Hajdú-Bihari Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Kormánykü­ldöttség utazott Líbiába A Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija vezetésének meghívására Urbán Lajos közlekedési miniszter vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Tripoliba, hogy részt vegyen a líbiai forradalom 15. évfordulójára rendezett­­ünnepségeken. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműkö­dési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, ba­ráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alap­ján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Fő­iskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola né­ven folytatja működését A továbbiakban a testület kinevezésről határozott majd bírákat mentett fel és választott meg. * *** A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lász­lót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési államtitkárrá nevezte ki. (MTI) KISZ-propagandisták felkészítő táborozása A KISZ Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának politikai képzési központjában pénte­ken csaknem száz KISZ-pro­­pagandista gyűlt össze a me­gyéből, hogy egy felkészítő táborozás keretében megis­merkedjen az elkövetkezen­dő politikai képzési év leg­fontosabb feladataival, gya­rapítsa, kiegészítse elméleti és módszertani ismereteit A kulturális és sportprog­ramokat is bőségesen tartal­mazó egyhetes továbbképzés során a fiatalok megismer­kednek a legaktuálisabb if­júságpolitikai, gazdaságpo­litikai tudnivalókkal, az agi­táció és a propaganda idő­szerű kérdéseivel, tájékozód­nak arról, hogy mi újság a nemzetközi ifjúsági mozga­lomban, hol tartanak a kö­vetkező Világifjúsági Talál­kozó előkészületei, s hogyan készül az ifjúsági mozgalom hazánk felszabadulásának negyvenedig évfordulójára. A fiatalok mindemellett el­sajátítják a KISZ politikai képzésben alkalmazható leg­korszerűbb módszereket, a video- és számítógépes prog­ramok hasznosítását. A felké­szítő táborozást augusztus 31- én Csontos János, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának titkára nyitotta meg, majd elkezdődtek a foglalko­zások, amelyek előadóinak is­mert megyei és országos szak­embereket kértek fel. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteki ülésén értékelte a szakmunkáskép­zés helyzetéről végzett népi ellenőri vizsgálat tapaszta­latait. A testület a vizsgá­latról szóló jelentést a Mi­nisztertanács elé terjeszti. A KNEB megvitatta és el­fogadta a közművelődési törvény végrehajtásáról kez­dődő utóvizsgálat program­ját. A népi ellenőrzés 1979- ben végzett vizsgálata a mű­velődési otthonokra, a köz­­művelődési könyvtárakra és a szórakoztató műsoros ren­dezvényekre terjedt ki. Az utóvizsgálat feladata az in­tézkedések végrehajtásában és a közművelődésben jelent­kező új elemek — mint pél­dául a video — hatásának fel­mérése. A munkában nyolc megye népi ellenőrzési bizottsága vesz részt. A továbbiakban a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy közérdekű bejelentés alapján a Bács-Kiskun me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálatot folytatott a kecskeméti Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Gépgyártó Vállalat külkereskedelmi iro­dájának pazarló gazdálko­dásáról. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a külkereske­delmi iroda kialakításának tervezési és kivitelezési, va­lamint belső berendezési költségei indokolatlanul ma­gasak. A külföldi utazások tervezése sem tükrözi a költ­ség- és devizatakarékos szemléletet. A vizsgálat nyo­mán a megyei NEB javas­latokat tett a feltárt hiá­nyosságok megszüntetéséra és az ezekért felelős szemé­lyek felelősségre vonására A KNEB májusban gazda­sági bírság kiszabását indítvá­nyozta a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz ellen, mert a szövetkezet a Túró Rudi gyártása során a szabványtól eltérően egyes anyagok mennyiségét csökkentette, il­letőleg az értékesebb anya­gokat időnként olcsóbb anya­gokkal helyettesítette, és ez­zel tisztességtelen haszonra tett szert. A Békés megyei bíróság a szövetkezetet egy­millió-nyolcszázezer forint gazdasági bírság és 54 ezer forint illeték megfizetésére kötelezte Az ítélet ellen a szövetkezet fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság az első fokon hozott ítéletet helyben­hagyta, és a szövetkezetet