Hajdú-Bihari Napló, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Március 15-e Az idő múlásának ve­lejárója, hogy a valaha történt események, akár­milyen fontos társadalmi folyamatokra emlékez­tetnek is, csupán ünnep­ként őrződnek tovább az emberek emlékezetében. A késői utódok lelkiis­meretétől függ, vállal­ják-e azt a történelmi örökséget, amelyről dek­larációk formájában oly sokszor nyilatkoznak. Az 1848—49-es magyar pol­gári forradalom és sza­badságharc „utóélete” bebizonyította, hogy a forradalmi mozgalmak­nak nincsenek megfel­lebbezhetetlen örökösei, a fejlődés irányába tett radikális lépések emlé­keztetőül és figyelmez­tetőül az elnyomóknak, biztatásul és toborzóul az elnyomottaknak min­dig eleven példaként hatnak. Az is bebizonyosodott, hogy mindaz, ami az 1848-as márciusi forrada­lomból és a szabadság­­harcból objektíve érték­nek nevezhető, ellenáll a hamis játszadozásnak, előbb-utóbb ledobja ma­gáról mind a heroizálás, mind a deheroizálás rá­erőszakolt köpönyegét. A márciusi ifjak forra­dalmi lendülete ugyan­is nem afféle fiatalos hó­bort, poéta hevület volt, mint népszerűsítő köny­vek sokáig állították. Pe­tőfi és elvbarátai ideoló­giailag is tisztázták, hogy milyen körülmények közt készül a magyar­ság és általában a kelet­európai nemzetek a for­radalomra. Nem vélet­len, hogy a korszak leg­zseniálisabb elméje, Pe­tőfi, mindig hozzászámí­totta ehhez, hogy a meg­vívandó polgári forrada­lom a parasztság töme­gével egy Dózsa-féle pa­rasztháború lehetőségét is jelenti. Történeti tény, hogy a francia forrada­lom célkitűzéseit mindig szem előtt tartották az if­júság radikálisabb beál­lítottságú tagjai. A kö­vetkezetes republikánus magatartásban, a társa­dalmi átalakulás megal­kuvás nélküli követelé­sében gyökerezik későb­bi elszigetelődésük is, hiszen eszméik riasztó­nak tűnnek olykor még a legbecsületesebb követ­kezetes reformátorok számára is. Mégis a radikális fia­taloknak köszönhető, az ő kérlelhetetlenségüknek tudható be, hogy a leg-­­különbözőbb érdekeket képviselő első felelős magyar kormányban és az országyűlésen azok az erők irányítják vagy ve­szik át a vezetést az or­szág nehéz helyzetében, akiknek célja a nemzeti függetlenség, a közteher­viselés és a népjólét megteremtése. Ennél ha­ladóbb programot az el­árvult semmitlenségben szenvedő magyar népnek nem adhattak a korszak legkitűnőbb fiai. Mind­ennek kezdetére, a felejt­hetetlen 1848. március 15-i forradalomra emlé­kezünk ma, mint azóta minden esztendőben, ön­becsülésünk kérdése, hogy milyen komolyan vesszük ezt. Dankó István Új fízterházakat adtak át Debrecenben Befejezéshez közeledik Debrecenben a Mester utcai lakó­telep építése. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központra néző lakóépületek alatt megépített üzleteken túlmenően a na­pokban négy szolgáltató létesítményt adtak át. A környéken lakó családok ellátásában sokat segíthet majd a csaknem száznegyven négyzetméter alapterületű zöldségbolt, a női és férfifodrászat, a műszaki bolt s a szépen berendezett sörö­ző. Az épületek egyikében alakítják ki a legújabb gyermek­­orvosi rendelőt és tanácsadót. Itt kapott helyet a Gyógyásza­ti Segédeszközöket Gyártó Vállalat üzeme és üzlete is. Fel­vételünkön az új létesítmények láthatók. (Fotó: Kőszeghy György) A Belkereskedelmi Minisztérium és Hajdú-Bi­­har megye vezetői tervegyeztető tárgyaláson vi­tatták meg szerdán, március 14-én Debrecenben a megye kereskedelmi helyzetét, fejlesztésének további feladatait, lehetőségeit­ teszi ki. Az elmúlt évi for­­­­galom több mint 13 milliárd forint volt és ez 9,4 százalék­kal magasabb, mint az elő­ző esztendőben. Az ez évi áruforgalmi előirányzat mintegy 9 százalékos növe­kedéssel számol. Alapvető feladatnak kell tekinteni az elkövetkezendő években is — mondotta a továbbiakban — az áruellátás színvonalának emelését, amelyeknek ez évi megvalósításához összessé­gében