Hajdú-Bihari Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HAJDÚBIHARI XLH. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA, 1,80 FORINT 1985. I. 3., CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Merőben új irányítás született — mau .«wmi^’iKreaKi!«Mrejr»Brc^^ J hj u Kombináttá neveztük ki a Debreceni Konzervgyárat Eseménynek nézett elő az év első munkanapján a Debreceni Konzervgyár munkáskollektívája. Az országban elsőnek ebben a gyárban jelentették be a megalakulását egy új vezetési formának, neve: vállalati tanács. A megalakulást demokratikus jelölés előzte meg. A tanácsba tizenhat munkást választottak be. Az előkészítő bizottság tagjai nem rejtették véka alá, hogy ez a választás igen harcos volt. A tizenhatból három jelölt helyébe újakat a dolgozók állítottak. Hogy kik, miért lehettek jelöltek, arról a munkaterületek fontossága döntött. A vállalati tanácsnak egyébként harminckét tagja van. A párttitkár, Kiss A. Lilla arra a kérdésre, hogy miért a konzervgyár kezdi így az évet, így válaszolt: „Jobb egy azonnali átállás, ne menet közben zavarjuk meg a munkát.” Tizenegy óra harminc perckor aztán kezdetét vehette az egyszerű, de jelentőségéhez illő ünnepélyes aktus. A meghívottak közt jelen volt Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára, Olajos Ernő, a városi pártbizottság titkára, Szénás Sándor, az SZMT vezető titkára, Fazekas Károly, a Termelőszövetkezetek Hajdú-bihari Szövetségének titkára és a MÉM képviselői. Mindenekelőtt Koroknái Sándorné, a gyár szakszervezeti titkára mint a választást előkészítő bizottság vezetője a választási eredményeket jelentette be. 1735 szavazatból 1678 volt érvényes, a vállalati tanácsra úgyszólván mindenki voksolt. Először is a konzervgyár elnevezésének megváltoztatását foglalták napirendi pontba. A vállalat elnevezése ezentúl Debreceni Tartósítóipari Kombinát. E határozatot az elnevezésről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozta a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1985. január 1-i hatállyal. A harminckét tagú vállalati tanács elnöke Bauer Kálmán lett, helyettese Dienes Lajos. A megalakulást bejelentő vállalati tanács rögtön „működésbe” kezdett, titkosan szavazva megerősítette immár vezérigazgatói funkciójában dr. Nagy Gábort, a vállalat eddigi igazgatóját és ez azt jelenti, hogy posztján öt évig a vállalati tanács élén ő az irányítás első embere. A vezérigazgató a bizalomtól meghatva köszönte meg a megerősítést, s azt mondta: „Az ország vezetői úgy gondolták, hogy a termelés irányítását demokratizálni kell, s őszintén mondom, hogy ettől az új vezetési formától sokat várok. Nyilván másfajta lesz a stílus, s nagyon remélem, hogy mindannyian s még inkább magunkénak érezzük ezt a gyárat. A vállalati tanács a gyár közvéleményét képviseli, s ebben mint lehetőségben óriási felhajtóerőt érzek, e tanács nem formálisan fog véleményt mondani.” Kis szünet következett, délután kettőre a sűrítőüzembe munkásgyűlést hirdettek, volt idő tanulmányozni az új szervezeti és működési szabályzatot, s annak is talán legfontosabb részét, amely az új vállalati tanács hatáskörével foglalkozik Érdemes ebből kiemelni, hogy a vállalat, illetve a kombinát hosszú, közép- és rövid távú terveinek, s általában a stratégiai tervek döntést megalapozó kidolgoztatásáért a vezérigazgató felelős. Ő viszont köteles gondoskodni arról, hogy a vállalati tanács rendelkezzen mindazokkal az információkkal, melyek megalapozzák, megalapozhatják a döntés meghozatalát. A vállalati tanács kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik a jelentősebb fejlesztések elfogadása, a nagyobb hitelfelvételek realizálása, a tevékenységi kör megváltoztatásának elhatározása, a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása, a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala, ugyanakkor a vállalat vezérigazgatója jogosult a vállalati tanácstól a véleményt bármilyen általa fontosnaktartott kérdésben kikérni. Kezdeményezheti a vállalati tanács összehívását. Mindez valóban azt mutatja, hogy az irányítási rendszer tovább fejlődött, s az is kiderült, hogy rátermett munkások a jelöltek. A tanács két tagja Urgyán János és Zelenka Sándor rövidke nyilatkozatban ugyan, de hangot adott annak, hogy miért tartják máris életképesnek ezt a kollektív vezetési formát. Urgyán János azt mondta, hogy a konzervipari