Hajdú-Bihari Napló, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Carter befejezte közel-keleti látogatását James Carter, az Egyesült Államok elnöke, szerdán reggel visszaérkezett Washingtonba hatnapos közel-keleti útjáról. Az amerikai főváros közelében levő Andrews-légitámaszponton tett rövid nyilatkozatában felkérte „a világ összes politikai vezetőit”, hogy támogassák Egyiptom és Izrael „békeszerződésének” tervezetét. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter kedden, röviddel azután, hogy Carter elnök elutazott a Közel-Keletről, nyilatkozatban hangoztatta: az amerikai elnöknek két kulcskérdésben sikerült kompromisszumra késztetnie az egyiptomiakat és az izraelieket. Szerinte teljesült Egyiptomnak az a kulcsfontosságú követelése: az egyiptomi,izraeli kapcsolatok fejlesztését időrendileg összekapcsolják a palesztinaiak ciszjordániai és gázai önkormányzatának megvalósításával. Bejelentette: az egyiptomiak hozzájárultak ahhoz, hogy világpiaci áron kőolajat adjanak el Izraelnek. Ily módon — jegyzi meg az AP — Egyiptom lesz az első arab ország, amely olajat ad el Izraelnek. Az amerikai hírügynökség magas rangú egyiptomi forrásból úgy értesült, hogy Izraelnek a nagykövetek cseréjére vonatkozó „kulcsfontosságú” követelését a Sínaifélszigetről való gyorsabb izraeli kivonulás viszonzásaként teljesítik. Kairó ebben a vonatkozásban is engedményt tett. Korábban ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nagykövetek cseréje csak „a palesztinai önkormányzat gépezetének” beindítása után lehetséges. Butrosz Ghali végezetül reményét fejezte ki, hogy „még ebben a hónapban aláírják” az izraeli—egyiptomi különbékét. A MENA hírügynökség kedd esti adásában már arról adott hírt, hogy „a jövő hét végén Washingtonban aláírják” az egyiptomi—izraeli békeszerződés angol nyelvű szövegét. Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök e héten csütörtökre a kormányt, a jövő hétre pedig a parlamentet hívta össze rendkívüli ülésre az Izraellel kötendő különbéke pontjainak megvitatására." Menahem Begin izraeli miniszterelnök kedden bejelentette : szerdán rendkívüli ülésre hívja össze a kormányt, s ha a végrehajtó testület és a parlament egyaránt jóváhagyja az „új javaslatokat”, akkor két héten belül alá lehet írni a „békeszerződést” Egyiptommal. A PFSZ Végrehajtó Bizottságának indítványára Bejrútban összehívták a pánarab népi kongresszus főtitkárságának rendkívüli ülését. A tanácskozás célja a Carter közel-keleti látogatása után keletkezett új helyzet megvitatása. A pánarab népi kongresszus egyesíti mindazokat az arab pártokat és szervezeteket, amelyek ellenzik Szadat Izraelnek behódoló politikáját. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője felhívta a konferencia figyelmét arra a veszélyre, hogy az amerikai imperializmus — az általa szorgalmazott egyiptomi—izraeli különalkutól felbátoríttatva — közvetlen katonai akcióval kísérel meg beavatkozni az arab népek ügyeibe. Ha az egyiptomi kormány aláírja Izraellel a különbékét, ez az arab világ elárulása lesz — mondotta a PFSZ vezetője és bejelentette: amennyiben az megtörténik, felszólítja az arab országokat: rendeljenek el olajbojkottot Egyiptom ellen. Nasszer Kaddur Szíriai külügyminiszter-helyettes megerősítette: országa politikai, diplomáciai és gazdasági bojkott alá veszi Egyiptomot, amennyiben Kairó aláírja a különbéke-szerződést. A Szíriai politikus azt is közölte, hogy ebben az ügyben már fölvették a kapcsolatot Irakkal. Vajon miről árulkodnak Carter kézimozdulatai? Búcsú kairói repülőtéren KUVAIT A főváros, Kuvant utcaképe, háttérben a telekommunikációs központ • A délibáb realitásai Vagy öt éve, hogy az Arab (Perzsa)-öböl északi végén 17 ezer négyzetkilométeren elterülő s alig több, mint egymillió lakosú ország azóta elhunyt uralkodója, Sejk Szabah Al- Szalem Al-Szabah emír e sorok írójának a kuvaiti életszínvonalra vonatkozó kérdéseire így válaszolt: „Ha akarnánk, minden állampolgárunkat születése pillanatától kezdve — lemondva bármi ellenszolgáltatásról — tisztességes életjáradékban részesíthetnénk, a munkát pedig a külföldiekkel végeztethetnénk el. De hát, nem ez a célunk, hanem állampolgáraink aktív részvétele a hazánk felvirágoztatásáért folyó munkában .. Nem túlzott a néhai uralkodó, ha figyelembe vesszük, hogy a világon alig egy-két ország mondhat magáénak akkora egy főre jutó nemzeti jövedelmet, mint Kuvait, ahol az tavaly 11,3 ezer dollárt tett ki. Ez még akkor is szép summa, ha — tekintettel a tőkés társadalmi viszonyokra — tudjuk, hogy nem minden állampolgár egyformán részesül a „nemzeti kalácsból”. Nem olyan régi keletű ez a jólét, mert a jórészt sivatagos területű Kuvait évszázadokon keresztül a világ szegényei közé tartozott. A fordulat 1938-ban kezdődött, amikor kőolajra bukkantak a homok alatt. Az először lassan, majd egyre erőteljesebben áramló „folyékony arany” juttatta be Kuvaitot a „gazdagok klubjába”. A kis ország kőolaj-nagyhatalommá, a világ negyedik exportőrjévé vált évi csaknem 100 millió tonnás termelésével. Telt ebből az uralkodó réteg luxusigényeinek kielégítésére, s a jócskán elmaradott ország gazdasági-infrastrukturális arculatának a megváltoztatására, valamint a lakosság életkörülményeinek és szociális ellátottságának látványos megjavítására. Elhamarkodott lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy Kuvait tejjel-mézzel folyó Kánaán. A kedvezmények elsősorban a kuvaiti állampolgárokat illetik meg, s csak jóval kisebb mértékben a lakosságnak immár 58 százalékát alkotó vendégmunkásokat: a palesztin arabokat, a jordánokat, a jemenieket, pakisztániakat és az indiaiakat. Az alapvetően konzervatív és nyugatbarát orientációjú Kuvait ugyanakkor az el nem kötelezettek mozgalmának tagja, szolidáris az arab népek igazságos harcával és síkraszáll a közel-keleti válság átfogó rendezése mellett. Ez utóbbi a politikai alapja a szocialista országokhoz — köztük hazánkhoz — fűződő korrekt kapcsolatainak. Elmondhatjuk, hogy ezek magyar viszonylatban, jók, és folyamatosan fejjlődnek. Különösen gazdasági téren látványosan, mert 1974 óta a magyar—kuvaiti kereskedelem ötszörösére növekedett s megközelítette az évi 50 millió dollárt. Ennek 98 százaléka a magyar export, amelyet felerészben élelmiszeripari cikkek alkotnak. Gépiparunknak is jelentős piaca van Kuvaitban, ahol jó hírük van a magyar termékeknek, külkereskedelmünk pedig megbecsüli benne a nem hiteligényes s minden szempontból megbízható partnert. Így hát az együttműködés bővítése, amely Lázár György miniszterelnök küszöbön álló kuvaiti látogatásának célja — kölcsönös érdek: Pálfi Viktor. J HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970). MÁRCIUS 15. Losonczi Pál Szabolcsban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke — aki kétnapos látogatáson Szabolcs-Szatmárban tartózkodik — szerdán a MÁV záhonyi átrakókörzetét kereste fel. Vendéglátói tájékoztatták hazánk keleti kapujának tevékenységéről, a körzet fejlesztéséről s a magyar—szovjet áruforgalmi kapcsolatokban betöltött szállítási szerepéről. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően a közelmúltban átadott létesítmények — az eperjesbei ömlesztett átrakó, a fényeslitkei rendezőpályaudvar, valamint a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőháza munkájával ismerkedett. Losonczi Pál délutáni programja Kisvárdán, a városi tanácson folytatódott, majd ellátogatott a járási székhely nemrég épült kórházába. A kétnapos szabolcs-szatmári látogatás a Baromfiipari Országos Vállalat kisvárdai gyárának megtekintésével ért véget. (MTI) Megkezdődött a francia nemzetgyűlés ülésszaka PÁRIZS '' Szerdán délután megkezdődött a francia nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka, amelynek összehívását, a kommunisták és a szocialisták külön-külön tett kezdeményezései után, a kormányban résztvevő RPR állásfoglalása döntötte el. A rendkívüli ülésszak napirendjén Chirac pártjának, az RPR-nek az a javaslata szerepelt, hogy alakítsanak parlamenti vizsgáló bizottságot a foglalkoztatottság és a munkanélküliség