Hajdú-Bihari Napló, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

Várkonyi Péter látogatása India köztársasági elnökénél Megkezdődtek a hivatalos külügyminiszteri tárgyalások Új-Delhi, 1988. február 29., hétfő. (MTI-tud.)­­ A hi­vatalos indiai látogatáson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hétfőn Új- Delhiben fogadta Ramasz­­vami Venkataraman köztár­sasági elnök és Sankar Da­­jal Sarma alelnök. Az ud­variassági látogatáson jelen volt Oláh József, magyar­­ország új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelke­dő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlék­helyénél. Utána megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvar Szingh külügyi ál­lamminiszterrel, majd szak­értők jelenlétében folytatták megbeszélésüket. A tárgya­lások egyik témakörét a két­oldalú kapcsolatok képez­ték: a két ország viszonyát politikai ügyek nem terhe­lik, a figyelem tehát az együttműködésnek kölcsönös érdekeltségen nyugvó bőví­tésére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű szemé­lyi politikai érintkezések fo­lyamatosságát. Mindkét fél hangsúlyozott fontosságot tulajdonított a gazdasági­kereskedelmi együttműködés elmélyítésének, megelége­dettséggel állapítva meg, hogy tavaly a magyar—in­diai árucsereforgalom érté­ke átlépte a százmillió dol­láros szintet. Az érintett nemzetközi és regionális té­mák sorában szó volt az ál­talános biztonsági kérdések­ről, a kelet—nyugati vi­szonyrendszerről, az afga­nisztáni és a kambodzsai rendezéssel összefüggő fej­leményekről. Közösen osz­tott vélemény volt, hogy a regionális válsággócokat — amelyek megoldásában In­dia aktív szerepet vállal — tárgyalások útján kell elsi­mítani. Az indiai fél tájé­koztatót adott a szomszéd­­országokhoz fűződő kapcso­latairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hiva­talában felkereste Krisna Csandra Pant hadügymi­nisztert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hő­fokát jól jelzi, hogy a helyi sajtóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri lá­togatást. Például a kor­mányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt lapja, a National Herald — ritka gesztusként — két teljes ol­dalas összeállítást közölt ha­zánkról vasárnapi számá­ban. Jónéhány újság ismer­tette azt az interjút, ame­lyet Várkonyi Péter adott a PTI hírügynökségnek, a Link című folyóirat pedig méltató cikkben mutatta be Magyarország nemzetközi tevékenységét. Első alkalommal létrejött találkozó Az Észak-atlanti közgyűlés küldöttsége hazánkban A magyar Országgyűlés vendégeként hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett az Észak-atlanti közgyűlés — a NATO-tagállamok kö­zös parlamentje — Ton Frinking elnök vezette 18 tagú küldöttsége. A látoga­tás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk poli­tikáját, gazdasági, társadal­mi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn az Országházban megbeszélést folytatott a magyar tárgya­ló csoporttal, amelyet Péter János, az Országgyűlés alel­­nöke vezetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Or­szággyűlés különböző állan­dó bizottságaiban tevé­kenykedő magyar képvise­lők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági tö­rekvéseit, szóltak a törvény­­hozás munkájáról, illetve a magyar külpolitikának a nemzetközi életben betöltött szerepéről.