Hajdú-Bihari Napló, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

Elhunyt Enrico Berlinguer Achille Occhetto, az OKP titkárságának tagja a pártközpontban hétfőn bejelentette, hogy elhunyt Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Röviddel korábban a római rádió műsorát megszakítva közölte a hírt. Enrico Ber­­linguert szerdán temetik. Ezzel kapcsolatban hétfőn délután rendkívüli ülést tartott az OKP vezetősége. it ☆ ☆ Enrico Berlinguer 1922. má­jus 25-én született a Szardí­nia szigetén levő Sassariban. A családjában megismert halaidó-liberális szellem ha­tására már fiatalon kapcso­latba lépett a fasisztaellenes csoportokkal. 1943-ban, 21 éves korában belépett az Olasz Kommunista Pártba, és nemsokára őt bízták meg az ifjúsági szervezet vezeté­sével. Egy évvel később le­tartóztatták, majd négyhóna­pos börtönre ítélték az anti­fasiszta megmozdulásokban való részvételéért. Salernóban 1944 nyarán megismerkedett Palmiro Tog­liattival. A párt még abban az évben Rómába hívta, tag­ja lett az Olasz KISZ titkár­ságának. Ebben az időben joghallgató volt, ügyvéd édesapja foglalkozását kíván­ta folytatni. Életpályáján döntő fordulat következett be, amikor 1945-ben az OKP Központi Bizottságának tag­jává választották. Rövid ideig a párt milánói vezető­ségében dolgozott. 1949-ben ismét Rómába szólították, őt bízták meg az ifjúsági szer­vezet irányításával, az Olasz KISZ főtitkára lett. Ebben a minőségben került Budapest­re 1950-ben, ahol a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség elnöke volt. A DIVSZ-ben töltött évek során jártasság­ra tett szert a nemzetközi politikában, sokat utazott, alkalma volt megismerni a szocialista országok életét. 1956-ban új feladatot ka­pott, az OKP központi párt­iskoláját vezette. Ezután több más fontos beosztásban dol­gozott; titkárhelyettesként irányította a szardíniai kom­munisták munkáját, tagja volt az OKP titkárságának, a pártközpontban a szervezeti ügyek tartoztak hozzá. Először 1968 májusában vá­lasztották meg parlamenti képviselőnek az OKP római listáján; képviselői mandátu­mában valamennyi választá­son megerősítették — min­den alkalommal nagy szava­zataránnyal. A XII. pártkongresszuson, 1969-ben az OKP főtitkár­­helyettesévé, a XIII. kong­resszuson, 1972-ben pedig a párt főtitkárává választották. Azóta valamennyi pártkong­resszus megerősítette e tiszt­ségben. Enrico Berlinguer Kádár Jánosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának meghívására 1977. szeptember 30-tól októ­ber 3-ig baráti látogatást tett Magyarországon. Könyve Válogatott beszédek és írá­sok címmel 1976-ban magyar nyelven is megjelent. Érdemeinek, effész mun­kásságának értékelése még hátravan. Fájdalmasan ko­rán távozott, s halálának kö­rülményei szinte jelképesek. Nagygyűlésen, ötezer ember szeme láttára érte az agyvér­zés. Beszédét nem akarta fél­beszakítani, rosszulléte azon­ban végül is legyűrte ellenál­lását. Tevékeny élete utolsó másodpercéig dolgozott. Enrico Berlinguert felesé­gén és négy gyermekén kívül megrendülten gyászolják az olasz kommunisták, a világ minden kommunista és ha­ladó érzelmű embere. Emléke előtt kegyelettel tisztelegnek ellenfelei is: korunk egyik kimagasló képességű balolda­li politikusa távozott az élők sorából. Az MSZMP Központi Bizottságának részvéttávirata AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK, ROMA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, egész népünk mély megrendülés­sel értesült Enrico Berlinguer elvtársnak, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának, a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő személyiségének haláláról. Osztozunk az olasz kommunisták, a demokrácia és a haladás híveinek gyászában. A magyar kommunisták nagyra értékelik azt a fáradha­tatlan és áldozatos tevékenységet, amelyet Enrico Berlin­guer elvtárs az olasz kommunista mozgalom különböző posztjain, majd a párt főtitkárának tisztségében az olasz társadalom demokratikus vonásainak erősítése, a dolgozók jogainak védelme és kiterjesztése érdekében fejtett ki. Tisztelettel tekintünk vissza arra a