Hajdú-Bihari Napló, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

Ezért Magyarország Hollandiai bemutatkozásra készülünk Még egy éve sincs, hogy Hollandia Magyarországon címmel ismerkedhettünk a tengerparti ország gazdasá­gával, kultúrájával. Láttunk képzőművészeti kiállítást, színházi és balettestet, tech­nikai-műszaki bemutatót, hallgathattunk koncerteket holland előadókkal, zeneka­rokkal, rendeztek holland filmnapokat és gasztronó­miai bemutatót. Most pedig már javában folynak az elő­készületek, hogy ezt a be­mutatkozást Magyarország sokoldalúan és vonzóan vi­szonozza. A Magyarország Hollan­diában eseménysor a nyár kiemelkedő programjának ígérkezik, hiszen a híres holland fesztivál keretében vendégeskedünk júniusban. A hivatalos megnyitón a Liszt Ferenc Kamarazenekar képviseli színeinket. Ven­dégszerepel a Magyar Álla­mi Operaház Csajkovszkij balettjével, a Rómeó és Jú­liával. Koncertet ad Kovács Endre orgonaművész. Két hangversenyen Kurtág György műveit hallgathatják Amszterdamban. A napokban járt Buda­pesten egy holland műtörté­nész, aki műtermeket, kiál­lításokat keresett fel, hogy az Amszterdamban rende­zendő magyar kortárs kép­zőművészeti kiállítás anya­gát kiválogassa. A tárlatot rendező, szervező Műcsarnok munkatársai voltak Buda­pesten segítségére. Ugyan­csak a Műcsarnok a gazdá­ja a Budapesten már nagy sikerrel bemutatott Bódy Gábor-életműkiállításnak. A rajzok, fotók, dokumentu­mok mellett a fiatalon el­hunyt filmrendező műveit vetítik videón is. Zenei, képzőművészeti je­lenlétünk nemcsak a fővá­rosra korlátozódik. Hága, Rotterdam is helyet ad ma­gyar művészeknek, művé­szetnek. Hágában például Madách Az ember tragédiá­ja című drámájából rendez­nek irodalmi kiállítást. Rotterdamban a nemzetközi költőtalálkozóra magyar poétákat is várnak. Hollan­diában koncertezik majd a Kaláka, és több könnyűze­nei együttesünk. Természetesen nem hiány­zik majd a magyar iparmű­vészet és népművészet sem — bemutatóval, árusítással. Ott lesz a Hungexpo rendez­te hollandiai magyar hét egyik szekciójában is. A ma­gyar ipar és mezőgazdaság reprezentatív kiállítását az is minősíti, hogy az amsz­terdami World Trade Center elegáns épületében kap he­lyet (Korábban csak kisebb árubemutatóink voltak Hol­landiában.) Könnyű-, gép- és műszeriparunkat, vala­mint vegyiparunkat ötven olyan vállalat képviseli, amelynek eladási lehetőségei vannak Hollandiában. Töb­bek között konfekciót, cipőt, háztartási és építészeti üve­geket, csomagológépet, lé­zer- és robottechnikát, anyagvizsgáló készülékeket, komputerterminálokat, ten­­gervíz-sótlanító berendezést, hulladékhővel fűtött nö­vényházat, kozmetikumokat, pvc-alapanyagokat és kész­termékeket, műgyantát visz­nek a magyar cégek. Rend­kívül igényes piacon kell megjelenniük, ezért csak ki­váló minőségű, világszínvo­nalú termékkel lehetnek esé­lyeink. Magyarország e kiál­lítással nemcsak a 15 milliós holland piacra gondol. Hol­landia — csakúgy mint né­hány más, tengerparttal ren­delkező európai ország — komoly kereskedelmet bo­nyolít le Európán kívülre, tengerentúli országokba, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, sőt az eb­ben rejlő lehetőséget még inkább ki kell használni. „Daarom Hongarije” — „Ezért Magyarország” a szlogenje a magyar hetek­nek. Ami azt érzékelteti — azért, mert magyar