Hajdú-Bihari Napló, 1982. október (39. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács 1982. április 7-én széles körű társadalmi vita után­­ irányelveket foga­dott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakás­­elosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtár­gyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos ál­lami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A la­kásépítéssel és -fenntartással összefüggő ki­adások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság egyes cso­portjai között. Jelenleg a lakások 24 száza­léka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárol­nak. Nem megfelelő a meglevő lakásállo­mánnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igé­­nyek növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra vár­­­akozniuk. A lakáscserék, száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot, mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — vissza nem térí­tendő — támogatások és a kölcsönök for­rásai a vállalati gazdálkodás eredményessé­gével összhangban alakulnak. ■— A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma­ fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végére megszű­nik. Fokozatosság a lakáshoz jutásban . A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érde­kében 1983. január 1-i hatállyal módosítja a lakáselosztást, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét az alábbiak sze­rint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szeré­nyebb komfortfokozatú és kisebb alapterü­letű lakást vagy önálló lakrészt kaphatnak. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlás­sal szerezhetik meg.­­ Az állami lakásellátás keretében to­vábbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az er­re rászoruló kis jövedelmű és többgyerme­kes családok. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fi­zetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan csa­ládok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jö­vedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jo­gosultak erre, de nem kívánnak lakástulaj­dont szerezni. E családoknak azonban vállal­niuk kell, hogy megfizetik a jogszabályok­ban előírt használatbavételi díj többszörösét, és a valóságos fenntartási költségeknek meg­felelő nagyobb lakbért.­­ A tanácsok csökkentik a szanálás mi­att és a népgazdasági érdekből kiutalt bérla­kásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét cse­reigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű la­kásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresé­­nek-háromszorosának megfelelő összeget té­rítenek vissza. A tanácsok és más szerveze­tek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő) foko­zottabban bekapcsolódnak a személyi tulaj­donú lakások visszavásárlásába és újraérté­kesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket se­gíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalék­ról 7 százalékra mérséklődik. O il magánépítkezés támogatása A Minisztertanács elhatározta a ma­gánerőből való lakásépítés támogatá­sának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi fel­tételeiben mutatkozó indokolatlan különbsé­gek a városon, illetőleg a falun élők, a vál­lalatoknál, intézményekben és szövetkezetek­ben dolgozók, valamint a különféle építési formák között.­­ Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyer­mekek és az eltartottak száma tükröz. A jö­vőben a családi házat építők is kapnak gyer­mekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartot­takra pedig 20 ezer forint vissza nem fizeten­dő támogatást.­­ A lakásépítőknek és a -vásárlóknak egy­ségesen 3 százalékos kamatra és 35 éves tör­lesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az át­lagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt eset­ben a hitel-visszafizetés első öt évére törlesz­tési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos telepítésű lakó­házak építésére adható kedvezményes ka­matozású kölcsön a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett építési költségek leg­feljebb 70 százalékáig, a családiház-építés esetében pedig 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül na­gyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegé­nek felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben.­­ A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1982. OKTÓBER 1. ­ Az új lakbérek A lakóházfenntartás állami támogatá­sának csökkentése érdekében a lakbé­rek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalék­kal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlő kiadásai ne növekedjenek ugrásszerű­en, az állami lakások bérlői — 1988-ig fo­kozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás össze­ge 1983-ban a lakbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellensúlyozására az ar­ra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak.­­ A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzet­­méterenként 2,40 Ft-ról 4,50 Ft-ra, a félkom­fortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft-ra, a kom­fortos lakásoké 5,40 F­tról 12 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6 Ft-ról 15 Ft-ra változik.­­ A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a laká­soknak a bérét, amelyeknek az épületen be­lüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdo­nú szükséglakások lakbére nem emelkedik.­­ A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldöve­zet, városközpont) függően — az új lakbér — 25 százalékáig növeljék. Azokban az egy­kér lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés fel­ső határa további 20 százalék lehet.