Hajdú-Bihari Napló, 1981. november (38. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Egy hét a világpolitikában HÉTFŐ: Dél-afrikai támadás Angola déli része ellen — A francia parlament megszavazta az államosítási törvényt — Asszad szíriai államfő látogatása Bulgáriában. KEDD: Madridban folytatódik az európai biztonsági és együttműködési találkozó — Ali Abdullah Szaleh északjemeni államfővel tárgyalt Moszkvában Leonyid Brezsnyev — A beteg finn elnök, Kekkonen nyugalomba vonult. SZERDA: A LEMP Központi Bizottságának ötödik plénuma megerősítette funkcióiban Jaruzelski hadseregtábornokot — Lengyelországban a Szolidaritás egyórás „figyelmeztető” sztrájkot szervezett — A washingtoni szenátus 52:48 arányban engedélyezte az amerikai—szaúd-arábiai AWACS-üzletet — A spanyol parlament elutasította a baloldali pártok javaslatát népszavazásra a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében. CSÜTÖRTÖK: Lázár György miniszterelnök befejezte NSZK-beli hivatalos látogatását — Az OPEC genfi értekezletén 1982-ig befagyasztották az olaj árát — Hosszein Musszavi lett Irán új miniszterelnöke. PÉNTEK: Varsóban összeült a szejm, hogy megtárgyalja a sztrájkellenes törvényt — Befejeződtek a román—nyugatnémet államfői tárgyalások — Arafat kedvezően, nyilatkozott a szaúd-arábiai közel-keleti rendezési tervről. SZOMBAT: A Szolidaritás felszólította helyi szervezeteit, fejezzék be a .,vadsztrájkokat” — Az észak-jemeni államfő Algériából Damaszkuszba érkezett . A csádi elnök a líbiai csapatok távozását követeli. A HÉT 3 KÉRDÉSE Mit lehet várni a madridi találkozótól? Hogyan alakul a lengyelországi helyzet? A lengyelországi erőpróbán a szocializmus és a nép igazi érdekeit szolgálták az olyan események, mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 5. plénuma és a parlament ülése, viszont továbbra is csak mélyítették a válságot az úgynevezett vadsztrájkok éppúgy, mint a szerda délben a Szolidaritás szakszervezet által meghirdetett egyórás figyelmeztető sztrájk. Teljesen jogos a lengyel pártnak és kormánynak az a megállapítása, hogy a „sztrájkterror” lehetetlenné teszi az ország súlyos válságából a kibontakozást. Ezért nyúlt hozzá a szejm (a parlament) a sztrájkjog kérdéséhez. A szerdai, úgynevezett figyelmeztető sztrájk nem volt A madridi Kongresszusi Palotában háromhónapos szünet után ültek össze újra 33 európai és 2 amerikai ország képviselői, hogy megpróbálják tető alá hozni — lehetőleg még karácsony előtt — az értekezlet záródokumentumát. Az tulajdonképp 80 százalékban el is készült, amint erre Iljicsov, a szovjet delegáció vezetője rámutatott. De az is igaz, hogy épp a legfontosabb kérdésekben hiányzik még a sokat emlegetett „consensus”, azaz minden résztvevő egyetértése. Ezek afő problémák: az európai leszerelés és a katonai enyhülés kérdéseinek megvitatására hivatott konferencia ügye, továbbá az úgynevezett bizalomépítő intézkedések kérdése. A rendkívül lassú előrehaladás, az ismétlődő éles viták ellenére is szükség van a madridi találkozóra, hiszen ez olyan fórum, amely lehetőséget ad az enyhülési folyamat megőrzésére, illetve továbbvitelére. A résztvevők többsége igényli az enyhülést Európában, ezért is lehetett teljes. A varsói jelentések jelezték, hogy mind több lengyel dolgozó döbbent rá: a sztrájkokkal csak a népgazdaságnak, végső soron saját magának okoz jóvátehetetlen kárt. Viszont a Szolidaritás központi vezetőségének egyes, mérsékeltebb elemeivel szemben a szélsőségesek újabb térhódítása éppúgy megfigyelhető, mint az is, hogy vidéken itt és ott szocialistaellenes elemek a Szolidaritás központjának utasításait sem veszik figyelembe, és vadsztrájkokat szerveznek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány vezetése Jaruzelski hadseregtábornok kezében összpontosul. A párt első titkára, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter az 5. plénum által elérni egyes területeken legalább is előzetes konkrét megállapodásokat (kötelezettséget vállalni a terrorizmus elleni közös fellépésre, megegyezni a gazdasági együttműködés terén hozandó intézkedésekről, az információ és az emberi kapcsolatok előmozdítását célzó döntésekről stb.). Az elmúlt év novemberében elkezdődött madridi tanácskozás máris sokkal hoszszabb időt vett igénybe, mint a korábbi hasonló összejövetel annak idején Belgrádban. A nemzetközi helyzet feszültté válása is tükröződik a madridi vitákban. Eddig az előrehaladást