Hajdú-Bihari Napló, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
észkonferencia „A béke és a szocializmus megbízható pajzsa” címmel elméleti konferenciát tartottak a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek törzsében. A Varsói Szerződés aláírásának közelgő harmincadik évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson Viktor Kulikov marsall, a tagállamok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés Szervezetének egész harmincéves történetét az európai szocialista országoknak a békéért és az atomháborús fenyegetés ellen folytatott harca töltötte ki. A konferencián felszólalt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői törzsének főnöke és a tagállamok hadseregeinek több képviselője. Vádemelés is és Michnik ellen A vajdasági ügyészség szerdán Gdanskban vádat emelt Bogdan Lis és Adam Michnik ellen, mert január 21-én részt vettek a „Szolidaritás” úgynevezett Ideiglenes Koordinációs Bizottságának ülésén. A tanácskozáson olyan, a társadalmi légkör megmérgezésére irányuló felhívást fogadtak el, amely a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben egyértelmű provokációnak minősül. Adam Michnik élt a tavaly júliusi amnesztia nyújtotta lehetőséggel. Ugyancsak az amnesztiatörvényt alkalmazva szüntették be december 14-én a büntetőeljárást Bogdan Lis ellen. Szolidaritási tanácskozás Budapesten, január 29—30- án tartotta idei első ülését az arab népekkel vállalt szolidaritás Nemzetközi Titkársága. A tanácskozás házigazdája a DIVSZ volt. A küldöttek és megfigyelők véleményt cseréltek a Közel-Kelet, politikai helyzetéről, és megállapították, hogy annak alakulása szorosan összefügg a világbéke és az emberiség biztonsága ügyével. Megvitatták az arab népekkel vállalt szolidaritás időszerű feladatait, s a Nemzetközi Titkárság tevékenységét. A titkárság 1985-ös munkatervében szereplő programok célja, hogy támogassák a palesztin nép, és egyetlen jogos képviselője, a PFSZ harcát. A résztvevők aláhúzták a térség haladó erői összefogásának egyre növekvő jelentőségét. A záródokumentum megállapítja, hogy 1985-ben, a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója jegyében a Nemzetközi Titkárság együttműködik valamennyi haladó, békeszerető erővel a világűr militarizálásának meg-,akadályozásáért, a fegyverkezési verseny megállításáért. Az ülésen részt vett küldöttségek vezetőit fogadta Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. (MTI) Huszonöt ország több mint ötven prominens politikai személyiségének részvételével egynapos leszerelési találkozó kezdődött Athénban. A képen (jobbról a harmadik) Andreasz Papandreu görög miniszterelnök megnyitja a tanácskozást 40 ÉVE TÖRTÉNT, JALTÁN Jalta ma is szenvedélyes vitákat kavar: méltatják vagy tagadják eredményeit, védik és támadják. A jaltai értekezlet, amelynek most emlékezünk 40. évfordulójára, földrészünk és a világháború utáni helyzete és fejlődése szempontjából mindmáig meghatározó jelentőségű történelmi esemény volt. 1945. február 4. és 12. között, a Krímfélsziget ismert fekete-tenger parti üdülőhelyén tartották meg a Hitler-ellenes koalíció három szövetséges állama — Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — vezetőinek értekezletét, amelyen a háború eredményes befejezésével és a háború utáni európai helyzet rendezésével összefüggő kérdéseket tárgyalták meg. A találkozón Churchill, Roosevelt és Sztálin vett részt a külügyminiszterek, vezérkari főnökök, politikai és katonai tanácsadók kíséretében. A konferenciára olyan időszakban került sor amikor a Vörös Hadsereg győztes csatái eredményeként a hadműveletek már Németország területén folytak, s küszöbön állt a hitleri birodalom összeomlása. A több mint egyhetes tanácskozáson létrejött megállapodásokról jegyzőkönyvet írtak alá és hivatalos nyilatkozatot adtak ki. A jaltai (egyes történelmi források szerint krími) értekezlet Churchill, Roosevelt és Sztálin által aláírt jegyzőkönyve 14 fejezetben rögzítette résztvevőinek együttes álláspontját a napirenden szerepelt politikai, katonai és egyéb kérdésekben. A hitlerista Németországról úgy döntöttek, hogy feltétel nélkül kapitulálnia kell, s területét övezetenként (brit, amerikai, francia és szovjet zóna) szállják meg. Kimondták, hogy Németországban a három győztes állam veszi át a legfőbb hatalmat s ennek gyakorlása során olyan intézkedéseket foganatosít amelyeket a jövendő béke és biztonság megkövetel. Németországot teljesen lefegyverzik és megszállják. Leszögezték, hogy Németország az általa