Hajdú-Bihari Napló, 1981. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

Kiváló vállalatok és szövetkezetek HADÚ-BIHAR MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁALAT (Folytatás az 1. oldalról) Bensőséges ünnepséget tar­tottak 29-én, szerdán a Haj­­dú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat debreceni, Simonffy utcai központjában abból az alkalomból, hogy a vállalat kollektívája az el­múlt évi munka elismerése­ként újból elnyerte a kiváló vállalat címet. Az ünnepi eseményen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Pápai László, a megyei párt­­bizottság munkatársa, dr. Papp László, a Debrecen vá­rosi pártbizottság tagja, Szűcs Endre, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium főosztályvezetője, dr. Angyal László, a megyei ta­nács osztályvezetője, Wágner Lajosné, az ÉFEDOSZ köz­ponti vezetőségének titkára és Barta Árpádné, a Szak­szervezetek megyei Tanácsá­nak elnöke. Ünnepi beszédet Pogácsás János, a vállalat igazgatója mondott Áttekintve az el­múlt harminc év alatt meg­tett utat, egyebek közt arra emlékeztette a vállalat dol­gozóit, hogy az 1950 szep­temberét követő esztendőben a Hajdú-Bihar megyei Tata­rozó és Építő Vállalat nevű előd mintegy ezer fős lét­számmal 24 millió forintnyi termelési értéket teljesített. Tavaly 360 millió forintot tett ki az építésszerelési te­vékenység végösszege, s ezt a munkát a vállalat alig ezer­kétszáz főnyi teljes munka­idős létszámmal végezte el. A fejlődés tehát szembetű­nő, kiváltképp az V. ötéves terv időszakában, amelynek a végén a termelési érték 20 százalékkal haladta meg azt, amit eredetileg előirányoz­tak. A vállalat nagy szerepet vállal a megye új ipari és kommunális létesítményei­nek kivitelezésében és a la­kásépítésben. A VI. ötéves tervben is több mint kétezer lakást, továbbá hét — 8, 12, illetve 16 tantermes — isko­lát kell megépítenie. To­vábbra is meghatározó fon­tosságú lesz tehát tevékeny­ségében a lakásépítés. Ez a rendkívül nagy feladat egy­re inkább tükröződik a dol­gozók jövedelmében. Mint Pogácsás János mondta, az utóbbi öt év folyamán éven­ként átlagosan 2435 forinttal nőtt a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóinak személyi jöve­delme. A kiváló vállalat cím elnyerése alkalmából is so­kan részesültek kitüntetés­ben és jutalomban. MOTOTERRA GÉPIPARI SZÖVETKEZET . Elmúlt évi gazdasági ered­ményei, a szocialista mun­kaversenyben végzett tevé­kenysége alapján kiváló cí­met kapott a Mototerra Gép­ipari Szövetkezet. Az ünne­pi, kibővített küldöttgyűlést április 29-én délelőtt tartot­ták a szövetkezet kultúrter­mében. Az ünnepségen meg­jelent Magyar József, a me­gyei pártbizottság titkára, Kónya Lajos, az OKISZ el­nökhelyettese, Juhász István, a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr. Tóth János, a KI­­SZÖV elnöke, valamint az illetékes állami és pártszer­vek képviselői. A szövetkezet elmúlt évi munkájáról Horváth Amb­rus elnök adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a 92,5 millió forintos termelési tervet 6,4 százalékkal túlteljesítették, a tavalyinál kisebb létszám­mal. A szövetkezet dolgozói összesen közel 1200 mező­­gazdasági erőgép után kap­csolható különböző hengert gyártottak, s a 40 millió fo­rint értékű berendezések mellé másfél millió forintnál is nagyobb értékű pótalkat­részt adtak. A szövetkezet másik jelen­tős termékéből, a különböző alapterületű mozgatható szo­ciális konténerekből is sike­resen teljesítették a tervet. 335 MOBIL és 49 DEMOKO konténert készítettek. A ta­karékos gazdálkodás, a jó munka eredményeként 11 millió forint nyereséget értek el. Ezt követően Kónya Lajos átadta a kiváló szövetkezet cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet, majd Magyar Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára adta át a szövetkezet Petőfi Sándor Szocialista Brigádjának az MSZMP Haj­dú-Bihar megyei Bizottságá­nak oklevelét a kongresszu­si munkaversenyben elért ki­emelkedő teljesítményért. Végezetül a munkában élen­járó kollektívákat és dolgo­zókat tüntették ki. DEBRECENI ÜVEGIPARI SZÖVETKEZET Ünnepi küldöttgyűlésre