főleg az amerikai küldöttség magatartása akadályozta. Sokáig elzárkóztak attól is, hogy a korábban gyakran hasznosnak bizonyult közvetlen szovjet— amerikai egyeztetéssel próbálják áthidalni az ellentéteket. Mindenesetre most sor került egy megbeszélésre Iljicsov és Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője között, funkcióiban megerősítve folytatja a küzdelem irányítását azért, hogy „Lengyelország végre normális, stabil ország legyen”. A pártplénumon nagy hangsúlyt kapott a megállapítás, hogy a lakosság ellátása politikai kérdés, megoldására mindenekelőtt társadalmi olajexportáló országok szervezete, az OPEC az idén már nemegyszer próbálkozott az olajárak egységesítésével, többször vitáztak tagállamai arról is, hogy tovább emeljék-e az árakat, vagy meg lehet egyezni bizonyos időre való befagyasztásukban. Eddig ugyanis 32 dollárt kért egy hordó olajért Szaúd-Arábia, a legnagyobb olajszállító, és hallani sem akart az olajár emeléséről, egyik-másik afrikai ország viszont 41 dollárért szerette volna értékesíteni olaját, s még további áremelést is kívánatosnak tartott. A világpiacon a kereslet az úni-politikai téren kell erőfeszítéseket tenni. Jaruzelski rámutatott arra, hogy a lengyel nép ismét nagy segítséget kap a Szovjetuniótól, amely például ebben a negyedévben további 30 ezer tonna húst szállít Lengyelországba, utóbbi hónapokban egyre csökkent, hiszen mindenütt takarékoskodnak a drága „fekete arannyal”. A tényleges árat még a drága olajakkal a piacon jelentkező országok is mind alacsonyabban kellett hogy megállapítsák. S most Genfben az OPEC 13 tagállama megegyezett: Szaúd-Arábia 32-ről 34- re emeli a maga olajának az árát, a minőségi felárral számított olaj maximális ára pedig a többieknél hordónként legfeljebb 38 dollár lehet. Ezek az árak 1982 végéig maradnak meg. A világsajtó úgy értékeli, hogy „az OPEC kapitulált a világpiac előtt”. Nagy visszhangot keltett a venezuelai olajminiszternek az a kijelentése is, hogy „a múlté már az olajár örökös emelésének lehetősége”. A hírmagyarázók nagy része összefüggést keres Szaúd-Arábia olajáremelése és az amerikai dollár értékének csökkenése között, illetve még arra is figyelmeztet, hogy az AWACS-üzlettel egy időben jött létre az OPEC-döntés, amelyben Szaúd-Arábiának meghatározó szerepe volt... Azt a 8 és fél milliárd dollárt, amit az amerikai fegyverekért fizet Szaúd-Arábia, részben az olajár emeléséből is tudja előteremteni. Persze, ez a „valamit valamiért” csak az amerikai—szaúd-arábiai viszonylatban jelentkezik. A tőkés országok közül azok, amelyek a drágábban szállító arab vagy afrikai államoktól vásároltak olajat, most fellélegezhetnek, kevesebbért kapják az értékes energiahordozót. És, ami szintén fontos dolog: 1982 végéig tervezhetnek már! Pálfy József Mit jelent az OPEC döntése? Lázár György miniszterelnök a héten hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. Képünkön: vendéglátója, Helmut Schmidt kancellár társaságában (Fotó: AP — MTI — KS) Hazaérkezett közép-amerikai körútjáról az Olasz Kommunista Párt vezetője. Enrico Berlinguer kubai látogatásán kívül megbeszéléseket folytatott a nicaraguai forradalmi vezetés tagjaival is Nyugat-Európában egyre erősödő hatása van a fegyverkezésellenes, háborúellenes mozgalmaknak. Számos országban rendeztek nagyszabású tüntetéseket, felvonulásokat. Képünkön: egy stockholmi megmozdulás résztvevői HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. NOVEMBER 1. f Útban a Venus felé MOSZKVA (MTI) Nem a legrövidebb úton jut el a Venus bolygóhoz az új szovjet bolygóközi űrállomás, a Vénusz—13, amely pénteken reggel indult útnak a bajkonuri űrrepülőtérről. Bár a bolygó a jövő év januárjában — bolygóközi távolsággal mérve — igen közel lesz a Földhöz, a ballisztikai szakértők más időpontot választottak. A rajtra nem minden időpont alkalmas; általában másfél évenként van olyan, mintegy kéthetes szakasz, amikor a legjobb „ablak” nyílik a Venus felé a kutatóállomás indítására. Így az új állomás megérkezte idején a Föld és a Venus távolsága mintegy hetvenmillió kilométer lesz, a Vénusz—13 azonban addigra mintegy 360 millió kilométeres utat tesz meg. A hordozórakéta pénteken a Földtől mintegy 170 kilométeres magasságban levő orbitális pályára állította az űrállomást. Nem egészen egy kör megtétele után, körülbelül egy órával a földi indítást követően, üzembe helyezték azt a hajtóművet, amely útnak indította a Vénusz—13-at azt égitest felé. Az indítás nagyon pontosan sikerült, és a szonda a megadotthoz igen közel álló pályára tért. Hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohamed Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására november 2-án, hétfőn párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök. Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök 1939. december 31-én született, szegényparaszti családban, Dél-Jemenben, a 3. kormányzóság keleti járásában. Általános iskolai tanulmányait szülőföldjén végezte, majd 1959-ben magasabb képesítést szerzett. Általános iskolai tanítóként, majd iskolaigazgatóként dolgozott. 1960-ban csatlakozott az arab nacionalisták mozgalmához. Tevékenységéért az angol megszállók többször letartóztatták. 1963-tól az angolok elleni fegyveres harc irányítására létrehozott nemzeti front tagja, 1964 végén a kiképző front parancsnoka. 1965-ben katonai iskolán tanult Kairóban. Ezt követően a nemzeti front katonai irodájának tagjává választották. A függetlenség kivívása után fontos tisztségeket töltött be. 1971-ben a Legfelsőbb Népi Tanács az Elnöki Tanács tagjává és miniszterelnökké választotta, s megerősítette honvédelmi miniszteri tisztségében. 1974-ben oktatásügyi miniszterré is kinevezték. Az 1977-ben végrehajtott kormányátalakítás után csak miniszterelnöki tisztségét tartotta meg. Az 1978. június 26-i puccskísérlet leverése után az Elnöki Tanács elnökévé nevezték ki. Ezt a funkciót 1978 novemberéig töltötte be. Akkor megválasztották a Legfelsőbb Népi Tanács elnöksége elnökének, Abdul Fatah Iszmailnak a helyettesévé. 1980 januárjáig ő volt az állambiztonsági bizottság elnöke, is. 1978, a Jemeni Szocialista Párt megalakulása óta a párt politikai bizottságának tagja. A JSZP Központi Bizottsága 1980. április 26-án a Legfelsőbb Népi Tanács Elnökségének elnökévé választották Ali Nasszer Mohamedet. (MTI) Schmidt? Carter? WASHINGTON (AP) Haig amerikai külügyminiszter csütörtökön hangoztatta: az európai hadszíntéri nukleáris fegyverek nyugateurópai állomásoztatására vonatkozó döntés elsősorban Helmut Schmidt bonni kancellár kezdeményezésére született. Schmidt ezt egy 1977- ben, Londonban elhangzott beszédében vetette fel első ízben. Schmidt kancellár viszont a Baltimore Sun című amerikai lap pénteki számában megjelent interjújában azt mondotta, hogy az eurorakéták telepítését első ízben Carter, akkori amerikai elnök hozta szóba a fejlett tőkés országok guadeloupe-i csúcstalálkozóján, 1979 januárjában. Mint emlékezetes, a NATO 1979 decemberében hozott határozatot az 572 „eurorakéta” 1983-ban kezdődő telepítéséről. A rakétákra vonatkozó döntés felelősségét a nyugateurópai és az amerikai vezetők feltehetően azért is igyekeznek egymásra hárítani, mert az utóbbi hetekben Nyugat-Európa-szerte, a többi között Bonnban, Párizsban, Londonban, Brüszszelben és Rómában összesen mintegy 750 ezer ember tüntetett az eurorakéták ellen. Kissinger volt amerikai külügyminiszter Szingapúrból figyelmeztette a nyugateurópaiakat, hogy hagyják abba a tüntetéseket, mivel a rakéták telepítésének engedélyezésével — szerinte — nem az amerikaiaknak tesznek szívességet. A közélet hírei A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton hazánkba érkezett a Dominikai Kommunista Párt küldöttsége, amelyet José Cuello, a párt politikai bizottságának tagja vezet. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. *** Október 25-től 31-ig a SZOT meghívására hazánkban tartózkodott a svájci szakszervezeti szövetség küldöttsége Helga Kohler alelnök vezetésével. A küldöttség magyarországi tartózkodása során ismerkedett a dolgozók élet- és munkakörülményeivel, a szakszervezetek munkájával, különös tekintettel a nők érdekében végzett szakszervezeti tevékenységre, a nőknek a társadalomban, a munkában, és a családban betöltött szerepére. A küldöttséget fogadta Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. A delegáció szombaton elutazott hazánkból. *** Szombaton reggel hazautazott Belgrádból az országgyűlés Apró Antal elnök vezette küldöttsége, amely a szövetségi nemzetgyűlés meghívására öt napot töltött jugoszláviai látogatáson. A küldöttséget a pályaudvaron Dragoszlav Markovics, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke búcsúztatta. Szombat délután hazaérkezett Budapestre a küldöttség. A Keleti pályaudvaron Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete.