Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. I. 8., SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Békekezdeményezések Prágából A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prá­gai ülése a népek biztonságának és békéjének lehetőségét állította szembe az imperialista hatalmak fegyverkezési programjával. Ez a magva annak a terjedelmes dokumen­tumnak, amelyet a szocialista országok védelmi szövetsége legfelsőbb szervének e heti tanácskozásáról adtak ki. Megszoktuk már, hogy a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testülete minden alkalommal új, építő kezdemé­nyezésekkel gazdagítja a nemzetközi politikai életet, mégis a mostaniak különös jelentőségűek. Ennek elsődleges oka a világban kialakult rendkívül fe­szült helyzet. Az imperializmus, elsősorban az Egyesült Ál­lamok fegyverkezése és hidegháborús politikája miatt saj­nos már csak nyomokban tapasztaljuk az országok közötti enyhülés politikáját. Nyugat legharciasabb körei felszítot­ták a szocializmus elleni propagandahadjáratot. Gazdasági bojkottot szerveznek, a belügyekbe való beavatkozással, tár­sadalmi rendszerünk megingatásával próbálkoznak. Az im­perialista hatalmak egyidejűleg széles és rendkívül költsé­ges, az emberek szociális helyzetét, romboló katonai elő­készületeket tesznek, köztük Európára korlátozott és más­fajta atomháborúra is. Az újabb rakétáknak Nyugat-Euró­­pába, az MX-rakétáknak az Egyesült Államokba történő te­lepítésére vonatkozó tervek a meglevő katonai erőegyen­súly felszámolását, a Szovjetunió fölötti globális és regio­nális méretű erőfölény megszerzését célozzák. E terveket nehéz másként értékelni, mint az általános nukleáris há­borúra való felkészülés programját. Minden gondolkodó ember számára világos, hogy az im­perialista körök agresszív politikája miatt igen veszélyes határokig kiéleződött a nemzetközi, ezen belül az európai helyzet. Az amerikaiak jelenlegi fegyverkezési tervei Euró­pában megváltoztathatják a stratégiai helyzetet, ami rend­kívül törékennyé tenné Európa biztonságát, és súlyos aka­dályokat gördítene a további tárgyalások elé. Európa né­peinek kilátásai tehát — ha hagyják magukat sodorni az agresszív tervek által — nagyon sötétek. Ezen csak azzal lehet javítani, ha csökkentik az államok közötti bizalmat­lanságot, a katonai szembenállás szintjét, különösen a nuk­leáris fegyverek területén a két katonai szövetség — a Var­sói Szerződés és a NATO — között. Ennek eléréséhez azon­ban azonnal cselekedni kell, addig, amíg viszonylag jók a lehetőségek a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Ettől a törekvéstől vezettetve javasolta a politikai ta­nácskozó testület a NATO-tagállamoknak, hogy a két szembenálló katonai tömb kölcsönösen mondjon le az egy­más elleni akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel történő erőszak alkalmazásáról, és kötelezzék magukat a szerződésben a békés kapcsolatok fejlesztésére, a bizalom légkörének megteremtésére. A szerződés nem alkotna újabb zárt közösséget, nyitva állna a világ más államai előtt is. E szerződés megkötése és megtartása segítene felszámolni Európa szembenálló katonai csoportosulásait, s minden bi­zonnyal a népek is örömmel üdvözölnék, hiszen eltűnhetne az egyetlen közös nagy ellenségük: a háborús veszély. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy elsősorban a nukleáris hatalmak nyilvánítsák ki politikai készségüket, hogy megfékezik a már az egész emberiség létét fenyegető fegyverkezési versenyt. Ki kell dolgozni és meg kell valósí­tani a fokozatos nukleáris leszerelés programját, amely a meglevő készletek befagyasztásán, az új fegyverrendszerek kifejlesztésének beszüntetésén át haladna a csökkentés, majd a nukleáris fegyverek megsemmisítése felé. Ez lenne a megnyugtató „nulla megoldás”. Annak tudatában, hogy Európában hatalmas mennyiségű hagyományos és nukleáris fegyver van felhalmozva, és a két szemben álló katonai rendszer fegyveres erői itt érint­keznek közvetlenül egymással, a prágai tanácskozás kulcs­kérdésként kezelte az európai biztonság ügyét. Kontinen­sünk biztonságát, békénket ugyanis semmi előzőhöz nem hasonlítható veszély fenyegeti. A NATO-hatalmak az 1979- es kettős határozat értelmében folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének előkészítését. Emlékezetes, hogy az­­ 1979-es kettős határozat kimond­ja, hogy ha a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor 1983 decemberében meg­kezdik a csaknem 600 rakéta telepítését. Csakhogy az ese­mények azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok és a NA­­TO-partnerei között veszedelmes munkamegosztás alakult ki: az amerikai küldött Genfben igyekszik zátonyra futtatni a tárgyalásokat, mialatt az európai partnerek gyors ütem­ben készítik elő a rakéták telepítését. Ezzel a manőverrel szeretnék elérni a rakéták elhelyezését, még mielőtt a tár­gyalások kedvező eredményre jutnának. A veszély tehát nagy. Az idő sürget. Cselekedni kell! Nagy tévedés lenne azonban, ha a NATO-tagállamok a prágai békekezdeményezéseket a gyengeség jelének fognák fel, és katonai fölényre törekednének. Ez eddig sem sikerült, ezután se fog. A szocialista országok képesek olyan fegy­vereket rendszerbe állítani, amelyek ellensúlyozhatják a szemben álló erőket. A prágai tanácskozásnak a béke és a biztonság megszi­lárdítására vonatkozó javaslatai reálisak, higgadt hangvé­­telűek, és azt célozzák, hogy lendületet adjanak­ minden le­fegyverzésről folyó tárgyalásnak. Bizonyos imperialista körökkel ellentétben a szocialista közösség nem fenyeget, hanem teljes komolysággal az álla­mok erőfeszítésének egyesítésére hív fel az enyhülés, a bé­ke és a leszerelés érdekében. Rakétákkal való fenyegetés helyett politikai párbeszédre, széles politikai érintkezésre, gazdasági, tudományos együttműködésre szólít minden ál­lamot, hogy megteremthető legyen a bizalom a békés egy­más mellett éléshez. Ez a fegyverkezéssel szemben felállított álláspontunk, amelynek megvalósításához a szocialista közösség orszá­gaiban­ megvan az akarat. A népek joggal várják, hogy a NATO-hatalmak — a jelenlegi vonakodás helyett — pozi­tív választ adjanak a prágai kezdeményezésekre. (RS) - __ MM SZÁMUNK TARTALMIBÓL: SIKERES START, FÉLSIKERES FOLYTATÁS (3. oldal) VAN-E TEKINTÉLYE? ALKOTÓ FIATALOK (4. oldal) A HORTOBÁGY ÉS A PÁSZTORÉLET VÁLTOZÁSAI (10. oldal) Kereskedelmi kamarai segítség A Magyar Kereskedelmi Kamara észak-alföldi össze­kötő bizottsága keretein be­lül közgazdasági munkabi­zottság alakult Debrecenben. Három megye szakemberei­nek pénteki tanácskozásán Adnány Istvánné, az össze­kötő bizottság titkára ismer­tette a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységét, ezen belül az összekötő bizottsá­gok munkáját. Utalt arra, hogy a kamarai öszekötő bi­zottságok feladata a régióhoz tartozó gazdasági szféráról átfogó és megalapozott mű­szaki-gazdasági helyzetkép kialakítása. A közgazdasági munkabizottság feladata a vállalatok és a gazdaságirá­nyítás közötti kapcsolatot ne­hezítő tényezők feltárása, a tagvállalatok érdekeinek vé­delme az összekötő bizott­ság és a kamara által. Az alakulóülésen a részt­vevők a közgazdasági mun­kabizottság elnökének vá­lasztották dr. Gazdag István­­nét, az MGM gazdasági igaz­gatóját. Ezt követően megvi­tatták a munkabizottság idei vizsgálati terveit. r Új termékek, kiegyensúlyozott