sok évtizedes mun­kásságára, amely nagymértékben hozzájárult az Olasz Kommunista Párt tekintélyének és befolyásának növeke­déséhez. Berlinguer elvtárs személyében olyan kiváló for­radalmárt, nagy tehetségű politikust gyászolunk, aki alko­tó szellemű politikai és elméleti tevékenységével jelentő­sen előmozdította az olasz társadalom előtt álló feladatok megoldását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elvtársi együttérzéséről biztosítja az Olasz Kommunista Párt vezetését és tagságát. Meggyőződésünk, hogy az olasz kommunisták Berlinguer elvtárs értékes életművét is fel­használva eredményesen folytatják következetes küzdel­müket a demokrácia, a szocializmus és a béke egyetemes ügyéért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára Szocialista UNESCO-bizottságok ülése Budapesten Hétfőn Budapesten meg­kezdődött a szocialista or­szágok UNESCO bizottsá­gainak XXII. koordinációs ülése. A június 15-ig tartó tanácskozásnak az MSZMP Központi Bizottsága Társa­dalomtudományi Intézete ad otthont. A konferencián a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép­­köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­sége, az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság és a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság UNESCO bizottságainak elnökei, ill. főtitkárai vesz­nek részt, s megfigyelőként jelen van az Afgán Demok­ratikus Köztársaság, az An­golai Népi Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság, a Mozambi­ki Népi Köztársaság és a Szocialista Etiópia képvise­lője. A tanácskozást Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg. Hangsúlyozta: a konferenciára olyan idő­pontban került sor, amikor élénkülés tapasztalható a nemzetközi kulturális együttműködésben, de veszé­lyek is fenyegetik ezt az együttműködést. Emlékez­tetett arra, hogy az idén má­jusban Magyarországon zaj­lott le a szocialista országok kulturális minisztereinek konferenciája, s ezen a szo­cialista országok közötti kul­turális együttműködéssel kapcsolatos feladatokon kí­vül egyetemes kérdésekkel is foglalkoztak. Az egyik ilyen téma éppen az UNES­­CO-nak a jelenlegi nemzet­közi helyzetben betöltött sze­repe volt. A tanácskozás első nap­ján az UNESCO-nak a je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben betöltött szerepéről tár­gyaltak a bizottságok kép­viselői, beszámolót hallgat­tak meg az UNESCO Végre­hajtó Tanácsának tavaszi ülésszakán végzett munká­ról, illetve megvitatták az UNESCO és az el nem köte­lezett országok kapcsolatát. A konferencia további ré­szében a szocialista orszá­goknak az UNESCO 1984— 85. évi programjában való részvételéről tanácskoznak a bizottságok képviselői. Majd az eddigi teljesítésének kér­déseit vitatják meg. Huszonöt éves a véradómozgalom (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének A Véradó Mozgalomért emlék­plakettjét kapta dr. Szenszky Ernő, a Hajdú-Bihar megyei Gyógyszertári Központ igaz­gatója. A Véradás szervezé­séért emlékplakettet kaptak: Czeglédi Lajos (Hajdúszo­boszló), Domokos Imréné (Földes), Szatmári Sándor (Létavértes) és Szmik László­­né (MGM). A Magyar Vörös­­kereszt Országos Vezetősége és az Országos Haematoló­­giai és Vértranszfúziós Inté­zet oklevelét kapták az Al­földi Nyomda, a Debreceni Cipőgyár, a Debrecen városi Tanács Egészségügyi Intéz­mény Csecsemőotthona és a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek véradói. Kiváló Véradó Szervező kitüntetést kaptak: Brez­­nyicky Jánosné (MÁV Jár­műjavító), dr. Eperjesi Ber­talanná (Bihartorda), Gyöm­­bér Istvánná (Nyíracsád), Horváth Gyuláné (H.-B. m. tanács Kórház), Jámbor Já­nosné (Hajdúszoboszló), Né­meth Béláné (H.