Hajdú-Bihari Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Vietnam nemzeti ünnepe A hanoi Ba Dinh téren 1945. szeptember másodikén a francia­­ gyarmati főkor­mányzó palotája és hivata­la állott. A lakók ezen a napon kényszerültek végleg elhagyni a kecses épülete­ket: a legendás Ho Si Minh elnök a nagy párizsi forradalom dekrétumait idézve kiáltotta ki Vietnam függetlenségét és szabadsá­gát. Ennek megvédésére hangzott el a Ba Dinh téri eskü, amit három évtized szüntelen küzdelmével vál­tottak valóra. 1975, az országe­gyesítő győzelem óta a Ba Dinh tér ad otthont a szocialista Vietnam főhivatalainak. Itt ülésezik a parlament, a párt, a kormány. S ha a Ba­rinh, azaz a három ház tere nem is változott az el­múlt években, rá se lehet ismerni az itt születő dön­tésekre. Az építőmunka első évti­zede ugyanis nem váltotta be a reményeket. A túl so­káig fennmaradt, a háborús időkből örökölt irányítási rendszer, miként a párt legutóbbi kongresszusán fo­galmaztak, súlyos gazdasági és társadalmi gondokhoz vezetett. A hatvanhat mil­liós, évi másfél millióval növekvő lakosság igényeit a legszükségesebbekből, így élelmiszerből sem tudja ki­elégíteni. Az utóbbi évek­ben tovább romlott az amúgy is szerény életszín­vonal, visszaesett a nemzeti jövedelem, amely ma fejen­ként száz dollár évente. Az elhatározott gyökeres megújulás sürgető feladat a közélet manapság gyakran ostorozott visszásságai, a korrupció és bürokrácia vadhajtásai miatt. Ezért nem csupán gazdasági re­formot jelent a dai moi: a vietnami peresztrojka nagy­­ívű program a korszerű, de­mokratikus szocialista tár­sadalom fokozatos megte­remtéséhez. Ennek jegyében folyik az elmúlt időszak hi­báinak kíméletlen feltárása, amelynek élén a felelőssé­get is vállaló kommunista párt áll. Az összes közhasz­nú vállalkozás ösztönzésével igyekeznek minden termelő­erőt felszabadítani a sok­­szektorú, de többségében kistermelői gazdaságban. Az önállósuló állami és szövet­kezeti vállalatok is az egy­séges, szocialista piac részei lesznek. A demokratizálás nem csupán a párt- és köz­élet megtisztítását, hanem az egész társadalom nyilvá­nos törvényeken alapuló korszerűsítését tűzi célul. Dinamikus lett Vietnam külpolitikai stílusa is. A szocialista országokkal szö­vetségben mindinkább kere­sik a kölcsönös előnyös, ha­tékony együttműködési for­mákat a világ minden ré­szével. Délkelet-Ázsiában Hanoi folytatja erőfeszíté­seit a viták, így a kam­bodzsai kérdés igazságos politikai megoldására. Szán­déka szerint a vietnami csapatok mihamarabb haza­térnek Kambodzsából és kialakulhat a térség békés együttműködési övezete. Vietnam szorgalmazza a normalizálást Kínával is. Hazánk és Vietnam nagy hagyományú baráti kapcso­latai úgy fejlődnek, hogy mind több hasznot hozza­nak országainknak. Nem­csak trópusi termékekhez, értékes anyagokhoz jutunk, hanem az ottani, ipart fej­lesztve nagyobb hazai vá­lasztékot, bővebb kapacitá­sokat biztosítunk. Például milliós nagyságrendű világ­piacképes konfekcióipari közös termelésünk. Otto Lambsdorff budapesti tárgyalásai Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter meghívására augusztus 28. és 31. között hazánkban tartózkodott Ot­to Lambsdorff, a nyugatné­met Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK-beli politikus vendéglátójával megbeszélést folytatott a kétoldalú gazdasági kapcso­latok alakulásáról, a Közös Piaccal parafált kereskedel­mi és gazdasági együttmű­ködési megállapodás össze­függéseiről, valamint a vi­lággazdaság és a nemzetkö­zi pénzügyi élet fő tenden­ciáiról. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsola­tai példamutatóan fejlőd­nek, ugyanakkor e kapcso­latok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és ve­gyesvállalatok létrehozásá­ban látják. Ehhez kedvező feltételeket teremt a ma­gyarországi reformfolyamat előrevitele, különösen a ter­vezett társasági törvény el­fogadása. Otto Lambsdorffot fogad­ta Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottságának elnöke, Pozsgay Imre ál­lamminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára. A nyugatnémet vendég találkozott Veress Péterrel, a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tit­kárával, Bartha Ferenc ál­lamtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnöké­vel és Melega Tibor keres­kedelmi miniszterhelyettes­sel is. Hétfőn nagy érdeklő­déssel kísért előadást tar­tott az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen Magyar­­ország, az NSZK és Európa címmel. (MTI) Kínai ifjúsági küldöttség hazánkban Szung­­-fu-nak, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága első titkárának, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezeté­sével — a KISZ KB meg­hívására — szerdán ha­zánkba érkezett a kínai KISZ küldöttsége. A delegáció a nap folya­mán megkezdte tárgyalásait a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának tárgyalócso­portjával, amelyet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezetett. (MTI) Forró Drót avagy inkább Forró Műhold Cser­des születésnap­­ volt, bár a világ csak-csak megemlékezett róla. Érthető is, hiszen sokan attól a 25 év előtti augusztus végi naptól számítják az ígéretes új kor­szakot, az enyhülés korszakát.­­ Augusztus vége volt, fülledt nap Wa­shingtonban, amikor George P. Sampson altábornagy a Pentagonba hívta az újság­írókat, köztük több külföldi tudósítót. „Tá­jékoztatom Önöket arról, hogy a mai nap­tól megkezdődött a próbaadás a Moszkva— Washington Forró Dróton.” Így hangzott a szenzációs bejelentés, aminek előzményei akkor már két évre tekintettek vissza. A bizalom és a szorosabb kapcsolat meg­­teremmésének igénye 1961-ben fogalmazó­dott meg, a nevezetes Hruscsov—Kennedy találkozón, a konkrét szükséglet, immár sürgetően egy évvel később a kubai vál­ság idején. De talán minden papíron ma­radt volna, ha a nagytekintélyű, s kiváló szovjet kapcsolatokkal rendelkező Averell Harriman nem szentel hónapokat a tár­gyalásoknak. A legutolsó szakasz, immár „postás” szinten, hét hétig tartott. A ta­nácskozás helyszíne Genf volt, s az utó­korra annyi maradt, hogy a szovjet kül­döttséget egy bizonyos Kolkov postaügyi miniszterhelyettes vezette. S hogy milyen is volt az a Forró Drót, amit azon az augusztusi napon Sampson altábornagy megmutathatott? Hát mi taga­dás, nemigen látszott rajta, milyen nagy világpolitikai jelentőségű szimbólum. NDK- gyártmányú telexgép szerénykedett a szi­gorúan titkosnak nyilvánított helység egyik sarkában, az a típus,­­ amelynek zaját or­mótlan fa­rok tompítja, s amelyből — leg­alábbis nálunk — még mindig jó néhány működik. Mellesleg folyton ellenőrizni kellett, él-e a vonal. A technika ugyanis meglehetősen sérülékenynek bizonyult. Elég volt egy túlbuzgó mélyépítő Svédországban, mond­juk, s máris kábelszakadást jelzett a pi­ros lámpa , és akkor jöhetett volna bár­milyen válsághelyzet, közvetlen kapcsola­tot a legnagyobb jóakarattal se lehetett volna létesíteni. Hozzáértő technikusok ha­da vigyázta hát a fontos masinákat — itt is, ott is —, és mivel a hibát jelző lámpá­ban se bíztak, időről időre ellenőrző szö­vegeket küldtek. Moszkvából például Cse­hov- és Tolsztoj-idézeteket... Hogy mikor és mire használták a Forró Drótot, hogy vajon nem inkább szimboli­kus jelentősége volt-e a fontosabb, ezt csak találgatni lehet. Annyi bizonyos, hogy a közel-keleti válságok idején, 1967-ben, 70-ben, 73-ban váltottak rajta üzenetet. A kor legújabb technikája­ lényegében az, hogy a behívás bonyolult postai kód­rendszerét kikapcsolták, s egyszerű érin­tésre megteremthető volt a kapcsolat — 15 éven át működött. Akkor, 1978-ban elavult­nak minősítették és a telexvonalat egymás­tól függetlenül működtethető műholdrend­szerre cserélték. A próbaadások még sű­rűbbek lettek, most már óránként és auto­matikusan jöttek-mentek semmitmondó szövegek. Az utolsó korszerűsítés 1984-ben, min­den nagyobb hírverés nélkül zajlott le. Pontos adatok erről nem is ismertek, de annyi tudott, hogy ma már a számítógépes rendszernek köszönhetően a washingtoni és a moszkvai képernyőn megjeleníthetőek ábrák, grafikonok is. Igaz, mostanában történt egy és más, ami — gondolhatnánk — jócskán mérsékeli a jelentőségét ennek a kapcsolattartási módnak. Szó sincs erről: a stockholmi megállapodás a további bi­zalomerősítő intézkedésről, vagy az idei nyár szenzációsnak mondható hírei a nagy­hatalmi kapcsolatok kiterjesztéséről olyan területek, mint a katonai titkok világa — mindez nem kisebbíti a Forró Drót jelen­tőségét. Sőt. Inkább — az évforduló kap­csán — azt a gondolatot sugallja, hogy e közvetlen vonal negyedszázaddal ezelőtti üzembe helyezése valóban csak az első lé­pés volt egy ígéretes úton. ­ HAJDIM BIHARI NAPLÓ - 1988. SZEPTEMBER 1 Kulcsár Kálmán az USA-ban Washingtonban tartja ezen a héten idei világ­­kongresszusát a nemzetközi politikatudományi társaság. Az ülésszakon magyar kül­döttség is részt vesz, Kul­csár Kálmán akadémikus, igazságügy-miniszter, a Ma­gyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Újabb vélemények az aradi román-magyar tárgyalásokról A CSKP központi lapja, a Rudé Právo szerdán nagy terjedelemben ismertette Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozójá­nak magyar és román sajtó­­visszhangját. A lap a beszá­molót rövid kommentárral vezette be, először fogal­mazva meg Prága állás­pontját a magyar—román tárgyalásokkal összefüggés­ben. A Rudé Právo­­ szerint Csehszlovákia, a két nép közeli barátjaként, nagy fi­gyelemmel követte a talál­kozót és örömmel fogadta, hogy a felek készek min­dent megtenni a kapcsola­tok javításáért. Az újság nagyra értékelte, hogy pár­beszéd kezdődött, amely a nézetek és érdekek tiszte­letben tartásából indul ki, abból, hogy mindkét szom­szédos szocialista ország a kölcsönös megértésre törek­szik. „Az ilyen hozzáállást csak üdvözölni