jöt­tek össze az Üvegipari Szö­vetkezet dolgozói szerdán délután Debrecenben, a KI­­SZÖV székházában, ahol többek között megjelent Ju­hász Imréné, a megyei párt­­bizottság munkatársa és Sza­bó Zoltánná, a Debrecen vá­rosi pártbizottság munkatár­sa. Móré Lajos elnök átfogó­an értékelte 1976-tól 1980-ig az öt évet, majd az árrende­zést és a szabályzók megvál­tozását követő 1980-as gaz­dasági év eredményeit vette számba. A szövetkezet gyor­san alkalmazkodott az új kö­rülményekhez. A termelés­nek az átállítása magával hozta az új formájú tükör­minták egész sorát, amelyek, ahogy azt közgazdasági nyel­ven mondják, import kiváltá­sára alkalmasak. A sikeres­séget bizonyítja az a 10—15 millió forintos rendelés, ami ennek az árucikknek a keres­letéből fakad. Dinamikusan fejlődött a szövetkezetben az ólomkris­­tály-csiszolás. Ebből a csillo­gó termékből kétmillió fo­rintnyi áruval adtak el töb­bet, mint tavaly. Hazai pia­con. Nem volt hiány tőkés bérmunkában sem, a Buda­pesti Műszaki Üvegipari Szö­vetkezettel karöltve dolgoz­tak (katedrálüveg az NSZK- ba, hűtőgéppelt a Bosch cég­nek stb.). A közel-keleti ál­lamokba a szövetkezet csi­szolta tükrökből bőven jut. Nem volt meglepő tehát, hogy év végén 12 százalékos nyereséget könyvelhettek el, mintegy 8 millió forintot. Az immár egymás után ötödször elnyert kiváló címet tanúsító oklevelet az OKISZ elnökhelyettese, Kónya Lajos adta át Móré Lajosnak, a Debreceni Üvegipari Szövet­kezet elnökének. Az elmúlt napokban a ki­válóságot tanúsító oklevél ki­tüntetésben részesült a MÁV püspökladányi Körzeti Üzem­főnöksége. A főnökség vala­mennyi 19­80-ra vállalt célki­tűzését teljesítette. A Gaga­rin Szocialista Brigád a MÁV Kiváló Brigádja címet érde­melte ki. A MÁV debreceni Pálya­­fenntartási Főnökséget a Ma­gyar Államvasutak és a Vas­utasok Szakszervezete elnök­sége által adományozott Ki­váló Főnökség kitüntetéssel illették. A méltatásban el­hangzott, hogy a MÁV-nál itt sikerült elsőként a pályán dolgozók (a pályamunkások) üzemi étkeztetését megolda­ni. A Kun Béla brigád a Szakma Kiváló Brigádja ki­tüntetést kapta meg. A MÁV debreceni Biztosí­tóberendezési Fenntartási Fő­nökségének dolgozói a vezér­­igazgató és a Vasutasok Szak­­szervezete Elnöksége által adományozott Kiváló Főnök­ség kitüntető oklevelet kap­ták meg. A főnökség a táv­közlő és biztosítóberendezé­sek üzemkészségének száz százalékosságában jeleske­dett, afölött teljesített. A ter­ven felüli építkezésekben nem akadtak el, új létesítmé­nyeikkel javult a vasút és a ☆ ☆ közúti kereszteződéseiben a biztonságos közlekedés. A fia­talok elnyerték a MÁV Ki­váló Ifjúsági Brigádja kitün­tetést is. A MÁV Kiváló Brigádja címet nyerte el a debreceni üzemirányító hivatal Baross Gábor Szocialista Brigádja, s az ebesi villamos vonalfel­ügyelőség Bláthy Ottó Szocia­lista Brigádja. Szerdán délután szövetke­zeti ünnepség színhelye volt a kabai ÁFÉSZ étterem. Az MSZMP XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfor­dulója tiszteletére meghirde­tett munkaversenyben a Ka­­ba és Vidéke Takarékszövet­kezet olyan teljesítményt produkált, amellyel kiérde­melte a SZÖ­VOSZ és a KPVDSZ Elnökségének dicsé­retét. Az oklevél ünnepélyes átadására tegnap délután ke­rült sor. ☆ Hazautazott az osztrák külügyminiszter Dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminisztere szer­dán, hivatalos magyarorszá­gi látogatásának utolsó nap­ján felkereste a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinátot. Vi­déki útjára elkísérte Puja Frigyes külügyminiszter, va­lamint dr. Randé Jenő, ha­zánk bécsi, és dr. Johann Jo­sef Dengler, az Osztrák Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A nagyüzemben dr. Bür­gert Róbert vezérigazgató fo­gadta és tájékoztatta a ven­dégeket az 5600 dolgozót fog­lalkoztató mezőgazdasági kombinát tevékenységéről. A csaknem két évszázada ala­pított gazdaság máig is őrzi a lótenyésztés hagyománya­it, a bábolnai ménesből ki­került lovak külföldön is ke­resettek, a határainkon túl eladott állatok egyharmadát osztrák versenyistállók, te­nyésztőtelepek vásárolják meg. A mai­­állomány leg­jobbjait látványos lovasbe­mutatón is megtekintették a látogatók, majd megismer­kedtek a kombinát legjelen­tősebb ágazatával, a baromfi­­tenyésztéssel. Ezt követően a pannonhal­mi bencés főapátságot keres­ték fel a vendégek, s a 996- ban alapított rend egyházi, művelődéstörténeti emlékei­vel ismerkedtek, majd az épületegyüttes gótikus temp­lomában orgonahangversenyt hallgattak meg. Ezután dr. Willibald Pahr háromnapos hivatalos látoga­tását befejezve elutazott ha­zánkból. Vendéglátója, Puja Frigyes búcsúztatta. (MTI) Kiosztották az idei SZOT-díjakat Szerdán, a SZOT székházá­ban ünnepélyesen kiosztották az 1981. