Hajdú-Bihari Napló, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

REBB fill I I I I ^^^H^^^^ZOCIflUST^UNKflSPfl^niflJGÍ^^ifl^MEGYE^IZOnSflGflNni^^PJfl Ellenőrzés Legtöbben úgy vagyunk vele, hogy az ellenőrzést­ szükséges rossznak tart­­j­­­uk. Makacs fenntartásun­kat talán még a gyermek­kor változatos tájairól hoztuk magunkkal, ami­kor is sokféle módon ér­vényesült a környeze­tünk ellenőrző hatása. Ki ne emlékeznék például az iskolai évek vissza-visz­­szatérő mozzanataira, amikor mindenfajta szá­monkérésnek, lecke­­megcsinálásnak, feladat­elvégzésnek mi voltunk a céltáblái. Mondjuk meg őszintén: akkor s abban a formában feles­leges dresszúrának, zak­latásnak éreztük. S ma­gunkban nemegyszer vé­tót is emeltünk abból in­dulva ki, hogy miért nem bíznak becsületünkben, lelkiismeretünkben. Ez az emlékeink mé­lyén meggyűlő makacs­ság nemegyszer felüti a fejét még ma is, amikor személyes szereplői le­szünk egy olyan aktus­nak, amelynek jelenetei az ellenőrzés dramatur­giájához kapcsolódnak. Például: ülünk a buszon, a villamoson, utazunk a vo­naton, megyünk a meccs­re, s az arra kijelölt sze­mély azt mondja: kérem a jegyeket felmutatni! A felszólításra, lett légyen a lehető legudvariasabb, mindannyiunkban meg­mozdul egy kis tiltakozás. Már megint nem félnek tőlünk , tűnődünk ma­gunkban, s még azt is hozzátesszük: mire jó ez a bizalmatlanság? Gyorsan jelentsük ki és mondjuk meg azonnal: nincs igazunk. Az ellenőr­zés az élet, a társadalmi valóság legtermészetesebb gyakorlata, sohase elle­nünk, de mindig a mi ér­dekünkben működik. Még azokban az ártatlan helyzetekben is, mint amelyek a közlekedés te­repén adódnak. Mert miért is kellene tiltakoz­nunk az ellen, ha a beosz­tását és hivatali megbíza­tását gyakorló ellenőr kö­telességét teljesíti? S ha már a fentebb leírt kifejezés szaladt ki a kezünk alól, akkor értékelnünk kell azt a tevékenységet is, amely az ellenőrzés gyakorlatá­ban társadalmi fontos­ságot tulajdonít a legszé­lesebb körű megnyilvá­nulásnak. Az ellenőr­zésnek igenis alaposnak, rendszeresnek és szigo­rúnak kell lennie. A gaz­dasági élet területén csakúgy, mint a vállalati fegyelem és munkarend érvényesítésében. Az a baj, hogy sokan — s az épp arra hivatottak — nem élnek az ellenőr­zés szigorúságával, el­nézőek, szemet hunynak, s jó néhány esetben ak­kor kapkodnak, amikor már megtörtént a baj. Pedig lehet, hogy egy idejében jött felmérés­sel, vizsgálattal komoly visszaéléseknek vennék az elejét, amely a társada­lomnak legalább olyan káros, mint amilyen tra­gikus az egyénnek. Az ellenőrzés — véle­kedjünk is róla akárho­gyan — végül is rendre szoktat bennünket. S a rend életünkben nélkü­lözhetetlen. Zárszámadások a megyében Hajdúhadházi Bocskai Tsz Nyírségi jellegű, homokos, dimbes-dombos, gyenge ter­mőhelyi adottságok közepet­te gazdálkodik a hajdúhad­házi Bocskai Termelőszövet­kezet, s ez rányomja bélye­gét a gazdálkodásra is. Azon­­ban a tagság, s a vezetőség szorgalma, erőfeszítése min­den évben tovább javítja a munka eredményességét, még a gyenge adottságok kö­zepette is. A nemrég megtartott zár­számadó közgyűlésen Kukk Mihály tsz-elnök is erről szá­molt be: az elmúlt év nehéz­ségei ellenére újabb lépést