lehet és mindkét ország népének azt kívánni, hogy az aradi találkozón kinyilvánított el­veket megfelelő intézkedé­sek kövessék a két ország gyakorlati politikájában” — írta a Rudé Právo. A lap ismerteti budapesti tudósítójának jelentését ar­ról, hogy a magyar sajtó rendkívüli érdeklődéssel kö­veti a határokon túl élő magyar nemzetiségek, így ..a számbelileg legnagyobb és legkompaktabb kétmilliós erdélyi magyarság sorsát Romániában”. Az újság a magyar lapok nyomán utalt arra, hogy a romániai ma­gyarság életét fokozatosan korlátozzák és megemlítet­te, hogy a falurendezési ter­vet a magyar sajtó igen élesen kommentálta. Idéz­te Szűrös Mátyás kijelenté­sét, hogy a kormány meg­késetten hallatta hangját, de még nem késő. Az aradi találkozóval összefüggésben a Rudé Právo egyebek kö­zött azt emelte ki, hogy a Magyar Nemzet című lap konfrontálta a magyar és a román álláspontot a nemze­tiségi kérdés kezeléséről. A Magyar Hírlap a csehszlo­vák pártújság szerint arról írt, hogy az 1977-es ma­gyar—román találkozón is voltak bizonyos megállapo­dások, amelyek azonban nem valósultak meg. A Ru­dé Právo bukaresti tudósí­tója ismertette azt a román álláspontot, miszerint ..ront­ja a kapcsolatokat, hogy Magyarországon a román valóságot befeketítő” cikkek és művek jelennek meg. A feszültséget növeli a törté­nelmi vita is Erdély körül. Az újság kitért arra, hogy a román vezetés a nemzeti­ségi kérdés megoldását pél­dásnak és véglegesnek tart­ja, és elmélete szerint a nemzetiségek a homogén román nép részét képezik. Mint a Rudé Právo írta, az utóbbi években azonban olyan intézkedéseket fogad­tak el, amelyek feszültséget keltettek a nemzetiség és az állam között és azzal jár­tak, hogy az idén kivándor­lási hullám indult meg Ma­gyarország felé. A román intézkedések közé tartozik az anyanyelvi oktatás korlátozása, a tan­könyvek, folyóiratok, köny­vek példányszámának csök­kentése, a magyar falu- és városnevek használatának betiltása — tette hozzá a CSKP központi lapja. A Radé Právo végül a román Scinteiát idézte, amely sze­rint egyetlen találkozón nem lehet megoldani min­den problémát, de biztató, hogy mindkét fél kész a párbeszéd folytatására. A belgrádi Borba szerdai számában „bizonyos enyhü­lés” címmel átfogó kom­mentárt közölt Grósz Ká­roly és Nicolae Ceausescu találkozójáról. Többi között a következőket fejtette ki : Az aradi tárgyalásokon két téma dominált, éspedig az erdélyi magyar nemzeti­ség helyzete és Bukarest „falurendezési” terve, ame­lyen azt kell érteni, hogy a földdel tesznek egyenlővé hét-nyolcezer falut. A ma­gyarok számára „kényszer­­asszimilálás”, „etnocid poli­tika”, a románok számára pedig „korszerűsítés” és „az egységes román nemzeti ál­lam megteremtése”. Ebből látható, hogy a két fél vé­leménye olyannyira külön­böző, hogy az álláspontokat lényegesen nem hozhatta közelebb egyetlen találkozó, még akkor sem, ha az hét órán át tartott. Budapest számára jelen­tős, hogy elfogadták azt a javaslatot, amely szerint magyar küldöttség utazik a helyszínre és tanulmányoz­za, mi a lényeges és lényeg­telen a falurombolással kap­csolatosan. Grósz Károly számára az is fontos, hogy a román fél megígérte: nem akadályozza a családegyesí­tést. Sikernek könyvelhető el az is, hogy történész és kulturális