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vettek Aczél György, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetéseket Gáspár Sándor adta át. Az 1981. évi SZOT-díjasok: Bán János riporter, Bodor Ti­bor színművész, Bretus Má­ria—Hetényi János táncmű­vészek, Dajka Margit szín­művész, Dárday István—Sza­lai Györgyi író—rendező pá­ros, Dobrai István karnagy, Fabók Gyula festőművész, Gábor Móric festőművész, Kállai Ilona színművész, Lu­kács Ervin karmester, Maro­sán György író, Maróti Lajos író, Pallos Béla karnagy, Papp István vezérigazgató (Videoton), Pintér István tu­dományos főmunkatárs (Párt­­törstténeti Intézet), Rapcsányi László riporter, Sas Elemér fizikus, Somogyi József szob­rászművész és Szörényi Le­vente—Bródy János könnyű­zeneszerzők. Az ünnepség után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) A jószomszédság jegyében „Magyarországgal nagyon jók a kapcsolataink. Kicsit ironikusan így is mondhatnám: jobbak, mint történel­münk folyamán bármikor.” Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár fogalmazott így a minap egy magyar újság­íróval beszélgetve. Szinte már hagyomány, hogy a két ország államférfiainak találkozói alkalmával is elhang­zik ehhez hasonló megállapítás. Ausztria és Magyaror­szág viszonyát mindkét oldalon, de nemzetközileg is példamutatónak nevezik — példának olyan államok békés együttélésére, amelyek társadalmi rendszere kü­lönböző. Dr. Willibald Pahr külügyminiszter mostani megbe­szélései, amelyeket Losonczi Pállal, Lázár Györggyel, Puja Frigyessel és más magyar vezetőkkel folytatott, jól tükrözték kapcsolataink jellegét: a barátságot, a jó­szomszédságot, a kölcsönös tiszteletet és rugalmasságot. Az eszmecserék során kifejeződött az a szándék, hogy e kontaktusok továbbra is szorosak legyenek, s tükrö­ződött a kölcsönös, határozott óhaj a továbblépésre gaz­dasági, kulturális, turistaforgalmi és egyéb téren. Ami a gazdaságot illeti, mindkét országot hátrányo­san érintették a világgazdasági fejlemények, amelyek a növekedés­ ütemére is mérséklően hatottak. Ennek elle­nére kedvezőek a lehetőségek az együttműködésre. Szá­munkra örvendetes, hogy az Ausztriába irányuló ma­gyar export az elmúlt évben nagyobb mértékben növe­kedett az onnan származó importunknál, így csökkent a kereskedelmi mérleg hiánya. Változatlanul fontos azon­ban kivitelünk szerkezetének javítása. Ezt elősegítik a jól fejlődő kooperációs kapcsolatok: jelenleg 103 ilyen szerződés van érvényben, s további 90-ről folynak meg­beszélések. Mindkét részről nagy fontosságot tulajdo­nítanak az energetika, a bauxitbányászat, az alumíni­umipar és a híradástechnika terén folytatott tárgyalá­soknak, és egyetértettek abban, hogy kedvező, de egy­előre kevéssé kihasznált lehetőségek kínálkoznak a harmadik piaci együttműködésben. Az osztrák külügyminiszter budapesti sajtóértekezle­tén hangsúlyozta, hogy Magyarország és Ausztria jó­szomszédi viszonya, a rendszeres látogatások, konzul­tációk nem csupán a két ország érdekét szolgálják, ha­nem fontos hozzájárulást jelentenek az európai bizton­ság megszilárdításához. Egy olyan időszakban, amikor az enyhülés megtorpanása tapasztalható, e kétoldalú kapcsolatok különösen jó támpontot jelenthetnek a többoldalú együttműködés előmozdításához. Hozzátehet­jük: ha a pozitív, konstruktív külpolitika talaján álló semleges Ausztria és az elvi békepolitikát folytató szo­cialista Magyarország erőfeszítésein múlik, Európa nem szűnik meg a békés egymás mellett élés kontinense