Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

IIHAJDú\ II ■ | 1 ■ I y I 1 a I I I I ^^^^^ÄA^fül^SZOC^LI^r^W^HIKÄS^Ä^MinJDi^Bnin^^^GYE^BIZ^^^SÄGÄNni^LflPJI^^^ Losonczi Pál látogatása a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtit­kára fogadta. A vendég talál­kozott a TOT Elnökségének tagjaival, és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fontosabb kér­désekről, az elmúlt év gaz­dálkodásának tapasztalatai­ról, továbbá az idei tervekről. A TOT elnöke elmondotta, hogy az­ elmúlt évi eredmé­­nyes gazdálkodás tanulsá­gait ezekben a napokban a tsz munkahelyi közösségek, a­ küldöttgyűlések és a zárszám­­adó-tervtárgyaló közgyűlések sokoldalúan vitatják meg. A tanácskozásokon kifejezésre jut, hogy a tavalyi sikereket nemcsak a kedvező időjárás hozta, hanem a szövetkezeti parasztság erőfeszítésén és munkaszeretetén túl az egész gazdaság és a társadalom nö­vekvő segítsége. Az ered­ményekhez hozzájárult az a helyes agrár- és szövetkezet­politika, amely a szövetkezeti mozgalomnak már több évti­zede ad bizalmat és támoga­tást. A TOT elnöke szólt ar­ról is, hogy az elmúlt év­ben a kedvezőtlen adottságú üzemek gazdálkodásában a stabilizálódás jelei mutat­koztak. Losonczi Pál ezután idő­szerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta a TOT Elnökségének tagjait. Foglalkozott a tsz-ek munká­jával is, elismerését fejezte ki a gazdálkodási eredménye­kért, hangsúlyozva, hogy a sikerek a szövetkezeti moz­galom társadalmi megítélésé­ben is jól tükröződnek. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően megtekintette a Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Házát, a Szabadság-hegy tetején, a Normafánál emel­kedő ötemeletes, tetszetős épületet, amely továbbképzé­si és üdültetési központként működik. Az új létesítmény­ben képezik tovább a tsz-ek tisztségviselőit, itt tartják az érdekképviseleti szervek és társulások értekezleteiket, tanácskozásaikat. A nyári idényben a központban üdül­nek a tsz-ek tagjai. (MTI) A raktárból a fogyasztóig JAVULÓ RAKTÁROZÁSI FELTÉTELEK A KERESKEDELEMBEN A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékeseinek tájé­koztatása szerint országosan is sokat javult a nagykeres­kedelmi vállalatok raktár­helyzete az elmúlt években. Jelenleg mintegy 4,8 millió köbméter légtérben és egy­millió négyzetméter alapte­rületen tárolhatják az árut, s a raktárak többségét fel­szerelték korszerű gépekkel is. Az országban 850 ezer ra­kodólap, 42 ezer konténer, négyezer kézi hidraulikus targonca, 1500 emelővillás elektromos targonca, s a raktárakon kívül 400 dí­zelüzemű targonca segíti a kereskedelmi raktározás munkáját. A legnagyobb előrelépést a magasraktárak­ban alkalmazott állványki­szolgáló gépek jelentik, ezekből jelenleg 99 van az ország különböző váro­saiban. Legnagyobb mértékben az iparcikk-kereskedelem rak­tárhálózata fejlődött, szak­mánként azonban nem egyenlő mértékben, így pél­dául az Amfora Budaörsön, Győrben, Pécsett, Szegeden és Szolnokon egyaránt kor­szerű raktárakkal rendelke­zik, a PIÉRT-nek viszont a fótin kívül egyetlen jól fel­szerelt raktára sincs. A vas­műszaki szakmában a VASÉRT és a RAVILL gé­pesített raktárakat létesített, a szakmában azonban na­gyon sok még a régi, elavult tárolóhely. Az élelmiszer-nagykeres­kedelemben is változatos a kép, a Dunántúlon — Vas megye kivételével — megfe­lelőek a raktárak. A legna­gyobb gondot az élelmiszer­kereskedelemben Borsod megye jelenti, ahol évek óta húzódik a korszerű raktár létesítése. A korszerű nagykereske­delmi raktárhálózat nagy előnye, hogy jelentős mér­tékben