Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
IIHAJDú\ II ■ | 1 ■ I y I 1 a I I I I ^^^^^ÄA^fül^SZOC^LI^r^W^HIKÄS^Ä^MinJDi^Bnin^^^GYE^BIZ^^^SÄGÄNni^LflPJI^^^ Losonczi Pál látogatása a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fogadta. A vendég találkozott a TOT Elnökségének tagjaival, és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fontosabb kérdésekről, az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatairól, továbbá az idei tervekről. A TOT elnöke elmondotta, hogy az elmúlt évi eredményes gazdálkodás tanulságait ezekben a napokban a tsz munkahelyi közösségek, a küldöttgyűlések és a zárszámadó-tervtárgyaló közgyűlések sokoldalúan vitatják meg. A tanácskozásokon kifejezésre jut, hogy a tavalyi sikereket nemcsak a kedvező időjárás hozta, hanem a szövetkezeti parasztság erőfeszítésén és munkaszeretetén túl az egész gazdaság és a társadalom növekvő segítsége. Az eredményekhez hozzájárult az a helyes agrár- és szövetkezetpolitika, amely a szövetkezeti mozgalomnak már több évtizede ad bizalmat és támogatást. A TOT elnöke szólt arról is, hogy az elmúlt évben a kedvezőtlen adottságú üzemek gazdálkodásában a stabilizálódás jelei mutatkoztak. Losonczi Pál ezután időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta a TOT Elnökségének tagjait. Foglalkozott a tsz-ek munkájával is, elismerését fejezte ki a gazdálkodási eredményekért, hangsúlyozva, hogy a sikerek a szövetkezeti mozgalom társadalmi megítélésében is jól tükröződnek. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően megtekintette a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házát, a Szabadság-hegy tetején, a Normafánál emelkedő ötemeletes, tetszetős épületet, amely továbbképzési és üdültetési központként működik. Az új létesítményben képezik tovább a tsz-ek tisztségviselőit, itt tartják az érdekképviseleti szervek és társulások értekezleteiket, tanácskozásaikat. A nyári idényben a központban üdülnek a tsz-ek tagjai. (MTI) A raktárból a fogyasztóig JAVULÓ RAKTÁROZÁSI FELTÉTELEK A KERESKEDELEMBEN A Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint országosan is sokat javult a nagykereskedelmi vállalatok raktárhelyzete az elmúlt években. Jelenleg mintegy 4,8 millió köbméter légtérben és egymillió négyzetméter alapterületen tárolhatják az árut, s a raktárak többségét felszerelték korszerű gépekkel is. Az országban 850 ezer rakodólap, 42 ezer konténer, négyezer kézi hidraulikus targonca, 1500 emelővillás elektromos targonca, s a raktárakon kívül 400 dízelüzemű targonca segíti a kereskedelmi raktározás munkáját. A legnagyobb előrelépést a magasraktárakban alkalmazott állványkiszolgáló gépek jelentik, ezekből jelenleg 99 van az ország különböző városaiban. Legnagyobb mértékben az iparcikk-kereskedelem raktárhálózata fejlődött, szakmánként azonban nem egyenlő mértékben, így például az Amfora Budaörsön, Győrben, Pécsett, Szegeden és Szolnokon egyaránt korszerű raktárakkal rendelkezik, a PIÉRT-nek viszont a fótin kívül egyetlen jól felszerelt raktára sincs. A vasműszaki szakmában a VASÉRT és a RAVILL gépesített raktárakat létesített, a szakmában azonban nagyon sok még a régi, elavult tárolóhely. Az élelmiszer-nagykereskedelemben is változatos a kép, a Dunántúlon — Vas megye kivételével — megfelelőek a raktárak. A legnagyobb gondot az élelmiszerkereskedelemben Borsod megye jelenti, ahol évek óta húzódik a korszerű raktár létesítése. A korszerű nagykereskedelmi raktárhálózat nagy előnye, hogy jelentős mértékben gyorsult az