Hajdú-Bihari Napló, 1984. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
Losonczi Pál Ho Si Minh-városban (Folytatás az 1. oldalról) repülőtérre hajtott. Nem sokkal ezután a magyar küldöttséget szállító különrepülőgép délnek, Ho Si Minh-város felé vette útját. Ho Si Minh-város nemzetközi repülőterén Losonczi Pált és kíséretét Phan Van Khai, a Vietnami KP KB tagja, a városi tanács megbízott elnöke és a város más vezetői fogadták. A magyar küldöttséget Ho Si Minh városi útjára elkísérte Chu Huy Man, a Vietnami KP KB PB tagja, az Államtanács elnökhelyettese, Hoang Anh Tuan külügyminiszterhelyettes és Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A Ho Si Minh-városi tartózkodássorán lüktetői életű, nyüzsgő város tárult a magyar vendégek elé. Innen kerül ki a vietnami ipari termelés csaknem egyharmada. Küldöttségünk tagjai megtekintették az exportra készülő helyi termékek kiállítását, ahol nemcsak csodálatos kézműves munkák, lakkozott tárgyak, porcelánok, ezüstművesek mesterdarabjai, elefántcsont-faragások láthatók, hanem például sztereofonikus berendezések és tv-készülékek is. Este a Függetlenségi Palotában Phan Van Khai vacsorát adott Losonczi Pál és az általa vezetett küldöttség tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke megköszönte a meleg fogadtatást. Rámutatott, hogy először jár a városban ilyen magas szintű magyar delegáció. A VSZK-ban tett látogatás célja a kapcsolatok minden téren való erősítése volt — mondotta. Ezt szolgálja a barátsági és együttműködési szerződés, amelyet szerdán írtunk alá. Losonczi Pál ezután arról beszélt, hogy a magyar nép nagy figyelemmel kísérte a vietnami nép függetlenségi harcát és az egész világ csodálattal kísérte az 1975-ös történelmi győzelmet, amely lehetővé tette Vietnam egyesítését. Most az a célunk, hogy a gazdasági építőmunkában is kicserélje tapasztalatait a két ország, megkeresse azokat a területeket, amelyeken lehetséges az eredményes együttműkö- dés. A magyar küldöttség vezetője méltatta Ho Si Minh Város dolgozóinak eredményeit és sok sikert kívánt építőmunkájukhoz. A vacsora után kultúrműsort nézett végig küldöttségünk. Szovjet-amerikai tárgyalások kezdődnek Csütörtökön este Moszkvában és Washingtonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok az alábbi azonos szövegű közleményt hozta nyilvánosságra: A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott új tárgyalások megkezdéséről annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást érjenek el a nukleáris és űrfegyverzetek teljes kérdéskörében. E tárgyalások tárgyának és céljainak közös meghatározására Andrej Gromiko szovjet és George Scultz amerikai külügyminiszter 1985. január 7—8-án találkozót tart Genfben. Ismét Nicolae Ceausescu lett a főtitkár Befejeződött az RKP kongresszusa A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán csütörtökön befejeződött a beterjesztett beszámolók és jelentések feletti vita. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság beszámoló jelentését, amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára terjesztett elő. Ugyancsak egyhangúlag fogadták el azokat a dokumentumokat, amelyeket a népgazdaság fejlesztésére dolgoztak ki a következő ötéves terv időszakára, s a 2000-ig terjedő gazdaságitársadalmi fejlesztésre. Ezenkívül dokumentumokat fogadott el a kongresszus az életszínvonal fejlesztéséről, továbbá módosította a szervezeti szabályzat egyes előírásait. A kongresszusi küldöttek délután zárt ülésen megválasztották a párt új vezető szerveit. Ezután Manea Manescu, a kongresszus elnökségének tagja nyilvános ülésen bejelentette, hogy egyhangúlag ismét Nicolae Ceausescut választották meg az RKP főtitkárává. Az új Központi Bizottságnak 265 tagja és 181 póttagja van. A Központi Bizottság Politikai Végrehajtó Bizottsága 23 tagból és 25 póttagból áll. Elena Ceausescu ismét a PVB tagja, Nicu Ceausescu pedig a PVB póttagja lett. A Központi Bizottság titkáraivá Iosif Boncot, Emil Bobut, Ion Comant, Silviu Curticeanut, Petra Enachet, Constantin Radut, Ion Radut, Ion Stoiant és Ilié Ver. detet választották meg A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbeszédet. Köszönetet