Hajdú-Bihari Napló, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
Ünnepség az orosházi határőr-laktanyában Az orosházi határőrkerület megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Orosházán, a katonai eskütétel után ünnepséget rendeztek március 30-án délelőtt. Harmati László alezredes, a határőrkerület politikai osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Kun István vezérőrnagyot, a határőrség pártbizottsága első titkárát, Kolozsvári Zoltánt, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának osztályvezető-helyettesét, Kusai Sándornét, a berettyóújfalui városi pártbizottság első titkárát, Garai Sándor Hajdú- Bihar megyei munkásőrparancsnokot, Meszlényi Sándort, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar megyei parancsnokát, és a román határőrizeti szerveknek az ünnepségen megjelent képviselőit. Pál János alezredes, a kerület parancsnoka ünnepi beszédében megemlékezett a határőrség és a kerület 1945. február 23-i megalakulásáról. Újabb, jelentőségteljes dátum volt az alakulat életében, amikor Pálffy György vezérőrnagy, a határőrség első parancsnoka alatt létrejöttek az első határvadász-zászlóaljak s a határőrség első kommunista szervezetei. Az egyik első önálló határvadász-zászlóalj Berettyóújfaluban működött, Szabolcs Richárd parancsnoksága alatt. Kiemelte a parancsnok az együttműködő szervek, a mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és az ELZETT berettyóújfalui gyára jelentős segítségét, patronáló tevékenységüket is. Az orosházi 3. számú Általános Iskola Radnóti úttörőcsapata köszöntötte ezután az alakulatot, majd a patronáló szervek nevében Supala Pál, a mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát (a csapatzászlót is ők ajándékozták néhány éve) igazgatója és Kovács Lajos, az ELZETT berettyóújfalui gyárának pártbizottsági titkára szalagot kötöttek a csapatzászlóra. A többi partner nevében is Kovács Lajos köszöntötte az alakulatban szolgálatot teljesítő honvédeket, tiszteket. Krizsán Attila alezredes, a BM Határőrség osztályvezetője az országos parancsnok levelét olvasta fel, ezután Kun István átadta (a kerület életében először) az Élenjáró Magasabb Egység kitüntető zászlót Pál Jánosnak. Az orosházi határőrkerület KISZ-szervezete ugyanakkor megkapta a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ-szervezet zászlaját. A kitüntető zászlóval járó jutalmat átveszi az orosházi határőrkerület parancsnoka (Fotó: Nagy Gábor) Debrecenben rendezik a 23. országos ifjúsági bélyegkiállítást Debrecen városa 1985. évi rendezvényei között jelentős esemény lesz a 23. országos ifjúsági bélyegkiállítás. Az első ifjúsági kiállítás Gyöngyösön volt, a 22.-nek tavaly Nagykanizsa adott helyet. Debrecenben most első alkalommal kerül megrendezésre. Mint a rendező bizottság elnökétől, Borbély Miklóstól, a városi tanács elnökhelyettesétől megtudtuk, a város örömmel vállalta az ifjú bélyeggyűjtők országos seregszemléjét, amelyen külföldi ifjúsági gyűjtők is részt vesznek. Az úttörő és KISZ-korú kiállítók anyagát öt korcsoportban külön-külön bírálják el. Egyidejűleg a debreceni felnőtt bélyeggyűjtő körök is bemutató kiállítást rendeznek abból az alkalomból, hogy hatvan éve alakult meg a Debreceni Bélyeggyűjtők Egyesülete. A kiállítás az Újkerti Általános Művelődési Központ kiállítótermében (Jerikó utca) kerül megrendezésre április 2010-ig. Mindkét kiállításra emléklapot, emlékborítékot jelentet meg a rendező bizottság, amelyeket Magyar Posta által készített emlékbélyegzőkkel látnak el, a kiállítás helyszínén működő alkalmi postahivatalban. A kiállítás április 2-án délelőtt ünnepélyes keretek között nyílik meg, és április 10-ig mindennap 10-től 13 óráig megtekinthető. A politizáló közvélemény megkülönböztetett figyelme, érdeklődése kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. Az előterjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalmára, a problémák megoldására A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik várakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tényleges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangján kezelte mind az elért eredményeket, mind a gondokat és problémákat. Pártunk nem igyekezett a szőnyeg alá söpörni munkánk fogyatékosságait, nem kívánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresszus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, teljesíthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés számára. Az értékelésben és a feladatok meghatározásában pártunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forradalmi-tudományos elmélete, a marxizmus—leninizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valósággal. „Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek” — hangsúlyozta a kongresszuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánknak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten megerősítést kapott, mert az eredményes munkának e kettő egysége volt és lesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. Folyamatosság és megújulás Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyértelműen kifejezte: az MSZMP számára változatlanul alapvető törekvés az emberek életviszonyainak szebbé, jobbá, gazdagabbá tétele. A Központi Bizottság beszámolója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegeknek az életszínvonala csökkent. A kongresszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők — és meg is teremtendők — e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek második felében meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Amilyen mértékben és ütemben fokozódik a népgazdaság jövedelemtermelő képessége, javul a gazdálkodás hatékonysága, úgy kerülhet sor a kongresszus szociálpolitikai elhatározásainak valóra