Hajdú-Bihari Napló, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
Ezért Magyarország Hollandiai bemutatkozásra készülünk Még egy éve sincs, hogy Hollandia Magyarországon címmel ismerkedhettünk a tengerparti ország gazdaságával, kultúrájával. Láttunk képzőművészeti kiállítást, színházi és balettestet, technikai-műszaki bemutatót, hallgathattunk koncerteket holland előadókkal, zenekarokkal, rendeztek holland filmnapokat és gasztronómiai bemutatót. Most pedig már javában folynak az előkészületek, hogy ezt a bemutatkozást Magyarország sokoldalúan és vonzóan viszonozza. A Magyarország Hollandiában eseménysor a nyár kiemelkedő programjának ígérkezik, hiszen a híres holland fesztivál keretében vendégeskedünk júniusban. A hivatalos megnyitón a Liszt Ferenc Kamarazenekar képviseli színeinket. Vendégszerepel a Magyar Állami Operaház Csajkovszkij balettjével, a Rómeó és Júliával. Koncertet ad Kovács Endre orgonaművész. Két hangversenyen Kurtág György műveit hallgathatják Amszterdamban. A napokban járt Budapesten egy holland műtörténész, aki műtermeket, kiállításokat keresett fel, hogy az Amszterdamban rendezendő magyar kortárs képzőművészeti kiállítás anyagát kiválogassa. A tárlatot rendező, szervező Műcsarnok munkatársai voltak Budapesten segítségére. Ugyancsak a Műcsarnok a gazdája a Budapesten már nagy sikerrel bemutatott Bódy Gábor-életműkiállításnak. A rajzok, fotók, dokumentumok mellett a fiatalon elhunyt filmrendező műveit vetítik videón is. Zenei, képzőművészeti jelenlétünk nemcsak a fővárosra korlátozódik. Hága, Rotterdam is helyet ad magyar művészeknek, művészetnek. Hágában például Madách Az ember tragédiája című drámájából rendeznek irodalmi kiállítást. Rotterdamban a nemzetközi költőtalálkozóra magyar poétákat is várnak. Hollandiában koncertezik majd a Kaláka, és több könnyűzenei együttesünk. Természetesen nem hiányzik majd a magyar iparművészet és népművészet sem — bemutatóval, árusítással. Ott lesz a Hungexpo rendezte hollandiai magyar hét egyik szekciójában is. A magyar ipar és mezőgazdaság reprezentatív kiállítását az is minősíti, hogy az amszterdami World Trade Center elegáns épületében kap helyet (Korábban csak kisebb árubemutatóink voltak Hollandiában.) Könnyű-, gép- és műszeriparunkat, valamint vegyiparunkat ötven olyan vállalat képviseli, amelynek eladási lehetőségei vannak Hollandiában. Többek között konfekciót, cipőt, háztartási és építészeti üvegeket, csomagológépet, lézer- és robottechnikát, anyagvizsgáló készülékeket, komputerterminálokat, tengervíz-sótlanító berendezést, hulladékhővel fűtött növényházat, kozmetikumokat, pvc-alapanyagokat és késztermékeket, műgyantát visznek a magyar cégek. Rendkívül igényes piacon kell megjelenniük, ezért csak kiváló minőségű, világszínvonalú termékkel lehetnek esélyeink. Magyarország e kiállítással nemcsak a 15 milliós holland piacra gondol. Hollandia — csakúgy mint néhány más, tengerparttal rendelkező európai ország — komoly kereskedelmet bonyolít le Európán kívülre, tengerentúli országokba, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, sőt az ebben rejlő lehetőséget még inkább ki kell használni. „Daarom Hongarije” — „Ezért Magyarország” a szlogenje a magyar heteknek. Ami azt érzékelteti — azért, mert magyar áruról, termékről, ízről van