áruról, termékről, ízről van szó, ér­demes odafigyelni. (A szlo­gent egy Amszterdamban élő magyar származású újság­írónő tesztelte — maguk a hollandok választották ki több javaslat közül.) Ami az íreket illeti, ter­mészetesen gasztronómiánk is vendégeskedik Hollandiá­ban. Az NSZK-ban beveze­tett Gutes aus Ungarn (tót Magyarországról) elnevezés­sel illetett italok, savanyú­ságok, húskészítmények, gasztrofol készételek, édessé­gek, sajtok, friss zöldségek, konzervek jelennek meg az élelmiszeripar bemutatóján — kóstolással, árusítással. Az American Hotelben a budapesti Fórum Szálló sza­kácsai gondoskodnak a ma­gyaros konyha megismerte­téséről. Több utazási iro­dánk pedig Magyarországra invitálja a holland turistá­kat. Kádár Márta A magyar hét emblémája és szlogenje Daarom Hongarije SZILÁGYI IMRE: PAPÍRBOHÓC — Igen... hogyne... És köszönöm ... Sügér aznap nehezen alszik el. Erre még titok­ban sem számított. A nő a lakására invitálta. Ez fantasztikus! Ez mese! Ez egyszerűen nem is lehet igaz! Csak álmodja ... biztos, hogy csak álmodja az egészet! Tíz szál vörös rózsával baktat fel másnap délután egy belvárosi öreg bérház harmadik emeletére. A lift persze nem működik. De ez most nem érdekes, bagatell, nevetséges ... Még néhány perc és szem­közt állhat a szőke csodá­val, a kedvesen csúfondá­­ros szemek rávillannak és ő, Sügér ... Hány lépcső­fok még?! Pontban öt órakor nyomja meg a csengőt. Béniről kutyaugatás felel erre, majd hallja a biz­tonsági zár csörgését, a kulcs fordulását és végre kinyílik az ajtó. Kék mas­­nis pincsi ugrik a nya­káig, végignyal a kezén, körbeszimatolja. — Csöpike, nem szabad! — inti rendre egy szigorú női hang, mire a pincsi még egy utolsót vakkant­­va otthagyja a programo­zó matematikust. — Ugyan már, olyan aranyos... — akarja mondani Sügér, de a lát­ványtól megdermed benne a szó. A rózsacsokor fede­zékéből kitekintve hajlott hátú kis öregasszonyon pásztáz végig a pillantá­sa. Haja fehér, mint a porcukor, necchálóval kö­rítve, csipkezsabós, sötét­kék bársonyruhát visel és ezüst fogantyús botra tá­maszkodik. — Vígh Eleonóra va­gyok ... — mondja és koppant kicsit a botjával. — Kerüljön beljebb, fia­talember ... Sügér nehezen mozdul, mint akit megbabonáztak. Mi ez? Valami rossz tré­fa? — Bizony lelkecském ... — sóhajt az öregasszony, nyugtázva Sügér elképedt pillantását —, eltelt az idő .. . Tudja mikor ké­szült az a filmem? Ezelőtt ötven évvel... — ötven évvel?! — Sü­gér szájából úgy hatnak a szavak, mint egy feljajdu­­lás. — Maga ezt nem is tud­ta? — A nénike nevet Sü­gér elképedésén. — Hogy lehet ez? Hiszen már csak a kópia miatt is ... — F­ekete-fehér készü­lékem van... — motyog­ja Sügér —, elég régi is már... De egyébként is később kapcsoltam be ... És tetszik tudni én nagyon ritkán nézek filmet... — No nem baj... — mondja a matróna —, azért csak jöjjön be... Majd keresek egy képet magának abból az idő­ből ... Tudja, fiacskám, én nagyon korán abbahagy­tam a színészetet... Drá­ga megboldogult uram vasúti főtanácsos volt, ko­moly ember, választanom kellett... És én válasz­tottam ... Három gyerek, hat unoka... így folyta­tódott az én pályám .. . — De a telefonkönyv­ben a művésznevén tetszik szerepelni... Gondolom azért tudták megadni a számot... — Ja igen ... való­ban .. . Mert szegény uram halála után még megkí­sértett a múlt... Néhány