Hajdú-Bihari Napló, 1980. február (37. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Megkezdődtek a haderőcsökkentési tárgyalások BÉCS Csütörtökön a bécsi Burg Redeuten termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül­­döttségvezető-helyettes el­nökletével megnyílt a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássoro­zat 20. ülésszaka. A sorrend­ben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykö­vet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagy­követ, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitóülés után — a hagyo­mányoknak megfelelően — sajtóértekezletet tartott mindkét fél képviselője. Strulak nagykövet az új­ságírók előtt felolvasott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a haderő­csökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van — mondot­ta —, mivel az eltelt időszak alatt — sok erőfeszítés elle­nére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a ki­tűzött témakörben. Megálla­pította azt is, hogy a 20. ülésszak kölcsönösen bonyo­­ult nemzetközi helyzetben ve­szi kezdetét, s ez a körül­mény a szocialista országok törekvései és szándékai elle­nére alakult így. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtö­kön tartják Bécsben. (MTI) RÖVIDEN NEW YORK. Az ENSZ fő­titkárának környezetéből származó értesülések szerint Kurt Waldheim elérkezett­nek látja az időt, hogy újabb közvetítő látogatást tegyen Teheránba az amerikai nagy­­követségen fogva tartott tú­szok kiszabadítása érdeké­ben. A látogatás időpontját pontosan nem jelölték meg, de a források szerint arra a közeljövőben sor kerül. NEW YORK: Tüntetések­re került sor szerdán három­, a legnagyobb és legnevesebb amerikai felsőoktatási intéz­mény közé számító egyete­men Carter elnök döntése el­len, miszerint­­ a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítását megkönnyí­tendő — újra bevezetik a hadköteles korúak összeírá­sát. BERLIN: Berlinben csü­törtökön közleményben je­lentették be, hogy szerdán két személy Berlin és Er­furt között megkísérelte erő­szakkal eltéríteni az NDK Interflug légiforgalmi társa­ságának egy IL—18-as típusú repülőgépét. A gép személy­zete és az utasok határozott fellépésükkel megakadályoz­ták a bűncselekményt. A tet­teseket őrizetbe vették. BRÜSSZEL. A nyugat­európai parlament politikai bizottsága csütörtökön Brüsszelben megvitatta az af­ganisztáni helyzetet. A bi­zottság ülésére meghívták Roy Jenkinst, az EGK bi­zottságának elnökét. Jenkins kifejtette: a Közös Piacnak nincs kétoldalú gazdasági egyezménye a Szovjetunió­val. Ami a Szovjetunióba irányuló élelmiszer-szállít­mányokat illeti, azok meny­­nyisége évről évre változik, s ezért nehéz lenne e szállítá­sok megszüntetésének alap­ját megkeresni. Jenkins te­­­hát — ha gyakorlati okokból is — az exporttilalom ki­mondása ellen foglalt állást. Hirtelen borulni kezd. A Szalhijén a tizenkét esz­tendős esernyőárus azonnal felméri a helyzetet. A 18 lí­rás árat sebtiben 25-re eme­li. Teheti, hiszen jön az eső, portékája kelendő lesz Ha ezek után valaki leal­kuszik az árból 5—6 lírát, még mindig dupláját keresi a tényleges költségnek. „Itt kérem mindenki tud kereskedni” — magyarázza egy régiségkereskedő az Óvárosban. A városfal mel­letti boltban ülünk, s teát iszunk. Vendéglátóm, aki gyakori vendég Budapesten szívesen enged bepillantást abba a világba, melynek szelleme még valahonnan Föníciából származott ide. — A kereskedelem ma­gánkézben van. Nézzen végig a szukokban (bazá­rokban), nézze meg a főut­cát: csupa apró bolt. Kap­csolataik kiválóak, áru­val bőven. Még a kormány ál­tal hozott importtilalomra is találunk megoldást. Rend­ben, nem fizethetnek devi­zával. Fogják a táskájukat, beleteszik