Hajdú-Bihari Napló, 1978. június (35. évfolyam, 128-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
I“rywjl I BIHARI I I 1 I I ■ I 1 111 Ibidal H MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I Felvonták a zászlót Hétfőn megtörtént a kapunyitás a nyári építőtáborokban. Az első fecskerajok már szállást is vertek, felvonták a zászlót és munkacsapatokba szerveződtek. A somogyi szőlődombok, gyümölcsösök élénkebb színekbe öltöztek, s a hangulat is pezsgőbb és forróbb lesz együtt és egyszerre beszélve a fiatalok jelenlétéről. Ezeknek az építőtáboroknak elsősorban az adja meg a jelentőségét, hogy abban a fiatalok valósíthatják meg önmagukat. Vállalásuk önkéntes, dolgozni akarnak, bekapcsolódnak abba a munkába, amely társadalmunkat élteti, kifejezi. Nem kis dologról van itt szó, hiszen vállalásaik megvalósítása kemény helytállást követel. S ezúttal a fizikai munka területén, olyan munkakörben, amely sok törődéssel, fáradsággal jár. S hogy mégis, mindezek ellenére is olyan nagy a vonzereje a nyári építőtáboroknak, annak nagyon egyszerű a magyarázata. A fiatalokban mindig, ma is él a tettvágy, hogy részesei legyenek a közösségi vállalásoknak, hogy megmutassák, mire képesek, hogy kétkezi munkával is közreműködjenek az élet, a holnap alakításában. Van ebben persze egy jó adag romantikus hajlandóság is. De ezt a romantikát annak a tudatossága szépíti meg, hogy a társadalmi munkamegosztáson belül nagyon is szükség van a tevékenységükre. Mert hogy csak egy prózai dolgot említsünk: a mezőgazdaságban, épp azokban az ágazatokban, ahol ezeket a fiatalokat várják, ilyenkor erőteljesen jelentkezik a munkaerőhiány. Törekvésünk azonban féloldalas volna, ha ezek az építőtáborok csak a fizikai munkát tekintenék kizárólagosnak, ha csak azokhoz biztosítanának feltételeket. Az ifjúsági szervezet, amely éltetője és gazdája is ennek a mozgalomnak, gondolt erre is. A program ennek megfelelően gazdag és változatos, összhangot teremtve a fizikai és a szellemi szükséglet között. S tartalmilag ezért egészítik ki kulturális és szórakozási lehetőségek a napirend változatosságának megfelelően. S mindezek mellett az építőtáboroknak még megvan a maga külön pedagógiai haszna is. Igazi közösségteremtő ereje valójában a munkának van. A munka olyan kollektív tevékenység, amely az egyéni képességeket egy közös mederbe tereli. A teljesítmény összértékét a szervezettség, az egyet akarás nagyban növeli, s az eredmény belső értékének így lesz a közösség a forrása. S a jó munka öröme olyan élmény, amely mindig elkísér bennünket. A megyei képviselőcsoport ülése Kedden Debrecenben a megyei tanács épületében tartotta ülését a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Kovács István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára. Dr. Szilágyi Gábor, a csoport vezetője adott tájékoztatást a soron következő országgyűlési ülésszak előkészületeiről. Ezután a képviselők tájékoztatót kaptak Hajdú-Bihar megye 1977. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának végrehajtásáról. Elmondották, hogy tavaly a beruházások gyorsítása, a tervszerű fejlesztések biztosítása volt a fő feladat, amelyek alapvetően teljesültek. Javult a pénzügyi felhasználás, s ennek megfelelően csökkent az év végi pénz- és fedezetmaradványok összege. A tájékoztatókat követő vitában az országgyűlési képviselők közül felszólalt: Schnitzler József, Szabó István, dr. Bognár Rezső, Szűcs Gábor, Sarudi Sándor, Bácskai Istvánné és Német István. A meghívottak közül kifejtette véleményét dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Kovács István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Alberth Béláné, a Népfront megyei titkára és dr. Szőllős Gábor, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője. Elutazott a mongol külügyminiszter Kedden elutazott hazánkból Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, aki Puja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puju