áruszállítás, javult a nyilvántartás, a boltvezetőket naprakészen tájékoztatni tudják arról, milyen áru rendelhető a nagykereskedelemtől, s csökkent az áruk tárolás közbeni sérülése is. A jelenlegi raktárterület — a minisztériumi szakemberek véleménye szerint — általában elegendőnek bizonyul, s a továbbiakban — kivéve a befejezés előtt álló létesítményeket — nem építenek újabbakat. A rekonstrukciók során azonban a kapacitást kis ráfordítással 10—12 százalékkal növelni lehet, s megvan a lehetőség korszerű gépek, berendezések beszerzésére is. A nagykereskedelemnél jóval hátrányosabb helyzetben vannak a raktározás szempontjából a kiskereskedelmi vállalatok, ahol több fizikai munkát kell végezniük a dolgozóknak, mert hiányos a műszaki felszerelés. A korszerűsítésre kevés a lehetőség, mert többnyire kicsi a hely, s még a nemrégiben létesített ABC-áruházaknál is olyan lépcsőket, küszöböket építettek, ahol nem gördülhet kerekeken az áru. A fővárosi élelmiszerüzletek raktározási gondjait némileg enyhíti, hogy a Budapesti FÜSZÉRT áruinak ma már 70 százalékát — ahol ez lehetséges — rollikocsival szállítja, s így azok közvetlenül az eladótérbe kerülhetnek. Konténerekben azonban a FŰSZÉRT is csak a nagyobb ABC-kbe tud szállítani. A jövőben a legfontosabb feladat a raktározás és a szállítás egységének megvalósítása, az, hogy az áru gyorsabban jusson a raktárakból a fogyasztókig. (MTI) * 60 ÉVES A SZOVJETUNIÓ JEGYZETE A KÉPÚJSÁG ÜRÜGYÉN (3. oldal) POLGÁRI VÉDELEM A KÖZMŰVELŐDÉS HÉTKÖZNAPJAI EMLÉKEZETES MADÁCH-ILLUSZTRÁCIÓK ' (5. oldal) MU SZÁMUNK TARTALMÁRÓL (4. oldal) Eredményes esztendőt zárt a pocsaresztáni November 7. Termelőszövetkezet Megkezdődtek megyénkben a zárszámadási közgyűlések Hajdú-Bihar megyében 92 termelőszövetkezetben, 3 szakszövetkezetben és 6 szövetkezeti közös vállalatnál értékelik ezekben a napokban, hetekben az 1982. évben végzett munkát. A zárszámadási közgyűlések nyitánya szerdán volt a pocsaresztári November 7. Tsz-ben. A vezetőség nevében G. Kiss László elnök az alakulás óta elért legjobb eredményről adhatott számot a tagságnak. A Berettyó és a Körös által határolt, gyenge adottságú területen gazdálkodó szövetkezet vezetői és szakemberei a nehéz gazdasági körülmények és adottságok ellenére is keresték a korszerűbb megoldásokat és eljárásokat. A KITE támogatásával több mint 10 millió forint értékű gépet kaptak a gabonaprogramhoz, saját erőből 600 hektáron végeztek úgynevezett mélylazítást. A tervszerű munka eredménye: 92 mázsa kukorica termett hektáronként, a búza átlaga is elérte a 40 mázsát, ami igen jó ezen a vidéken. Az állattenyésztésben jó a tejtermelés, a hizlalás, megfelelő a borjúszaporulat, 30 százalékkal több hízót értékesítettek. Részletesen elemezte a szövetkezet elnöke valamennyi üzemág eredményeit és feladatait, majd összesítve mutatta be az 1982. évi gazdálkodásukat: árbevételük meghaladta a 112 millió forintot, nyereségük pedig az 1981. évi 6,2 millióról 10,7 millió forintra növekedett. A szövetkezet tagsága elfogadta az 1983. évi tervet, amelynek fő célkitűzése továbbra is a gabonatermesztés, több tej- és húsértékesítés s a kiegészítő ágazatoknál a piaci igények fokozott figyelembevétele. Az épületben húsz osztályt lehet elhelyezni Befejezéshez közeledik a Bethlen Szakközépiskola rekonstrukciója Mint arról már korábban beszámoltunk, a Debrecen városi Tanács megvásárolta a Kossuth Lajos Tudományegyetemtől a Tanítóképző Főiskola korábbi épületét azzal a céllal, hogy az otthont adjon Debrecen új