Hajdú-Bihari Napló, 1984. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

Kifestőkönyvek exportra Nyomdaipar Hajdúböszörményben Az Alföldi Nyomda tervei­ben szerepel, hogy a megye különböző falvaiban, váro­saiban telepeket hozzon létre. Ennek eredményekép­pen alakult meg korábban a püspökladányi részleg, s újabban a hajdúböszörményi telep, ahol augusztus elsején kezdődött meg a termelés. Erre a célra a Corvin körút 14. szám alatt lévő épületet vásárolták meg, ahol koráb­ban is üzemi termelés folyt. A nyomda vezetői úgy tervezték, hogy kifestőköny­veket fognak itt előállítani, amit külföldön értékesíte­nek. A gyártás minden moz­zanatát itt végzik el: a nyo­mástól a csomagolásig. Az íveket két MAN típusú rotá­ciós magasnyomó gépen fog­ják nyomni. Még csak az egyik működik, a másikat most telepítik. Az üzem nagyságához viszonyítva né­pes karbantartó csoporrt a jö­vőben nemcsak a telepen adódó feladatoknak tesz ele­get, az egész könyvgyár szá­mára alkatrészeket fog elő­állítani. A telepen dolgozók (54 a számuk jelenleg) zömében betanított munkások, előze­tesen az Alföldi Nyomdában sajátították el az alapműve­leteket. A termelés teljes gőzzel a jövő év elején kez­dődhet meg. Most még óra­bért kapnak a dolgozók a munkájukért, januártól mér­ni fogják a teljesítményt is. A rotációs magasnyomó gép és „legénysége” (Kalmár István felvételei) Munkában a karbantartók A csarnokban feldolgozásra várnak a papírgöngyölegek Kertbarát­ tanácsadó Veszprém megyében mint­egy 8200 hektár szőlőterület korszerű védelmét kell ellát­ni a víz minőségének károsí­tása nélkül. A balatoni sző­lők környezetkímélő nö­vényvédelmére a Badacsonyi Szőlő és Bortermelési Rend­szer, valamint a Veszprém Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központjának irányítá­sával korszerű, integrált kör­nyezetkímélő védekezés­technológiát dolgozott ki. A módszer lényege a ta­laj- és levélanalizívre épülő tápanyag-visszapótlás, az al­talajlazítás és mélyműtrá­gyázás, a talaj­forgatás nél­küli ültetvényezés, a fedő­­növényes (fűtakará­sos) sor­­közművelés, a károsító szer­vezetek előrejelzésén alapu­ló növényvédelem, a perme­­tezőszerek korszerű kijutta­tási technológiája. Mindezekről az érdeklő­dőknek a Veszprém megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás ■ ad részletes tájékoztatást. (MTI) VERSENYBEN A MÁV Debreceni Járműjavító Üzeme Tavaly októberben jubileu­mi munkaverseny indult a MÁV Debreceni Járműjaví­tó Üzemében, s ebben mind a 150 szocialista brigád részt vesz. Természetesen konkré­tan meghatározták feladatai­kat, vállalásaikat, amelyek mindenekelőtt a termelés fo­kozására irányulnak. Idén július 1-től a tavaly indított verseny tovább fejlődött, bő­vült, s hivatalos fogalmazás­sal is kongresszusi és felsza­badulási munkaversennyé lé­pett elő. Ez egyben újabb fel­ajánlásokat, vállalásokat je­lentett mindenekelőtt a szo­cialista brigádok, de a brigá­don kívüli dolgozók részéről is. Országos kezdeményezés is született a MÁV-nál: elin­dították a szocialista brigá­dok vetélkedőjét, amely jel­legében új dolog, mivel itt a vetélkedő brigádok továbbju­tásához 70 százalékban az üzem és a brigádok terme­lési eredményei dominálnak, s csupán 30 százalék az elmé­leti ismeret szükséges ará­nya. Ezzel is a legfontosab­bat, a termelést szándékoz­nak előtérbe helyezni. A vetélkedő három szinten folyik: az első az üzemi szin­tű brigádvetélkedő, a máso­dik az ország nyolc járműja­vítójának egymás közötti ve­télkedője, a harmadik pedig országos vetélkedő, ahova minden járműjavítóból az el­ső két helyezett jut tovább. A verseny elindult, a ve­télkedő első fontos állomása januárban lesz, amikor a bri­gádok addig elért termelési eredményeit értékelik. Érdemes megnézni, milyen vállalások, felajánlások szü­lettek ez év júliusában a deb­receni üzemben. Érdemes, mert üzemi összesenben is igen értékesek ezek a válla­lások, s a termelés fokozásá­ra irányulnak. Például a bri­gádok vállalták, hogy az ez éves termelési tervet egy százalékkal túlteljesítik. Ez a vállalás akkor válik érdekes­sé és a kívülálló számára ért­hetővé, ha mindjárt hozzá­tesszük hogy a magas lét­számhiány ellenére is vállal­ták ezt a túlteljesítést. S ez a létszámhiány immáron eb­ben az évben öt százalékos. E vállaláson belül például konkrét felajánlás, hogy a tervezettnél kilencvenkettő­­vel több teherkocsit részesíte­nek fővizsgában. Sőt máris látható, hogy a vállalatnál még többet sikerül így kija­vítaniuk és fővizsgában ré­szesíteniük, hiszen a szep­tember—októberi túlteljesí­tésük 88 volt. Vállalták továbbá a brigá­dok, hogy a javításhoz szük­séges átfutási időt öt-hat szá­zalékkal csökkentik. Érdemes összehasonlításul egy számot itt is megemlíteni: az átfutá­si idő 5 százalékos csökkenté­se azt jelenti, hogy kétezer munkanappal van többet a forgalomban a teherkocsi. S ez természetesen a szállítás­ban, népgazdasági szinten pedig a termelésben jelent­kezik. A háromnegyedéves értékelés szerint ezt a brigá­dok máris 16 százalékra tel­jesítették, tehát ennyivel csökkentették az átfutási idő­ket az előírthoz képest. Jelentősek a vállalások az energiafelhasználás csökken­tése, valamint a költségmeg­takarítás terén. Az eddig el­telt időszakban például 1,3 millió forint energiamegta­karítást értek el. A költsé­geknél azt tűzték ki célul, hogy a megnövekedett ter­melési terveket és vállaláso­kat úgy teljesítik, hogy eköz­ben nem növelik a költsége­ket a tervezett fölé. Az ezek összevetéséből származó eredmény például az első há­romnegyed évben több mint 20 millió forint. Nagy figyelmet fordítanak az értékelésre, hi­szen a vál­lalások teljesítésében ennek nagy szerepe van. A debre­ceni üzem az első féléves eredményei alapján a nyolc járműjavító között első he­lyezést ért el. A brigádok el­ismerésének rendszerében is újat hoztak. A cél az, hogy az elismerés mértéke na­gyobb legyen az eddigieknél! Ennek érdekében például az egész MÁV-nál átszervezték az eddigi fokozatokat és ér­tékelést. Megszűnik például az eddig érvényes arany, ezüst és bronz fokozat. Ez­után az első fázisban a bri­gád megkapja a szocialista címet. Ez tehát az első foko­zat. A második fokozat az üzem élenjáró brigádja cím, s ezzel már brigádtagként 1000 forint jutalom is jár. A következő az üzem kiváló szocialista brigádja, ezzel brigádtagonként 1500 forint jár, s a következő a MÁV ki­váló brigádja, ekkor a bri­gádtagok személyenként 2000 forint jutalomban részesül­nek. Az egyéni kitüntetési rendszer is új, amennyiben a munkaversenyben eredmé­nyesen dolgozó egyénileg megkaphatja a munkaver­seny élenjáró dolgozója címet a vele járó 1500 forint juta­lommal. A Járműjavítóban az 1984. évi munkaversenyt már ezek szerint az elvek szerint érté­kelik. A jutalmazásra szánt összegek lényegesen maga­sabban az eddigieknél. Egyébként a szervezésben, irányításban, értékelésben részt vevő vezetőkkel szem­ben is magasabb követelmé­nyeket támasztanak. B. L. Miből él az Agrokémiai Vállalat? Kooperációs partnerként sem lennének rosszak Polgáron lassan két évtize­de, hogy működik a térség termelőszövetkezetei által alapított Agrokémiai Válla­lat. A polgári November 7. Termelőszövetkezet mellé a görbeházi Béke, a tiszagyu­­laházi Barátság tette le a maga forintjait és az alapító tagok közé számít az újszent­­­margitai Lenin Tsz, aminek tagsági jogát átvette az utódj­a balmazújvárosi Lenin. A szolgáltatásra létrehozott kö­zös vállalat elsősorban talaj­erő-utánpótlással foglalko­zik. Az alapvető tevékenysé­gi kör a szerves trágya ki­szórására, a szilárd műtrá­gyák földre — nem alapte­vékenységként folyékony műtrágya földbe — juttatá­sára terjed ki. Ezenkívül lé­gi úton műtrágyázással és növényvédelemmel foglal­koznak. Az Agrokémiai Közös Vál­lalat erre az esztendőre 72 millió forintos árbevétel el­érését tűzte ki célul. Az alap­­tevékenységből évek óta megközelítőleg azonos nagy­ságú jövedelem, mintegy 56 millió forint származik. En­nek mintegy 40 százaléka a szerves trágyázás földbe jut­tatását követően kerül a vál­lalat kasszájába. Tiszta pro­filú szolgáltató vállalatként az Agrokémia­ nem foglalko­zik a szerves trágya készíté­sével. A taggazdaságokban felgyűlt trágyát szállítják és szórják ki­ a földekre. A sze­zonális munkára az igény na­gyobb mint a kapacitás, rá­adásul ebben az esztendőben az időjárás sem segítette a munkát. Júliusban egyáltalán nem tudtak dolgozni, szeptember 20.