kedvező a feltétel. A tárgyaláson jelentős te­ret szenteltek az üzlethálózat fejlesztésének. Ezt különö­sen indokolta az is, hogy Hajdú-Bihar megye és Deb­recen kereskedelmi hálózat­tal való ellátottsága nem ki­elégítő, jelentős elmaradás van az országos átlaghoz vi­szonyítva is. A megye az ötödik ötéves tervidőszaki kereskedelmi hálózatfej­lesztési előirányzatát 60 ezer négyzetméterben jelölte meg. Az eddig eltelt, három évben az új létesítmények alapte­­r­ülete a kívánt ütemet nem érte el. Az elmúlt esztendő­ben sem volt nagyobb mér­tékű az előrelépés és több beruházás is elhúzódott. 1978-ban 6474 négyzetméter­­rel bővült a megyében a ke­reskedelmi terület és ebben az évben várhatóan mintegy 9100 négyzetméterrel bővül. Mi az oka az elmaradásnak? Szerepe van benne, hogy a többi beruházásokkal szem­ben az elmúlt esztendőkben a kereskedelmi beruházások háttérbe szorultak. A meg­valósult üzleti alapterületek­nek elég jelentős része vidé­ken kerül üzembe helyezésre, főleg a szövetkezeti kereske­delem beruházásában, s így a debreceni lemaradás még kirívóbb. Az elkövetkezendő idő­szakban Debrecenben két je­lentős kereskedelmi létesít­mény kerül felépítésre, illet­ve átadásra. Az 5090 négyzet­­méteres alapterületű kétszin­tes iparcikk-áruház és a 3500 négyzetméteres Domus lak­berendezési áruház, amely­­ a jövő év végén kerül átadás­ra. A szövetkezeti kereskede­lem központi fejlesztési alap­ból két jelentősebb beruhá­­­­zást valósít meg. Hajdúszo­boszlón egy ezer négyzetmé­teres ABC-áruház építését és Debrecenben egy 640 négy­zetméteres önkiszolgáló étte­­rem tervét valósítják meg. Hajdúnánáson a kétszintes ruházati üzletház építése fo­lyamatban van és a jövő esz­tendei átadása biztosított. Az előző háromévi terv­egyeztetések, vezetői megbe­szélések során minden alka­lommal szóba került a deb­ Elsődleges a kereskedelmi hálózat fejlesztése A Belkereskedelmi Minisztérium vezetői Debrecenben Juhász István, a megyei­­ tanács elnökhelyettese üd­­­­vözölte a tervegyeztető tár­­­­gyalás résztvevőit, Lantán Ferenc miniszterhelyettest és a minisztérium vezető mun­katársait, Tóth Imrét, a me­gyei pártbizottság titkárát, majd dr. Barabás Gábor, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést a minisztérium­­­ hoz előzőleg már eljuttatott írásos anyaghoz. Hajdú-Bihar megye — mondotta bevezetőjében­­ a kereskedelmi osztály vezető­je — az ország kereskedelmi­­ forgalmának 4,8 százalékát receni újkerti szövetkezeti általános áruház tervezett beruházása. A mostani egyeztető tárgyaláson újra jelentős helyet foglal el meg­építésének kérdése, illetve azoknak a lehetőségeknek a felmérése, amelyek lehetővé tennék megépítését. A megye kereskedelmi há­lózattal való ellátottsága igaz, hogy alacsony szintű, de ez nem jelenti azt, hogy a kiszolgálásban, a kulturált­ságban is ugyanilyen lenne a helyzet. Mind a két fél egy­hangúan állapította meg: a boltokban a kiszolgálás, az áteresztőképesség lényege­sen jobb, mint az országos átlag. A megye kereskedel­mében olyan törekvések is tapasztalhatók, amelyeket az ország más megyéiben is ér­demes követni. Az áruután­pótlás racionalizálásában — a kiskonténeres szállításban — az elmúlt években jelen­tős eredményeket értek el a kereskedelmi vállalatok. Az Élelmiszer- és Vegyianyag­­nagykereskedelmi Vállalat a megyében az elmúlt évben már száz boltba szállított árut kiskonténerben és a húsipar is 71 boltba juttatta így el a termékeit. A Sütő­ipari Vállalat jelenleg 66 boltba szállít így kenyeret és a VASVILL Vállalat is 40 boltot kapcsolt be a konténe­res szállításba. Jelentős az előrehaladás a programozott szállításban is. A kereskedelmi, vendéglá­tó-ipari és idegenforgalmi szakmai képzés és iskolafej­lesztés helyzete is napiren­den volt az egyeztető tárgya­láson. Megállapították: a képzés és továbbképzés tár­gyi feltételei szempontjából ebben az évben a megyében jelentős