további 108 ezer forint felleb­bezési illeték megfizetésére kötelezte (MTI) Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Líbia nemzeti ünnepe, a forradalom győzel­mének 15. évfordulója alkal­mából táviratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezető­jét. Malaysia nemzeti ünnnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Sultan Is­­kandar Alhaj legfelső ural­kodónak, illetve Mahathir Mohamed miniszterelnök­nek. (MTI) 11 bányászokat ünnepelték (Folytatás az 1. oldalról) ban dolgozó kőolajkutatók kedvező eredményeket értek el a megye több pontján. Így remélhető, hogy a jövőben új területeken is megkezdőd­hetnek a feltáró munkák. A városi pártbizottság első titkára végezetül megköszön­te a bányászok áldozatos munkáját, s azt a segítséget, amellyel városunk és a kör­nyező községek fejlesztéséhez, szebbé tételéhez hozzájárul­tak. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. A Ma­gyar Népköztársaság minisz­tertanácsa érdemes és ered­ményes munkával eltöltött szolgálati ideje elismeréséül a Bányász Szolgálati Érdem­érem arany fokozatát adomá­nyozta Géczy Dezső üzem­egység-vezetőnek, Králi Ottó csőszerelőnek és Tóth Jenő műszerésznek. A kitüntetet­tek ezen érdemérmet szep­tember 1-én Orosházán a vállalati ünnepségen vehetik át. A Bányász Szolgálati Ér­demérem ezüst fokozatát Nagy Lászlóné bérszámfejtő kapta. A bronz fokozatot ti­zennégyen vehették át Kovács Mátyástól, az üzemi pártbi­zottság titkárától. Több éves munkájuk elismeréséül öten Kiváló Dolgozó kitüntetést, ketten pedig Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetést kaptak. A bányászok között csaknem hárommillió forint hűségjutalmat osztottak szét. im HAJDO-BIHAR1 NAPfcO — 1984. SZEPTEMBER 1. Erősödött az otthoni művelődés Népművelők vándorgyűlése Pécsett Tegnap, pénteken Pécsett megkezdődött a Magyar Nép­művelők Egyesületének IV. vándorgyűlése. A kétnapos szakmai tanácskozáson há­romszáz népművelő és könyvtáros vesz részt. Gyarmati Kálmán, az MNE elnöke megnyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy ok­tóberben országos közműve­lődési tanácskozást rendez­nek Budapesten, s az egye­sület e fórumra való felké­szülése a pécsi vándorgyűlé­sen fejeződik be. Most fogal­mazzák meg, hogy mit akar­nak tenni a népművelők a jövőben, összegzik javaslatai­kat, ajánlásaikat. A népművelési megválto­zott körülményeire hívta fel a figyelmet Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. Az elmúlt évtized alatt megváltozott, kedvezőbbé vált például tár­sadalmunk iskolai végzettség szerinti összetétele: a har­minc éven aluli fiatalok majdnem egyharmada érett­ségizett Megváltozott a mű­veltség tartalma is, különö­sen fontossá vált a közgaz­dasági és a politikai ismeret, valamint a praktikus tudás. Erősödött az úgynevezett ott­honi művelődés. Új feladato­kat ró a népművelésre a sza­bad­idő átrendeződése és a technika (számítógép, video, kábel-tv) szerepének meg­növekedése, s az olyan új tí­pusú intézmények megjele­nése, mint a nevelési köz­pont, a közösségi ház, az ifjú­sági és szabadidő-park. A népművelők társadalmi szerepéről szólva Horváth László, az egyesület elnöksé­gi tagja hangsúlyozta, hogy a közművelődés dolgozóinak erőteljesebben be kell kap­csolódniuk a társadalmi meg­újulást szolgáló folyamatok­ba, a politikai munkába és a közéletbe. Kétségkívül nem kielégítő napjainkban a nép­művelők társadalmi megbe­csülése, s a közeljövő nem is ígér könnyű éveket. Az irá­nyító szerveknél azonban egyetértés van abban, hogy amint megteremtődnek a fel­tételek, javítják a népműve­lők élet- és munkakörülmé­nyeit is. (MTI) A KÖZÉLET HÍREI Az országgyűlés meghívá­sára augusztus 24. és 31. kö­zött látogatást tett Magyar­­országon a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Parlamentje mezőgazdasági bizottságának küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának küldöttségével. A küldöttség ellátogatot az MTA marton­­vásári Mezőgazdasági Kutató Intézetébe, valamint a Pápai Húskombinátba, a vaszari, a hunyadi és a nemesvámosi Csopak Tája Termelőszövet­kezetbe A küldöttséget fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Váncsa Jenő mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Török István kül­kereskedelmi államtitkár, Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöke és dr. Soós