­­ A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják mg, s 1983. március végéig írásban közük a bérlőkkel, a bérlőknek az új lak­bérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírál­ják el 1983 márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiterjed az állampol­gárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű la­kások lakbérét a bérbeadó az állami laká­sokéval azonos mértékben állapíthatja meg.­­ A három- és több gyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartottaikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mérté­kéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bér­lőknek a tanács vagy a Nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szociális támo­gatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlék­kal, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támogatást.­­ Azok a bérlők, akik jogos lakásigényü­ket nagymértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támoga­tást nem kapnak. ­ Bérlőközösségek : 1983. júliusától az új és felújított la­kásokban a berendezési tárgyak javí­tásának és kicserélésének költsége a bérlő­ket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlankezelő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgál­tatásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gaz­daságilag előkészítik, lebonyolítják a lakó­ház-felújításokat.­­ A lakásgazdálkodási elvek alkalmazá­sában bővül a helyi tanácsok önálló­sága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükségletek kielégí­tésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból mennyit használ­janak fel állami lakásépítésre, a magántu­lajdonú lakások terület-előkészítésére, ille­tőleg felújításra, korszerűsítésre, az infra­struktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fej­lesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pon­tosítása céljából a tanácsok 1983-ban elren­delik az igénylések megújítását. A tanács­rendeletekben az igény megújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe he­lyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előta­­karékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavételi díjába,­­ille­tőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helye­zett összeget kamataival együtt visszafize­tik. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1- től érvényes részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékosságának formáit és mér­tékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozzák. A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Közlönyben jelennek meg október első felében. A helyi tanácsrendeleteket no­vemberben hirdetik ki. Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkárt saját kérésére, nyugállományba vo­nulására tekintettel — érde­meinek elismerése mellett — e tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Soós Gábornak több évtizedes eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elis­meréseként, nyugdíjba vonu­lása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Parlamentben dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke adta át. A Minisztertanács dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettest e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg az Elnöki Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi államtit­kárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Med­­gyessy Pétert pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Ven­­dégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest e munkaköréből — érdemei elismerése mellett — felmentette. Egyidejűleg a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter a Tejipari Vállalatok­­ Trösztjének ve­zérigazgatójává nevezte ki. Lázár Gyöörgy üdvözli távirata A Kínai Népköztársaság megalakulásának 33. évfor­dulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Nép­­köztársaság államtanácsa el­nökét. (MTI) Amerikaiak partraszállása Libanonban BEJRÚT (AFP) — Szer­dán 900 amerikai tengerész­­gyalogos szállt partra Nyu­gat-Bej­rútban, s még leg­alább 300 követi az első nagy egységet. Amerikai forrásból megerősítették, hogy az iz­raeli csapatokat körülbelül egy kilométerre vonták visz­­sza déli irányba a nemzet­közi repülőtértől, ahol az amerikai tengerészgyalogoso­kat csoportosítják. Kéthetes szünet után is­mét működik az egyetlen nyugat-bejrúti rádióadó, az Al Morabitan szervezet ál­lomása. A rádió szeptember 16-án hallgatott el, miután a városrészbe bevonuló izraeli csapatok súlyos harcokat folytattak az Al Morabitan székházának védőivel. Tartalákos tisztek avatása Debrecenben Kiképzésük befejeztével, szeptember 30-án a Kossuth laktanyában tartalékos tisz­tek avatását rendezték meg. A fogadalomtétel után El­­kán Károly ezredes helyőr­ségparancsnok köszöntötte az újonnan avatott tiszteket, vendégeket. A felavatott tar­talékos tisztek nevében Ma­jor János tartalékos főhad­nagy mondott köszönetet a parancsnokok, politikai mun­kások és tanárok munká­jáért. Százéves a Törley pezsgő Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és a budafoki Törley Pezsgőgyár közös rendezésében került sor szeptember 30-án délelőtt a „születésnapi” ünnepségre. Az Aranybika Szállodában megrendezett pezsgőbemuta­tón a megyei kereskedelmi és vendéglátó vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek kép­viselői vettek részt. A Törley pezsgő gyártásának százéves történetéről adtak rövid át­tekintést, majd az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát képviselője a köz­kedvelt pezsgő értékesítésé­vel kapcsolatos tevékenység­ről szólt. A jubileum alkal­mából új pezsgőkészítmény került a boltokba Jubileumi pezsgő néven. A gyár ezen­kívül tizenhétféle készít­ményt árusít, jelentős meny­­nyiségben exportra. Röviden a nagyvilágból GIESSEN (AFP).