mondott azért, hogy ismét a párt főtitkárává választották. A főtitkár ezt követően a legmagasabb pártfórum munkáját befejezettnek nyilvánította. Üzemi ápolónők versenye Az üzemi ápolónők kétnapos országos versenye csütörtökön fejeződött be Győrött, a megyei kórházban. A vetélkedő több száz résztvevője közül húszan kerültek az országos döntőbe, ahol elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk. A verseny győztese Richter Jánosné, a Lajta-hansági Állami Tangazdaság üzemi rendelőjének ápolónője lett, aki megkapta a KISZ Központi Bizottságának különdíját is. A második helyezett Üveges Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei Tanács üzemegészségügyi szolgálatának, a harmadik Farkas Imréné, a TESZÖV veszprémi nyomdájának ápolónője. Atomfegyvermentes Észak-Európát! Az Észak-Európával kapcsolatos NATO-tervek realizálódása, az amerikai manőverező robotrepülőgépek megjelenése Nagy-Britanniában és a skandináv vizeken tartózkodó amerikai hadihajókon még időszerűbbé tette 37 észak-európai atomfegyvermentes övezet kérdését. A szóban forgó manőverező robotrepülőgépeknek a szovjet célpontok eléréséhez kis magasságban át kell repülniök nemcsak a NATO-hoz tartozó Norvégia, hanem a semleges Svédország, nemkülönben Finnország légterét is. Tudott, dolog, hogy Norvégia részt vesz a NATO atomhadászatának tervezésében és infrastruktúrájának létrehozásában. Húsz katonai repülőterét amerikai, brit és más NATO-gépek rendszeresen használják. Egy éve derült ki, hogy 1974 óta Norvégia és az Egyesült Államok között titkos megállapodás van, amely feljogosítja az amerikai atombombázókat, hogy „válsághelyzetben” leszállhassanak norvégiai repülőtereken. A norvég fjordokban közel egy tucat haditengerészeti támaszpontot használnak az északi vizeken őrjáratozó amerikai atom-tengeralattjárók. Egy 1980-as egyezmény alapján Norvégiában raktározzák az amerikai gyorsan bevethető erők nehézfelszerelésének egy részét. Dániának fontos szerepet szán a NATO a balti tengerszorosok ellenőrzésében. „Válsághelyzetben” 40 ezer amerikai és angol katonát, valamint repülő magasabb egységeket dobnak át az országba. A dán hadsereget kiképzik atomfegyver alkalmazására, a dán légierő F—104-es és F—16-os gépei atombombázókként is bevethetők. Az izlandi Keflavikban hatalmas amerikai támaszpont van, több mint háromezer amerikai katonával, F—Lesekkel, amelyeket most váltanak fel az F-15-ösök. Nem kizárt, hogy Keflavik atomrobbanó-töltetek raktározására is szolgál, különösen amerikai légi és haditengerészeti kötelékek átvonulása idején. Az izlandi kormány képtelen tisztán látni, mivel az amerikaiak gyakorlata az, hogy sem nem cáfolják, sem nem erősítik meg atomfegyverek jelenlétét az egyes katonai objektumokon. Észak-Európát ma mindettől függetlenül atomfegyvermentes övezetnek tekintik és a közvélemény szívesen venné ennek nemzetközi jogi erejű megerősítését, valamint az atomhatalmak olyan értelmű kötelezettségvállalását, hogy az övezet államai ellen nem alkalmaznak atomfegyvert. Unden svéd külügyminiszter már 1961-ben felvetette a „nem atomhatalmak klubjának” gondolatát Észak-Európában, de nem talált kellő támogatásra. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet tervét hivatalosan Urho Kekkonen finn köztársasági elnök terjesztette elő 1963. május 28-án. „A skandináv államok — mondotta — ténylegesen már most is atomfegyvermentes övezetet alkotnak. Ez azonban jelenleg egyoldalú deklarációikra támaszkodik. Azzal, hogy kölcsönös lépésekkel alátámasztják a jelenlegi állapotot, nem kellene megváltoztatniuk politikájukat és ez nem veszélyeztetné biztonságukat, s nem érintené a hatalmi egyensúlyt sem földünkön. Ilyenformán nem károsítaná külső hatalmak érdekeit... A skandináv országok azzal, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítanák magukat, kikerülnének az atomhadászat fejlődésével járó spekulációk köréből és biztosítanák, hogy ez a körzet a nemzetközi feszültség körén kívül marad.” Svédország ellentmondásosan, Norvégia és Dánia fagyosan fogadta a finn javaslatot. Közel két évtizednek kellett elmúlnia, hogy Stockholm, Osló és