ellátás Az élelmiszeripar 1982-ben Eredményes évet zárt az élelmiszeripar, jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást biz­tosított a lakosságnak, és ex­portterveit is teljesítette. Ez derül ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­nak az 1982-es évet elemző összesítéséből. Tavaly az iparág — az állami gazdasá­gi, termelőszövetkezeti, fo­gyasztási szövetkezeti üze­mekkel együtt — összesen 216 milliárd forint értékű árut termelt, ami több mint 7 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Az ágazat eredményeiről Kiss Ferenc, a MÉM élelmi­­szeripari főosztályának ve­zetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. A terv teljesítésében a több mint 7,5 milliárd forint érté­kű beruházás is közreját­szott; a rekonstrukciók, kor­szerűsítések mellett több új üzem is elkészült, bővítve a feldolgozókapacitást. Az adatok szerint az élet­­színvonal visszafogottabb emelkedése a hazai élelmi­szer-fogyasztásban nem érez­tette hatását: 1981-hez ké­pest tavaly mintegy másfél százalékkal több terméket vásároltak. A korszerű táp­lálkozás terjedését jelzi, hogy több hús, baromfi, tej, kon­zerv, mirelit áru és üdítő ital fogyott. Ugyanakkor — első­sorban az évközi áremelke­dések hatására — némiképp visszaesett az édességfogyasz­tás, és dohányáruból is keve­sebb kelt el. Növekedett vi­szont a cukor forgalma, ami részben az otthoni gyümölcs­befőzés terjedésével magya­rázható. Az 1981-es évinél több sört és egyéb szeszes italt vett a lakosság. Az élelmiszer-fogyasztás némi emelkedésében közre­játszott az is, hogy 100—120 új termék bővítette a vá­lasztékot. Elsősorban a kon­zerv-, a tej-, a hús-, a barom­fiipar jelentkezett újdonsá­gokkal. Általánosságban jel­lemző a fogyasztóknak ked­vező, magasabb feldolgozott­­ságú termékek arányának emelkedése. Az iparág — annak ellené­re, hogy a külpiaci feltételek egy év alatt nehezültek — 7 százalékkal növelte export­­bevételét. A csökkenő világ­piaci árakat csupán az áru menyiségének növelésével le­hetett ellensúlyozni, így megközelítően 10 százalékkal több terméket szállítottak ki a külkereskedelmi vállalatok az eredetileg tervezettnél. Kiütköztek az exportmunka egyes fogyatékosságai is. Gyakran okozott azonban gondot a szállítási kapacitá­sok és a határállomások át­eresztőképeségének szűkös­sége, amely a nyári, őszi sze­zonban torlódásokhoz veze­tett, s nemegyszer veszélyez­tette a szállítási határidők megtartását s az áru minősé­gét. Örvendetes volt viszont, hogy az üzemek — a ver­senyképesség megőrzésére — minden korábbinál nagyobb gondot fordítottak a minősé­gi előírások megtartására. Ebben különösen­­a hús-, a konzerv- és a hűtőipar járt élen. (MTI) Összeül a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága 1983. január első felében a ülését a Varsói Szerződés Csehszlovák Szocialista Köz­ tagállamainak honvédelmi társaság fővárosában, Prága­ miniszteri bizottsága. (MTI) ban tartja soron következő IDEI BERUHÁZÁSOK: Óvodák, iskolák, művelődési házak A beruházási nehézségek ellenére Hajdú-Bihar me­gyében 1983-ban számos új oktatási és művelődési in­tézmény készül el. Debrecenben a Tócóskertben átadják a 200 személyes új óvodát. A Nyíradonyban jelenleg épülő és 1983-ban elkészülő óvoda 175 gyermek számára biztosít elhelyezést. A tervek szerint a tanévkezdésre felépül a Tócóskert­ben egy új, 16 tantermes iskola. A Zákány utcai és a Petőfi Sándor utcai iskolákhoz póttantermeket építe­nek. A Zákány utcán 8, a Petőfi iskolában 6 új terem várja majd a gyerekeket. Az Újkertben a meglevő isko­lákat bővítik. A megyében is jelentős fejlesztésre számíthatunk. De­cemberben Vámospércsen határidő előtt elkészült a 8 