—október 10. között eső nehezítette a munkát, és most az őszi szántások előtt is az esős időjárás, a belvizes ta­laj nem engedi a földre a gépeket. Egy köbméter szer­ves trágyát kilométerenként 28 forintért munkálnak el, s a kapacitás 50—55 százalékát az alapító gazdaságok foglal­ják le. Három IFA-tehergépkocsi­­ja van az Agrokémiai Válla­latnak, műtrágyaszóró adap­terrel felszerelve. Ehhez egy markoló társul. Ez a gép­park „szórja" a szilárd mű­trágyát a földekre. Itt már a mintegy 26 milliós árbevétel 80 százaléka a taggazdasági igények teljesítéséből szár­mazik. Az éves árbevételhez vi­szonyítva viszonylag csekély a repülőgépes szolgáltatásból származó 6 millió forint. Je­lentősége viszont annál na­­­gyobb, mert a belvizes földek sokszor csak a levegőből mű­­velhetők. A MÉM repülőgé­pes szolgálatától bérelnek egy gépet, hiszen sok éves ta­pasztalat, hogy a fejtrágyá­zást pont akkor kell a Tisza mentén elvégezni, amikor a földeken a belvíz az úr. 1979- ben a Hejőmenti Állami Gaz­daságtól vették át a berende­zéseket, a gép bérletét és irá­nyítását, s ma már gesztor­ként a polgári székhelyű kö­zös vállalat szervezi a kapa­citás kihasználását, s egy növényvédelmi szakmérnök segítségével irányítja a mun­kát. Minimális kezelési költ­séget számolnak fel a köz­vetítésért, hiszen a cél itt is a szolgáltatás. Az alaptevékenységhez a szippantás is hozzátartozik. Igaz, ennek árbevétele — 2 millió forint — viszonylag csekély, de lakossági jelentő­sége miatt lehetetlen elhagy­ni. Az Agrokémiai Közös Vál­lalatot az országban egy spe­ciális szolgáltatásáról isme­rik. Folyékony ammóniát szállítanak közúton különbö­ző felhasználók részére. Hús­ipari vállalatok, konzerv­gyárak, hűtőházak és az utóbbi időben ammóniával működő szalmadúsítókat üze­meltető termelőszövetkeze­tek a folyékony műtrágya megrendelői. Ezen kívül ezt a folyékony műtrágyát a földbe is juttat­ják, s a problémák jelentős része épp emiatt keletkezik. Kevés az ammónia, ráadásul nem a közeli Tiszai Vegyi Kombinátból, hanem a majd tízszer akkora távolságra le­vő Borsodi Vegyi Kombinát­ból kapják az alapanyagot Már, ha van mit adni, mert esetenként bizony az is elő­fordul, hogy üresen érkeznek a speciális szállítóedényzet­­tel rendelkező teherautók a kazincbarcikai gyárból. Igaz, a fuvarszervezés az esetek döntő többségében ki­küszöböli az üresjáratot, de ettől még nem változik a hely­zet. Nevezetesen: a Borsodi Vegyi Kombinátnak az am­mónia eladása csupán egy a nagyon hátra sorolt tevé­kenységek közül. A konzerv­gyáraknak, hűtőházaknak vi­szont alapvető termelési té­nyező, hogy legyen, ami hűt­­se a romlandó termékeket. A folyékony ammónia körüli hercehurca és visszás állapot elemzése önálló elemzést ér­demel és a lassan áldatlan állapotok gyökeresebb feltá­rásában állapodtunk meg Ónosi Jánossal, a vállalat igazgatójával. — Milyenek a jövő évi ki­látások? — kérdezem az igaz­gatót. — Évek óta erre a 72 mil­lió forint körüli árbevételre álltunk be. A szolgáltatások egyes ágazatai iránt lenne nagyobb igény, de a munkák szezonális jellege miatt oly nagymértékű beruházásokra lenne szükség, amelyeket sem mi, sem a taggazdaságok pénzügyileg nem képesek megoldani. A jövő évi terv­teljesítést, de még az ideit is az idő és a folyékonyammó­­nia-ellátás nagymértékben befolyásolja. Költségcsökken­téssel már nem sokat tudunk operálni. Gépjárműveink nor­ma alatt fogyasztanak, így ezen a téren kevés a tarta­lék.­­ Amire most partnert ke­resünk, az az év első felében 40—50 férfidolgozónk mun­kájának jobb kihasználása. A tevékenységek speciális jellegéből következik, hogy az esztendő első felében kö­rülbelül ennyi dolgozót tud­­nánk­ valamilyen termelő­­szövetkezettel, ipari üzemmel kooperációban foglalkoztatni. Ehhez egyelőre az épület még hiányzik, de egy külső telepünkön végrehajtott fel­újítás után a vállalat centru­mában még műhely is állna rendelkezésre. Hajdú István HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1989. NOVEMBER 13. 3

Next