évig még játszottam itt­­ott, de csak olyan nyúl­farknyi szerepekben... Statisztálgattam inkább na, ez az igazság... De annak is van már vagy tíz esztendeje . .. Előretipeg a szobába, helyet mutat Sügérnek egy díszpárnákkal zsúfolt ka­napén és közben vázába rendezgeti a rózsákat. — Szépek .. . nagyon szépek. . . Nem is tudom mikor kaptam ilyen gyö­nyörű rózsacsokrot utoljá­ra ... Maga igazán gaval­lér, fiatalember ... Kér egy kis likőrt? — Nem... Köszönöm, nem kérek ... — Talán egy kis bort? — Tessék csak hagy­ni .... Nincs sok időm ... Igazán csak egy pár perc­re jöttem ... — Sügér szá­jából tompán koppannak a szavak. Ilyen blama is Csak vele eshetett meg! Észrevehette volna, hogy az egy régi film. De ak­kor is csak azok az átko­zott számok ... mindig a matematika ... „Élhetet­len” — hallja újra elvált felesége hangját és most magában tökéletesen iga­zat ad neki. — Várjon kedveském, keresek egy képet... — mondja az öregasszony és szép mívű, ódon kredenc­­nek húzza ki a fiókját. Csengetnek. Hallani, hogy a pincsi megint az ajtót kaparássza csaholva, de az öreg néni nem figyel most a csengetésre. Albumot vesz elő, azt lapozgatja. — Csengettek ...! — fi­gyelmezteti hangosan Sü­gér. — Az unokám lesz ... — mondja az öregasszony és indul ajtót nyitni. — Leküldtem a patyolat­ba ... Sügér utánanéz. „Ép­pen csak ötven évet kés­tem ...” — gondolja fa­nyarul és rácsap az egyik díszpárnára. El innen, de minél előbb! Aztán már jön is visz­­sza az öregasszony és vele egy lány. Sügér megtágult szemmel nézi. Hiszen ez a szőke csoda! Pontos mása annak, akit a filmen lá­tott. Vagy talán még annál is szebb, kívánatosabb. — Ő a legidősebb uno­kám ... — mondja az öregasszony —, Elvira ... És képzelje, fiatalember programozó matemati­kus . . . Egy volt színésznő unokája ... Hát nem fan­tasztikus? — De igen ... az ... Fantasztikus! — dadogja Sügér felállva a bemutat­kozáshoz. És úgy érzi, cso­da történt. Szőke csoda! Hírünk a hazában 1987-6. Állami gazdaság Agócs József: A nedves­ kukoricadara etetésének gazda­sági előnyei (Hajdúszo­szlói Á. G.) — Állami Gazdaság, 1986. márc., XIX. évf. 3. sz. 25—26. 1. Ua.: Tajdi József: A kukoricatermelés eredményességét meghatározó tényezők — 1986. máj. 5. sz. 21. 1. Bódi László: Ellentmondások a gazdálkodás és a sza­bályzók között (Hajdúnánási A. G.) — Állami Gazdaság, 1986. ápr., XIX. évf. 4. sz. 5. 1. Agócs József—Szabó János: Melioráció Hosszúháton (Hajdúszoboszlói A. G.) — Állami Gazdaság, 1986. júl.,X XIX. évf. 7. sz. 18—19. 1. Polgár Sándor: Juhhússal a világpiacon. (Hortobágyi Á G.) — Állami Gazdaság, 1986. aug., XIX. évf. 8. sz. 29., 1. Nyerges János: Megoldásra váró kérdések a tervezésben. (Debreceni A. G.) — Állami Gazdaság, 1986. szept., XIX. évf. 9. sz. 5. 1. KÉPES 7 Végh-Alpár Sándor: Nekik puszta, nekünk Hortobágy. Fotó: Féner Tamás — Képes 7, 1986. október 18., I. évf., 28. sz., 13—19. 1. Szabó L. G.: Hozzászólás. Nekik puszta, nekünk Horto­bágy című íráshoz — Képes 7, 1986. december 13., I. évf., 36. sz., 2. 1. Eöry Éva: „... a hangjuk még a fülemben cseng.. ”. Háromszoros gyermekhalál (Kábán) — Képes 7, 1987. ja­nuár 24., II évf., 4. sz., 20—22. 1. Erdei Sándor: Átokházán átok ült. Vakáncsosok (Debre­cen). Fotó: Zoltay Károly — Képes 7, 1987. január 31., II. évf., 5. sz., 24—25. 