tettek az eredményesség út­ján. Ahogy az elnök a beszá­molóban elöljáróban hangsú­lyozta: a szövetkezet bruttó jövedelme 23 millió 960 ezer forint volt az elmúlt évben, a nyereség pedig 9 millió 652 ezer forint lett. S mind­ez akkor válik igen nagy jelentőségűvé, ha tudjuk, hogy az elmúlt évben május 13-án nagy fagykár érte a szövetkezetét, aminek nehéz­ségeit csak tovább fokozta az azt követő kedvezőtlen idő­járás. Az elnök részletesen szólt az elmúlt év gazdálkodásá­ról, ágazatonként ismertetve az eredményeket, s a vesz­teségeket is. A növényter­mesztésről például elmond­ta, hogy 22,3 millió forintos árbevételt értek el 14,6 mil­lió forintos költségráfordí­tással, s így az ágazat 7,7 millió nyereséget hozott. Az állattenyésztés esetében már nem ilyen kedvező a kép, mivel a 16,58 milliós árbevé­telt 19 millió forintos költség árán érték el. Nyereséges volt továbbá a kertészet, an­nak ellenére, hogy az emlí­tett fagy éppen ezt az ága­zatot érintette legérzéke­nyebben. A nyereség végső kialakulásához az erdőgaz­dálkodás és a szeszfőzde is hozzájárult. A 4314 hektár földterüle­ten gazdálkodó szövetkezet­ben ma 594 tagot tartanak nyilván. Ebből csupán 289 a dolgozó tag, 305-en nyugdíja­sok. A szövetkezet vezetői segítő gondoskodással visel­tetnek az idős tagok iránt. A zárszámadó közgyűlésen Kukk Mihály így fogalmazta ezt meg: — Nagy tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm a munkában megöregedett nyugdíjas tagjainkat, akik földjüket behozták termelő­­szövetkezetünkbe, lehetősé­get megteremtve ezzel a ké­sőbbi, a mai gazdálkodáshoz. Nyugdíjasaink erejükhöz mér­ten még ma is sokat segíte­nek nekünk, hol konkrét munkával, hol jó tanácsaik­kal, hozzáértésükkel. Erre a jövőben is számítunk. Az ősszel megtartott nyugdíja­sok napján ők is meggyőződ­hettek arról, hogy termelő­­szövetkezetünk eredménye­sen hasznosítja földterületeit, hogy jól megtaláltuk azokat a növényféleségeket, ame­lyek a mi viszonyaink kö­zött a legjobb terméseket adják. A tsz elnöke elismeréssel beszélt a munkák végzőiről, a dolgozó tagokról is. Szólt a szocialista brigádokról, hang­súlyozva, hogy a 164 fővel dolgozó nyolc szocialista bri­gádból négy az aranyko­szorús, kettő az ezüst- és ket­tő a bronzkoszorús jelvény birtokosa. Vállalásaikkal hozzájárultak a szövetkezeti eredmények eléréséhez. Jó munkájukat anyagilag, er­kölcsileg elismeri a szövet­kezet tagsága. A szövetkezetben az elmúlt év munkája nyomán immár 131,8 milliós közös vagyon­nal, 60,6 milliós tiszta va­gyonnal rendelkeznek. Az összes termelési érték az el­múlt évben közel 62 millió forint volt. B. L. képest az árbevételünket 11 százalékkal növeltük. Ennél a résznél a szövetkezet elnö­ke őszinte elismerését és kö­­­szönetét fejezte ki a Kossuth Tsz­ valamennyi tagjának,­ különösen a szocialista bri­­­gádtagoknak, akik kezdemé­nyezői voltak az újnak az elmúlt esztendőben is. Sz. L. Körösszakál, Kossuth Tsz . Húszéves múltra tekint vissza a körösszakáli Kos­suth Termelőszövetkezet, de az egyik legnehezebb esz­tendő lezárásáról adott szá­mot Monok Sándor tsz-elnök a vezetőség nevében a mos­tani zárszámadáskor. A Kö­rösök vidékén különösen sok gondot okozott az amúgy is sok