szó, érdemes odafigyelni. (A szlogent egy Amszterdamban élő magyar származású újságírónő tesztelte — maguk a hollandok választották ki több javaslat közül.) Ami az íreket illeti, természetesen gasztronómiánk is vendégeskedik Hollandiában. Az NSZK-ban bevezetett Gutes aus Ungarn (tót Magyarországról) elnevezéssel illetett italok, savanyúságok, húskészítmények, gasztrofol készételek, édességek, sajtok, friss zöldségek, konzervek jelennek meg az élelmiszeripar bemutatóján — kóstolással, árusítással. Az American Hotelben a budapesti Fórum Szálló szakácsai gondoskodnak a magyaros konyha megismertetéséről. Több utazási irodánk pedig Magyarországra invitálja a holland turistákat. Kádár Márta A magyar hét emblémája és szlogenje Daarom Hongarije SZILÁGYI IMRE: PAPÍRBOHÓC — Igen... hogyne... És köszönöm ... Sügér aznap nehezen alszik el. Erre még titokban sem számított. A nő a lakására invitálta. Ez fantasztikus! Ez mese! Ez egyszerűen nem is lehet igaz! Csak álmodja ... biztos, hogy csak álmodja az egészet! Tíz szál vörös rózsával baktat fel másnap délután egy belvárosi öreg bérház harmadik emeletére. A lift persze nem működik. De ez most nem érdekes, bagatell, nevetséges ... Még néhány perc és szemközt állhat a szőke csodával, a kedvesen csúfondáros szemek rávillannak és ő, Sügér ... Hány lépcsőfok még?! Pontban öt órakor nyomja meg a csengőt. Béniről kutyaugatás felel erre, majd hallja a biztonsági zár csörgését, a kulcs fordulását és végre kinyílik az ajtó. Kék masnis pincsi ugrik a nyakáig, végignyal a kezén, körbeszimatolja. — Csöpike, nem szabad! — inti rendre egy szigorú női hang, mire a pincsi még egy utolsót vakkantva otthagyja a programozó matematikust. — Ugyan már, olyan aranyos... — akarja mondani Sügér, de a látványtól megdermed benne a szó. A rózsacsokor fedezékéből kitekintve hajlott hátú kis öregasszonyon pásztáz végig a pillantása. Haja fehér, mint a porcukor, necchálóval körítve, csipkezsabós, sötétkék bársonyruhát visel és ezüst fogantyús botra támaszkodik. — Vígh Eleonóra vagyok ... — mondja és koppant kicsit a botjával. — Kerüljön beljebb, fiatalember ... Sügér nehezen mozdul, mint akit megbabonáztak. Mi ez? Valami rossz tréfa? — Bizony lelkecském ... — sóhajt az öregasszony, nyugtázva Sügér elképedt pillantását —, eltelt az idő .. . Tudja mikor készült az a filmem? Ezelőtt ötven évvel... — ötven évvel?! — Sügér szájából úgy hatnak a szavak, mint egy feljajdulás. — Maga ezt nem is tudta? — A nénike nevet Sügér elképedésén. — Hogy lehet ez? Hiszen már csak a kópia miatt is ... — Fekete-fehér készülékem van... — motyogja Sügér —, elég régi is már... De egyébként is később kapcsoltam be ... És tetszik tudni én nagyon ritkán nézek filmet... — No nem baj... — mondja a matróna —, azért csak jöjjön be... Majd keresek egy képet magának abból az időből ... Tudja, fiacskám, én nagyon korán abbahagytam a színészetet... Drága megboldogult uram vasúti főtanácsos volt, komoly ember, választanom kellett... És én választottam ... Három gyerek, hat unoka... így folytatódott az én pályám .. . — De a telefonkönyvben a művésznevén tetszik szerepelni... Gondolom azért tudták megadni a számot... — Ja igen ... valóban .. . Mert szegény uram halála után még megkísértett a múlt... Néhány évig még játszottam ittott, de