Hajdú-Bihari Napló, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
REBB fill I I I I ^^^H^^^^ZOCIflUST^UNKflSPfl^niflJGÍ^^ifl^MEGYE^IZOnSflGflNni^^PJfl Ellenőrzés Legtöbben úgy vagyunk vele, hogy az ellenőrzést szükséges rossznak tartjuk. Makacs fenntartásunkat talán még a gyermekkor változatos tájairól hoztuk magunkkal, amikor is sokféle módon érvényesült a környezetünk ellenőrző hatása. Ki ne emlékeznék például az iskolai évek vissza-viszszatérő mozzanataira, amikor mindenfajta számonkérésnek, leckemegcsinálásnak, feladatelvégzésnek mi voltunk a céltáblái. Mondjuk meg őszintén: akkor s abban a formában felesleges dresszúrának, zaklatásnak éreztük. S magunkban nemegyszer vétót is emeltünk abból indulva ki, hogy miért nem bíznak becsületünkben, lelkiismeretünkben. Ez az emlékeink mélyén meggyűlő makacsság nemegyszer felüti a fejét még ma is, amikor személyes szereplői leszünk egy olyan aktusnak, amelynek jelenetei az ellenőrzés dramaturgiájához kapcsolódnak. Például: ülünk a buszon, a villamoson, utazunk a vonaton, megyünk a meccsre, s az arra kijelölt személy azt mondja: kérem a jegyeket felmutatni! A felszólításra, lett légyen a lehető legudvariasabb, mindannyiunkban megmozdul egy kis tiltakozás. Már megint nem félnek tőlünk , tűnődünk magunkban, s még azt is hozzátesszük: mire jó ez a bizalmatlanság? Gyorsan jelentsük ki és mondjuk meg azonnal: nincs igazunk. Az ellenőrzés az élet, a társadalmi valóság legtermészetesebb gyakorlata, sohase ellenünk, de mindig a mi érdekünkben működik. Még azokban az ártatlan helyzetekben is, mint amelyek a közlekedés terepén adódnak. Mert miért is kellene tiltakoznunk az ellen, ha a beosztását és hivatali megbízatását gyakorló ellenőr kötelességét teljesíti? S ha már a fentebb leírt kifejezés szaladt ki a kezünk alól, akkor értékelnünk kell azt a tevékenységet is, amely az ellenőrzés gyakorlatában társadalmi fontosságot tulajdonít a legszélesebb körű megnyilvánulásnak. Az ellenőrzésnek igenis alaposnak, rendszeresnek és szigorúnak kell lennie. A gazdasági élet területén csakúgy, mint a vállalati fegyelem és munkarend érvényesítésében. Az a baj, hogy sokan — s az épp arra hivatottak — nem élnek az ellenőrzés szigorúságával, elnézőek, szemet hunynak, s jó néhány esetben akkor kapkodnak, amikor már megtörtént a baj. Pedig lehet, hogy egy idejében jött felméréssel, vizsgálattal komoly visszaéléseknek vennék az elejét, amely a társadalomnak legalább olyan káros, mint amilyen tragikus az egyénnek. Az ellenőrzés — vélekedjünk is róla akárhogyan — végül is rendre szoktat bennünket. S a rend életünkben nélkülözhetetlen. Zárszámadások a megyében Hajdúhadházi Bocskai Tsz Nyírségi jellegű, homokos, dimbes-dombos, gyenge termőhelyi adottságok közepette gazdálkodik a hajdúhadházi Bocskai Termelőszövetkezet, s ez rányomja bélyegét a gazdálkodásra is. Azonban a tagság, s a vezetőség szorgalma, erőfeszítése minden évben tovább javítja a munka eredményességét, még a gyenge adottságok közepette is. A nemrég megtartott zárszámadó közgyűlésen Kukk Mihály tsz-elnök is erről számolt be: az elmúlt év nehézségei ellenére újabb lépést tettek az eredményesség útján. Ahogy az elnök a beszámolóban elöljáróban hangsúlyozta: a szövetkezet bruttó jövedelme 23 millió 960 ezer forint volt az elmúlt évben, a nyereség pedig 9 millió 652 ezer forint lett. S mindez akkor válik igen nagy jelentőségűvé, ha tudjuk, hogy az elmúlt évben május 13-án nagy fagykár érte a szövetkezetét, aminek nehézségeit csak tovább fokozta az azt követő kedvezőtlen időjárás. Az elnök részletesen szólt az elmúlt év gazdálkodásáról, ágazatonként ismertetve az eredményeket, s a veszteségeket is. A növénytermesztésről például elmondta, hogy 22,3 millió forintos árbevételt értek el 14,6 millió forintos költségráfordítással, s így az ágazat 7,7 millió nyereséget hozott. Az állattenyésztés esetében már nem ilyen kedvező a kép, mivel a 16,58 milliós árbevételt 19 millió forintos költség árán érték el. Nyereséges volt továbbá a kertészet, annak ellenére, hogy az említett fagy éppen ezt az ágazatot érintette legérzékenyebben. A nyereség végső kialakulásához az erdőgazdálkodás és a