kombinát egésze fölött ugyan nem tud áttekinteni, de apró és egyáltalán nem lényegtelen, a munkásokat foglalkoztató kérdésekről tud közvetíteni. „Az is nyereség, ha bátrabbak leszünk e közvetítésben, de az is, hogy ezáltal felerősödhet, megerősödhet a tulajdonosi érdek.” Zelenka Sándor pár percig gondolkodott a felelet előtt, s így foglalta össze mondanivalóját: „Végtelenül nehéz most nyilatkozni arról, hogy mi várható, egy biztos, hogy a megbízatás máris felelősséget ró ránk. De konkrétan, hogy miben, az majd csak az első, az ezt követő ülés után mondható meg. Egy bizonyos, a választások a demokrácia minden körét végigjárták, s eddig talán csak a termelési tanácskozás volt az a fórum, ahol a demokratizmus ilyen mértékben megnyilvánult.” A sűrítőüzemi munkásgyűlésen kis, ácsolt pódium várta a mikrofon elé lépőket. A fehér köpenyes lányokhoz és asszonyokhoz, a kék köpenyes férfiakhoz először Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára szólt, s lényegében ő jelentette be a nagy változást, de számot adott az elmúlt esztendő gazdasági előrelépéséről is, arról, hogy csak méltatva beszélhetünk eredményeinkről. Biztató szavakat mondott a reáljövedelem értékéről, s persze arról is, hogy e tartósítóipari kombinátban a vállalati tanács is törheti a fejét, hogyan tovább? Dr. Nagy Gábor vezérigazgató a népes munkásgyűlésen ugyancsak az elmúlt évre tekintett vissza a gyár szemszögéből. — Elég komoly gondjaink adódtak év közben — mondta —, a nyersanyag-kiesés, ami az időjárásnak volt „köszönhető”, nem várt problémák elé állította a gyárat. A külpiacon sem volt derűs az égbolt, estek, csökkentek az árak. Az eredeti terv mégsem változhatott meg, csak átprogramozódott. A termelési érték a fenti kedvezőtlen tényezőkkel szemben 17 százalékkal nőtt, s ez több mint 3,3 milliárd forintot tesz ki. E szám még nyers, de valós. Sajnos, szállítási problémák is hátráltatták az exportot. A szovjet exportról van szó elsősorban. A dolláros árbevétel értékben 32 százalékos növekedést jelent a bázishoz képest. Ez az árbevétel 11 millió dollárra ugrott Dr. Nagy Gábor nem felejtette ki összegzéséből a vidéki üzemeket, az integrációt. Ezek az üzemek javítják a választékot, mindazt, ami eladható. A gyár a nyereséggel sem áll hadilábon. Többre számít, mint tavaly. A gépesítés, a felszereltség korszerűsítése nem állt meg, folytatódik. Főleg a csomagolás minőségében akarnak újat hozni. A munkások hozzászólásai mind-mind a támogatásukról biztosították a célkitűzéseket. Rábai Eszter, a hűtőüzem dolgozója ezzel a gondolattal állt ki a dolgozók elé: Segítenünk kell minden olyan törekvést, ésszerű megoldást, amellyel a termelés csak gazdaságosabb lehet. LOSONCZI PÁL ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE KONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK MENNYIT ÉR EGY KÉPVISELŐ? (3. oldal) EZ AZ ÉV IS JÓL KEZDŐDIK! JOGERŐS ÍTÉLET A KALAPÁCSOS GYILKOS ÜGYÉBEN_______________(4. oldal) VAN-E TÚLTERHELÉS AZ ISKOLÁBAN KÉT IPARMŰVÉSZ KÉPERNYŐ (5. oldal) MI SZÁMUNK TERTELMÉBŐL: Üzemcsarnok-avatás az év első munkanapján A szociális ellátásra is gondolt a Debreceni Finommechanikai Vállalat fős állományi létszám jelentős része, mintegy nyolcvan munkás élvezheti itt ezentúl a kor igényeihez mindenképpen közelebb álló munkakörülményeket, míg az átcsoportosítás révén szabaddá lett munkatermekben autókarosszéria-lakatos tanulóknak létesítenek tanműhelyt. Szép foglalkoztató helyiséghez jutnak azok az elektronikus műszerész tanulók is, akik eddig meglehetősen mostoha körülmények közt szerezhették meg gyakorlati ismereteiket. Az új ipari csarnok legnagyobb részét a géplakatos üzem dolgozói foglalják el, de helyet kap benne a nemrég alakult és gyorsan fejlődő elektronikus üzemrész is, azaz a vállalat legspecifikusabb termékeinek lesz gyártási színtere a létesítmény. Első helyen érdemelnek említést ezek közül azok a laminális bokszok (rendkívül nagy tisztaságú munkateret biztosító készülékek), amikből 1984-ben kétszázhúszat gyártott a vállalat, főleg hazai megrendelőknek, de exportra, sőt tőkés exportra is jutott belőlük. Itt készülnek továbbá az ATOMKI- val kötött együttműködési szerződés keretében gyártott s az ATOMKT által kifejlesztett műszerek (nagyfeszültségű tápegységek, elektronikus vákuummérők, ultravákuum, szivattyúk stb.). A kétszintes, könnyűvázszerkezeti épületben