belvíz, a kétszer jött jégeső, a nagyarányú vihar. Mindezek ismeretében még jobbnak és eredményesebb­nek tűnik az a munka, amit a Kossuth Tsz tagsága ta­valy végzett. A számok egy­értelműen alátámasztják a vezetőségnek és a tagságnak a kezdeményezését és szor­galmas munkáját: amit elvitt a természet, azt más terüle­ten igyekeztek pótolni. De a beszámolóban is nyomaték­kal húzta alá a szövetkezet elnöke, hogy az utóbbi esz­tendőkben meg-megújuló belvízkár elhárítására ége­tően szükséges a komplex meliorációs beruházás mi­előbbi befejezése. Indokolt lenne — mondotta — a Kö­rös menti mezőgazdasági nagyüzemek összehangolt, komplex meliorációs munká­ja, ami természetesen helyi erőforrásból nem valósítható meg. Ezentúl szükséges a Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös menti Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő állami befogadó csatornák bővítése, mélyítése. A szövetkezet ágazatait elemezve a tsz elnöke el­mondotta, hogy a hízó mar­hánál kereken egymillió fo­rint bevételtöbbletet értek el, s ez elsősorban a minő­ségből származik. Az állat­­gondozók és -tenyésztők munkáját dicséri, hogy a szarvasmarhánál és a sertés­nél csökkent az elhullás. Nagyarányú javulás volt a sertéstelepen, a takarmány­felhasználásnál. Míg 1977- ben egy kilogramm hús elő­állítására 5,2 kilogramm ab­rakot használtak fel, addig ez tavaly már 4,3 kilogramm-­­ ra csökkent. Az alaptevékenység mel­lett kiegészítő jellegű szál­lítással, homokkitermeléssel és egyéb járulékos terme­lésszerű tevékenységgel is foglalkozott a szövetkezet. Ebből a tervezett 31,8 milliós forinttal szemben 35,7 millió forint volt az árbevétel Az elmúlt két­ évtized ten­ i­denciája az elmúlt esztendő­ben is érvényesült — a sok­ gond ellenére is — a beru-i húzásoknál. Meliorációra, gé-­­pekre, műtrágyaraktár építé-­ sére, gépjavító műhelyre, s­ falközi silóépítésre 9,5 mil­l­­ió forint beruházást eszkö­­­zöltek.­­ A szövetkezet elnöke a kö­­ vetkezőkben összegezte a­ múlt évi gazdálkodást: / — A rendkívül nehéz esz-­ tendő ellenére a tervet telje-­ sítettük, s az 1977-es évhez/ Csúcsforgalom előtt a belvárosban (Fotó: Kőszeghy) Tanácskoztak a megye középfokú oktatási intézményei szülői munkaközösségeinek elnökei A középfokú nevelési-ok­tatási intézmények szülői ,munkaközösségi elnökei ré­szére rendezett szombaton délelőtt tájékoztatást a Ha­zafias Népfront Hajdú-Bi­­har megyei Bizottsága, a mellette működő pedagógiai munkabizottság és a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya. A 109. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben tar­tott értekezleten részt vett Kolozsvári Zoltán, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának munkatársa és Kecskés László városi nép­fronttitkár. A tanácskozást a megelőző hetekben a középfokú okta­tási intézmények szülői mun­kaközösségei már tartottak olyan üléseket, ahol problé­mákat, gondokat vetettek föl, és ezek után került sor a mostani megbeszélésre. Az első napirendi pontot Ungvá­ri János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta, beszámolva az új pedagógiai dokumentumok bevezetésé­nek helyzetéről. Kiemelte a családi ház és az iskola kap­csolatát, mint a nevelés dön­tő