gimnáziumának. Természetesen a gimnázium csak akkor kezdheti meg működését, ha az épületet felújítják, korszerűsítik. A munkák megkezdésének jelenleg még akadálya van, mivel átmenetileg a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolát kellett oda „áttelepíteni”. Közben megkezdődött a szakközépiskola Vörös Hadsereg útja 8. szám alatti épületének teljes rekonstrukciója. Az, hogy mikor kezdi meg működését a gimnázium, attól függ, mikor költözik vissza a Bethlen Szakközépiskola a régi épületébe. A szakközépiskola 1980-ban vált életveszélyessé. A KELETTERV 1981. szeptember 1- re elkészítette az épület teljes rekonstruciójának tervét, a Debreceni Építőipari Vállalat 1983. december 31-re vállalta a kivitelezést. Később a Debrecen városi Tanács kérésére az átadási határidőt előrébb hozták, július 31-re. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a felújítási munkák nem készülnek el időre. Az iskola igazgatónőjével és a rekonstrukció műszaki vezetőjével bejárva az épületet, örömmel állapíthattuk meg, a munkák felgyorsultak, s ha váratlan esemény nem jön közbe, nyáron visszaköltözhet az iskola és szeptemberben már újra a régi épületben tanulhatnak a Bethlen Szakközépiskola diákjai. A rekonstrukció eredményeként egy húsz osztály elhelyezésére alkalmas iskola áll majd az intézmény rendelkezésére. Tulajdonképpen csak a falak a régiek. Kicserélték a födémet minden szinten, a közfalak áthelyezésével növelték a tantermek számát. Modern géptermeket alakítottak ki, az alagsorban pedig az ifjúsági klub kap helyet. Az épületet rákapcsolják a távfűtő hálózatra, korszerűsítik a világítást. A munkák nagy részét már elvégezték az építők, a szakipari munkák vannak még hátra. Erdei Mihály, a Debreceni Építőipari Vállalat főmérnöke is úgy tájékoztatott bennünket, hogy a vállalt határidőket — az épületé július 31., a tornateremé augusztus 20., a kerítés, sportudvar december 20. — tartani fogják. A rekonstrukcióra 30 millió forintot fordít a város. Magyar-svéd gazdasági megbeszélések Szerdán a Magyar Kereskedelmi Kamarában magyar —svéd gazdasági kerekasztal-konferenciát tartottak. A megbeszélésen Lars-Olaf Hjalmar, a magyar—svéd kereskedelemfejlesztő bizottság társelnökének vezetésével a hazánkban tartózkodó svéd üzletemberek magyar minisztériumi, banki és vállalati szakemberekkel találkoztak. A tanácskozáson, melyet Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke vezetett, Bácskai Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója tájékoztatta a svéd üzletembereket a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és legfontosabb feladatairól. A továbbiakban Ake Myrlöv, a Svéd Kereskedelmi Tanács igazgatója az aktuális svéd gazdasági helyzetről adott rövid tájékoztatót. A megbeszélésen elmondották, hogy a nagy svéd iparvállalatok képviselői kívánatosnak tartják a kereskedelmi, vállalati kapcsolatok továbbfejlesztését, elmélyítését. A kooperációs együttműködés keretében lebonyolított forgalom eléri a teljes árucsere 25 százalékát. A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy kedvezőek a lehetőségek az együttműködés fejlesztésére a vegyiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeripari gépek, csomagolóeszközök és híradástechnikai berendezések gyártása területén. Az együttműködés a harmadik piaci vállalkozások szervezésével is továbbfejleszthető, a magyar vállalatok komplex kórházak, iskolák, energetikai berendezések, mezőgazdasági rendszerek tervezésében és gyártásában lehetnének partnerei a svédeknek. (MTI)