­­ Az új területek felé utat törő magyar gazdasági re­form tapasztalatait összegez­ve szóltak arról, hogy a gazdasági átalakulás a poli­tikai és a társadalmi élet­ben egyaránt jelentős válto­zásokkal jár együtt. Külpo­litikai kérdéseket érintve magyar részről hangsúlyoz­ták: hazánk üdvözli a Szov­jetunió átalakítási politiká­ját, és az új gondolkodásról tanúskodó békekezdeménye­zéseket. Ezek belső építő­munkánk kiteljesítéséhez is jó alapot biztosítanak — fo­galmazták meg a magyar képviselők. A megbeszélésen elhang­zottakat összegezve a ven­dégek és a vendéglátók kölcsönösen hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy el­ső alkalommal jött létre ta­lálkozó a NATO-tagállamok parlamenti testülete és a Varsói Szerződéshez tartozó ország törvényhozó testülete között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulásként ér­tékelték a kelet-nyugati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést követően a vendégek több szekcióban kötetlen eszme­cserét folytattak az Ország­­gyűlés honvédelmi, jogi, igazgatási és igazságügyi, kereskedelmi, kulturális, valamint terv- és költségve­tési bizottságának tagjaival. (MTI) Külügyi titkárok tanácskozása Szocialista országok test­vérpártjainak külügyi kér­désekkel foglalkozó titkárai kezdtek hétfőn tanácskozást Havannában. Az eszmecse­rét Raúl Castro, a Kubai KP KB másodtitkára nyitot­ta meg. A havannai értekez­leten 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Az MSZMP delegáció­ját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezeti. SZOVJETUNIA: Visszakozás szeszügyben Moszkva, 1988. február 29., hétfő (MTI — Panoráma) — A szovjet főváros hatóságai az elmúlt napokban enyhítettek a szigorú alkoholellenes rendelkezéseken. Délután két órától ismét nyitnak az italt árusító boltok, sőt az eddigieknél nemesebb, érté­kesebb italokkal próbálják bővíteni a vá­lasztékot, és az ünnepek előtt nem csök­kentik a forgalmat, mint eddig. Vereség az alkohol ellen indított háború­ban? A szovjet sajtóban számos cikk ál­lapítja meg, hogy e háború egyes frontjain helytelenül választották meg a taktikát, a túlméretezett adminisztratív intézkedéseket vezettek be. A bürokrácia sajnos megint gátolja az egyébként jó szándékkal meg­indított küzdelmet. Az alkoholizmus elleni kampány egyik fontos lépésének tartották az italt árusító üzletek bezárását, illetve korlátozott idejű nyitva tartását, a vodka száműzését az élelmiszerüzletek polcairól. Csak hát ezek az intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, sőt újabb kedvezőtlen jelensé­gek léptek fel. Bebizonyosodott, hogy az alkohol forgalmazásának a visszaszorítása önmagában még nem csökkenti a szeszfo­gyasztást. A késő délutántól nyitva tartó italboltok előtt olykor több száz méteres sorok verődnek össze, és a sor végén álló csak reménykedhet abban, hogy aznap még egy üveg borhoz jut, így aztán újabb szo­kások ütötték fel fejüket. Moszkvában pél­dául általánossá vált a fizetett sorban ál­lók rendszere. Akinek nincs ideje, vagy kedve várakozni több órán át az italbolt előtt, felfogad valakit, aki néhány rubel ellenében hajlandó fagyoskodni, hogy meg­bízójának beszerezze az áhított üveget. A zugpálinkafőzés a sokadik virágzását éli az országban. Azok az asszonyok, akik annak idején nagy megkönnyebbüléssel fo­gadták a korlátozó intézkedéseket, gondol­ván arra, hogy férjük eztán kevesebbszer nyúl a pohár után, később beálltak pálin­kát főzni. A legelszántabb ivók már a köl­nivízzel is beérték. Létrehozták a Józanságért Küzdők