fontosságú tényezőjét, és utalt arra, hogy az iskola nem vállalhatja át a család szerepét. Terge Lajos megyei ifjúsági titkár az 1979. évi nemzetközi gyermekév or­szágos és megyei program­jairól, akcióiról adott tájé­koztatást. Dr. Zsíros Lajos, a 109. sz. szakmunkásképző in­­■­tézet igazgatóhelyettese a szülői munkaközösségeknek­­ a szakmunkásképzésben be­­­­töltött szerepéről szólt elő­adásában. Végül dr. Kiss Al­­bertné a Kossuth Gyakorló Gimnázium szülői munka­­közösségeinek tevékenységét mutatta be a­­ mintegy ötven főnyi hallgatóságnak. Az előadásokat élénk vita és hozzászólások sora követte. A tanácskozás szombaton a déli órákban ért véget. Sz. G. BŐVÜLŐ VÁLASZTÉK, NAGYOBB ÉRDEKLŐDÉS Mennyit költöttünk 1978-ban politikai könyvre ? A marxizmus—leniniz­mus klasszikusainak rend­szeres tanulmányozása, s a napjaink legfontosabb kül­­vagy belpolitikai tudniva­lóival, összefüggéseivel, je­lenségeivel való ismerkedés épp olyan fontos része a pártszervezetek és a tömeg­szervezetek ideológiai életé­nek, mint a tudat és a ma­gatartásformák elemzése, formálása. Ehhez nyújt se­gítséget az üzemek, intéz­mények és tanintézetek pártszervezeteinek a Kos­suth Könyvkiadó évről év­re gazdagabb, külsőre és tartalomra egyaránt igénye­sebb kiadványaival. 1978-ban kétszázötven új könyvvel, négy központi bizottsági ülés nyomtatás­ban megjelent teljes anya­gával, tizenkétféle agitá­­ciós kiadvánnyal, valamint a párt elméleti és politikai folyóirataival, vitaközi anyagokkal és a politikai oktatás tananyagaival gaz­dagította a kiadó az elmé­leti-politikai tájékozódás le­hetőségeit. Az elmúlt évi politikai könyvtermés sok érdekessége között nem egy szinte napok alatt el­fogyott az üzemi-intézmé­­nyi könyvterjesztők szek­rényeiből, asztaláról. Nagy siker volt Kádár János: A szocializmusért — a bé­kéért című könyve, Marx: A tőke című munkájának új kiadása, Siklós András: Magyarország 1918—19 cí­mű és Hajdú Tibor: Káro­lyi Mihályról szóló munká­ja, valamint a Magyar népi demokrácia története. Nép­szerűek voltak a tömegok­tatásban használt diafilm­­összeállítások és plakátok is. A kiadványok megjelené­se 1978-ban nem volt olyan egyenletes, mint a koráb­bi esztendőkben, jelentős részük az év utolsó hónap­jaiban került csak forga­lomba. A politikai könyv­­vásárlás évi növekedése ezért nem­ érte el a koráb­bi évekét, bár Hajdú-Bihar megyében 163 ezer forinttal így is többet vásároltak, mint 1977-ben. összesen több mint 4 millió 300 ezer forintért vá­sároltunk politikai könyvet, irodalmat a megyében. Ez egy keresőre vetítve 19,50 forintos megyei átlagot je­lent. A közigazgatási egy­ségek között Hajdúböször­mény ért el nagyobb vá­sárlásnövekedést, ahol a megvásárolt politikai iroda­lom egy keresőre jutó átla­­­­ga eléri a harminc forin­­­­tot.­­ Az üzemek között a Ma-­­ gyar Gördülőcsapágy Mű-­­­vekben, a BIOGAL Gógy­­­­szergyárban, a Debreceni I Ruhagyárban, a berettyó-­­­újfalui Elzettben, a haj-­­­dúböszörményi Textilfel-­­ dolgozó Vállalatnál mutat-­­ kozott a vásárlásban is­­ megnyilvánuló legnagyobb­­ érdeklődés a politikai ki-­­ adványok iránt. Jó ered- l ményt ért el a berettyóúj-­­ falui kórház és a püspökla-­­ dányi rendelőintézet is.

Next