tanulmányozására, egy másik bizottságot pedig a tájékoztatás feltételeinek megvizsgálására. Az RPR szerint a kormány helytelen politikát folytat, ugyanis nincs megfelelő információja az ország tényleges helyzetéről. Az 5. köztársaság történetében most fordult először elő, hogy a nemzetgyűlést nem az államfő kezdeményezésére, hanem a honatyák indítványa nyomán hívják össze rendkívüli vitára. A baloldali pártok közötti viszonyra jellemző, hogy nem közösen, hanem külön-külön nyújtottak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. (MTI) Szovjet-indiai tárgyalások Új-Delhiben szerdán ismét tárgyalt egymással Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Morardzsi Deszai indiai kormányfő. Az eszmecsere során folytatták a két ország együttműködése legfontosabb vonatkozásainak és a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdéseknek a megvitatását. Alekszej Koszigin és Morardzsi Deszai tárgyalásai meleg, baráti légkörben zajlottak le. (TASZSZ) Ortutayemlékülés az Akadémián Ortutay Gyula egész tudományos tevékenysége jól példázza, hogy a népi hagyományok haladó elemeit miként lehet beépíteni a szocialista kultúrába, mind szélesebb tömegeknek közkincssé tenni — egyebek között ezt hangsúlyozták a magyar néprajzi társaság szerdán megtartott emlékülésén, amelyen az egy éve elhunyt Ortutay Gyulára emlékeztek. Tálasi István bevezetője után Bodrogi Tibor A magyar társadalom néprajz. Ortutay Gyula korai műveiben címmel tartott előadást, majd Balassa István Ortutay Gyula tudomány és múzeumszervező tevékenységéről, munkásságának nemzetközi vonatkozásairól pedig Dömötör Tekla beszélt. Délután Voigt Vilmos, a szájhagyományozás törvényszerűségeiről, Katonai Imre a népi líra kutatásáról érkezett, Kovács Ágnes A népmesekutató Ortutay Gyula címmel, Kriza Ildikó Ortutay Gyula és a népballada-kutatás témájáról tartott előadást. (MTI) KIVONULÁS PEKINGI MÓDRA Lehet-e egy semmivel nem magyarázható, durva és barbár agressziót még tetézni? Úgy tűnik, igen. Pontosabban: Kína képes rá. Kilenc napja Peking hivatalosan bejelentette: viszszavonja csapatait Vietnamból. Megkönnyebbült a világ, mert egy következményeiben beláthatatlan, a történelemben is párját ritkító — miután egy magát szocialistának mondó ország intézett agresszív támadást egy szocialista állam ellen —, az ázsiai térség békéjét veszélyeztető akció végét remélte a bejelentéstől. Valójában a kínai csapatok rendkívül lassan távoznak Vietnamból. Nyugtalanító hírek érkeznek a vietnami— kínai határról újabb agressziós csapatok összevonásáról. Hanoiból pedig hadijelentéseket röpítenek világgá a telexek és a telefonok: a változatlanul vietnami területen tartózkodó tizenegy kínai hadosztály, valamint több páncélos és tüzérségi ezred — összesen 150—200 ezer katona — több ponton folytatja az előnyomulást. Bangkoki jelentések szerint a kínaiak mindenfelé rombolják az utakat, hidakat, bányákat, kulturális és ipari létesítményeket tartanak ágyútűz alatt. Valaki úgy fogalmazott: a pekingi alakulatok megpróbálnak végigradírozni egy körülbelül húsz kilométeres sávot. „Felperzselt a föld” — ugye, ismerős a kifejezés? Amerikai tábornokok szájából gyakran elhangzott a vietnami felszabadító háború utolsó szakaszában, amikor Thieu rendszere a végső összeomlás előtt állt. Nos, Kína tanulékony: a pekingi vezetés nem hiába tárta föl Vietnam elleni agresszív terveit Washington előtt, még a harcmodort is a Pentagontól kölcsönözte. Új fejleménynek számít, hogy a pekingi lapokban egyre több közvetett utalás található arra nézve, miszerint a kínai csapatok a Kína által határvonalnak tekintett pontokig húzódnak vissza. Talán fölösleges is megjegyezni, hogy ez a határvonal nem azonos a történelmi vietnami—kínai határéval. Ennek kapcsán nyíltan lelepleződnek Peking gátlástalan és arcátlan állításai a „vietnami hegemonizmussal és agresszivitással” kapcsolatban. A határok önkényes megváltoztatása, a vietnami területen frissen épülő kínai katonai támaszpontok egyértelműen Peking agresszív szándékairól