­­ Táv­­irányítású pokolgéppel haj­tottak végre támadást szer­dán a Majna-parti Frank­furt közelében egy tehervo­nat ellen, amely élelmiszere­ket és elektronikus alkatré­szeket szállított az NSZK- ban állomásozó amerikai csapatoknak. Emberéletben nem esett kár. HAVANNA (MTI):­­ A kubai nemzetgyűlés meghí­vására szerdán hivatalos ba­ráti látogatásra Havannába érkezett Alois Indra, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja KB elnökségének tagja, a csehszlovák parlament el­nöke. Alois Indra kubai tár­gyalásai után Nicaraguába, majd Mexikóba utazik to­vább. RÓMA (MTI):­­ Pokol­gép robbant Milánóban csü­törtökön hajnalban az izrae­lita közösség központja előtt, a zsinagóga közelében. Milá­nóban különösen heves Iz­­rael-ellenes tüntetések és til­takozások voltak a libanoni tömeggyilkosságokat köve­tően. PÁRIZS (MTI): — A fran­cia kormány törvényjavasla­tot fogadott el, amelynek ér­telmében amnesztiában ré­szesíti azokat a katonákat és köztisztviselőket, akiket az algériai háború idején tanú­sított magatartásuk miatt elítéltek, vagy fegyelmi bün­tetéssel sújtottak. Az am­nesztia mintegy 500 katona­tisztet és ezer köztisztviselőt érint. A minisztertanács ülé­sén Mitterrand elnök e sza­vakkal indokolta az amnesz­tiát: „Húsz év elmúltával a nemzetnek felejtenie kell.’’ LUXEMBURG (MTI). — Szerencsétlenség történt egy szovjet repülőgéppel a lu­xemburgi repülőtéren. Az Aeroflot légitársaság Moszk­va—Lima járatán közlekedő IL—62 típusú gépe 66 utas­sal és 11 főnyi személyzettel a fedélzetén szerdán későn este, leszállás után leszaladt a futópályáról és kigyulladt. A luxemburgi mentőoszta­gok azonnal a helyszínre siettek. A sötétség megnehe­zítette a mentési munkát. Az eddigi adatok szerint 13 sze­mély eltűnt, illetve bentégett a gépben, 84-en megmene­kültek. A sérülteket luxem­burgi, francia, belga és nyu­gatnémet kórházakba vitték. Az utasok egy belga és egy luxemburgi kivételével szov­jet állampolgárok. PÁRIZS (MTI). — Fran­cois Mitterrand elnök szer­dán este az Elysée-palotában fogadta a szovjet—francia közös űrrepülés résztvevőit, Jean-Loup Chrétien, Patrick Baudry, Vlagyimir Dzsani­­bekov és Alekszandr Ivan­­csenkov űrhajósokat. Az asztronauták a Szaljutsz űrállomás fémekből készí­tett makettjét nyújtották át az elnöknek. A fogadáson je­len volt Cservonyenko pári­zsi szovjet nagykövet is. Zászlólevonás Csütörtök reggel ünnepé­lyes katonai tiszteletadással levonták a Gellért-hegyi fel­­szabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját, amely a fegyveres erők napja tiszteletére lengett az árbocon. (MTI) Magyar-bolgár tárgyalások Csütörtökön magyar-bol­gár tárgyalások kezdődtek Sarlós István miniszterelnök­helyettes és Todor Bozsinov, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese között, aki magyar partnerének meghívására de­legáció élén tartózkodik ha­zánkban. A megbeszélések során véleményt cserélnek a sokoldalú együttműködés fej­lesztésének feladatairól. To­dor Bozsinov magyarországi tartózkodása során a műsza­ki és agrárfejlesztés eredmé­nyeit, illetve hazánkban al­kalmazott módszereit tanul­mányozza; ipari és mezőgaz­dasági üzemekbe is ellátogat. A KÖZÉLET hívei Az MSZMP KB meghívá­sára szeptember 21—30. kö­zött hazánkban tartózkodott a Vietnami Kommunista Párt pártmunkásküldöttsé­ge, élén Bui Thanh Khiettel, a VKP KB tagjával, a KB oktatási és tudományos osz­tályának vezetőjével. A küldöttséget fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A vendégekkel Kornidesz Mihály, a KB tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője folytatott megbeszélést. Vidéki látogatásaik során Hajdú-Bihar és Békés me­gyében oktatási és tudomá­nyos intézményeket látogat­tak meg. A vietnami pártmunkás­küldöttség csütörtökön el­utazott hazánkból. Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezeté­sével csütörtökön KISZ-kül­­döttség utazott Prágába. A delegáció részt vesz a Cseh­szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség pénteken kezdődő, III. kongresszusán. Elutazott Budapestről — Valid Maszri, a DIVSZ elnö­ke vezetésével — a Demok­ratikus Ifjúsági Világszerve­zet küldöttsége is. A delegá­ció ugyancsak a prágai kongresszuson vesz részt. Marjásg Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csütörtö­kön hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre érkezett Janez Zemljanics, a Szlovén Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József fo­gadta. Délután a Parlament­ben megkezdődtek a hivata­los tárgyalások. A megbeszé­lésen a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés fejlesztésének további lehe­tőségeit vizsgálták meg. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter csütörtökön hazaérkezett Rigából, ahol a magyar gazdasági és műsza­ki napok rendezvénysoroza­tának fővédnöki tisztjét töl­tötte be, s előadást tartott a magyar népgazdaság helyze­téről. Csütörtökön a Parlament Vadász Termében ülést tar­tott a Magyar Nők Országos Tanácsa. A tanácskozáson megvitatták az október 30— 31-re összehívott, III. orszá­gos nőkonferencia tartalmi és szervezeti kérdéseit. Duschek Lajosné elnök a nő­tanács elé terjesztette a II. nőkonferencia óta végzett munkát ismertető beszámo­lót, amelyet az októberi kon­ferencián vitatnak meg. Az országos testület a beszámo­lót megtárgyalta és elfogad­ta.

Next