vegyes bizottságot hoznak létre. Másfelől a magyarok szá­mára igen fontos kérdés a kolozsvári konzulátus és a bukaresti kulturális­ tájékoz­­tató központ működése. Ez érthető, ha számba vesszük, hogy Romániában több mint két millió magyar él és ez a két intézmény — leg­alábbis lélektani szempont­ból — nagy jelentőségű. Ne­hezen hihető, hogy a ma­gyar közvélemény rokon­szenvvel fogadja azt a ro­mán döntést, amely szerint ilyen intézményeket nem nyitnak meg külföldön, s nem engedik meg, hogy kölcsönösségi alapon Romá­niában ilyenek működjenek. Érdekes, hogy a magya­rok már néhány hónapja javasolták Romániának a csúcstalálkozót, de Buka­rest sokáig hallgatott, aztán máról holnapra meghirdette a tárgyalásokat. Tény, hogy Románia nemzetiségi politi­kája miatt (és nemcsak azért) egyre inkább elszige­telődött mind Keleten, mind Nyugaton. A napokban Bécsben folytatódik az euró­pai utótalálkozó, és lehetsé­ges, hogy valaki javasolni­­fogja a romániai emberi jo­gok ügyének napirendre tű­zését. S fennáll az a ve­szély, hogy Bukarest politi­káját elítélik — mégpedig mindkét oldalról, ami eled­dig példátlan eset lenne. A legvalószínűbb az, hogy mindez hozzájárult ahhoz a bukaresti döntéshez, amely szerint mégis csak a legjobb legalább tárgyalni. Nehéz elképzelni, hogy az aradi találkozó új korszakot nyit a magyar—román kapcsola­tokban. Ezt az erdélyi ma­gyar kisebbség iránti román politika lényegbevágó meg­változtatása hozhatná meg. A csúcstalálkozó azonban mindenképpen hozzájárul a két szomszéd rendkívül fe­szült viszonyának bizonyos enyhüléséhez. *** A Szovjetunió megelége­déssel fogadta a magyar és a román pártfőtitkár aradi találkozójának tényét — je­lentette ki Gennagyij Gera­­szimov. A szovjet külügy­minisztérium szóvivője szer­dai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítójának kérdésé­re elmondta, hogy moszkvai megítélés szerint üdvözlen­dő a magyar—román vi­szonyban jelentkező problé­mák Aradon tapasztalt po­zitív megközelítése. Geraszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges orszá­gok egymás közötti viszo­nyában felgyülemlett prob­lémákat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon rendezniük. A vasárnap le­zajlott aradi magyar—ro­mán csúcstalálkozó ebbe az irányba tett kedvező lépés­ként üdvözlendő — mondta Gennagyij Geraszimov. Könyv Grósz Károly szovjet és amerikai útjairól Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban tett láto­gatása bővelkedett tartal­mas tárgyalásokban és ér­dekes találkozókban. Ezek­ről fontos dokumentumok és szórakoztató fényképek tanúskodnak, amelyeket a Kossuth Könyvkiadó és a Magyar Távirati Iroda a minap összegyűjtve könyv­alakban is közzétett. A kötet közli Grósz Ká­roly, valamint Mihail Gor­bacsov, illetve Ronald Rea­gan legfontosabb nyilatko­zatait, beszédeit, továbbá a moszkvai és a washingtoni tárgyalások hivatalos doku­mentumait. Az utazások számos komoly és derűs pillanatát az MTI fotóripor­tereinek helyszíni felvételei idézik fel. A könyv a Kossuth Könyvkiadó terjesztőinél vásárolható, ára 49 forint. (MTI) Gyorslista 1988. augusztus 31., szerda — Az 1988. augusztus 30-án meg­tartott augusztus havi lottó­jutalomsorsolásról, melyen a 32. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használ­tuk : a Vásárlási utalvány (5000 Ft) a Társasüdülő c Normande videomagnó d Saba színes tv e Sony színes monitor tv-já­­tékkal, tartozékokkal f Olympus fényképezőgép va­kuval g Philpis mikrohullámú sütő h Kobo RTI fényképezőgép i Commodore 04 tip. számító­gép Philips 7502 színes moni­torral, flopy diskkel, mágnesle­mezekkel és 2 db joystickkal j Gold Star mikrohullámú sütő­k Varia-utalván­y (75 000 Ft) 1 Hang-fény utalvány (50 000 Ft) m Otthon lakberendezési utal­vány (50 000 Ft) n Szerencseutalvány (40 000 Ft) o Iparcikkutalvány (25 000 Ft) p Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) q Colortron színes tv­r Music Center, III—341 típusú Music Center s Sanyo rádió-magnó­­ vásárlási utalvány (10 000 Ft) v Vásárlási utalvány (9000 Ft) v Vásárlási utalvány (7000 Ft) A nyertes szelvényeket 1980. szeptember 23-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgató­ság címére (1875 Budapest, Münnich Ferenc u. 15.) eljut­tatni. A hivatalos tárgynyere­­ményjegyzék szeptember 5-től megtekinthető az OTP-fiókok­­ban, a totó-lottó kirendeltsé­gekben és a postahivatalokban. 4 382 001 v 4 587 789 m­­ 4 887 117 V 78 096 198 V I 78 353 433 v 4 586 678 V 4 592 466 s 4 896 471 1 78 100 875 V i 78 362 737 s 4 391 355 s 4 597 143 S 4 901 148 t­­ 78 110 229 t 78 376 818 V 4 400 709 r 4 606 497 s 4 905 125 t i 78 119 533 V I 78 114 234 q 4 405 386 o ,4 611 174 v 4 910 502 t­­ 78 124 260 V ! 78 418 911 u 4 410 063 r 4 620 528 t 4 915 179 u 78 142 968 s 78 423 588 m 4 414 740 t 4 625 205 U 4 619 856 u j 78 152 322 p . 78 428 265 q 4 119 417 u 4 629 882 s 4 924 533 u j 73 156 939 q 78 442 296"u 1 424 034 u 4 639 236 s 1 4­­29 210 u­­ 78 161 676 s 1 78 451 650 u 4 428 771 U 4 662 621 p 4 «33 887 t j 78 171 030 t t 78 470 358 q 4 433 448 u 4 667 298 s ! 4 938 564 u j 78 175 707 u 1 73 479 712 O 4 438 125 t 1 671 975 u 4 943 241 U 78 180 384 II j 78 484 339 u 4 442 802 O 1 676 652 V 4 947 918 s 78 185 061 u I 78 498 420 r 4 147 479 r 4 681 329 t 4 957 272 s 78 189 738 q ! 78 512 451 u 4 452 156 t 4 728 039 p 4 961 949 t i 78 194 415 t ! 78 517 128 t 4 456 833 V 4 732 776 r 4 966 626 V j 73 199 092 V | 78 521 805 V 4 480 218 n 4 737 453 t 4 971 303 s I 78 £13 123 t ! 78 531 159 q 4 484 895 r 4 742 130 r 4 980 657 s í 78 222 477 V i 78 540 513 t 4 489 572 t 4 756 161 U 4 994 688 q í 78 236 508 u ! 78 549 857 t 4 494 249 q 4 760 838 U 78 002 658 q j 78 241 185 p ! 78 554 544 U 4 508 280 t 1 4 765 515 n 78 012 012 s | 78 245 862 u i 78 559 221 V 4 512 957 t ; 4 770 192 q 78 016 639 U ! 78 255 216 t ! 78 563 898 t 4 517 634 V j 4 793 577 s 78 026 043 V ! 78 269 247 u j 73 568 575 U 4 526 988 p ,4 798 254 u j 78 030 720 r j 78 273 924 s ; 78 573 252 V 4 531 665 r [4 807 608 V I 78 040 074 V [ 78 283 278 u 78 577 929 q 4 545 696 V | 4 812 285 v i 73 044 751 V , 78 287 955 u 1 78 582 606 n 4 555 050 q i 4 840 347 t 78 054 105 V ! 78 297 309 V 78 587 283 q 4 559 727 0 4 845 024 q | 73 068 136 V | 78 311 340 1 * 78 591 960 V 4 564 404 q 4 854 378 V ! 78 077 490 q | 78 320 694 S ! 78 596 637 S 4 569 081 S 4 873 086 t' 78 082 167 O 73 325 371 u 81 575 886 s 4 573 758 V 4 877 763 r | 78 086 844 q 78 334 725 U 81 585 240 u 4 578 435 t 4 682 440 S 78 091 521 U 78 339 402 V 81 594 594 V 4 583 112 S 1 1 1

Next