Gábor, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület elnöke. *** A Magyar Újságírók Szö­vetségének meghívására augusztus 26. és 31. között Magyarországon tartózkodott Vikram Rao, a Dolgozó Új­ságírók Indiai Szövetségének elnöke, aki a két újságíró­szervezet együttműködéséről, és indiai újságírók magyar­országi továbbképzéséről tár­gyalt a MUOSZ, illetve a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet budapesti iskolájának vezetőivel. Vikram Rao pén­teken elutazott Budapestről. *** Czinege Lajos hadsereg­­tábornok, honvédelmi mi­niszter, aki katonai küldött­ség élén Florian Siwicki ve­zérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság nemzetvé­delmi miniszterének meghí­vására Lengyelországban tar­tózkodott, befejezte hivatalos, baráti látogatását. A ma­gyar katonai küldöttség tár­gyalásokat folytatott a len­gyel néphadsereg vezetőivel a két baráti hadsereget köl­csönösen érdeklő kérdések­ről. Czinege Lajost fogadta Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. A magyar küldöttség pénteken hazaérkezett Var­sóból. *** Pénteken befejezte ma­gyarországi látogatását a ku­bai népi milícia küldöttsége, amely Raul Menendez To­­massevich tábornagy, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, a kubai népi milícia parancsnokának vezetésével Borbély Sándor, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka meghívására tar­tózkodott hazánkban. A de­legáció a Magyarországon töltött két hét alatt tárgyalá­sokat folytatott a Munkásőr­ség vezetőivel a kubai népi milícia és a magyar Munkás­őrség együttműködésének fejlesztéséről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két fegyveres testületnek az or­szág építésében és védelmé­ben betöltött szerepéről. A küldöttség tanulmányozta a Munkásőrség pártirányítását, politikai nevelőmunkájának módszereit, a munkásőrök felkészítésének rendszerét, formáit, anyagi feltételeit. A delegáció vezetőjét, Raul Menendez Tomassevich tá­bornagyot fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. •** Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására szeptem­ber 1-én baráti látogatásra hazánkba érkezik Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere. (MTI) A béke napja A történelem legvéresebb háborúja kezdődött azon a napon, amelyet ma a béke napjaként tart számon az emberiség. Nem véletlen egybeesés ez: a Béke-vi­­lágtanács kezdeményezése, amely a dátumot kijelöl­te, éppen az évfordulóval kapcsolatos. Mikor becsül­hetné meg jobban a békét a világ, mint amikor ellen­tétével veti egybe, annak is legszörnyűbb iszonyatá­val. Amikor 1939. szeptember 1-én megszólaltak a fegy­verek, senki sem tudhatta pontosan, hogy mi követke­zik: hogy csaknem hat éven át dörögnek majd szüntelenül a világ minden táján, hogy mundérba öltözött emberek milliói hömpölyögnek végig a föld­tekén. Senki sem jósolhatta meg, hogy milyen félel­mes árat követel majd a Szovjetunió, Európa, a vi­lág népeitől a fasizmus elleni gigászi küzdelem, a győzelem kivívása. Az évforduló ma már a negyvenötödik: két nemze­dék nőtt fel azóta, hogy a lengyel határon átdübörög­tek a Wehrmacht tankjai. Ebből a kettőből az idősebb számára a világháború az apák, a fiatalabb számára a nagyapák élménye volt a szomorú, de regényes, vagy éppen távoli, esetleg elfelejtett történelem. Pedig hiba lenne felejteni: nemcsak azért, mert mai világunkat is alapvetően meghatározza annak a háborúnak a kimenetele: a Szovjetunió és az antifasiszta koalíció történelmi diadala, a fasizmus veresége, a nemzetközi erőviszonyok átalakulása, az új szocialista országok megszületése Európában és Ázsiában, a gyarmati rendszer összeomlása, a tőkés országok közötti erő­viszonyok átrendeződése. Ezek mind olyan változások, amelyeket visszaforgat­ni immár lehetetlen: az utóbbi időben Nyugaton hallható hangok, amelyek „Jalta érvényességét” vitat­ják, vagy a revansista álmokat próbálják élesztgetni Európa földjén, hiábavaló kísérletek a kialakult törté­nelmi realitások tagadására. Azokat jó három évtized­del az európai béke megszületése után a Helsinki zá­róokmány is szentesítette, alján nemcsak 33 európai állam, de az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek aláírásával is. De hiba lenne felejteni azért is, mert 1939 szeptem­ber elsejének kolosszális tévedése nem ismételhető meg többé ezen a