csak olyan nyúlfarknyi szerepekben... Statisztálgattam inkább na, ez az igazság... De annak is van már vagy tíz esztendeje . .. Előretipeg a szobába, helyet mutat Sügérnek egy díszpárnákkal zsúfolt kanapén és közben vázába rendezgeti a rózsákat. — Szépek .. . nagyon szépek. . . Nem is tudom mikor kaptam ilyen gyönyörű rózsacsokrot utoljára ... Maga igazán gavallér, fiatalember ... Kér egy kis likőrt? — Nem... Köszönöm, nem kérek ... — Talán egy kis bort? — Tessék csak hagyni .... Nincs sok időm ... Igazán csak egy pár percre jöttem ... — Sügér szájából tompán koppannak a szavak. Ilyen blama is Csak vele eshetett meg! Észrevehette volna, hogy az egy régi film. De akkor is csak azok az átkozott számok ... mindig a matematika ... „Élhetetlen” — hallja újra elvált felesége hangját és most magában tökéletesen igazat ad neki. — Várjon kedveském, keresek egy képet... — mondja az öregasszony és szép mívű, ódon kredencnek húzza ki a fiókját. Csengetnek. Hallani, hogy a pincsi megint az ajtót kaparássza csaholva, de az öreg néni nem figyel most a csengetésre. Albumot vesz elő, azt lapozgatja. — Csengettek ...! — figyelmezteti hangosan Sügér. — Az unokám lesz ... — mondja az öregasszony és indul ajtót nyitni. — Leküldtem a patyolatba ... Sügér utánanéz. „Éppen csak ötven évet késtem ...” — gondolja fanyarul és rácsap az egyik díszpárnára. El innen, de minél előbb! Aztán már jön is viszsza az öregasszony és vele egy lány. Sügér megtágult szemmel nézi. Hiszen ez a szőke csoda! Pontos mása annak, akit a filmen látott. Vagy talán még annál is szebb, kívánatosabb. — Ő a legidősebb unokám ... — mondja az öregasszony —, Elvira ... És képzelje, fiatalember programozó matematikus . . . Egy volt színésznő unokája ... Hát nem fantasztikus? — De igen ... az ... Fantasztikus! — dadogja Sügér felállva a bemutatkozáshoz. És úgy érzi, csoda történt. Szőke csoda! Hírünk a hazában 1987-6. Állami gazdaság Agócs József: A nedves kukoricadara etetésének gazdasági előnyei (Hajdúszoszlói Á. G.) — Állami Gazdaság, 1986. márc., XIX. évf. 3. sz. 25—26. 1. Ua.: Tajdi József: A kukoricatermelés eredményességét meghatározó tényezők — 1986. máj. 5. sz. 21. 1. Bódi László: Ellentmondások a gazdálkodás és a szabályzók között (Hajdúnánási A. G.) — Állami Gazdaság, 1986. ápr., XIX. évf. 4. sz. 5. 1. Agócs József—Szabó János: Melioráció Hosszúháton (Hajdúszoboszlói A. G.) — Állami Gazdaság, 1986. júl.,X XIX. évf. 7. sz. 18—19. 1. Polgár Sándor: Juhhússal a világpiacon. (Hortobágyi Á G.) — Állami Gazdaság, 1986. aug., XIX. évf. 8. sz. 29., 1. Nyerges János: Megoldásra váró kérdések a tervezésben. (Debreceni A. G.) — Állami Gazdaság, 1986. szept., XIX. évf. 9. sz. 5. 1. KÉPES 7 Végh-Alpár Sándor: Nekik puszta, nekünk Hortobágy. Fotó: Féner Tamás — Képes 7, 1986. október 18., I. évf., 28. sz., 13—19. 1. Szabó L. G.: Hozzászólás. Nekik puszta, nekünk Hortobágy című íráshoz — Képes 7, 1986. december 13., I. évf., 36. sz., 2. 1. Eöry Éva: „... a hangjuk még a fülemben cseng.. ”. Háromszoros gyermekhalál (Kábán) — Képes 7, 1987. január 24., II évf., 4. sz., 20—22. 1. Erdei Sándor: Átokházán átok ült. Vakáncsosok (Debrecen). Fotó: Zoltay Károly — Képes 7, 1987. január 31., II. évf., 5. sz., 24—25. 1. Csontos Tibor: Autópanoptikum. Sárdi János kocsijáért vagyont ígértek. (Nagy János debreceni öntőmester, régi autók gyűjtője.) Fotó: Vencsellei István — Képes 7, 1987. február 14., II. évf., 7. sz. 47—49. 1. képes Újság Gőz József: Huszár Gál utódai — Képes Újság, 1987. január 3., XXVIII. évf., 1. sz. 10—11. 1. Új miniszterhelyettesünk: Csikai Gyula — Köznevelés, 1987. XLIII. évf., jan. 16., 3. sz., 2. 1. B. Porkoláb Judit: Jó fej. (A debreceni diáknyelv is.) — Köznevelés, 1987. febr. 6., XLIII. évf., 6. sz., 11—12. 1. MAGYAR HÍRLAP (Kr. E.): Van is, nincs is mosógépek. (HIM) — Magyar Hírlap, 1986. dec. 11., 19. évf., 291. sz., 5. 1. MAGYAR IFJÚSÁG (sz. t.): Egyetemi, főiskolai „zöldklubok” találkozója (Debrecenben). — Magyar Ifjúság, 1986. dec. 12., XXX. évf., 50. sz., 8. 1. Ua.: Égerházi Péter: Jótékonysági koncert Debrecenben — 2. 1. Seregi László: Krisztina munkába állt. (Debreceni Ruhagyár) — Magyar Ifjúság, 1987. jan. 9., XXXI. évf., 2. sz., 14—15. 1. Ablonczy László: Kardos László. (Búcsúztató) — Magyar Ifjúság, 1987. febr 13., XXXI. évf. 7. sz., 6. 1. MAGYARORSZÁG Gőz József: Vendéglős illemkódex (Hajdú-Bihar megye) — Magyarország, 1986. december 14., XXIII. évf., 50. sz., 21. 1. MÉHÉSZET Kovács Ferenc: ,,A munka a továbbélés lehetősége” (A hajdú-bihari Vágó Miklós életútja) — Méhészet, 1987. febr., 35. évf., 2. sz., 13. 1. NÉPI ELLENŐRZÉS Erdei Imre: Vagyonvédelem a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknél (Berettyóújfalu) —Népi Ellenőrzés, 1987. jan., XXIX. évf., 1. sz., 27. 1. A KNEB új elnöke Ballai László (Darvason született) — Népi Ellenőrzés, 1987. febr., XXIX. évf., 2. sz., 3—5. 1. NÉPFRONT Sorompó és zebra (Debrecenben) — Népfront, 1986. dec., XXXI. évf,, 12. sz., 13—15. 1. Ua.: Szilágyi László: Csökmői mozaikok — 61—62. 1. NÉPSPORT A Hajdú-bihari Napló a Népsportban — Népsport, 1987. január 23., XLIII. évf., 18. sz. 5. 1. NÉPHADSEREG Emléksorok egy példás életútról (60 éve született Oláh István hadseregtábornok) — Néphadsereg, 1986. dec. 13.,XXXIX. évf., 50. sz., 9. 1. NÉPMŰVELÉS Sz. Kürti Katalin: öt év — ötven rendezvény. (Medgyessy Ferenc-emlékmúzeum) — Népművelés, 1986. XXXIII. évf., 11. sz., nov., 34—35. 1. (harasztosi): Honismereti úttörőtábor Biharkeresztesen — Népművelés, 1986. XXXIII. évf., 11. sz., nov., 43. 1. NÉPSZABADSÁG Dögei Imre: Újjáéled a nád (Hortobágy) — Népszabadság, 1987. febr. 3., XLV. évf., 28. sz., 6. 1. Lakás, oktatás, szociális ellátás (Hajdú-Bihar megye tervéből) — Népszabadság, 1987. febr. 7., XLV. évf., 32. sz., 6. 1. Réthy István: Hogyan kellene változtatni a felvételin? (Beszélgetés Csikai Gyula művelődési miniszterhelyettessel.) — Népszabadság, 1987. febr. 21., XLV. évf., 44. sz., 8. 1. V. Farkas József: Jól kell bánni a vendéggel. (Gasztrocoop étterem Püspökladányban.) — Népszabadság, 1987. febr. 23., XLV. évf., 45. sz., 9. 1. NIMRÓD Knefély Mária: Fácánfogás (Komádi) — Nimród, 1987. febr., 107. évf., 2. sz., 40—41. 1. NÖVÉNYTERMELÉS Sárvári Mihály: Kukoricahibridek termőképessége és tápanyag-hasznosító képessége (A hajdúböszörményi réti talajon végzett kísérletek) — Növénytermelés, 1986. 35. évf., 6. sz., 547—551. 1. VASÁRNAPI HÍREK Kiss Dezső Péter: Téli aratók. (Nádaratás a Hortobágyi Állami Gazdaságban.) — Vasárnapi Hírek, 1987. jan. 11., III. évf., 2. sz., 5. 1. Szerkesztette: Surányi Béla