a pénzt, átmen­nek Libanonba, s ott fizet­nek. Aztán van, akinek a külföldi bank folyószámlái segítenek kiegyenlíteni a vásárlásokat. — Az tény — magya­rázza egy másik kereskedő, aki élelmiszerrel, gyü­mölccsel foglalkozik —, hogy az export 88, az im­port 72 százaléka állami kézben van. De lényegesebb, hogy sok minden nehezen ellenőrizhető. Ha egyszer a magánkereskedő lazítani kezdene, abból komoly baj származna. A szíriai kormányzat na­gyon nagy gondot fordít a gazdasági élet fokozott el­lenőrzésére. Egyrészt igyek­szik növelni az állami szek­tor befolyását, ellenőrzi a kivitelt és behozatalt, se­gíti a vegyesvállalkozásokat, komoly törekvései vannak arra, hogy ahol lehet, sta­bilizálja az árakat.. — Tudjuk, hogy a burzsoá­zia — mondja egy szír kor­mánytisztviselő — szívesen venné az államkapitaliz­must, amiből aztán kifej­lődhet újfent az egyértelmű kapitalizmus. Az is ismert, hogy sokan szívesen nyitná­nak tág ajtót a tőke, első­sorban a nyugat-európai, a japán és az amerikai tőke előtt. De nem vagyunk bér­­bevehetők. A korszerű technika kell, a tapasztalat­ra, technológiára szüksé­günk van. De nem adjuk fel az állami ellenőrzést. A gazdasági feladatok, amelyek igen nagy súlyt kaptak a Haladó Front ta­nácskozásán, egy ellentmon­dásos ország helyzetét hiva­tottak javítani. A 185 ezer négyzetkilométernyi terüle­ten Szíriában 8,1 millió em­ber él. Ebből munkaerő 2,1 millió. A lakosság 35,9 szá­zaléka 10 éven aluli. Az or­szág művelhető 8,7 millió hektárnyi területéből csu­pán 60—70 százalék áll mű­velés alatt. Egy gazdasági újságíró erről így beszélt: — Az Eufráteszen felépült gát lehetővé teszi, hogy több mint 600 ezer hektárt öntöz­zünk. A mezőgazdaság kor­szerűsítése egyben azt is je­lenti, hogy ott nő az állami szektor befolyása, a farmok, szövetkezetek veszik át a döntő szerepet. Az ipar el­múlt néhány évi fejlődése azt már magával hozta, hogy a nemzeti jövedelem­ből az állami ipar 74 szá­zalékban részesül. A követ­kező ötéves terv során ezt a folyamatot kívánjuk foly­tatni. Bármerre járjon az em­ber az országban, új üze­mekkel találkozik. Damasz­kusz, Homsz, Aleppó, Lat­­takia jelentik a központo­kat. A céltudatos állami fej­lesztésnek az eredménye, hogy szinte teljes a foglal­koztatottság, s döntő szere­pet kap az iskolai oktatás­ban a munkára való felké­szítés.­­ Nem alábecsülendő szerepet szánnak az idegen­­forgalomnak, ennek érdeké­ben is szorgalmazzák a nyelvtanulást. Szerteágazó tehát a gazda­sági program, okos arányok szerint oszlik meg az álla­mi, a magánkezdeményezés. Sokoldalú és jó törek­vések jellemzik a po­litikai helyzet miatt nem éppen könnyű helyzetben levő szír gazdaságot. Még folyik a küzdelem a bazár és a kormány között, méregetik erejüket. Sok­szor a tőkehiány gátolja a beruházásokat. Az állam­­háztartás deficitjét segélyek és kölcsönök pótolják, ezek is növelik a bizonytalansági tényezőket. Szíriában ezért is említik mindig hangsú­lyosan, milyen jelentősége van azoknak az újszerű­ ­damaszkuszi jegyzetek . A SZILÁRD GAZDASÁGÉRT Párt programja szocialista fejlődést céloz meg. Érthető, ha kell a tapasztalat, az együttműködés. Bürger Lajos kapcsolatoknak, melyek a szocialista országokkal ala- (Következik: Madzsarik hulnak ki. Mert a Baath Szíriában). Nagy jövő vár az idegenforgalomra. A képen a bos­­rai amfiteátrum A víztároló ma még üres, talán télen már tele lesz az életet jelentő vízzel II Szovjetunió olimpiai bizottságának nyilatkozata Az Egyesült Államok és néhány nyugati ország reak­ciós körei erőteljes propagan­dakampányt indítottak azzal a céllal, hogy megzavarják a XXII. nyári olimpiai játékok megrendezését Moszkvában. Teljesen világos, hogy előre kitervelt és egyeztetett, ellen­séges