lenni. Laczik Zoltán L’ Értékelték az állami gazdaságok energiagazdálkodási versenyét A Magyar Elektrotechni­kai Egyesület debreceni csoportjának kezdeménye­zésében sok hasznos javas­lat született, közülük nem egy országos visszhangra lelt kiemelkedő jelentősé­gű az ipari energiagazdál­kodási munkaverseny, amely 1969 óta a Tiszántúl harminchárom vállalata kö­rében az egyesület és a kör­zeti energiafelügyelet által minden évben megrende­zésre került, figyelemre méltó eredménnyel. Hajdú-Bihar megyében szervezték meg először (1977-ben) a téeszek ener­giatakarékossági versenyét is, amely a többi megyék termelőszövetkezeteinek csatlakozásával országos mozgalommá kezd kibon­takozni. Ú­ttörő kezdeményezés a tiszántúli állami gazdasá­gok között tavaly először megszervezett energiataka­rékossági verseny is, amelyben huszonegy gazda­ság vett részt. A versenyt az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja a debre­ceni Körzeti Energiafel­ügyelettel és a megyei ta­nácsokkal együtt szervezte. Az eredmények értékelésé­re április 29-én került sor a Debreceni Állami Gazda­ságban, ünnepi tanácskozás keretében. A tanácskozást Nyerges János, a gazdaság igazgató­ja nyitotta meg, majd Göll­ner Pál, az Állami Gazda­ságok Országos Központjá­nak főenergetikusa tartott tájékoztató előadást az energiagazdálkodás aktuális kérdéseiről A versenyben elért eredményeket Vas Jó­zsef, a debreceni Körzeti Energiafelügyelet vezetője ismertette. A verseny vég­eredménye: első a Szolnoki, második a Debreceni, har­madik a Biharkeresztesi Állami Gazdaság A ver­senyző gazdaságok összesen hatmillió kilowattórát, vagyis az általuk felhasz­nált villamosenergia 10 szá­zalékát takarították meg az elmúlt évben. A hőenergia­felhasználásban is jelentős eredményt hozott a ver­seny: körülbelül 8 ezer ton­na olaj hőegyenértékének megfelelő energiamennyisé­get takarítottak meg. A Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságok együtte­sen 2,2 millió kilowattóra villamos energiát és 3 ezer tonna olajnak megfelelő hőenergiát takarítottak meg az elmúlt évben. Az oklevelek és helyezési díjak kiosztása után a gaz­daságok szakemberei az 1981. évi energiagazdálko­dási feladatokat és problé­mákat vitatták meg. Közös elhatározás született, hogy a versenymozgalmat tovább bővítik és mindent megtesz­nek az 1981. évi energia­gazdálkodási eredmények eléréséért. hajdú-bihari napló — 1981. Április 30. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán An­gyalföldre látogatott. Képünkön: a Forgácsoló-szerszám­ipari Vállalatnál (MTI-fotó : Telefotó — KS) A LEMP tizedik plénuma A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága azt javasolja, hogy a párt ki­lencedik, rendkívüli kong­resszusát július 14—18. között tartsák meg, s a tanácskozá­son több küldött vegyen részt, mint az előző kongresszuso­kon. Ezzel az indítvánnyal kezdődött a politikai bizott­ság referátuma, amelyet Sta­nislaw Kania, a LEMP KB első titkára terjesztett elő a Központi Bizottság szerdán reggel megnyílt tizedik teljes ülésén. A tizedik plénum, amely az előkészületek sorába tartozik, két fontos dokumentummal foglalkozik. Az egyik: „A szocialista demokrácia fej­lesztésének, a párt által a szo­cialista építésben és az or­szág társadalmi-gazdasági helyzetének stabilizálásában játszott szerep erősítésének irányelvei”, a másik: „A párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó változtatások és kiegészítések tervezete”. Békemozgalom emlékplakett Az Országos Béketanács Elnöksége — a Magyar Vö­röskereszt Országos Végre­hajtó Bizottsága javaslatán — a béke érdekében végzet eredményes munkájáért a Békemozgalom emlékplakett­jét adományozta a Hajdú Bihar megyei Tanács Kór­ház Rendelőintézet kollektí­vájának. Mind szakmai tevé­kenységüket, mind pedig az egészségügyi nevelést-isme­retterjesztést magas színvo­nalon végzik, minden ren­dezvényükön hangsúlyosan foglalkoztak a népek közt: barátság, az internacionaliz­mus elmélyítésével. Az em­lékplakettet ünnepélyes ke­retek között Herczku József­­né, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára adta át.

Next