Hajdú-Bihari Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői szerdán az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) A C­DL ‘1­5 Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit. A képen: Bazovszkijjal, a Szovjetunió nagykövetével beszélget Üdvözlő táviratok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Svéd Baloldali Párt a Kom­munisták Stockholmban ja­nuár 2-án megkezdődött 27. kongresszusát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságát, a párt megala­kulásának 20. évfordulója alkalmából. *­* Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Radzsiv Gandhit, az Indiai Köztársaság mi­niszterelnökévé történt új­raválasztása alkalmából. (MTI) Usztyinov emlékének megörökítése A Szovjetunió Miniszter­­tanácsa határozatot hozott Dmitrij Usztyinov emléké­nek megörökítéséről. Az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere december 20-án hunyt el, életének 77. évében. A határozat értelmében az Udmurt Autonóm Szov­jet Szocialista Köztársaság Izsevszk városát a jövőben Usztyinovnak nevezik. Usz­tyinov nevét veszi fel az ul­janovszki repülőipari komp­lexum, egy katonai egység, egy hadihajó, valamint a Le­­ningrádi Műszaki Főiskola, ahol Dmitrij Usztyinov ta­nult. Moszkvában, Leningrád­­ban és Kujbisevben utcát ne­veznek el Usztyinovról, em­léktáblát helyeznek el a Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériumának épületén, valamint azon a házon, ahol Usztyinov lakott. fl zloty leértékelése A Lengyel Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy 1985. január elsejével módo­sul a lengyel valuta árfolya­ma a dollárhoz és a transz­ferábilis rubelhez képest. A transzferábilis rubelhez képest 6,9 százalékkal érté­kelték le a lotyt, így egy transzferábilis rubel az ed­digi 72 helyett 77 zlotyt ér. A lengyel valuta árfolyama nem változott az egyes szo­cialista országok nemzeti valutáihoz képest. Január elsejével 9,3 száza­lékkal értékelték le a zlo­tyt az amerikai dollárral szemben, ami azt jelenti, hogy hivatalosan egy dol­lárért az eddigi 126,24 zloty helyett most 138 zlotyt le­het kapni. A zlotyt a többi konverti­bilis valutával szemben is leértékelték. A lengyel valuta leértéke­lését az export további nö­velése tette szükségessé. A leértékelés várhatóan előse­gíti mind a szocialista, mind a tőkés országokból szárma­zó exportbevételek növeke­dését. A leértékelés egyben megdrágítja az importot, ami az importtermékek eddigi­eknél gazdaságosabb felhasz­nálására ösztönöz. Újévi üzenetek A béke megszilárdítása és ezzel összefüggésben a lesze­relés, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelés előmozdítá­sa mellett szállt síkra a ja­pán néphez intézett újévi üzenetében Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Néhány nappal kettejük kü­szöbönálló genfi találkozója előtt mindkét külügyminisz­ter a nemzetközi feszültség enyhítésével és a kelet—nyu­gati, ezen belül a szovjet— amerikai viszony megjavítá­sával kapcsolatos reményé­nek adott hangot. Az Asza­­hi Simbun című lapban meg­jelent üzenetet mind Gromi­ko, mind Schultz felhasználta arra, hogy ismertesse orszá­gának a legfontosabb kül­politikai kérdésekre, továbbá a Japánnal való kapcsola­tokra vonatkozó álláspontját, ami az említett célok köl­csönös hangoztatása mellett tükrözte a megközelítésben rejlő különbségeket is. Andrej Gromiko — mint erről már a szovjet hírügy­nökség jelentése alapján be­számoltunk — az Egyesült Államok külügyminiszterével való találkozójával kapcso­latban nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió mind a nul­leáris, mind az űrfegyverekről tárgyalni kí­ván. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél­ pozitív és realista magatartást tanú­sít és támogatja majd a ha­tékony megállapodást­­célzó szovjet törekvéseket. George Scultz hangoztatta, hogy országa — mint fogal­mazott — elkötelezte magát a fegyverzetkorlátozás és a nukleáris fegyverek esetleges megsemmisítése iránt. Az amerikai külügyminiszter azonban egyetlen szót sem szólt az űrfegyverekről, ame­lyek kifejlesztésére Wa­shington nagyszabású prog­ramot dolgozott ki. Gromikó­­val való genfi találkozójára utalva csupán annyit mon­dott, hogy a fontos fegyver­zetkorlátozási kérdések elő­­revitele érdekében — úgy­mond — közös tárgyalási alapok keresésére van szük­ség, s reményének adott hangot, hogy a találkozó eb­ből a szempontból sikeres lesz. A Szovjetuniót illetően az eddiginél konstruktívabb kétoldalú­­ viszony megterem­tésének óhajáról beszélt ugyan, de ezzel kapcsolatban szovjet engedményeket sür­getett. A Japánnal való kapcsola­tokat érintve a Szovjetunió külügyminisztere megerősí­tette, hogy országa a viszony mielőbbi megjavítására tö­rekszik. Hangsúlyozta, hogy az ezt célzó korábbi szovjet javaslatok érvényben van­nak, viszont japán részről hiányoznak a megfelelő erő­feszítések. Andrej Gromiko ezzel összefüggésben rámu­tatott arra is, hogy a sziget­­ország egyre aktívabban vesz részt az Egyesült Álla­mok és a NATO szovjetelle­nes stratégiájában. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1985. JANUÁR 3. Részvéttávirat Chan Sy elhunyta alkalmából Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke elhunyta alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke a következő táviratot küldte a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsá­nak. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter­­tanácsa, egész népünk mély megrendüléssel értesült Chan Sy elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Po­litikai Bizottsága tagjának, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének elhunytéról, őszinte részvé­tünket fejezzük ki a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak, a Kambodzsai Népköz­­társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, a bará­ti kambodzsai népnek és az elhunyt családjának. Gyá­szukban őszinte együttérzés­sel osztozunk. Chan Sy elvtárs életútja szorosan összefonódott azzal a hősies küzdelemmel, ame­lyet a kambodzsai nép hazá­ja függetlenségéért és fel­­emelkedéséért vívott és vív napjainkban is. Személyében igaz hazafit és internaciona­listát, a béke és a haladás fáradhatatlan harcosát tisz­telhettük. Elhunytéval nagy veszteség érte az új társadal­mat építő kambodzsai népet. A magyar nép nagyra ér­tékeli, hogy Chan Sy elvtárs eredményesem munkálkodott országaink baráti együttmű­ködésének erősítésén. Hazánk iránt érzett rokonszenve ki­fejezésre jutott 1984-ben Ma­gyarországon tett látogatása alkalmával is. A magyar nép őszinte barátját vesztette el személyében és emlékét ke­gyelettel megőrzi. (MTI) Január 1-től hatályos jogszabályok Előtérben álló társadalom­­politikai és gazdasági törek­véseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelye­ket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az új jog­szabályok közül főként a legtöbb állampolgárt közvet­lenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában , sorrendben a törvényszin­tű joganyagot, majd a mi­nisztertanácsi rendelkezése­ket és a tárcaszintű rendele­ket tekintve át — Tóth Fe­renc, az MTI főmunkatár­sa. A TISZTESSÉGTELEN GAZDÁLKODÁS TILALMA Az országgyűlés a tisztes­ségtelen gazdálkodás tilal­máról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatar­tást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. A törvény általá­nos formában tiltja a tisztes­ségtelen gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozá­sát, az árukapcsolást, a gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapve­tő tétel: tilos a gazdasági te­vékenység folytatására jogo­sult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ideért­ve a magánszemélyek társa­ságait is) gazdasági tevé­kenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érde­keit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző mó­don — folytatni. Verseny­társnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fű­ződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szank­cionálás lehetőségeit. Egye­bek között rendelkezik ar­ról, hogy a bíróság kötelez­heti a jogsértőt a tisztesség­telen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy an­nak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer to­vábbfejlesztésével összefüg­gésben — cél, hogy a válla­latok önállóbban, függetle­nebből gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővül­jön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói ak­tus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel mó­dosította az 1977-ben elfoga­dott vállalati törvényt, új vállalatvezetési formákat hozott létre. Eszerint január 1-től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldött­­gyűlése általános vezetésével fog működni. A változtatá­sok alapvetően azt szolgál­ják, hogy a vállalatok túl­nyomó többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kiala­kításával — különváljon a gazdaságirányítás és az álla­mi tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gya­korlása. Az új vezetési for­mák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyama­tos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében el­járó testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt ál­lami irányítás formája és tartalma, új típusú — lénye­gében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügye­leti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi válla­latfelügyelet. Azok a vállala­tok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek kö­rét a Minisztertanács hatá­rozza meg — továbbra is ál­lamigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezeté­süket a kinevezett igazgató látja el. NÉGY ÚJ KITÜNTETÉS Január 1-től lépett hatály­ba az a törvényerejű rende­let, amellyel az Elnöki Ta­nács négy új kitüntetést ala­pított: a Magyar Népköztár­saság aranykoszorúval díszí­tett Csillagrendjét, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendjét, valamint az Áp­rilis Negyedike Érdemren­det. Ezzel húszra emelkedett a száma azoknak az érdem­rendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság el­mélyítésében és a társadal­mi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére adományozhat. Felemelte az Elnöki Ta­nács az egyes kitüntetései­hez kapcsolódó egyszeri