Frigyes, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövete. Jelen volt Bamdarim Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A MÉM, a MEDOSZ és a TOT vezetőinek együttes felhívása A nyári mezőgazdasági munkák eredményes végrehajtása nagy feladatok elé állítja az állami mezőgazdasági üzemek és a termelőszövetkezetek dolgozóit. Rövid idő alatt — változó időjárási viszonyok mellett — kell betakarítani a jövő évi kenyerünket biztosító gabonát, a szálas takarmányokat, és folyamatosan el kell végezni a a gyümölcsösökben az időrszerű feladatokat. Ilyen körülmények között a baleseti veszély fokozódhat. Ezért a biztonságos munkafeltételek és munkakörülmények megteremtése alapvető feladat. Ennek érdekében a dolgozókat csak olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amelyre egészségileg — szellemileg, fizikailag — alkalmasak. A munkavédelmi oktatás — a dolgozó munkába állítása előtt — foglalja magába a konkrét munkákra, technológiákra, folyamatokra vonatkozó előírások ismeretét. Hívják fel a szabadban dolgozók figyelmét a vihar esetén tanúsítandó magatartásra. A szeszesital-fogyasztás megelőzésére — szükség szerint — végeztessenek alkoholszondás vizsgálatot. A mezőgazdasági termelő üzemek törekedjenekarra, hogy a betakarítási munkában részt vevő dolgozók kellő mennyiségű kalória- és vitamindús ételellátásban részesüljenek. Gondoskodni kell a dolgozók szállításának kulturáltságáról. Mindezen intézkedéseket fokozottabban érvényesítsék a diákokat foglalkoztató és a KISZ-építőtáborral rendelkező gazdaságokban. (MTI) JÚLIUS 2. Nemzetközi szövetkezeti nap Az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek július 2-án emlékeznek meg az 56. nemzetközi szövetkezeti napról. A szövetkezeti nap megünneplése előtt a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége felhívást adott ki, amely hatvanhat ország 336 millió tagot számláló szövetkezeti szerveit a tartós béke és biztonság megteremtésében való közreműködésre, a dolgozók gazdasági és szociális előrehaladásának elősegítésére, a nemzetek közötti barátsági és gazdasági kapcsolatok szélesítésére hívja fel. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ajánlását a magyar szövetkezők elfogadják, s az idei évet a szövetkezeti szolidaritás esztendejének tekintik. A magyar szövetkezeti mozgalom fejlődésének alapját az MSZMP XI. kongresszusán a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében kialakított elvek, feladatok, távlati célok, a kongresszuson megerősített lenini szövetkezeti politika képezi. Az MSZMP KB áprilisi határozata — értékelve a XI. kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatait — a szövetkezetek társadalmi, gazdasági továbbfejlődésére is útmutatást ad. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről szóló határozat a szövetkezetek széles körét is érinti. E célkitűzések valóra váltásával szolgálják a magyar szövetkezetek legjobban a társadalom igényeit. Az országban működő 908 ipari szövetkezet egyre növekvő szerepet tölt be az állami ipart kiegészítő, a piacképes exporttermékeket növelő, a hazai áruválasztékot bővítő termelésben és szolgáltatási tevékenységben. A fogyasztási szövetkezetek közül 291 ÁFÉSZ a kiskereskedelmi forgalom 33 százalékát bonyolítja le, a mezőgazdasági termékeknek pedig mintegy 20 százalékát vásárolja fel. A belföldi ellátás elősegítése mellett jelentős exporttevékenységet is folytatnak. A 313 takarékszövetkezet a lakossági betétállomány 12 százalékát kezeli, a hitelezéssel fontos termelési, szolgáltatási tevékenységet segít elő. Az 1400 lakásszövetkezet közel 160 ezer lakást kezel, évente pedig 5 ezer lakást ad át az országban. Növekvő jelentőségű a szövetkezetek társadalmi, gazdasági együttműködése. A közel 450 közös gazdasági társulás eredményesen segíti a gazdasági feladatok megoldását. A szövetkezetek ünnepnapja alkalmából az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége a szövetkezetek előtt álló társadalmi, gazdasági tennivalók közül több fontos