-B. m. tanács Kórház), Nagy Jánosné (MGM), Óvári József (BIO­­GAL), Papp Sándor (Debre­ceni Ruhagyár), Szabó János­né (Balmazújváros), Ulics Já­nosné (Nyíradony) és Vincze József (HÁÉV). A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Kiváló Véradó kitüntetést adomá­nyozott 40. véradása után Károlyi Józsefnek (Kaba), 30. véradása alkalmából Magya­­ri Menyhértnek (Hajdúszo­boszló), 15. véradása után pe­dig Vásári Istvánnénak (BARNEVÁL). A Vöröskereszt megyei ve­zetősége és a megyei vér­transzfúziós állomás négy kollektíva számára adomá­nyozott oklevelet, emlékla­pot kapott kilenc kollektíva és további 15 véradó, akik ál­dozatkészségükkel segítették a Véradómozgalmat. Végezetül bejelentették, hogy a VI. országos véradó konferencián a Vöröskereszt megyei vezetőségének főelő­adója, Bíró Jánosné véradó szervező a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést kapta. A Vöröskereszt Országos Vezetősége által alapított plakettben részesült a vér­adás szervezésében kimagas­ló eredményt elért munkájá­ért a Vöröskereszt Debrecen városi Vezetősége. raHAJDÚiBIHARI NAPLÓ - 1984. JÚNIUS 12. ■ » r ------------------------■■■------- ---------------—-----------------------­LM .£1 aJIKUi 4861 — o.'- • ,-HAjUa-lín Lázár György fogadta az osztrák külügyminisztert Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke hétfőn hivata­lában fogadta Karl Blechát, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi belügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Horváth Ist­ván belügyminiszter. Jelen volt Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) A KISZ KB küldöttsége hazaérkezett Lengyelországból A lengyel szocialista ifjúsá­gi és diákszervezetek meg­hívására június 6—9. között Lengyelországban tartózko­dott a KISZ Központi Bi­zottságának küldöttsége, amelyet Fejti György első titkár vezetett. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Falusi Ifjúsági Szövetség, a Lengyel Har­­terszszövetség és a Lengyel Diákszövetség vezetőivel, s kölcsönösen tájékoztatták egymást szervezeteik tevé­kenységének időszerű kér­déseiről. Fejti György, vala­mint a lengyel ifjúsági és di­ákszervezetek elnökei meg­állapodást írtak alá az együttműködés továbbfejlesz­tésének feladatairól. Csatazaj Pandzsábban Bombamerényletek, orvlövészek akciói, több ezres kormányellenes tüntetések, gyújtogatások és utcai lö­völdözések — hosszú idő óta ilyen és ehhez hasonló je­lentések érkeztek az India északkeleti részén fekvő Pandzsáb szövetségi államból. Az elmúlt napokban le­zajlott események azonban a szikh válság minden ed­diginél súlyosabb szakaszát jelzik, amely már a feszült­ség kiterjedésével, sőt nemzetközivé válásával is fenye­get. A krízis háttere dióhéjban is felvázolható. A félma­­gyarországnyi területű Pandzsábban élő, 17 milliósra becsült szikh lakosság — amelyet elsősorban egy isten­­hivő és a kasztrendszert elvető vallása különböztet meg az indiai népesség többségét kitevő hinduktól — évek óta megoldhatatlan gondot jelent az új-delhi kor­mányzatnak. Indira Gaddhi kabinetje ugyan mindig hajlandó volt tárgyalni reálisabb követeléseik egy ré­széről, s a miniszterelnök számos kompromisszumos indítványt is tett, egyes radikális szikh áramlatok vi­szont nemcsak részleges autonómiát, hanem az Indiától való szinte teljes elszakadást tűzték ki céljukul. Ezeket a szepa­ratista elképzeléseket pedig a központi kor­mányzat vezetői visszautasították. Az elmérgesedő helyzetben a szélsőséges szikh csoportok szabályos ter­rorhullámot indítottak be, amely napjainkig már több száz áldozatot követelt. A szikh pártok a közelmúltban túlléptek eddigi köve­teléseiken, s egyfajta polgári elégedetlenségi mozgalmat hirdettek (vagyis az államból származó gabonaszállítá­sok megakadályozását, az áram- és vízvezetékek meg­szakítását), Új-Delhiben tehát döntésre kényszerültek. Nem kétséges, hogy nehéz és fájdalmas döntés volt ez. Hiszen Indira Gandhi mind ez ideig tiszteletben tartot­ta a szikhek fő szent helyének, az amritszari aranytemp­lomnak kiváltságait — annak ellenére, hogy ott éve­ken keresztül kormányellenes fegyveres osztagok talál­tak menedéket. A rendkívüli állapot bevezetése, a kijá­rási tilalom kihirdetése után azonban nem volt más ki-5 út: a hadsereg rendfenntartást átvett egységei megro­hamozták a templomegyüttest. A katonai akció sikeresnek bizonyult, ám hosszabb távú hatása mégis kérdőjelekkel terhes, mivel előfor­dulhat, hogy a „szentségtörő” intézkedés méginkább Új-Delhi ellen fordítja a szikh lakosságot. Máris