gyorsult az áruszál­lítás, javult a nyilvántartás, a boltvezetőket naprakészen tájékoztatni tudják arról, milyen áru rendelhető a nagykereskedelemtől, s csök­kent az áruk tárolás közbeni sérülése is. A jelenlegi rak­tárterület — a minisztériu­mi szakemberek véleménye szerint — általában elegen­dőnek bizonyul, s a további­akban — kivéve a befejezés előtt álló létesítményeket — nem építenek újabbakat. A rekonstrukciók során azon­ban a kapacitást kis ráfordí­tással 10—12 százalékkal nö­velni lehet, s megvan a le­hetőség korszerű gépek, be­rendezések beszerzésére is. A nagykereskedelemnél jóval hátrányosabb helyzet­ben vannak a raktározás szempontjából a kiskereske­delmi vállalatok, ahol több fizikai munkát kell végez­niük a dolgozóknak, mert hiányos a műszaki felszere­lés. A korszerűsítésre kevés a lehetőség, mert többnyire kicsi a hely, s még a nem­régiben létesített ABC-áru­­házaknál is olyan lépcsőket, küszöböket építettek, ahol nem gördülhet kerekeken az áru. A fővárosi élelmiszer­­üzletek raktározási gondjait némileg enyhíti, hogy a Bu­dapesti FÜSZÉRT áruinak ma már 70 százalékát — ahol ez lehetséges — rollikocsival szállítja, s így azok közvet­lenül az eladótérbe kerülhet­nek. Konténerekben azon­ban a FŰSZÉRT is csak a nagyobb ABC-kbe tud szállí­tani. A jövőben a legfontosabb feladat a raktározás és a szállítás egységének megva­lósítása, az, hogy az áru gyorsabban jusson a raktá­rakból a fogyasztókig. (MTI) * 60 ÉVES A SZOVJETUNIÓ JEGYZET­E A KÉPÚJSÁG ÜRÜGYÉN (3. oldal) POLGÁRI VÉDELEM A KÖZMŰVELŐDÉS HÉTKÖZNAPJAI EMLÉKEZETES MADÁCH-ILLUSZTRÁCIÓK ' (5. oldal) MU SZÁMUNK TARTALMÁRÓL­ (4. oldal) Eredményes esztendőt zárt a pocsaresztáni November 7. Termelőszövetkezet Megkezdődtek megyénkben a zárszámadási közgyűlések Hajdú-Bihar megyében 92 termelőszövetkezetben, 3 szakszövetkezetben és 6 szö­vetkezeti közös vállalatnál értékelik ezekben a napok­ban, hetekben az 1982. év­ben végzett munkát. A zárszámadási közgyűlé­sek nyitánya szerdán volt a pocsaresztári November 7. Tsz-ben. A vezetőség nevé­ben G. Kiss László elnök az alakulás óta elért legjobb eredményről adhatott számot a tagságnak. A Berettyó és a Körös által határolt, gyenge adottságú területen gazdálko­dó szövetkezet vezetői és szakemberei a nehéz gazda­sági körülmények és adott­ságok ellenére is keresték a korszerűbb megoldásokat és eljárásokat. A KITE támoga­tásával több mint 10 millió forint értékű gépet kaptak a gabonaprogramhoz, saját erőből 600 hektáron végeztek úgynevezett mélylazítást. A tervszerű munka eredménye: 92 mázsa kukorica termett hektáronként, a búza átlaga is elérte a 40 mázsát, ami igen jó ezen a vidéken. Az állattenyésztésben jó a tej­termelés, a hizlalás, megfe­lelő a borjúszaporulat, 30 százalékkal több hízót értéke­sítettek. Részletesen elemez­te a szövetkezet elnöke vala­mennyi üzemág eredményeit és feladatait, majd összesít­ve mutatta be az 1982. évi gazdálkodásukat: árbevéte­lük meghaladta a 112 millió forintot, nyereségük pedig az 1981. évi 6,2 millióról 10,7 millió forintra növekedett. A szövetkezet tagsága elfo­gadta az 1983. évi tervet, amelynek fő célkitűzése to­vábbra is a gabonatermesz­tés, több tej- és húsértékesí­tés s a kiegészítő ágazatok­nál a piaci igények fokozott figyelembevétele. Az épületben húsz osztályt lehet elhelyezni Befejezéshez közeledik a Bethlen Szakközépiskola rekonstrukciója Mint arról már korábban beszámoltunk, a Debrecen városi Tanács megvásárolta a Kossuth Lajos Tudományegyetemtől a Taní­tóképző Főiskola korábbi épületét azzal a céllal, hogy az otthont adjon Debrecen