottság tagjait és a meghí­vott vendégeket, többek kö­zött Baffai Saroltát, az or­szággyűlés alelnökét, dr. Bo­ros Sándor kulturális mi­niszterhelyettest, dr. Postás Sándort, a Debrecen városi Pártbizottság első titkárát, dr. Ács Istvánt, a Debrecen városi Tanács elnökét, dr. Tóth Józsefet, az Agrártudo­mányi Egyetem rektorát. Az üdvözlést Salamon Hugóné, az országgyűlés kulturális bizottságának titkára viszo­nozta, majd megnyitotta az ülést, amelynek napirend­jén „A közművelődési tör­vény végrehajtásának Haj­­dú-Bihar megyei tapasztala­tai, különös tekintettel a tö­megeket mozgósító kulturális mozgalmakra” című jelentés szerepelt. Az írásbeli anyag­hoz Szöllősi Gyula, a me­gyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően a képviselők kérdései következtek. Hor­váth Miklós az értelmiség szerepe iránt érdeklődött, Varga Zsigmond arra volt kíváncsi, hogy a Csokonai Színház szívesen jár-e táj­előadásokra. Kérdést tett fel a filmpropagandával, az üze­mek kulturális alapjának felhasználásával kapcsolat­ban, végül az iránt érdeklő­dött, hogy a falusi értelmi­ség arányosan végez-e köz­­művelődési munkát. Géczy János arról tudakozódott, érzékelhető-e a politikai műveltség a megye dolgo­zóinak életmódjában, ízlésé­ben, a művészetek iránti ér­deklődésében, s hogy milyen a közművelődésben dolgozó szakemberek felkészültsége és megbecsülése. Káli Ferenc kérdése az volt, hogy a me­gye városaiban és falvaiban van-e a Debreceni Kalei­doszkóp című vetélkedőhöz hasonló honismereti tömeg­­mozgalom? Szemerits Fe­­rencné a színházi bérletezés felől érdeklődött, Tarjányi Béláné a közös fenntartású közművelődési intézmények gyakorlatáról kérdezett, va­lamint arról, hogy kik kap­ják a megyei ösztöndíjakat. Szászi Gábor az általános is­kolát el nem végzettek szá­mát tudakolta, Mándics Mi­hály többek között arra volt kíváncsi, hogy segítik-e az üzemek, az állami gazdasá­gok az ingázó munkások la­kóhelyi tanácsait anyagilag. Szurgyi Istvánné a közmű­velődés személyi feltételeiről tett fel kérdést, Sólyomi Gyuláné a bejáró szakmun­kástanulók klubjáról érdek­lődött. Bánáti Gézáné azt kérdezte, hogy a városi kó­rusok milyen segítséget kapnak Debrecenben. Rajtai Sarolta az irodalmi múzeu­mok, illetve emlékházak lá­togatottsága felől tájékozó­dott. Salamon Hugóné kér­dése úgy szólt, hogy az üze­mekben dolgozó népművelők tudnak-e tartalmi munkával foglalkozni, vagy energiáju­kat leköti a szervezés? A szerteágazó kér­désekre Szöllősi Gyula, Szekeres An­tal és dr. Gyarmati Kálmán, a Megyei Művelődési Köz­pont igazgatója válaszolt. Ez­után megkezdődött a napi­rend vitája. Felszólalt Hor­váth Miklós, Bácskai István­né, Mándics Mihály, Bánáti Gézáné, dr. Boros Sándor. Géczy János képviselő, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára köszönetét fejez­te ki azért a magas színvo­nalú művészi munkáért, amelyet a Csokonai Színház operatársulata már évek óta végez Salgótarjánban is. A vitát Salamon Hugóné foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a közművelődési tör­vény hatása máris érződik a megye életében. Délután 2 órai kezdettel a képviselők az Agrártudomá­nyi Egyetem színháztermé­ben amatőr művészeti cso­portok bemutatóit tekintet­ték meg. Fellépett az Építők Hajdú népi táncegyüttes, a Délibáb népzenei együttes és a Maróthi kórus. Az ország­­gyűlés kulturális bizottságá­nak tagjai ezután autóbusz­­szal városnézésre indultak, s meglátogatták a Déri Mú­zeum kiállításait. A képviselők délután el­utaztak Debrecenből. Salamon Hugóné megnyitja az ülést Munkában az országgyűlés kulturális bizottsága KÉSZ A HÁZ (Fotó: Kőszeghy) Púja Frigyes New Yorkba utazott Puja Frigyes külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés le­szerelési kérdésekkel foglalkozó 10. rendkívüli ülésszakán részt vevő küldöttségünket vezeti, kedden elutazott New Yorkba Elutazott az amerikai mezőgazdasági miniszter Robert Bergland, az Ame­rikai Egyesült Államok me­zőgazdasági minisztere, aki Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására, küldöttség élén látogatást tett hazánkban, kedden elutazott Budapest­ről. A vendégek búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Romány Pál mi­niszter és Philip Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az amerikai küldöttség magyar partnereivel átte­kintette a két ország közöt­ti mezőgazdasági együttmű­ködés eddigi eredményeit, és megvitatta a műszaki-tudo­mányos és termelési kapcso­latok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Robert