okozott károkért köteles lesz jóvátételt fizetni. (Ennek összegét az amerikai— szovjet megállapodás — Churchill ugyanis nem írta alá — 20 milliárd dollárban állapította meg, amiből 10 milliárd a Szovjetuniót illette meg.) Jaltán határoztak többi között az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásáról. A világszervezet megalakítása ügyében 1945. április 25-re, San Franciscóba nemzetközi konferenciát hívtak össze. Kijelentették, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nagyhatalmak egyetértésének elve alapján fog működni, azaz a benne képviselt nagyhatalmak bármelyikének ellenszavazata (vétója) esetén el nem fogadottnak minősül a testület elé beterjesztett határozati javaslat. Rendkívül fontos, hogy a konferencia résztvevői Lengyelország keleti határául az ún. Curzon-vonalat ismerték el, de kilátásba helyezték, hogy északi és nyugati irányban új, kiegészítő (addigi német) területeket kap. Úgy vélték, hogy a lengyel ideiglenes kormányt a bel- és külföldön élő „demokratikus” politikusok bevonásával kell létrehozni, s ez a kormány írja majd ki a szabad választásokat. A három hatalom kormányfői azt ajánlották, hogy Jugoszláviában hajtsák végre a Tito—Subasics egyezményt (vagyis a kormányba kerüljenek be nyugati emigrációban élő politikusok is), s a nemzetgyűlést bővítsék ki azokkal a háború előtti parlamenti képviselőkkel, akik nem működtek együtt az ellenséggel. (A jugoszláv és a lengyel belső fejlődés azonban úgy alakult, hogy a kormányokból végül is kiszorultak e polgári politikusok — ez később viták forrásává vált.) A konferencia résztvevői titkos megállapodást kötöttek arról, hogy Németország legyőzését, az európai békét követő három hónapon belül a Szovjetunió háborúba lép Japán ellen. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikai vezetői a háború befejezése után eltértek a Jaltán elfogadott elvektől, ami súlyos feszültségeket eredményezett. A mostani évfordulót az NSZK és az Egyesült Államok szélsőséges körei a jaltai határozatok elleni támadásokra használják fel. Azt emlegetik hogy a mai kelet— nyugati ellentétek ,,fő történelmi forrása Jalta”, mert elismerte a Szovjetunió megnövekedett szerepét Európában. James Buckley, a Szabad Európa rádió elnöke nemrég (figyelmen kívül hagyva az 1975-ös helsinki záróokmányt is) azt szorgalmazta, hogy „túl kell lépni Jalta tragédiáján”, mivel, úgymond, „mit sem növekedett az európai államok biztonsága”. A nyugatnémet revansisták kétségbe vonják a második világháború után kijelölt Odera's Neisse határt. Felerősödött az a törekvés, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei javára változtassák meg a nemzetközi erőviszonyokat. Pedig a jaltai határozatok éppen arról tanúskodnak, hogy Európa és a világ békéjét csak a realitások tudomásul vétele, s a rájuk épülő megállapodások betartása biztosíthatja. Márkus Gyula r * T HAJDP-BIHARI NAPLÓ — 1985. FEBRUAR 1. ► ti........................................ . .. Mubarak Reaganhez készül Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter segélykérő amerikai látogatásának befejeztével, amely meglehetős sikerekkel járt, Kairóban is tanácskozások folynak. Hoszni Mubarak államelnök ugyanis márciusban szintén Ronald Reagan elnökhöz készül. Mubarak csütörtökön miniszterelnökével, Kamal Hasszán Alival és azokkal a kabinetminiszterekkel tárgyalt, akik már februárban elutaznak Washingtonba, hogy előkészítsék Mubarak ottani tanácskozásait. RÖVIDEN GENSCHER BELGRÁDBAN. Hans-Dietsch Genscher, az NSZK alkancellárja, külügyminiszter csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER. A szovjet kormány meghívására csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába érkezett Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter. Chnoupeket a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter fogadta. VIETNAMI CÁFOLAT. A VNA vietnami hírügynökség közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Hanoi visszautasítja a thaiföldi katonai parancsnokság állításait, miszerint január 28- án a vietnami csapatok átlépték a kambodzsai—thaiföldi határt és behatoltak Thaiföld területére. A közlemény szerint rosszindulatú koholmányról van szó. MAGYAR KÖLTŐ LENGYEL KITÜNTETÉSE. A Lengyel Kultúra Szolgálatáért kitüntetést adományozta a kulturális és művészetügyi miniszter Kovács István költőnek, prózaírónak, aki az elmúlt években számos lengyel alkotó művét fordította magyarra, s több tanulmányt írt a lengyel irodalomról. A kitüntetést Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete adta át. a hét végétől bővül a tv adásideje A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a januári szokatlanul kemény tél és az energiaforrások szűkössége arra késztette a kormányt, hogy az energiatakarékossági intézkedések keretében elrendelje a televízió adásidejének korlátozását is. A kormány köszönetét fejezi ki a lakosságnak, hogy megértette a kényszerintézkedések szükségességét, amelyek révén elkerülhetővé váltak további energiakorlátozások. A helyzet most lehetővé teszi, hogy — a nézők kívánságait is figyelembe véve — a Magyar Televízió a szombat-vasárnap délelőtti gyermekműsorokat e hét végétől visszaállítsa. Március 31-től, a nyári időszámítás bevezetésétől pedig mód nyílik arra is, hogy a televízió adásai a jelenlegi 22 óra helyett általában 23 órakor fejeződjenek be. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozta: mind a vállalatok, mind a lakosság részéről továbbra is következetes takarékosságra van szükség az elektromos energiával, valamint más fűtő- és tüzelőanyagokkal. (MTI) A városi (Folytatás az 1. oldalról) A személygépkocsik és motorkerékpárok javításában az állami, a szövetkezeti és a magánszektor egyaránt jelentős súllyal vesz részt. Az előbbi fele-, az utóbbi kettő negyed-negyed arányban veszi ki részét ebből a tevékenységből. Emellett — elsősorban kisebb javításokra vonatkozóan — jelentős mértékű a kontárok működése, a fejlesztéseknek köszönhetően a tanácsi és a szövetkezeti iparban megfelelő a kapacitás, elsősorban a szerelés területén. Az alkatrészellátás jelenti a fő gondot, s nem megnyugtató a szakember-utánpótlás helyzete sem. A bérek nem kielégítőek, emiatt nagy a fluktuáció, s szinte háborítatlanul érvényesül a magánkisipar elszívó hatása. A méretes ruhák és cipők készítésében, javításában a szövetkezeti szektor és a magánkisipar tevékenysége a meghatározó. A férfi- és női szabók két-három hónapra vállalják a munkát, tevékenységüket többnyire jó minőségben végzik. A cipészek a korábbi egy évről öt-hat hónapra csökkentették a vállalási határidőt. A méretesruha-készítés területén nehézkes a szakemberutánpótlás, örvendetes viszont, hogy ami a cipőkészítőket, -javítókat illeti, nőtt a tanulók száma, jelenleg 36- an ismerkednek a szakmával. Az egyre emelkedő cipőárak miatt a javítás iránt növekszik a kereslet. Az ellátás megfelelőnek ítélhető, mindenekelőtt az ortopédcipők elkészítésének határidejét kell a jövőben csökkenteni. A fodrászatban és a kozmetikában dolgozó szövetkezetiek és magánkisiparosok szakmai felkészültsége jó, az országos versenyeken, bemutatókon dicséretesen szerepelnek. A szolgáltatás színvonalának emelését gátolja, hogy az alapanyagokat (festékeket, krémeket stb.) és a kéziszerszámokat az importkorlátozások miatt nehéz beszerezni. A szolgáltatások mennyiségi és minőségi paramétereinek javítása érdekében a jövőben biztosítani kell a Tócóskert alapellátását, megvalósítani a Laktanya utcai szolgáltatóházat, a „fehér foltokon” keresni fogják a szolgáltató egységek létrehozásának lehetőségeit, kívánatos lesz határozottabban fellépni a kontárok ellen, fokozni az ellenőrzések hatékonyságát és nagyobb mértékben élni a szankcionálási lehetőségekkel. tanács ülése Küzdelem a jéggel Egy hete tart a jég elleni küzdelem a Felső-Tiszán. Napok óta félezer ember, valamint félszáz közúti és vízi jármű vesz részt a védekezésben. A hideg idő és a tegnap éjszakai havazás és az egész napon át tartó köd megnehezítette a védelem tevékenységét. Újabb támadásra indították a jégtörőket, ez alkalommal Tiszaberceltől, azt szabva meg feladatul, hogy érjék el a Dombrádnál mintegy 16 kilométer hosszúságban megmerevedett, mozdulatlan jégtorlasz alsó határát. Amikor a jégtörők megindultak, hogy bevegyék a torlaszig jégmezőkkel, nyílt vizekkel váltakozó utolsó szakaszt, akkor kezdtek akcióba a jégrobbantó osztagok is. A védelem a tegnapi napon robbantást tervezett a torlaszban, ezt azonban a helyszíni felderítés megvalósíthatatlannak ítélte, mert a torlasz csak légi úton közelíthető meg. A jégtörők nehéz időjárási viszonyok közepette értek el a jégtorlasz közelébe, ezzel teljesítették a tegnapra kitűzött céljukat. A védelem — figyelembe véve azt, hogy a tuzséri térségben a jégutánpótlás miatt egyre terebélyesedik a másik, 10 kilométeres torlasz is — megkezdte egy hosszabb időszakra szóló, több változatot tartalmazó stratégia kidolgozását. A jégtörő súlya alatt roppan a jég Bevetésre indulnak a közúti járművek Ismét nyílt vizen (Iklódy János képriportja)