új gimnáziumának. Természetesen a gimnázi­um csak akkor kezdheti meg működését, ha az épületet felújítják, korszerűsítik. A mun­kák megkezdésének jelenleg még akadálya van, mivel átmenetileg a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép­­iskolát kellett oda „áttelepíteni”. Közben megkezdődött a szakközépiskola Vörös Had­sereg útja 8. szám alatti épületének teljes rekonstrukciója. Az, hogy mikor kezdi meg működését a gimnázium, attól függ, mikor költözik vissza a Bethlen Szakközépiskola a régi épületébe. A szakközépiskola 1980-ban vált életveszé­lyessé. A KELETTERV 1981. szeptember 1- re elkészítette az épület teljes rekonstrució­­jának tervét, a Debreceni Építőipari Válla­lat 1983. december 31-re vállalta a kivitele­zést. Később a Debrecen városi Tanács ké­résére az átadási határidőt előrébb hozták, július 31-re. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a felújítási munkák nem készülnek el időre. Az iskola igazgatónőjével és a rekonstrukció műszaki vezetőjével bejárva az épületet, örömmel állapíthattuk meg, a munkák fel­gyorsultak, s ha váratlan esemény nem jön közbe, nyáron visszaköltözhet az iskola és szeptemberben már újra a régi épületben tanulhatnak a Bethlen Szakközépiskola diákjai. A rekonstrukció eredményeként egy húsz osztály elhelyezésére alkalmas iskola áll majd az intézmény rendelkezésére. Tulaj­donképpen csak a falak a régiek. Kicserél­ték a födémet minden szinten, a közfalak áthelyezésével növelték a tantermek számát. Modern géptermeket alakítottak ki, az alag­sorban pedig az ifjúsági klub kap helyet. Az épületet rákapcsolják a távfűtő hálózat­ra, korszerűsítik a világítást. A munkák nagy részét már elvégezték az építők, a szakipari munkák vannak még hátra. Erdei Mihály, a Debreceni Építőipari Vállalat fő­mérnöke is úgy tájékoztatott bennünket, hogy a vállalt határidőket — az épületé július 31., a tornateremé augusztus 20., a ke­rítés, sportudvar december 20. — tartani fogják. A rekonstrukcióra 30 millió forintot fordít a város. Magyar-svéd gazdasági megbeszélések Szerdán a Magyar Keres­kedelmi Kamarában magyar —svéd gazdasági kerekasz­­tal-konferenciát tartottak. A megbeszélésen Lars-Olaf Hjalmar, a magyar—svéd kereskedelemfejlesztő bizott­ság társelnökének vezetésével a hazánkban tartózkodó svéd üzletemberek magyar minisz­tériumi, banki és vállalati szakemberekkel találkoztak. A tanácskozáson, melyet Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke vezetett, Bácskai Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója tájékoztatta a svéd üzletem­bereket a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és leg­fontosabb feladatairól. A to­vábbiakban Ake Myrlöv, a Svéd Kereskedelmi Tanács igazgatója az aktuális svéd gazdasági helyzetről adott rövid tájékoztatót. A megbe­szélésen elmondották, hogy a nagy svéd iparvállalatok képviselői kívánatosnak tart­ják a kereskedelmi, vállalati kapcsolatok továbbfejleszté­sét, elmélyítését. A kooperációs együttmű­ködés keretében lebonyolí­tott forgalom eléri a teljes árucsere 25 százalékát. A ta­nácskozáson beszámoltak ar­ról, hogy kedvezőek a lehe­tőségek az együttműködés fejlesztésére a vegyiparban, a járműgyártásban, a gyógy­szeriparban, az élelmiszer­­ipari gépek, csomagolóeszkö­zök és híradástechnikai be­rendezések gyártása területén. Az együttműködés a harma­dik piaci vállalkozások szer­vezésével is továbbfejleszt­hető, a magyar vállalatok komplex kórházak, iskolák, energetikai berendezések, mezőgazdasági rendszerek tervezésében és gyártásában lehetnének partnerei a své­deknek. (MTI)

Next