Berglandot fogadta Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes és megbeszé­lést folytatott Bíró József külkereskedelmi miniszter­­­­rel. Kiváló termelőszövetkezet HAJDÚHADHÁZI ÚJ BARÁZDA TSZ Ünnepi kibővített vezetősé­gi ülést tartott hétfőn este Hajdúhadházon az Új Baráz­da Termelőszövetkezet abból az alkalomból, hogy az el­múlt esztendő munkája, gaz­dálkodása után megkapták a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter és a TOT el­ismerő oklevelét. A párt- és gazdasági vezetőkön, a meg­hívott vendégeken kívül részt vettek az ünnepségen a leg­jobb eredményt elért szocia­lista brigádok is. A Nagy Gá­bor által vezetett Tessedik Sámuel Szocialista Brigád, a Karap Júlia által vezetett Lorántffy Zsuzsanna Szocia­lista Brigád és a D. Nagy Sándor által vezetett szocia­lista brigád. Tündik Sándor, a szövetke­zet párttitkára köszöntötte a megjelenteket, Juhász And­rást, a megyei tsz-szövetség elnökhelyettesét, Zagyva Ist­vánt, a járási pártbizottság munkatársát, Jobágy Józse­fet, a községi pártbizottság titkárát, Tóth Imrénét, a tsz­­szövetség osztályvezetőjét, dr. Pásztor Andrást, a községi ta­nács elnökét, Tóth Pált, a me­gyei tanács csoportvezetőjét, majd Juhász Imre tsz-elnök mondott ünnepi beszédet. — Szövetkezetünk vezető­sége azért örül megkülön­böztetett módon ezen elis­merő oklevélnek — mondot­ta beszéde elején —, mert ezt nem azért kaptuk, hogy valamiben nagyon jók vol­tunk, hanem azért, mert gazdaságunkban egy céltuda­tosan összehangolt — egy­mással is összhangban levő — termelési szerkezet van és elért eredményeink — annak ellenére, hogy 14 aranykoro­na alatti földterületen gaz­dálkodunk — megyei, sőt or­szágos átlag felett vannak. Szövetkezetünkben nincs meghatározó, kiemelt, egyedi nagy ágazat. Gazdaságunkban egyenrangú becsülete van a növénytermesztésnek, az ál­lattenyésztésnek, a kertészet­nek és az alaptevékenységen kívüli ágazatoknak. A későbbiekben egyenként értékelte az egyes ágazatok munkáját a közös gazdaság elnöke. Elmondotta: a jó szakmai hozzáértés következ­ménye, hogy 600 hektár átla­gában 45 mázsa búzát, 1000 hektár átlagában több mint 70 mázsa kukoricát és 100 mázsán felüli lucerna széna­hozamot értek el. Az állat­­tenyésztés dolgozói is nagyon szép eredményeket értek el az 1977-es esztendőben. A borjúelhullás 1 százalék alatt volt, 5 kiló feletti az egy nyí­rott juhra eső gyapjúhozam és a sertéstenyésztők, -hizla­lók is nagyon eredményesen dolgoztak. A kertészeti főága­zatban dolgozók munkájáról is nagy elismeréssel beszélt az elnök és nem is érdemte­lenül. Az elmúlt évben hektá­ronként több mint 300 mázsa almatermést értek el, a do­hánytermelésben egy hektár­ra vetítve 70 ezer forint volt az árbevétel és szépen, látvá­nyosan végezték el a szőlő­rekonstrukciót is. Az egyes főágazatok mun­kájának elemzése után szólt az elnök a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményei­ben bekövetkezett változások­ról is. Itt mondotta el, hogy a termelés fejlesztésén túl vagy mellett felismerték a mai gazdálkodásnak azt a va­lóságát, hogy alkotni, dolgoz­ni csak ott lehet, ahol a mun­kavégzés kulturáltságát biz­tosítják. Az ünnepi beszédet követő­en Juhász András méltatta a hadúhadházi Új Barázda Ter­melőszövetkezet szorgalmas tagjainak, vezetőinek munká­ját, kiemelve, hogy ebben a szövetkezetben az egy tagra eső termelési érték az elmúlt esztendőben több mint két­szerese volt az országos át­lagnak és amikor 1977-ben 12,5 százalékkal emelték a termelést, a költségek mind­össze 1,2 százalékkal nőttek. Ezt követően adta át a szö­vetkezet elnökének az elis­merő oklevelet. Miniszteri kitüntetést nyújtott át özv. Balogh L­ajosné kertészeti dolgozónak, Orosz Péter ju­hásznak, Szabó Sándorné fő­könyvelőnek pedig a TOT emlékplakettjét adta át. Juhász Imre tsz-elnök több dolgozónak, termelőszövetke­zeti tagnak nyújtott át mun­kahelyi kitüntetést és jutal­mat, majd Zeke László nyug­díjas, a szövetkezet első elnö­ke kívánt további sikereket az Új Barázda Tsz tagjainak. **• A Kiváló Termelőszövetke­zeti kitüntetéseken és elis­merő okleveleken túl a me­gyei tanács és a Hajdú-Bi­­har megyei Termelőszövet­kezetek Szövetsége öt mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tet tüntetett ki az elmúlt év munkájáért elismerő oklevél­lel. Megyei elismerő oklevél kitüntetésben részesült a bal­mazújvárosi Lenin, a hajdú­nánási Béke, a létavértesi Aranykalász, a mikepércsi Rákóczi és a szentpéterszegi Damjanich Termelőszövetke­zet.

Next