érkez­tek jelentések, hogy a bosszúvágy nemcsak Pandzsáb­ban lobbant fel, hanem kiterjedt a szomszédos Kas­mírra. Ráadásul — s a dolog itt kap egyben nemzetközi vetületet — Indiában egyre több forrásból erősítik meg, hogy a szikh szakadárok külföldi, mindenekelőtt pa­kisztáni támogatást élveznek. Iszlámábádban ugyan azonnal cáfolták az értesüléseket, de amennyiben a­ be­jelentések igaznak bizonyulnak, könnyen előidézhetik a két, amúgy is hagyományosan feszült viszonyban levő dél-ázsiai ország ellentéteinek kiéleződését. Szegő Gábor Revansista találkozó — Revansista csoportok bronnban. A rendezvényeken tartottak gyűléseket a hétvég — amelyeken vezető NSZK- gén számos nyugatnémet rá­­beli politikusok is részt vet­­tosban, nevezetesen tek — követelték a német Münchenben, Essenben, Ulm- birodalom 1937-es határainak­ban, Stuttgartban és Heil­ visszaállítását. Megyei úttörőgárda-szemle Debrecenben Szombaton és vasárnap Debrecenben, a Kartács utcai úttörőtáborban rendezték meg 33 csapat részvételével a megyei úttörőgárda-szemlét A városi és a területi szem­lék győztes csapatai mérték össze tudásukat. Honvéd, ha­tárőr, munkásőr, közlekedési járőr, vöröskeresztes, tűzoltó és vízi úttörő szakalegységek vetélkedtek. Feladataik kö­zött járőrverseny, lövészet, elsősegélynyújtás, közlekedé­si, munkásőr- és határőris­meretek szerepeltek­ A ver­seny végeredménye, vagyis a továbbjutók a zánkai orszá­gos úttörőgárda-szemlére. Honvéd gárdaegység: 1. a hajdúböszörményi Budai Nagy Antal Úttörőcsapat, 2. a debreceni Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat. Közlekedési járőr gárda­­egység: 1. a földesi Ságvári Endre Úttörőcsapat, 2. a nyíradonyi Ságvári Endre Út­törőcsapat. Munkásőr gárdaegység: 1. a hajdúböszörményi Ságvári Endre Úttörőcsapat, 2. a de­recskei Zrínyi Ilona Úttörő­csapat. Határőr gárdaegység: 1. az álmosdi Bocskai István Úttö­rőcsapat, 2. a fülöpi Kossuth Lajos Úttörőcsapat. Tűzoltó gárdaegység: 1. a csökmői Bocskai István Út­törőcsapat, 2. a hajdúnánási Dózsa György Úttörőcsapat-Vöröskeresztes gárdaegy­ség: 1. a hajdúszováti Petőfi Sándor Úttörőcsapat, 2. a ká­bai Hámán Kató Úttörőcsa­pat. A vízi úttörők szemléjén a hajdúszoboszlói Bocskai Ist­ván Úttörőcsapat egysége ju­tott tovább. fi Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1984. jún. 12-től. Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. február 7-i közlésnek megfelelően vannak ér­vényben. Vételi Közép Eladási Devizanem árf. 100 egységre Ft-ban Angol font «434,88 «441,32 «447,7« Ausztrál dollár 4131,76 413­,90 4140,04 Belga frank »4,21 84,23 84,37 Dán korona 4«8,10 468,57 4«9,04 Finn márka 804,76 805,01 805,82 Francia frank 556,79 557,35 557,91 Rolland! forint , 1517,1« 1518,68 1520,20 Japán yen (1000) 1»9,95 200,15 200,35 Kanadai dollár 3554,35 3557,91 3561,47 Kuvaiti dinár 15561,11 15576,69 15592,27 Norvég korona 599,28 599,88 600,48 NSZK márka 1711,35 1713,06 1714,77 Olasz líra (1000) 27­68­­27,71 27,74 Osztrák schilling 243,53 243,77 244,01 Portugál escudo 33,14 33,17 33,20 Spanyol peseta 30,74 30,27 30,30 Svájci frank 2057,90 2059,96 2062,02 Svéd korona 576,48 577,06 577,64 Tr. és cl rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4606,09 4610,70 4615,31 Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Vételi Eladási Art. 100 egys. Pénznem: Ft-ban Angol font 6248,08 6634,56 Ausztrál dollár 4011,82 4259,98 Belga frank 81,76 86,82 Dán korona 454,51 482,63 Finn márka 1­780,86 829,12 Francia frank 540,63 574,07 Görög drachma a) 40,92 43,46 Hollandi forint 1473,12 ISot­zi Japán yen (1000) 194,15 206,15 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3451,17 3664,65 Kuvaiti dinár 15109,39 16043,99 Norvég korona 581,88 617,88 NSZK márka 1661,67 1764,45 Olasz líra (1000) 26,88 28,54 Osztrák schilling 236,46 251,08 Portugál escudo ■fz,17 31,17 Spanyol peseta 29,36 31,18 Svájci frank 1998,16 2121,76 Svéd korona 559,75 594,37 USA dollár 4472,38 4749,02 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cím­let: 500-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cím­let: 100-as

Next