tantermes iskola. Ebben az évben Nyíradonyban, Nyír­­ábrányban, Zsákán avatnak új iskolát. Ebesen, Haj­­dúhadházon, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben és Bárándon pedig új tantermekkel bővítik a már meg­levő intézményeket. A középiskolai hálózatban jelentős beruházás ebben az évben nem fejeződik be, illetve nem kezdődik el. Sajnos rendkívül vontatottan halad a Beth­len Szakközépiskola rekonstrukciója, pedig amíg ez el nem készül, addig nem kezdődhet meg a város leendő új gimnáziumának, a volt tanítóképző épületének kor­szerűsítése sem. A szakmunkásképzést három új mű­helyterem segíti. Két jelentős közművelődési beruházás kivitelezése kezdődött meg és van folyamatban. A tervek szerint Nádudvaron november 7-én avatják fel a mintegy 70 millió forint költséggel épülő művelődési házat. A be­ruházáshoz szükséges összeget a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet és a megyei tanács biztosítja. Folyamatban van Hajdúböszörményben a művelődési központ építése, amely várhatóan 1984-ben készül el. Termelő­vasút-cukorgyár Több mint egymillió tonna répát szállítottak a MÁV Igazgatóságának vonalain A debreceni vasútigazgató­­ság fennállása óta másodszor történt meg, hogy több mint egymillió tonna cukorrépát sikerült elfuvaroznia. Utol­jára 1976-ban szállított el a vasút ehhez csak hasonló mennyiséget, mert ez jóval több máris. A kérdés önkéntelenül is megfogalmazódik: Mi állhat egy ekkora méretű szállítás sikere mögött? Az igazgatóság üzemviteli osztályán Czidor András ve­zetőhelyettes a felkészülést és a szervezettséget említi elsőül. A répát ugyan szep­tember 9-én menesztették először útnak, de a rakodó­tereket már jóval előtte bő­­vítgették, új tárolótereket is építettek. Az úgynevezett fordaszerelvények zárt rend­szerűsége tökéletesebbé vált (tehát az, hogy csak répát hozhat és répáért mehet a szerelvény). A MÁV és a fuvaroztatók közötti össz­hang sem csak szavakban élt. A földekről érkező répa­szállítmányok rendre elfogy­tak épp azért, mert üteme­sen hordták, főleg Hajdúbö­szörmény, Balmazújváros termelőszövetkezeteiből, Haj­dúszoboszló és Derecske tér­ségéből. Az is ritka esemény a nagy őszi csúcsforgalom ide­jén, hogy a Dunántúlra egyetlen egyszer sem ment át répás szerelvény az otta­ni cukorgyárakba. A vago­nok gyors kiürítése Rábán, Szerencsen, Szolnokon, Hat­vanban, Selypen az ütemes­ség láncolatát alkotta meg, vagyis a három láncszem­ termelő—vasút—gyár való­ban összefonódott, így aztán nem véletlen, hogy a kocsi­­fordulásra szánt idő csökken­hetett, a vagonkihasználás pedig növekedett. Szerencsére az időjárás sem szólt közbe. 1 , 42 millió a háztáji fejlesztésűre a takarékszövetkezetektől A hajdú-bihari takarékszö­vetkezetek a most lezárt esz­tendőben — a nehezebb gaz­dasági körülmények s a sza­bályzók változása ellenére is — jó munkát végeztek To­vább növekedett a betétál­lomány, bővült a hitelnyúj­tás, és sokrétűbbé vált az egyéb szolgáltatások köre is. A megbízásos tevékenysé-­ gek közül a megyei takarék­­szövetkezetek többek között 55 millió forint értékű gép­kocsi-előfizetést kezelnek. A takaréklevél jellegű megta­karítások összege 93 millió forint. Átutalási és ifjúsági betét formájában a hajdú-bi­hari falusi bankok 4 millió 800 ezer forintot kezelnek. A kölcsönnyújtáson belül a háztáji s a kisegítő gazdasá­gok termelésének segítésére 1982-ben 42 millió forintot folyósítottak. A takarékszövetkezetek dolgozói 1982-ben 14 800 biz­tosítási szerződést kötöttek a lakossággal. Az ebtől szár­mazó bevétel meghaladja a 30 millió forintot. A totó-, lottószelvények és borítékos sorsjegyek érté­kesítéséből 1982-ben 2 millió 500 ezer forint folyt be.

Next