Ön­kéntes Össz-szövetségi Társaságát. A szer­vezet tevékenysége kudarcba fulladt — ál­lapította meg a Nyegyelja, az Izvesztyija című napilap heti melléklete. A társaságot bürokratikus alapokon szervezték meg. Egy idő után már csak a csekélyke tagdí­jak behajtása, és a dotációk utáni rohan­gálás foglalta le a vezetőség energiáját. Ugyanakkor értelmes programot nem tu­dott kidolgozni az alkoholizmus visszaszo­rítására. Míg a társaság szép csendben elvegetált, az italárusító üzletek előtt a sorok nem rövidültek. A józanságért küzdők szerve­zetének fenntartására kiadott pénzösszege­ket esetleg értelmesebb célokra is fel lehe­tett volna használni, például az alkoholis­ták kórházi kezelésére. A társaság munká­jának „eredményességét” az italboltok zár­va tartásának az időtartamával mérte, és nem azzal, hogy csökkentek-e az italbol­tok előtti tömegjelenetek vagy sem. Az al­koholizmus elleni háborúban indított pro­pagandakampány szervezői is több öngólt lőttek. Az ásványvizes lakodalmak moz­galmának meghirdetése mosolyfakasztó, a kinyomtatott plakátok nem rendítették meg az alkoholistákat, az alkoholizmus el­leni harc frontjain aratott győzelmek be­harangozása nem tükrözte a valóságot. Hiába. Több száz éves szokásokat egyik napról a másikra nem lehet kiirtani. A hatóságok felismerték: az alkoholiz­mus problémája így nem kerül le a napi­rendről, hanem több más negatív jelenség­gel kísérve fennmarad. Néhány adminiszt­ratív intézkedés nem old meg sokat. Az alkoholizmust csakis hosszas, kitartó és helyes taktikai manővereket felvonultató háborúval lehet legyűrni. Hogy ennek mi a módja? Ez ma még nyitott kérdés. Talán az „iváskultúra pe­resztrojkája”, talán a hatékonyabb felvilá­gosító munka, talán a tartalmasabb szó­rakozási lehetőségek biztosítása. S nem utolsósorban az alkoholizmus társadalmi gyökereinek felszámolása. Hegedűs György N­AJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1988. MÁRCIUS 1. Gorbacsov Jugoszláviába látogat Belgrád, 1988. február 29. (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a jugo­szláv államelnökség és a JKSZ Központi Bizottságá­nak meghívására március közepén hivatalos baráti lá­togatást tesz Jugoszláviában — közölték hétfőn Belgrád­­ban. Sevardnadze-Vahil találkozó Moszkvában Moszkva, 1988. február 29., hétfő (MTI) — A Szov­jetunió és Afganisztán eltö­kélt szándéka az, hogy az ENSZ-közvetítéssel folyó af­ganisztáni—pakisztáni tár­gyalások március 2-án Genf­ben kezdődő újabb forduló­ján végleges megegyezés szülessék, és így hozzá le­hessen kezdeni az afganisz­táni konfliktus felszámolá­sának gyakorlati intézkedé­seihez — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter és Abdul Va­kil, az Afgán Népi Demok­ratikus Párt KB PB tagja, Afganisztán külügyminisz­tere. Vakil és Sevardnadze hétfőn találkozott Moszkvá­ban, ahol az afgán politikus úton Genfbe megállt. Pakisztáni kü­ldöttség utazott Genfbe Iszlámábád, 1988. február 29., hétfő (TASZSZ) — Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter vezetésével hétfőn elindult Genfbe az a küldöttség, amely Pakisz­tánt képviseli a március 2- án kezdődő közvetett afga­nisztáni—pakisztáni megbe­széléseken. A pakisztáni küldöttség tagja Abdusz Szattar első külügyminiszter-helyettes, valamint a külügyminiszté­rium három magas rangú tisztviselője. Afgán vendég Budapesten Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Szaid Amanuddin Amin, az Afga­nisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettese és az általa vezetett gazdasá­gi-kereskedelmi delegáció. Áremelés A Tungsram Rt., valamint a Mosonmagyaróvári Fémszerel­vénygyár és a forgalmazó ke­reskedelmi vállalatok tájékoz­tatják vásárlóikat, hogy az im­portból származó alapanyagok — már tavaly bekövetkezett — jelentős drágulása miatt a Tungsram által gyártott fény­források árai március 1-jétől átlagosan 4,8 százalékkal, a Mofém fémszerelvényeinek árai átlagosan 15 százalékkal emel­kednek. (MTI) Afganisztán — és a feltételes mód A világ — írja a párizsi Le Monde — lélegzetét vissza­fojtva figyeli az Afganisztán körüli fejleményeket. A fo­galmazáson, mint mindig, lehet vitatkozni, de a lényeg alighanem igaz. Mindazok, akik tudják, hogy a nagypoli­tika sosem független saját sorsuk alakulásától sem, fel­ismerték, hogy az afganisztáni rendezés felerősítheti az enyhülés világméretű láncreakciós folyamatát. Siker ese­tén ez azt jelentheti, hogy a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési frontáttörés után (washingtoni csúcstalálkozó) és ennek az áttörésnek az elmélyítése előtt (nyári moszkvai csúcs) komoly lehetőség van az úgynevezett regionális konfliktusok szférájában hasonló nagyságrendű eredmény elérésére. Ha... Ez a szócska a legutóbbi napok híradásai nyo­mán lassan főszereplővé válik. A rendezés csak akkor jöhet létre, ha ehhez minden érdekelt részéről megvan a valóban kölcsönös politikai akarat. Sokasodnak annak a jelei, hogy ez nem feltétlenül van így. Az egyik oldal, a Szovjetunió egyértelműen és félreérthetetlenül elkötelezte magát a kivonulásra. A világ, beleértve az Egyesült Álla­mok mértékadó köreit is, jelentőségének megfelelően kö­szöntötte Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatos emlékezetes bejelentését. A nemzetközi sajtóban polgárjogot nyert a jövendölés, amely szerint az Afganisztánnal kapcsolatos genfi tárgyalások mostani fordulója „egyben az utolsó is lesz”. Ebbe a reményteli közegbe robbant be az új pakisztáni követelés. Ennek lényege, hogy Iszlámábád csak akkor ír­jál alá a genfi okmányt, ha előbb(!) számára kedvező kabinet jön létre Kabulban. Nadzsibullah afgán vezető ezért volt kénytelen vasárnap hivatalosan kijelenteni: „Az afgán nemzet nem fogadhat el számára Iszlámábád­ban vagy Londonban összeállított kormányt”. A genfi fi­nisre készülő afgán külügyminiszter, Abdul Vakil ugyan­ennek az aggodalomnak a hangján nyilatkozott a moszk­vai Pravdának. Lehet — ennek máris vannak bizonyos jelei —, hogy Washington a váratlan pakisztáni akadályra azt mondja, Iszlámábád szuverén joga, hogy a maga akaratát kövesse ebben az ügyben. Az amerikai kormánynak azonban minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy Pakisztánt — az afganisztáni megállapodás küszöbén! — „megfegyel­mezze”, ha (megintcsak a »ha­“) ... ha valóban akarja a gyors megegyezést. Ennek kell kiderülnie napokon, de le­het, hogy órákon belül. Harmat Endre Egyháztörténeti konferencia Pázmány Péterről Egyháztörténeti konfe­rencia kezdődött hétfőn az ELTE aulájában Pázmány Péter, a katolikus egyház és a magyar művelődés nagy alakja, a nagyszombati egye­tem — az ELTE elődje — megalapítója, író halálának 350. és I. István halálának 950. évfordulója alkalmából. A háromnapos konferencia megnyitóján részt vett Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, a Szent István Em­lékbizottság elnöke. Fülöp József akadémikus, rektor