1. Csontos Tibor: Autópanoptikum. Sárdi János kocsijáért vagyont ígértek. (Nagy János debreceni öntőmester, régi autók gyűjtője.) Fotó: Vencsellei István — Képes 7, 1987. február 14., II. évf., 7. sz. 47—49. 1. képes Újság Gőz József: Huszár Gál utódai — Képes Újság, 1987. ja­nuár 3., XXVIII. évf., 1. sz. 10—11. 1. Új miniszterhelyettesünk: Csikai Gyula — Köznevelés, 1987. XLIII. évf., jan. 16., 3. sz., 2. 1. B. Porkoláb Judit: Jó fej. (A debreceni diáknyelv is.) — Köznevelés, 1987. febr. 6., XLIII. évf., 6. sz., 11—12. 1. MAGYAR HÍRLAP (Kr. E.): Van is, nincs is mosógépek. (HIM) — Magyar Hírlap, 1986. dec. 11., 19. évf., 291. sz., 5. 1. MAGYAR IFJÚSÁG (sz. t.): Egyetemi, főiskolai „zöldklubok” találkozója (Debrecenben). — Magyar Ifjúság, 1986. dec. 12., XXX. évf., 50. sz., 8. 1. Ua.: Égerházi Péter: Jótékonysági koncert Debrecenben — 2. 1. Seregi László: Krisztina munkába állt. (Debreceni Ru­hagyár) — Magyar Ifjúság, 1987. jan. 9., XXXI. évf., 2. sz., 14—15. 1. Ablonczy László: Kardos László. (Búcsúztató) — Magyar Ifjúság, 1987. febr 13., XXXI. évf. 7. sz., 6. 1. MAGYARORSZÁG Gőz József: Vendéglős illemkódex (Hajdú-Bihar megye) — Magyarország, 1986. december 14., XXIII. évf., 50. sz., 21. 1. MÉHÉSZET Kovács Ferenc: ,,A munka a továbbélés lehetősége” (A hajdú-bihari Vágó Miklós életútja) — Méhészet, 1987. febr., 35. évf., 2. sz., 13. 1. NÉPI ELLENŐRZÉS Erdei Imre: Vagyonvédelem a kiskereskedelmi és ven­déglátó-ipari egységeknél (Berettyóújfalu) —Népi Ellenőr­zés, 1987. jan., XXIX. évf., 1. sz., 27. 1. A KNEB új elnöke Ballai László (Darvason született) — Népi Ellenőrzés, 1987. febr., XXIX. évf., 2. sz., 3—5. 1. NÉPFRONT Sorompó és zebra (Debrecenben) — Népfront, 1986. dec., XXXI. évf,, 12. sz., 13—15. 1. Ua.: Szilágyi László: Csökmői mozaikok — 61—62. 1. NÉPSPORT A Hajdú-bihari Napló a Népsportban — Népsport, 1987. január 23., XLIII. évf., 18. sz. 5. 1. NÉPHADSEREG Emléksorok egy példás életútról (60 éve született Oláh István hadseregtábornok) — Néphadsereg, 1986. dec. 13.,­­XXXIX. évf., 50. sz., 9. 1. NÉPMŰVELÉS Sz. Kürti Katalin: öt év — ötven rendezvény. (Med­­gyessy Ferenc-emlékmúzeum) — Népművelés, 1986. XXXIII. évf., 11. sz., nov., 34—35. 1. (harasztosi): Honismereti úttörőtábor Biharkeresztesen — Népművelés, 1986. XXXIII. évf., 11. sz., nov., 43. 1. NÉPSZABADSÁG Dögei Imre: Újjáéled a nád (Hortobágy) — Népszabad­ság, 1987. febr. 3., XLV. évf., 28. sz., 6. 1. Lakás, oktatás, szociális ellátás (Hajdú-Bihar megye ter­véből) — Népszabadság, 1987. febr. 7., XLV. évf., 32. sz., 6. 1. Réthy István: Hogyan kellene változtatni a felvételin? (Beszélgetés Csikai Gyula művelődési miniszterhelyettes­sel.) — Népszabadság, 1987. febr. 21., XLV. évf., 44. sz., 8. 1. V. Farkas József: Jól kell bánni a vendéggel. (Gasztro­­coop étterem Püspökladányban.) — Népszabadság, 1987. febr. 23., XLV. évf., 45. sz., 9. 1. NIMRÓD Knefély Mária: Fácánfogás (Komádi) — Nimród, 1987. febr., 107. évf., 2. sz., 40—41. 1. NÖVÉNYTERMELÉS Sárvári Mihály: Kukoricahibridek termőképessége és tápanyag-hasznosító képessége (A hajdúböszörményi réti talajon végzett kísérletek) — Növénytermelés, 1986. 35. évf., 6. sz., 547—551. 1. VASÁRNAPI HÍREK Kiss Dezső Péter: Téli aratók. (Nádaratás a Hortobágyi Állami Gazdaságban.) — Vasárnapi Hírek, 1987. jan. 11., III. évf., 2. sz., 5. 1. Szerkesztette: Surányi Béla

Next