előrelépés történik azzal, hogy szeptemberben átadásra kerül az új, húsz tantermes kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközép­­iskola. Ami az idegenforgal­mat illeti, szintén javulásra lehet számítani az elhelye­zésben. A fő szezonra befeje­ződik a hajdúszoboszlói kemping bővítése, fejlesztése, illetve korszerűsítése. A tárgyalás során a keres­kedelemmel és vendéglátás­sal kapcsolatos egyéb kérdé­sek is felmerültek, így töb­bek között a szövetkezeti ke­reskedelem, amely az elmúlt esztendőkben nagyon szép eredményeket ért el. Felme­rült kérdésként a régi mes­terségek utcájának létreho­zási lehetősége Debrecenben, a nagykereskedelmi vállala­tok közös bemutatótermének megvalósítható gondolata és a Centrum Áruház esetleges fejlesztési lehetőségének a kérdése is. Az egyeztető tárgyaláson felvetett problémákra Lan­­tán Ferenc miniszterhelyet­tes és a minisztérium vezető munkatársai válaszoltak. A legfontosabb, megoldásra váró kérdéseket emlékezte­tőben rögzítették. A tervegyeztető tárgyalás Juhász István zárszavával­­ fejeződött be. Ki tud többet a Szovjetunióról? A Tóth Árpád Gimnázium csapata nyerte a megyei döntőt Március 14-én, szerdán délelőtt a Bartók Teremben tartották a „Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjet­unióról?” vetélkedő megyei döntőjét. Az iskolai háziver­senyeken s az elődöntőkön legjobban szereplő 12 csapat jutott a megyei döntőbe. A vetélkedő első forduló­jában egy-egy zenei részlet, képmagnófelvétel segítségé­vel idézték fel a versenyzők a Szovjetunió híres emberei­nek, sportolóinak, tudósainak munkáját, világhírű művé­­­­szeti együttesek pályáját. Ezt­­ követően a „Háború és béke”­­ című regényből hallhattak részleteket, amelyeket Tolsz-­­ toj írói munkásságára utaló tesztlapok kitöltése követett. A szovjet kommunista if­júsági szövetség, a KOMSZO­­MOL több mint öt évtizedes történetét, az ifjúkommunis­ták tetteit négy kérdéscso­portból álló összetett feladat során ismertették a verseny­ző csapatok. A résztvevők számot adtak arról, ismerik az ifjúkommunistáknak a polgárháború éveiben végzett hőseies munkáját, a gazda­sági építőmunkában elért eredményeket, a második vi­lágháborúban a komszomo­­listák önfeláldozását. A szünetet követően a ba­rátság és együttműködés táv­irataival ismerkedhettek a játékosok és a szépszámú kö­zönség. A versenyzők többsé­ge ebben a fordulóban bizo­nyíthatta: rendszeres olvasó­ja a Szovjetunió című folyó­iratnak. Az ötödik forduló­ban a népművészeti alkotá­sok ismeretéről adtak számot a megyei döntőbe jutott csa­patok, akik közül sokan az összes teszt­kérdésre helyes választ adtak. Az utolsó for­dulóban egy-egy kép segít­ségével a Szovjetunió nagy építkezéseivel ismerkedtek a verseny résztvevői. A megyei döntőn holtver­seny után alakult ki a vég­eredmény. A versenyt s ez­zel a területi döntőn való részvétel jogát a végig na­gyon jól szereplő Tóth Árpád Gimnázium csapata nyerte, a maximális 88 pontból 81 pon­tos teljesítménnyel. Második­­helyezett lett a 108. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet csapata, akik szintén részt vesznek a területi döntőn. Harmadik helyezést értek el a püspökladányi Karacs Fe­renc Gimnázium tanulói. A rendező szervek a megyei döntőbe jutott valamennyi csapatot jutalomban részesí­tették. A „Ki tud többet a Szov­jetunióból, a Szovjetunióról?” vetélkedő megyei döntője színvonalas versenyt, jó játé­kot hozott. Lázár György Kuvaitba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Szaad Abdullah Al­­szalem Al-szabah trónörökösnek, Kuvait állam miniszterelnökének meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) MM SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: KORSZERŰBB FELVEVŐHELYEK, GÉPKOCSI A SZAKEMBEREKNEK PÉLDÁUL A SZAKSZERVEZET VÁLLALATI KAPCSOLATOK, SZEMÉLYES KAPCSOLATOK (3. oldal) MIT EGYEN A BETEG?­­ (4. oldal) EGY IGAZI ÚR (5. oldal)

Next