Koppenhága tárgyalási alapnak fogadja el a finn javaslatot, és késznek mutatkozzék gyakorlati lépésekre. Természetesen az övezet elgondolása kapcsán Moszkvára irányult a figyelem, hiszen a Szovjetunió északnyugati területei hadászati fontosságú erőcsoportosításoknak adnak helyet. Szovjet részről kezdettől fogva támogatták az övezet tervét és 1974-ben bejelentették, hogy a Szovjetunió más atomhatalmakkal együtt kész garantálni az északeurópai atomfegyvermentes övezet státusát. Jurij Andropov 1983 májusában finn társadalmi szervezetek képviselői előtt kijelentette: „A Szovjetunió akár sokoldalú megállapodás, akár kétoldalú egyezmények formájában kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem alkalmaz atomfegyvert azokkal az észak-európai országokkal szemben, amelyek e zóna részei. Ezeknek az országoknak a biztonságát természetesen csak akkor lehet megbízhatóan szavatolni, ha ugyanilyen garanciát vállalnak a NATO atomfegyverrel rendelkező tagállamai is. Ezt a garanciát azonban a Szovjetunió nem tekinti saját kötelezettségvállalása előfeltételének.” Még fontosabb, amit szovjet vezetők az utóbbi években ismételten hangoztattak, nevezetesen, hogy figyelembe véve több skandináv ország kívánságát, a Szovjetunió kész lenne megvizsgálni néhány olyan lényeges intézkedést, amely saját területének az említett zónával határos részeire vonatkozik, s amely elősegítené, hogy megszilárduljon Észak-Európa nukleáris fegyverektől mentes státusa. Ezeket az intézkedéseket azonban az érdekelt államokkal meg kellene tárgyalni, hogy ne károsodjék az egyenlő és nem csökkenő biztonság elve. Az északi országok miniszterelnökei 1983 augusztusában megvitatták az észak-európai atomfegyvermentes övezet tervét, amely egyébként az Északi Tanács évi konferenciáin is napirenden van. A svéd és a finn kormány kapcsolatban áll más kormányokkal az esetleges egyezmény tervezetének kidolgozása céljából. Moszkva észak-európai vendégei nemcsak érdeklődést tapasztalnak a szovjet vezetőknél az észak-európai atomfegyvermentes övezet terve iránt, hanem őszinte együttműködési szándékot is a terv valóra váltásában. Sőt szovjet részről közölték velük: a Balti-tenger térségének atomfegyvermentes övezetté nyilvánításától sem zárkóznának el. Pirityi Sándor HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1984. NOVEMBER 13. Losonczi Pál résztvéttávirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Miguel de la Madrid Hurtadónak, a Mexikói Egyesült Államok elnökének az ország fővárosában történt súlyos katasztrófa miatt. (MTI) Veteránok köszöntése Egy idős veterán házaspárt, a debreceni munkásmozgalom régi harcosait köszöntötték csütörtökön délben Debrecenben a megyei és a városi pártbizottság képviselői. Tóth Mihály nyolcvanadik, Tóth Mihályné pedig hetvenötödik életévének betöltését ünnepli ugyanis ezekben a napokban. A párt Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett két régi harcosát ez alkalomból Magyar József, a megyei és Körtvélyesi Gyula, a Debrecen városi pártbizottság titkára köszöntötte jó egészséget és még hosszú életet kívánva. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. (MTI) Politikai vezetők Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Szerdán a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták, majd Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a térség gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről, valamint az MSZMP tizenharmadik kongresszusát megelőző taggyűlések tapasztalatairól. A Politikai Bizottság tagja ezután a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójába látogatott. Benke Valéria csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia pécsi regionális kutatási központjában hallgatott meg tájékoztatót az intézmény munkájáról, majd Hartkányba utazott, ahol megtekintette a gyógyvizéről híres nagyközség új művelődési házát és a termelőszövetkezetek üdülőjét. A program következő állomása Siklós látogatásai volt. Baranya megyei látogatását az újpetrei Petőfi Sándor Termelőszövetkezetben fejezte be, ahol a közös gazdaság eredményeiről, a szövetkezet tagjainak szociális és kulturális ellátásáról tájékozódott. Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe látogatott. A vendéget a pártbizottság székházában Peták Emil első titkár és Tancsik Rudolf tanácselnök fogadta, S tájékoztatta a kerület életéről, munkájáról. A program a Ferihegyi repülőtéren folytatódott, ahol Gyenes András a repülőtér és a repülésirányítás fejlesztését célzó munkálatokkal ismerkedett. Délután Gyenes András részt vett a kerületi pártvégrehajtó bizottság soros ülésén, ahol a testület tagjai többek között a pártfegyelem kérdéseivel foglalkoztak. (MTI) Koncepció az elektronika elterjesztésére (Folytatás az 1. oldalról) kidolgozott koncepció alapján a hetedik ötéves terv időszakától kezdődően átfogó központi gazdaságfejlesztési program keretében teremtik meg az elektronizáció gyorsításának feltételeit. Az iparilag fejlett országok társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője az elektronika széles körű alkalmazása. Az elektronikus elven működő távközlés, automatizálás, számítástechnika, méréstechnika stb. színvonala határozza meg, hogy az információ milyen mértékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ számos országában készültek már kormányzati és kormányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Hazánkban a kormány a számítástechnikai központi fejlesztési program és az elektronikai alkatrészek központi fejlesztési programja elfogadásával már az elmúlt években is erőfeszítéseket tett e folyamat gyorsítására. Az elfogadott koncepció értelmében a Minisztertanács most részletes intézkedési program kidolgozását írta elő az elektronizálás társadalmi méretekben történő hatékony befogadásának biztosítására, megteremtve az oktatás, a továbbképzés és a szükséges átképzés feltételeit. A kormány elrendelte olyan preferenciarendszer kidolgozását, amely növeli a vállalatok érdekeltségét a legkorszerűbb elektronikus megoldások alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendszerek és eszközök hazai forrásokból, illetve importból történő beszerzésére. A program a gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági szabályozási rendszer korszerűsítésére kidolgozott intézkedésekkel összhangban, a vállalati önállóságra alapozva valósul meg. Emellett a kormány intézkedést hozott ágazatközi részprogramok kidolgozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra javítására, elsősorban a távközlési hálózat fejlesztésére, valamint a költségvetési keretből működő számítástechnikai információs rendszerek szolgáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos kutatás feltételeinek javítására. A koncepció külön súlyt helyez az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezés-orientált áramkörökön alapuló megoldások, a helyi számítógéphálózatok, a számítógépes tervező és fejlesztő rendszerek, az úgynevezett intelligens robotok stb. — gyorsütemű elterjesztésére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sokoldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, az elektronikai iparban megtestesülő szellemi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Minisztertanács állásfoglalása értelmében a programmal párhuzamosan ki kell dolgozni az elektronikai alkatrészipar központi fejlesztési programja 1986 utáni folytatásának lehetséges változatait. Az elektronizálási program a gazdaság valamennyi területét és a társadalom egyre bővülő körét érinti, így a minisztériumok és országos hatáskörű szervek — együttműködve intézményeikkel és vállalataikkal — tárcaszintű elektronizálási részprogramokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok jelentősebb feladatokat is megfogalmaznak, ilyen például az elektronikus pénztárgép-rendszerek és azok elterjesztése az üzlethálózatokban, a készpénzforgalmi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedésirányítási rendszerek elterjesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elektronikus támogatása, az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése stb. A program társadalmi hátterének erősítését szolgálják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a tömegtájékoztatási szervek programjai és sokrétű kezdeményezései. (MTI)