Földön. Hitler még elképzelhe­tett egy megnyert világháborút: ma mindenki tudja, hogy egy globális konfliktusban az emberiség léte ke­rülne veszélybe. A 2. világháború hat esztendeje alatt felhasznált megszámlálhatatlanul sok lövedék, akna, torpedó, bomba, amely rommezőkké változtatta virágzó váro­sok százait, összesen 6 megatonna robbanóerőt képvi­selt (beleértve a Hirosimára és Nagaszakira az ame­rikaiak által már a győzelem küszöbén ledobott, két atombombáét is). A ma a világon felhalmozott nuk­leáris fegyverek együttes pusztítóképessége legalább ezerszer nagyobb. Ez a második világháború befejezé­se óta, a Szovjetunió és a szocialista országok ismételt leszerelési felhívásai, konkrét javaslatai ellenére ki­bontakozott fegyverkezési verseny következménye, így a nagyhatalmak közötti béke ma még a fegyve­rek költséges egyensúlyának eredménye, s korántsem fedi be az egész földtekét. (Hol itt, hol ott 1945 óta is folytak háborúk, de az egész glóbuszt nem borította el a csatazaj.) A világnapon az emberiség továbbte­kint, s újra megfogalmazza a parancsoló célt: az atom­fegyverek betiltásának békéjét, a leszerelés igazi bé­kéjét. Az ambiciózus, de távoli cél felé jelentenének fontos és konkrét első lépést a Varsói Szerződés leg­utóbbi, budapesti javaslatai: vállalja mindkét tábor azt, amire a Szovjetunió a maga részéről már köte­lezettséget vállalt , hogy elsőnek nem vet be atom­fegyvert, s kölcsönösen mondjanak le az erő alkalma­zásáról a konfliktusok megoldásában. Szeptember 1-én nem kell külön emlékeztetni arra, hová vezet a másik út (MTI—Panoráma) Baracs Dénes Szolidaritási nagygyűlés Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyi­tányaként, az antifasiszta vi­lágnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége. A megje­lenteket Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke üdvözölte, majd Gyebrovszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Habselyem­­kötöttáru-gyár vezérigazga­tója mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőjében emlékezte­tett rá, immár 40 esztendje, hogy a Szovjetunió és a szö­vetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus felett. Ez a győze­lem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy hazánk megte­remtse az új élet feltételeit, s hozzákezdjen a szocialista építőmunka kibontakoztatá­sához. Azóta számottevő eredményeket értünk el, de nem feledkezhetünk meg a történeti múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedé­keknek már nincsen közvet­len élményük az akkori ese­ményekről, csupán könyvek­ből és az idősebbek elbeszé­léseiből tudják, hogy milyen szenvedéseket okozott a há­ború.­­ De a fiataloknak tudni­uk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes idők­ben, s tudniuk kell azt is, hogy a Szovjetunió milyen erőfeszítésekkel járult hozzá az új, emberhez méltó élet feltételeinek megalapozásá­hoz — mutatott rá, majd le­szögezte: az imperializmus napjainkban a nukleáris há­ború rémével fenyegeti a vi­lágot, s az embereknek ko­ruktól függetlenül közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőtlen folyamatok kiteljesedését. Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gyakorlatának megerősödése jellemzi — húzta alá az elő­adó, majd részletesen ismer­tette a NATO és a szélsőséges imperialista körök azon tö­rekvéseit, amelyek révén meg akarják változtatni a két nagy szövetségi rendszer kö­zött történetileg kialakult erőegyensúlyt. Szólít a Varsói Szerződés ellenlépéseiről is, nyomatékosan rámutatva, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak az embe­riség védelmében. Behatóan foglalkozott a fegyverzet­csökkentést előmozdító tár­gyalások jelenlegi helyzeté­vel, hangsúlyozva: nem a szocialista országokon múlik, hogy a kibontakozás nincs karnyújtásnyira. Utalt rá, hogy a fegyverkezési hajsza csupán egyik, de nem egyet­len következménye az impe­rialista politikának. A gazda­sági kapcsolatokat is mindin­kább beárnyékolják e politi­ka lépései. Végezetül szólt a hazánk életében meghatározó jelen­tőségű történelmi évfordu­lókról, kitérve a társadalom egyetértését tükröző akciók­ra, a munkaverseny-felaján­­lásokra, s arra, hogy népünk erejét nem kímélve dolgozik az ország további felvirágoz­tatásáért, az újabb eredmé­nyekért. A szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI)

Next