akcióról van szó, amely a népek közötti megértés és barátság, a béke és a haladás ellen irányul. Éppen azok tá­madnak a nemzetközi olim­piai mozgalom alapelveire, akik nemrég­ azt hangoztat­ták, hogy hűek „a sport poli­tikamentes” jelszóhoz. Jelen­legi akciójukkal zsaroló és hegemonista politikájuk szol­gálatába akarják állítani föl­dünk tízmillióinak mozgal­mát, amely a j­átékokban tes­tesíti meg a Pierre de Cou­­bertin által lefektetett ma­gasztos elveket. Nem számol­nak azzal, hogy mindez szét­zúzhatja magát az olimpiai mozgalmat. A XXII. olimpiai já­tékok bojkottjának gon­dolatát világszerte elíté­lik. Az olimpiai mozgalom szilárdságáért és egységéért szállt síkra Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnöke, és visszautasította a moszkvai olimpia elleni tá­madásokat. Az országok többsége olimpiai bizottsá­gainak és a nemzetközi sport­­szövetségeknek a vezetői, ve­zető sportszemélyiségek, ne­ves edzők, kimagasló sporto­lók megerősítették, hogy vál­tozatlanul szándékuk részt venni az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékokon. A Szovjetunió olimpiai bi­zottsága, hűen az olimpiai mozgalom eszméihez, elítéli azokat a próbálkozásokat, me­lyekkel a sportot a politikai nyomás eszközeként igyekez­nek felhasználni, és felhívja a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságot, valamennyi ország olimpiai bizottságát, a sport­­szövetségeket, az összes jó­akaratú embert, hogy része­sítsék határozott válaszban a mostani ellenséges kampány szervezőit. A Szovjetunió olimpiai bi­zottsága a szovjet sportolók nevében azt a meggyőződé­sét juttatja kifejezésre, hogy semmilyen erőnek sem sike­rül aláásnia a világ olimpiai mozgalmát. Eleget téve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határoza­tának, hogy az 1980-as nyári olimpiai játékokat Moszkvá­ban rendezzék meg, a szovjet emberek az olimpiai alapok­mánnyal teljes összhangban készülődnek a játékokra, és mindent megtesznek, hogy a moszkvai olimpia a sport ün­nepe legyen, a Föld ifjúsága közötti megértés és barátság elmélyítése, a jobb és nyu­­godtabb világ megteremtése nevében.” (MTI)­­** HÁGA. A holland olimpiai bizottság szerdán olyan hatá­rozatot hozott, hogy az or­szág sportolói részt vesznek a moszkvai olimpián. KOPPENHÁGA: A dán olimpiai bizottságnak eltökélt szándéka, hogy elküldi spor­tolóit az olimpiára. Szerdán Kjeid Olesen külügyminisz­ter, valamint Niels Matthia­­sen, a kulturális és sport­ügyek minisztere egyórás esz­mecserét folytatott az OB el­nökével és más sportvezetők­kel. [2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1980. FEBRUÁRI. Gromiko Romániában BUKAREST. Csütörtökön Bukarestbe érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re. Gromiko a Román Szocia­lista Köztársaság vezetőségé­nek meghívására tesz rövid látogatást a román főváros­ban. Magyar-kubai árucsere-forgalmi megállapodás Vas János és José de la Fuente külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtö­kön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat az 1976—1980. évi hosszúlejá­ratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati termékeket, gyógy­szereket, valamint gépeket és tartalékalkatrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai ösz­­szeszerelésében kialakult együttműködést. Elhunyt Gyáros László Gyáros László nyugalma­zott nagykövet, a Magyar Partizán Szövetség tagja, a Szocialista Hazáért Érdem­rend — és más magas kitün­tetések — tulajdonosa, a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom ismert szemé­lyisége 72 éves korában el­hunyt. Temetéséről később intézkednek. A BT előtt a rhodesiai helyzet Az ENSZ Biztonsági Taná­csa közép-európai idő szerint szerdán késő este