pénz­jutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Magyar Nép­­köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000 a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillag­rendje 12 000 az Április Ne­gyedike Érdemrend, a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­ta, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. TELEPÜLÉS­FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS Törvényerejű rendelet szü­letett a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájá­rulásával — már 1985. janu­ár 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség, mert a községfej­lesztési hozzájárulásról szóló, 1967-ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős, változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényege­sen kiszélesedett a demokra­tizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infra­struktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége kö­zötti feszültség. A korábbi jogszabály továbbfejleszté­sét szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok ön­állósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek foko­zott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együtt­működésben is. A település­­fejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájáru­lás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájá­vá válik a lakosság részvéte­lének a településfejlesztés­ben. Az új hozzájárulás mér­téke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az év­ben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, men­tesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból be­folyt pénzzel kizárólag a he­lyi tanácsok rendelkeznek, fejlesztésre, meglevő intéz­mények működtetésére és felújításra használhatják fel. A BTK. MÓDOSÍTÁSA A munkakerülők rendsze­res munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Ta­nács a Büntető törvényköny­vet úgy, hogy a főbüntetések körét új büntetési nemmel bővítette, a szigorított javí­tó-nevelő munka bevezeté­sével. Ez a büntetés az el­ítélt személyi szabadságának korlátozásával együtt járó munkára kötelezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kije­lölt munkahelyen dolgozni, helységben tartózkodni, szál­láson lakni és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetén három év. A dologta­­lan életmódot folytatók elle­ni hathatósabb fellépés ér­dekében a Btk. módosítása­kor bővítették a közveszé­lyes munkakerülés törvényi fogalmát, tényállását: a tar­tós idejű munkakerülés ak­kor is bűncselekmény, ha az elkövető még nem volt mun­kakerülésért büntetve. TÁPPÉNZ A társadalombiztosítás kö­rében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíj­járulékkal csökkentett előző évi átlag­bér, illetve átlagkereset. Egy­idejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, vala­mint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. LAKÁS Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakás­építés, illetve -vásárlás ese­tén az úgynevezett szociál­politikai kedvezmény össze­ge gyermekenként 40 000 fo­rint, az építtetővel (vásárló­val) együtt költöző, a köl­csön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 ezer forint, más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy ál­lami tulajdonban levő ingat­lan megvásárlásához is ad­hatnak a jövőben dolgozóik részére munkáltatói támoga­tást a vállalatok, intézmé­nyek. Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető la­kásépítésre, ingatlanvásár­lásra. Kamata 100 000 forin­tig évi 8 százalék, 200 000 fo­rintig 10, 300 000 forintig 12, 300 ezer forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes ösz­­szeg után. Differenciáltan növekvő és 320 ezer forintig terjedő kedvezményes köl­csönt lehet felvenni emelet­­ráépítésre és tetőtér-beépí­tésre. Az ifjúsági takarékbe­tét után kapható külön köl­csön legnagyobb összege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KEDVEZMÉNYEK A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — módosította azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében az or­szágos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos ked­vezményre jogosultak, a gyermekek négy éves koruk­tól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanulmá­nyuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a közép­fokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tago­zatos tanulói, illetőleg hall­gatói e tanulói viszony meg­szűnéséig; az állami gondo­zásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okból nem dolgozó fiatalok abban az esetben is, ha okta­tási intézményben nem ta­nulnak. A távolsági menet­rend szerinti autóbuszközle­kedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézmény­ben és a szociális intézmé­nyekben bent lakó, továbbá a rendszeresen bejáró, ér­zékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondozottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gon­dozott) állandó lakóhelye között! A nyugdíjasok az or­szágos közforgalmú vasutak és a VOLÁN menetrend sze­rinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedevezményben ré­szesülnek január 1-től. (MTI)

Next