szeszfőzde is hozzájárult. A 4314 hektár földterületen gazdálkodó szövetkezetben ma 594 tagot tartanak nyilván. Ebből csupán 289 a dolgozó tag, 305-en nyugdíjasok. A szövetkezet vezetői segítő gondoskodással viseltetnek az idős tagok iránt. A zárszámadó közgyűlésen Kukk Mihály így fogalmazta ezt meg: — Nagy tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm a munkában megöregedett nyugdíjas tagjainkat, akik földjüket behozták termelőszövetkezetünkbe, lehetőséget megteremtve ezzel a későbbi, a mai gazdálkodáshoz. Nyugdíjasaink erejükhöz mérten még ma is sokat segítenek nekünk, hol konkrét munkával, hol jó tanácsaikkal, hozzáértésükkel. Erre a jövőben is számítunk. Az ősszel megtartott nyugdíjasok napján ők is meggyőződhettek arról, hogy termelőszövetkezetünk eredményesen hasznosítja földterületeit, hogy jól megtaláltuk azokat a növényféleségeket, amelyek a mi viszonyaink között a legjobb terméseket adják. A tsz elnöke elismeréssel beszélt a munkák végzőiről, a dolgozó tagokról is. Szólt a szocialista brigádokról, hangsúlyozva, hogy a 164 fővel dolgozó nyolc szocialista brigádból négy az aranykoszorús, kettő az ezüst- és kettő a bronzkoszorús jelvény birtokosa. Vállalásaikkal hozzájárultak a szövetkezeti eredmények eléréséhez. Jó munkájukat anyagilag, erkölcsileg elismeri a szövetkezet tagsága. A szövetkezetben az elmúlt év munkája nyomán immár 131,8 milliós közös vagyonnal, 60,6 milliós tiszta vagyonnal rendelkeznek. Az összes termelési érték az elmúlt évben közel 62 millió forint volt. B. L. képest az árbevételünket 11 százalékkal növeltük. Ennél a résznél a szövetkezet elnöke őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki a Kossuth Tsz valamennyi tagjának, különösen a szocialista brigádtagoknak, akik kezdeményezői voltak az újnak az elmúlt esztendőben is. Sz. L. Körösszakál, Kossuth Tsz . Húszéves múltra tekint vissza a körösszakáli Kossuth Termelőszövetkezet, de az egyik legnehezebb esztendő lezárásáról adott számot Monok Sándor tsz-elnök a vezetőség nevében a mostani zárszámadáskor. A Körösök vidékén különösen sok gondot okozott az amúgy is sok belvíz, a kétszer jött jégeső, a nagyarányú vihar. Mindezek ismeretében még jobbnak és eredményesebbnek tűnik az a munka, amit a Kossuth Tsz tagsága tavaly végzett. A számok egyértelműen alátámasztják a vezetőségnek és a tagságnak a kezdeményezését és szorgalmas munkáját: amit elvitt a természet, azt más területen igyekeztek pótolni. De a beszámolóban is nyomatékkal húzta alá a szövetkezet elnöke, hogy az utóbbi esztendőkben meg-megújuló belvízkár elhárítására égetően szükséges a komplex meliorációs beruházás mielőbbi befejezése. Indokolt lenne — mondotta — a Körös menti mezőgazdasági nagyüzemek összehangolt, komplex meliorációs munkája, ami természetesen helyi erőforrásból nem valósítható meg. Ezentúl szükséges a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös menti Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő állami befogadó csatornák bővítése, mélyítése. A szövetkezet ágazatait elemezve a tsz elnöke elmondotta, hogy a hízó marhánál kereken egymillió forint bevételtöbbletet értek el, s ez elsősorban a minőségből származik. Az állatgondozók és -tenyésztők munkáját dicséri, hogy a szarvasmarhánál és a sertésnél csökkent az elhullás. Nagyarányú javulás volt a sertéstelepen, a takarmányfelhasználásnál. Míg 1977- ben egy kilogramm hús előállítására 5,2 kilogramm abrakot használtak fel, addig ez tavaly már 4,3 kilogramm- ra csökkent. Az alaptevékenység mellett kiegészítő jellegű szállítással, homokkitermeléssel és egyéb járulékos termelésszerű tevékenységgel is foglalkozott a szövetkezet. Ebből a tervezett 31,8 milliós forinttal szemben 35,7 millió forint volt az árbevétel Az elmúlt két évtized ten idenciája az elmúlt esztendőben is érvényesült — a sok gond ellenére is — a beru-i húzásoknál. Meliorációra, gé-pekre, műtrágyaraktár építé- sére, gépjavító műhelyre, s falközi silóépítésre 9,5 millió forint beruházást eszközöltek. A szövetkezet elnöke a kö vetkezőkben összegezte a múlt évi gazdálkodást: / — A rendkívül nehéz esz- tendő ellenére a tervet telje- sítettük, s az 1977-es évhez/ Csúcsforgalom előtt a belvárosban (Fotó: Kőszeghy) Tanácskoztak a megye középfokú oktatási intézményei szülői munkaközösségeinek elnökei A középfokú nevelési-oktatási intézmények szülői ,munkaközösségi elnökei részére rendezett szombaton délelőtt tájékoztatást a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága, a mellette működő pedagógiai munkabizottság és a megyei tanács művelődésügyi osztálya. A 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben tartott értekezleten részt vett Kolozsvári Zoltán, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának munkatársa és Kecskés László városi népfronttitkár. A tanácskozást a megelőző hetekben a középfokú oktatási intézmények szülői munkaközösségei már tartottak olyan üléseket, ahol problémákat, gondokat vetettek föl, és ezek után került sor a mostani megbeszélésre. Az első napirendi pontot Ungvári János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta, beszámolva az új pedagógiai dokumentumok bevezetésének helyzetéről. Kiemelte a családi ház és az iskola kapcsolatát, mint a nevelés döntő fontosságú tényezőjét, és utalt arra, hogy az iskola nem vállalhatja át a család szerepét. Terge Lajos megyei ifjúsági titkár az 1979. évi nemzetközi gyermekév országos és megyei programjairól, akcióiról adott tájékoztatást. Dr. Zsíros Lajos, a 109. sz. szakmunkásképző in■tézet igazgatóhelyettese a szülői munkaközösségeknek a szakmunkásképzésben betöltött szerepéről szólt előadásában. Végül dr. Kiss Albertné a Kossuth Gyakorló Gimnázium szülői munkaközösségeinek tevékenységét mutatta be a mintegy ötven főnyi hallgatóságnak. Az előadásokat élénk vita és hozzászólások sora követte. A tanácskozás szombaton a déli órákban ért véget. Sz. G. BŐVÜLŐ VÁLASZTÉK, NAGYOBB ÉRDEKLŐDÉS Mennyit költöttünk 1978-ban politikai könyvre ? A marxizmus—leninizmus klasszikusainak rendszeres tanulmányozása, s a napjaink legfontosabb külvagy belpolitikai tudnivalóival, összefüggéseivel, jelenségeivel való ismerkedés épp olyan fontos része a pártszervezetek és a tömegszervezetek ideológiai életének, mint a tudat és a magatartásformák elemzése, formálása. Ehhez nyújt segítséget az üzemek, intézmények és tanintézetek pártszervezeteinek a Kossuth Könyvkiadó évről évre gazdagabb, külsőre és tartalomra egyaránt igényesebb kiadványaival. 1978-ban kétszázötven új könyvvel, négy központi bizottsági ülés nyomtatásban megjelent teljes anyagával, tizenkétféle agitációs kiadvánnyal, valamint a párt elméleti és politikai folyóirataival, vitaközi anyagokkal és a politikai oktatás tananyagaival gazdagította a kiadó az elméleti-politikai tájékozódás lehetőségeit. Az elmúlt évi politikai könyvtermés sok érdekessége között nem egy szinte napok alatt elfogyott az üzemi-intézményi könyvterjesztők szekrényeiből, asztaláról. Nagy siker volt Kádár János: A szocializmusért — a békéért című könyve, Marx: A tőke című munkájának új kiadása, Siklós András: Magyarország 1918—19 című és Hajdú Tibor: Károlyi Mihályról szóló munkája, valamint a Magyar népi demokrácia története. Népszerűek voltak a tömegoktatásban használt diafilmösszeállítások és plakátok is. A kiadványok megjelenése 1978-ban nem volt olyan egyenletes, mint a korábbi esztendőkben, jelentős részük az év utolsó hónapjaiban került csak forgalomba. A politikai könyvvásárlás évi növekedése ezért nem érte el a korábbi évekét, bár Hajdú-Bihar megyében 163 ezer forinttal így is többet vásároltak, mint 1977-ben. összesen több mint 4 millió 300 ezer forintért vásároltunk politikai könyvet, irodalmat a megyében. Ez egy keresőre vetítve 19,50 forintos megyei átlagot jelent. A közigazgatási egységek között Hajdúböszörmény ért el nagyobb vásárlásnövekedést, ahol a megvásárolt politikai irodalom egy keresőre jutó átlaga eléri a harminc forintot. Az üzemek között a Ma- gyar Gördülőcsapágy Mű-vekben, a BIOGAL Gógyszergyárban, a Debreceni I Ruhagyárban, a berettyó-újfalui Elzettben, a haj-dúböszörményi Textilfel- dolgozó Vállalatnál mutat- kozott a vásárlásban is megnyilvánuló legnagyobb érdeklődés a politikai ki- adványok iránt. Jó ered- l ményt ért el a berettyóúj- falui kórház és a püspökla- dányi rendelőintézet is.