megkezdte vitáját a rhodesiai helyzetről. A BT összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte, arra hivatkozva, hogy Anglia sú­lyosan megsérti az országról decemberben kötött megálla­podást Szakszervezeti tanácskozások A POSTÁSOK A legfontosabb feladat az idén is a lakossági és a közü­leti szolgáltatások mennyisé­gi és minőségi szinten tartá­sa, amit szervezési, takarékos anyag- és energiagazdálkodá­si intézkedésekkel, a munka­erő hatékony foglalkoztatásá­val segítenek elő — hangsú­lyozta Horn Dezső miniszter­­helyettes, a Posta vezérigaz­gatója a Postások Szakszer­vezetében csütörtökön dél­előtt kezdődött aktívaérte­kezleten. A tanácskozáson részt vett Pallai Árpád köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter is. Az idei tervekről szólva a vezérigazgató egyebek kö­zött elmondotta, hogy min­den eddiginél jobban fejlesz­tik a telefonszolgáltatást. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, ebből Bu­dapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. A közpon­tok közötti üzembiztonság ja­vítására bevezetik a vezeték nélküli mikrohullámú rend­szert öt fővárosi központban. A moszkvai olimpia közvetíté­séhez — az eddigi munkát folytatva — kiépítik a tele­fon-, rádió- és az űrtávközlé­si összeköttetéseket, a műso­rokat nemcsak a hazai előfi­zetőkhöz, hanem más or­szágokba is továbbítják. A VASUTASOK A pártkongresszus irány­elvei a közlekedésen belül ki­emelik a vasút szerepét a nagy távolságú személy- és árufuvarozásban. Ezt tük­rözik már a MÁV idei tervei is, a mennyiségben nagyobb feladatokat, amelyeket a mi­nőségi színvonal javításával együtt kell teljesíteni. Mind­ez minőségi változást követel a szakszervezeti munkában is — szögezte le a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége csütörtöki ülésén kialakított állásfoglalásában. A központi vezetőség az idei tervek teljesítésével kap­csolatos szakszervezeti tenni­valók közül kiemelte: a szer­vezési intézkedések végre­hajtását segítsék elő a dol­gozók cselekvési készségének kibontakoztatásával, a rend és a fegyelem megszilárdítá­sával, a jogok és a kötelessé­gek együttes érvényesítésével. A szakszervezeti bizottságok ösztönözzék a dolgozókat és a műszakiakat az üzemvitel tartalékainak fokozottabb fel­tárására, a munkát ésszerűsí­tő javaslatok kidolgozására. A bizalmiak közreműködésé­vel segítsék a gazdasági ve­zetőket a kellően ki nem használt munkakörök össze­vonásához, a szolgálat egy­szerűsítéséhez. A PEDAGÓGUSOK Ha a tanácsok, az iskolák, más oktatási intézmények jó gazda módjára, ésszerűen és takarékosan gazdálkodnak az idei fejlesztésekre és fenn­­tartásra-működtetésre ren­delkezésre álló pénzzel, töret­lenül folytatódhat az okta­­tás fejlődésének folyamata — hangsúlyozta Garamvölgyi Károly oktatási miniszter­helyettes, a Pedagógusok Szakszervezete központi ve­zetőségének mai ülésén. A szakszervezet vezető testülete az idei közoktatási fejlesztési célkitűzéseket te­kinti át. Megállapították: már jól látható, hogy az V. ötéves terv fejlesztési céljait csaknem minden vonatkozás­ban sikerül túlteljesíteni. Az óvodai ellátásban például az eredeti feladat az elért szint megtartása volt, a tervezett 84 ezer új óvodai hellyel szemben viszont öt év alatt várhatóan 104 ezer létesül. A KÖZALKALMAZOTTAK A szakszervezeti választá­sok előkészítéséről, valamint az idei költségvetésről folyik tanácskozás a Közalkalmazot­tak Szakszervezete köz­ponti vezetőségének csütör­töki ülésén, amelyet a Puskin utcai székházban tartanak. A résztvevők elsőként Buda Gábornak, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala el­nökhelyettesének tájékozta­tóját hallgatták meg a taná­csi gazdálkodás ez évi fel­adatairól. (MTI)

Next