ebédlőnek, továbbá öltözőnek és zuhanyozónak is jutott hely, mégpedig nem is kevés: a tága öltöző mellé — már a jövőre gondolva — olyan zuhanyozóhelyiséget terveztek és építettek, amely háromszáz személyt képes kulturáltan kiszolgálni. Fontos esemény avatta ünnepivé az év első munkanapját a Debreceni Finommechanikai Vállalat életében: két és fél esztendei kivitelező munka után január 2-án átadták rendeltetésének a vállalat új, 1200 négyzetméteres üzemcsarnokát, ami hitel nélkül, saját erőből létesült és 14,5 millió forintba került. A délutáni műszakváltáskor megtartott avatáson, amelyre az első és második műszakos dolgozók jelenlétében került sor, a megyei és városi párt- és tanácsi szervek képviselői körében jelen volt Tier László, Debrecen város tanácselnök-helyettese. — Abban az időben vágtunk bele a beruházásba, amikor az a mondás járta, hogy a legjobb beruházás a meg nem kezdett beruházás — emlékeztette a jelenlevőket Vajda János igazgató a két és fél esztendővel ezelőtti helyzetre s a kockázatvállalásra, ami végül is — úgy tűnik — igazolást nyerhet a mai körülmények által. Ma ugyanis úgy jön a vállalatnak a korszerű (dunaújvárosi könnyűvázszerkezetű) ipari csarnok, mint egy nagy fellélegzés. Az 520 s • Termelési tanácskozáson avatták fel az üzemcsarnokot A délelőttös műszak már az új helyen kezdte a termelést (Fotó: Nagy Gábor) Évindító munkásgyűlések Az új esztendő első munkanapján műszakkezdéskor országszerte több nagyvállalatnál tartottak munkásgyűlést, amelyen értékelték a tavalyi eredményeket és ismertették az új év legfontosabb feladatait. Az Ikarus mátyásföldi gyárában Nagy Gábor vezérigazgató egyebek között elmondta: az idén 20 milliárd forintnyi járművet és alkatrészt készítenek. A Csepel Autógyár szigetszentmiklósi törzsgyárában tartott munkásgyűlésen részt vett és köszöntötte a kollektívát Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. Munkásgyűlést tartottak a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban is, ahol mintegy ötezerféle terméket készítenek. A Miskolci Járműjavítóban tartott évindító munkásgyűlésen Varga Zoltán igazgató azt fejtegette, hogy a megváltozott gazdasági szabályokhoz igazodva minden eddiginél jobban kell törekedni a nyereséges termelésre. A Kaposvári Húskombinátban a vállalat vezetői arról szóltak, hogy az idén fokozni kell a minőségi hústermelést. A Szegedi Szalámigyárban rendezett gyűlésen Bálint László vezérigazgató elmondta: az idén üzembe helyezik a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt új sertésvágócsarnokot. A Tatabányai Szénbányák munkásgyűlésén, amelyet a délelőttös műszak befejezése után a városi sportcsarnokban rendeztek, Fekete Lajos vezérigazgató hangsúlyozta, hogy 1985 kiemelkedő év lesz a vállalat életében. A székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat munkásgyűlésén Papp István vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy 1985-ben is a hatékonyság növelése, a világpiaci pozíciók megőrzése és erősítése, valamint a készletgazdálkodás javítása lesz a vállalat legfontosabb feladata. A Székesfehérvári Könnyűfémmű dolgozói előtt Tóth Géza igazgató arról számolt be, hogy a magyar alumíniumipar egyik legnagyobb üzeme a tavalyelőtti veszteséges év után 200 millió forint eredménnyel zárta az 1984-es esztendőt, s jelentősen növelte tőkés exportját. A Szolnoki Mezőgép Vállalat munkásgyűlésén elmondták, hogy ebben az évben a vállalat a tavalyival azonos termelési érték előállítását tervezi. A Magyar Gördülőcsapágy Művek gazdasági egységeinél — a debreceni, a diósdi és a balmazújvárosi gyárakban, valamint a budapesti kereskedelmi igazgatóságon m a a vállalat gazdasági vezetői arról számoltak be, hogy az idén több mint 30 millió különféle gördülőcsapágy készül az MGM-ben, s változatlanul fontos feladatuk, hogy kereskedelmi tevékenységükkel biztosítsák a népgazdaság teljes csapágyszükségletét. Növelik tőkés exportjukat, amelynek értéke a tervek szerint ebben az évben eléri a 11,5 millió dollárt. Az új esztendőben jelentős feladatok várnak a gyártmányfejlesztőkre: 1985-ben húsz új csapágytípus kifejlesztését tervezik. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár munkásgyűlésén elmondták, hogy az éveken keresztül sok gonddal-bajjal küszködő nagyüzem életében tavaly fordulat következett be: a második félév minden hónapja már nyereséget hozott. (MTI)