feladatra hívja fel a figyelmet, s egyben felkéri az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek tagjait, hogy július 2-án emlékezzenek meg az 56. nemzetközi szövetkezeti napról. A levegő tisztaságáért A Hajdú-Bihar megyei Fűtéstechnikai Szolgáltató Vállalat már több mint egy éve foglalkozik a tüzelőberendezések levegőszennyező anyagának mérésével. A feladat a levegőszennyező komponensek meghatározása, értékelése és szakvélemény adása a tüzelőberendezés és a kémény összhangjáról. Szakképzett munkacsoporttal, korszerű műszerekkel ezideig mintegy százötven komplett tüzelőberendezés vizsgálatát végezték el és értékelték. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya mint felügyeleti szerv egymillió-négyszázezer forinttal támogatja a csoport hatékonyabb munkáját. • A levegőszennyeződés mérésekor a tüzelőberendezések kéményéből kiáramló gáz szén-monoxid, kéndioxid, porpernye és nitrózusgáz tartalmát állapítják meg, folyamatos ellenőrzéssel megelőzik a megengedettnél több szennyező anyag levegőbe kerülését. Tüzeléstechnikailag szakemberek mérik be a kazánokat (Kopasz Árpád felvételei) A füstgáz laboratóriumi elemzését végzik Tervszerű munkával, összefogással megváltozik a környezet Fejlesztik a hajdúnánási üdülőkörzetet Júniusban országszerte megemlékezéseket, ankétokat rendeztek a környezetvédelmi világnap alkalmából. Ezeken az összejöveteleken ismételten felhívták a figyelmet a természetet fenyegető számos veszélyre, amely megbontja az ember és a környezet harmonikus kapcsolatát. Ilyen jellegű rendezvényre került sor a Hazafias Népfront városi bizottságának a szervezésében Hajdúnánáson is, ahol a város párt-, állami, társadalmi szerveinek vezetői folytattak eszmecserét a környezetvédelemről, összegezték amit eddig tettek. Ami az elmúlt időszakban történt, azt bemutatták szakembereknek, közte Papp Ferencnek, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetőjének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett megalakult környezetvédelmi bizottság tagjának. Az idősebbek még jól emlékeznek az első lépésekre a hajdúnánási fürdő építésénél, amely most már valóban egyik büszkesége és kedvelt kirándulóhelye megyénknek. Az egyre több látogató, a távoli helyekről érkező nagy számú vendégsereg a legjobb bizonyíték erre. Javában üzemelt már a fürdő, amikor a második lépést megtervezték. Ez pedig annak a „roncsolt”, ahogy mondták: hasznavehetetlen területnek a megváltoztatása volt, amely a fürdő kerítésétől a Keleti-főcsatornáig húzódik. Nem is kis részről, hanem mintegy 200 hektárról van szó. Hogy lehet és érdemes ezzel törődni, időt ráfordítani, munkát befektetni, azt az eddigi eredmények igazolják. A fürdőhöz legközelebb eső részen már szép kis hétvégi házak állnak, mert itt elvégezték a „tereprendezést” — alkalmassá tették a területét pihenésre. Ez volt a legutóbbi látogatás alkalmával is a kiindulópont, s a folytatáshoz kértek segítséget a város vezetői, szakemberei. Úgy mint az indulásnál, hiszen azt is együttes összefogással kezdték. S az elképzelések már papíron vannak. Tovább folytatják a hétvégi házhelyek kimérését, de a korábbinál valamivel nagyobb kerttel, hogy fát, virágot ültethessenek az épület köré, összesen mintegy 500 kimérést vettek számításba. Mivel közel van a Keleti-főcsatorna, horgásztavat létesítenek. A vízügyi szakemberekkel együtt keresték a megoldást, hogy a folyóvíz kerülhessen még beljebb. Tereprendezés, a mély részek feltöltése, a pangó vizek elvezetése, fák, bokrok telepítése, a jó ivóvíz biztosítása mind részei annak a programnak, amit Hajdúnánáson korábban elkezdtek, sikerrel valósítanak meg s ennek alapján akarnak még többet. Azért, hogy az emberek jól érezzék magukat, tiszta környezetben tudjanak munkájuk után pihenni, szabad idejüket eltölteni. Ez volt a központi témája a népfrontbizottság által kezdeményezett fórumnak is, ahol Papp Ferenc tartott előadást a települések vízgazdálkodásának környezetvédelmi feladatairól.