köszöntőjében hang­súlyozta: az ülésszak előse­gíti az állam és az egyház, a világi és az egyházi tör­ténészek párbeszédét, együttműködését. Paskai László prímás, esztergomi érsek is köszöntötte a kon­ferenciát. Michele Maccarrone pápai prelátus felolvasta II. János Pál pápa köszöntő táviratát. Köpeczi Béla művelődési miniszter Pázmány Péterről tartott előadásában hangsú­lyozta: alig van a magyar történelemnek olyan egyé­nisége, aki olyan nagy ha­tást gyakorolt volna a fej­lődésre, mint ő. Politikai te­vékenységét ma is vitatják, kulturális-irodalmi nagysá­gát viszont szinte mindenki elismeri — hangoztatta Kö­peczi Béla. Pázmány országegyesítő politikáját, főpásztori, egy­házszervező tevékenységét, írói munkásságát, pedagógiai elveit szintén ismertetik a háromnapos konferencián. (MTI) A KÖZÉLET HÍREI Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke levélben fe­jezte ki jókívánságait Geor­­giosz Vasziliunak, abból az alkalomból, hogy a Ciprusi Köztársaság elnökévé meg­választották. A levelet Hor­­lai Imre, hazánk ciprusi nagykövete adta át. (MTI) ... Hétfőn este 6 és 8 óra­­között tudományos poszter­partyra került sor a Debre­ceni Akadémiai Bizottság Thoman Mann utcai szék­házában. Az eseményt a DOTE Tudományos Bizott­sága, a DAB Orvosi és Bio­lógiai Szakbizottsága és a DOTE Női Klinikája szer­vezte. Huszonhat témakör­ben mutattak be posztere­ket — tükrözve ezzel a Női Klinikán folyó kutatómun­kát. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1988. március 1-jén Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok válto­zatlanul az 1988. február 3-i közlés­nek megfelelően vannak érvényben. Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1988. március 1-jétől 7-ig véle a közép eladási Devizanem árf.­lsó egységre Ft-ban Angol font 8 488,36 8 496,86 8 505,36 Ausztrál dollár 3 439,02 3 442,46 3 445,90 Belga frank 135,76 135,90 136,04 Dán korona 742,59 743,33 744,07 Finn márka 1 173,56 1 174,73 1 175,90 Francia frank 838,13 838,97 839,81 Holland forint 2 527,32 2 529,85 2 532,38 ír font 7 560,41 7 567,98 7 575,55 Japán jen (1000) 373,16 373,53 373,90 Kanadai dollár 3 786,19 3 789,98 3 793,77 Kuvaiti dinár 17 352,21 17 369,58 17 386,95 Norvég korona 753,13 753,88 754,63 NSZK márka 2 837,51 2 840,35 2 843,19 Olasz líra (1000) 38,50 38,54 38,58 Osztrák schilling 404,03 404,43 404,83 Portugál escudo 34,63 34,66 34,69 Spanyol peseta 42,05 42,09 42,13 Svájci frank 3 449,68 3 453,13 3 456,58 Svéd korona 799,96 800,76 801,56 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 785,74 4 790,53 4 795,32 ECU (Közös Piac) 5 859,85 5 865,72 5 871,59 ▼ételi eladási pénznem árt. 100 egys. Ft-ban Angol font 8 241,95 8 751,77 Ausztrál dollár 3 339,19 3 545,73 Delga frank 131,82 139,98 Dán korona 721,03 765,63 Finn márka 1 139,49 1 209,97 Francia frank 813,80 864,14 Görög drachma a) 33,67 35,75 Holland forint 2 453,95 2 605,75 ír font 1 340,94 7 795,02 Japán jen (1000) 362,32 384,74 Jugoszláv dinár (10(H)) 29,23 31,03 Kanadai dollár 3 676,28 3 903,68 Kuvaiti dinár 16 848,49 17 890,67 Norvég korona 731,26 776,50 NSZK márka 2 755,14 2 925,56 Olasz líra (1000) 37,38 39,70 Osztrák schilling 392,30 416,56 Portugál escudo 33,62 35,70 Spanyol peseta 40,83 43,35 Svájci frank 3 349,54 3 $56,72 Svéd korona 776,74 824,78 USA dollá- 4 646,81 4 934,25 ECU (Közös Piac) 5 689,75 6 941,69 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy­címlet: 1000-es

Next