tanúskodnak. A szovjet álláspont rendkívül határozott és híven tükrözi a világ józan közvéleményének követelését. A Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek találkozójáról kiadott közlemény a többi között hangsúlyozza: „az egyetemes béke érdekei megkövetelik, hogy a kínai csapatokat teljesen vonják ki a VSZK területéről, a kínai vezetők mondjanak le arról, hogy bármiféle merényletet kövessenek el Vietnam és más államok területi integritása és függetlensége ellen”. II török parlamenti küldöttség szerdai programja A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének hivatalos látogatásán hazánkban tartózkodó küldöttségét — amelyet dr. Cahit Karakas, a nemzetgyűlés elnöke vezet — szerdán hivatalában fogadta Pója Frigyes külügyminiszter. A találkozón részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés elnöke és Tálár Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörű eszmecserén érintették a kétoldalú kapcsolatokat, s külügyminiszterünk ismertette a magyar kormány álláspontját a fontosabb, aktuális nemzetközi kérdésekben. A küldöttség ezután a GANZ Villamossági Művekbe látogatott. A vendégeket Papp György vezérigazgató tájékoztatta a 4000 dolgozót foglalkoztató törzsgyár munkájáról, eredményeiről, majd levetítették a GANZ-művek 100 éves jubileumára készült filmet, amelynek nyomán a török törvényhozó testület képviselői képet alkothattak az üzemben készülő gyártmányokról. A program gyárlátogatással folytatódott: a vendégek megtekintették a nagy szerelőcsarnokot, ahol Törökország részére, készülő turbogenerátorok forgórészeinek megmunkálása folyik. A forgácsolóüzemben a modern NC gépparkkal ismerkedtek a képviselők. Útba ejtették a transzformátorgyártó csarnokot is, ahol Kuvaitba és Irakba küldendő transzformátorok szerelésén dolgoznak. (MTI) Tizenkét éviegyházra ítélték a békéscsabai szatírt A békéscsabai városi bíróság dr. Szabó Ferencné büntetőtanácsa több mint másfél hónapos tárgyalássorozat után szerdán ítéletet hirdetett Miskolci János, 36 éves békéscsabai lakos bűnügyében A vádlott 1973. januárjától 1978. július 17-ig Békéscsabán és környékén 26 esetben követett el erőszakos nemi közösülést és 19 esetben kísérelte meg ilyen bűncselekmények végrehajtását. A bíróság ezen kívül bűnösnek találta két rendbeli súlyos testi sértés, súlyos egészségromlást előidéző testi sértés, 16 rendbeli erőszakkal és éjjel elkövetett magánlaksértés, 13 rendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopási kísérlet, két rendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás, 11 rendbeli lopás, továbbá garázdaság és közokirat-hamisítás bűntettében. Ezért a bíróság Miskolczi Jánost halmazati büntetésül főbüntetésként 12 évi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésül 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és 20 ezer forint értékű vagyonelkobzást is elrendelt. Az ítélet kiszabásánál a bíróság figyelembe vette, hogy a vádlott az elmeszakértői megfigyelés egyértelmű bizonyítéka szerint ugyan pszichopata, de nem elmebeteg, bűncselekményeinek nagy társadalmi veszélyeztetésével tehát tisztában lehetett. A bíróság éppen ezért az ilyen bűncselekmények elkövetőire kiszabható legsúlyosabb büntetést rótta ki Miskolczi Jánosra. A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, s az elítélt feltételes szabadságra sem bocsátható. Az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. (MTI) Az MSZBT idei feladatai A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntő ünnepségekre 25 tagú küldöttséget lát vendégül a napokban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság — mondotta Regős Gábor, az MSZBT titkára, aki szerdán tájékoztatta a Barátság Házában az újságírókat az MSZBT idei terveiről. Kiemelte: a magyar— szovjet tudományos műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából az MSZBT idei munkájának középpontjába állítja a szovjet tudomány és technika fejlődésének, valamint a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek népszerűsítését