váltására, a vitában tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról vagy bizonyos foglalkozási csoportok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítmények értéke, minősége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fedezetet az életszínvonal emelését, a társadalmi igazságosság erősítését célzó elgondolásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogy — a XII. kongresszus határozatának megfelelően — sikerült lényegesen előbbre jutni a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása — s ez a nyomatékos figyelmeztetés is elhangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a korábbi feszültségek visszatéréséhez, ha minőségi változást tudunk elérni a munka szervezettségében, a beruházási források észszerű hasznosításában, a gazdaság szerkezeti átalakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami társadalmigazdasági haladásunknak immár minden tekintetben a kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősítése. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen velejáróinak, a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelőmunka erősítésével, a törvények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatók. A nemkívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevékenységében. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemokrácia további erősítése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fokozódjék a kommunisták aktivitása, öntevékenysége, kezdeményezőkészsége, és ami napjainkban különösen fontos, a párt politikája melletti egységes kiállása. A kongresszus meghozta határozatait, állást foglalt a társadalmat foglalkoztató legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltása alkotó szellemű gondolkodást, mérlegelést, új megoldások keresését, megvalósításukra való vállalkozást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt meghatározása elengedhetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országépítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. (RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1985. ÁPRILIS 1. Külföldi delegációk elutazása A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII kongresszusán részt vett delegációk közül szombaton hazautazott a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt küldöttsége, amelyet Chea Lim, a KNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke vezetett, elutazott a Máltai Kommunista Párt képviselője, Anthony Vassallo főtitkár, az Olasz Kommunista Pár Paolo Bufalini, az OKP vezetőségének tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke vezette küldöttsége; a Jemeni Szocialista Párt delegációja, amelyet Jaszin Noman Szaid, a KB tagja, miniszterelnök-helyettes vezetett. Vasárnap elutazott Budapestről a Svájci Munkapárt küldöttsége; a delegációt Bernard Buckhard, az LMP Politikai Bizottságának tagja vezette; hazautazott a Mozambiki Frelimo Párt delegációja, vezetője Armando Guebuza, a Párt KB Politikai Bizottságának tagja, elnökségi miniszter volt. Elhunyt Kovács Imre Életének 66. évében, március 25-én elhunyt Kovács Imre, a hajdúnánási Micsurin Termelőszövetkezet nyugdíjas elnöke. Kovács Imre 1919-ben született a Békés megyei Kötegyánban. Iskoláit szülőfalujában, illetve Sarkadon és Békéscsabán végezte. 1938-ban felső kereskedelmiben érettségizett, s tanulmányait közgazdasági egyetemen folytatta mindaddig, amíg közbe nem szólt a háború. A kötegyáni, majd a derecskei községi elöljáróságon végzett munka s a katonai szolgálat után 1944-ben jegyezte el magát a szövetkezeti mozgalommal: a Hangya, a MOSZK, majd a SZÖVOSZ ellenőreként dolgozott, 1949-ben pedig Komádiba került, ahol kisebb megszakítással tíz éven át volt a helyi földműves-szövetkezet főkönyvelője. 1959-től ugyancsak Komádiban a Lenin Termelőszövetkezet főkönyvelője, később, 1964-től elnöke. A hajdúnánási Micsurin Tsz elnökévé 1967-ben választották meg, s e tisztét nyugdíjazásáig, 1982-re töltötte be. Szövetkezeti elkötelezettsége, szakmai ismeretei itt kamatoztak leginkább. Ténykedésének ezen utolsó másfél évtizede egybeesett a magyar termelőszövetkezeti mozgalom dinamikus, nagyobb önállóságra és kezdeményezésre épülő korszakával. Kovács Imre ennek a korszaknak volt egyik sikeres, hivatalosan is elismert vezetője. A pártnak ugyan nem volt tagja, de szívvel-lélekkel dolgozó közéleti emberként ismerték megyeszerte. Nyugdíját rövid ideig élvezhette. Barátai, egykori munkatársai mély megdöbbenéssel értesültek haláláról. Az elhunytat a Micsurin Termelőszövetkezet saját halottjának tekinti. Temetése április 2-án 13 órakor lesz a debreceni Köztemetőben. Élénkül a debreceni piac Ha késve is, de megérte kínálat és sokan keresték fel a tavasz, és ennek kö fel a csarnokot, hogy sóskát,vetkeztében megélénkült a spenótot, zöldhagymát, rétdebreceni vásárcsarnok is,két vásároljanak. Ugyanis Megjelentek a primőrök és a ezekből volt bő választék, friss zöldáruk. Szombaton Az árak? Az uborka kilója és vasárnap is bőséges volt a 100 forint volt, a retek csomáját 16—28 forintért kínálták, egy-egy darab zöldpaprika 10—18 forintig terjedő áron volt megvásárolható. A spenót, illetve sóska ára 40— 50 forint között mozgott kilónként. Láttunk paradicsomot is 520 forintos kilónkénti áron. Vasárnap délelőtt egyébként nagyon bőséges volt a kínálat burgonyából, sárgarépából, zellerből, petrezselyemből — s az árak se voltak túlságosan magasak. Mindkét halüzlet nyitva volt, a busát 25—30, a pontyot 59—62 forintos áron kínálták. Nagy volt a választék virágból, egy szál szegfűt 12 forintért árusítottak. A hét végi piac is jelezte: visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz, egyre több a primőr áru, de az árak, különösen a paradicsomé, sokkal magasabbak a tavalyinál.