Hajdú-Bihari Napló, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

XLVII. ÉVF. 27. SZÁM ÁRA: 4,30 Ft 1990. II. 1. CSÜTÖRTÖK Elfogadták a sajtótörvényt Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Szerdán délelőtt folytatta januári ülésszakát az Or­szággyűlés. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba (országos lis­ta), aki azt indítványozta, hogy a Parlament — tekin­tettel a Romániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyű­lési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű tör­vény feletti határozathoza­tallal folytatódott. (E tör­vényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) Horváth Jenő, a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság nevében összegezte az elhangzott módosító javasla­tokat. Határozathozatal követke­zett. Először a módosító in­dítványokról szavaztak, majd a képviselők jogállásá­ról szóló törvényjavaslat egészéről, ám nem született meg a kívánt kétharmados többség, s így a határozatho­zatalt elnapolták. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) napirenden kívül tá­jékoztatta képviselőtársait a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott inter­pellációjával kapcsolatosan, amelynek illetékese az Álla­mi Számvevőszék. Ezután az 1986. évi sajtó­­törvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényja­vaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. (Ennek a napirendi pontnak a megtárgyalása az elmúlt héten kezdődött meg.) Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében a vitában elhangzott módosító indít­ványokat ismertette. Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter összegezte a vitában elhangzottakat. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a képviselők a törvényjavas­lat egészéről szavaztak, amelyet nagy többséggel el­fogadtak. A következő napirendi pont a házasságról, a család­ról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló tör­vényjavaslat volt; a téma előterjesztője Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság csa­ládvédelmi albizottságának nevében fűzött kiegészítést a témában érintett bizottsági előterjesztéshez. A vitában felszólalt: Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) Tamás Gáspár Miklós (Bu­dapest, 14. vk.), Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 11. vk.), Sol­­tészné Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár-Bereg m., 8. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Bozsó Lajosné (Buda­pest, 10. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Borza Istvánná (Hajdú- Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal élt: a most megál­lapított 4300 forintos létmi­nimumhatárt emeljék fel egy reális — 5—6 ezer forint közötti — összegre, ellenke­ző esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe. Az általános vita lezárását követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter össze­gezte az elhangzottakat. A belső biztonsági szolgá­lat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai sorába vá­lasztották Géczi István (Bu­dapest, 49. vk.) képviselőt, és elfogadták Vid­a Károly jelö­lését a vizsgálóbizottságba. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.) azt indít­ványozta, hogy az ország­­gyűlési képviselők jogállásá­ról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult hely­zetet vitassák meg a parla­menti csoportok, foglaljanak állást és csütörtökön ismétel­ten szavazzanak majd a jog­szabálytervezetről. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójog­ról szóló törvény kiegészíté­sére. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az indítványt napirendjére tűzi. A jogi bizottság úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű, ezért a té­mával foglalkozzon az Al­kotmánybíróság, és a határo­zathozatalt elnapolták. Megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagel­­mayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Az elő­terjesztés első változatát az Országgyűlés decemberi ülésszakán már megtárgyal­ták, de a képviselők akkor azt nem fogadták el. Kovács András a terv és költségvetési bizottság elő­adójaként szólt a témához. A vitában felszólalt: Balla Éva (Budapest, 46. vk.), Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Ezután a Magyar Köztár­saság katonapolitikai érde­keinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozatter­vezet tárgyalásával folytat­ták a képviselők a munkát. A tervezethez Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) fűzött megjegyzést. A határozatter­vezetet az Országgyűlés el­fogadta. Az országgyűlési képvise­lőjelöltek állami támogatásá­ról szóló határozattervezet volt a következő napirend. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.) képviselő szólt hozzá. Az Országgyűlés el­utasította a határozatterve­zetet, és visszautalta a két érintett szakminiszternek, hogy átdolgozva a februári ülőszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően Gál Zol­tán belügyminisztériumi ál­lamtitkár kért szót. A következő napirendi pont a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősíté­sének megtárgyalása. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár ismertette az át­alakulás indokait. A vitában felszólalt: Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Var­ga Lajos (Pest m., 26. vk.), Ollár József (Zala m., 6. vk.). Az észrevételekre Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár válaszolt. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár állam­­igazgatás alá vonására tett kezdeményezést elfogadta. Az Országgyűlés újból visszatért az Állami Számve­vőszék szervezeti felépítésé­re, létszámára, éves költség­­vetésére vonatkozó javaslat­ra, amelyet elfogadott. A Tisztelt Ház nyilatkoza­tot fogadott el a romániai eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Következő napirendként népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparo­sok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve népi kezdeményezést nyúj­tott be, amelyben szorgal­mazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, vala­mint a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló, illet­ve a vállalkozási nyereség­adóról szóló törvények mó­dosítását. Az előbbi törvény megalkotásáról döntöttek a képviselők, a két másik tör­vény módosításáról nem tudtak szavazni, mert a re­formbizottság erre vonatko­zó határozattervezete nem készült el. A Budapest—Bécs Világ­­kiállítás előkészítésének el­lenőrzésére létrehozott ideig­lenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond Attila budapesti képviselőt. Határozatképtelenség miatt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójá­nak első munkanapját. (MTI) --------------------------------------­ „Ez a kormány csak úgy tud adni, hogy elvesz” Gyalog a mennyországba? - 3. oldal „A szelvény, ha elvész vagy megsemmisül, nem pótolható!” Választani fogunk! - 3. oldal „Megdöbbentő számadatok hangzottak el egymás után” A lakók már nem tudnak többet fizetni 3. oldal „Semmi kétség felőle, dicsekszenek” Tájak és erkölcsök - 4. oldal „A színházi díszletvilág más műfaj, bár vannak­­ azonosságai az építészettel” Díszletet tervezett az építész - 4. oldal­ ­____________________________________| Új információs rendszert terveznek Kis- és középüzemek képviselőit várták a tájékoztatóra A jelenléti íven ugyan het­venöt név szerepelt, ám azt jóval kevesebben, alig tízen írták alá a Magyar Gazdasá­gi Kamara Észak- alföldi bizottságának tárgyalóter­mében. Hogy hol voltak a kis- és középüzemek képvi­selői — akik egyébként meg­hívót kaptak a rendezvényre — s hogy miért nem jelentek meg, arra nem találtunk vá­laszt. Mert a szerda délelőtt elhangzott tájékoztató első­sorban nekik szólt (volna). Marosné Földi Judit, a MGK kis- és középüzemi tagozat titkára elmondta, megalaku­lásuk óta azon fáradoznak, hogy a háttéripari tevékeny­séget felélesszék. Ennek ér­dekében rendezvényeket, fórumokat is szerveztek, több alkalommal. 1989 no­vemberében pedig bekap­csolódtak a genfi központú nemzetközi szervezetbe, ami óriási lehetőségeket kínál. Ám ez önmagában kevés, ha nincs partner, nincs vállal­kozó. Pedig a nemzetközi vérkeringésbe való bekap­csolódás magával hozhatja üzleti lehetőségek sorát, kis cégek számára piaci lehető­séget teremtve. Hogy miben tud segíteni e tagozat? A jövőben például egy új információs rendszer kiterjesztését tervezik, amelyben ma tizenötezer cég adatai szerepelnek. Segítség ez azoknak, akik partnert, gyártót, vagy éppen egy ter­méket keresnek, legyen az akár külföldi vagy hazai vál­lalat. Persze a rendszer akkor működik majd igazán, ha az naprakész, friss és nagy mennyiségű adattal rendel­kezik, ami viszont attól függ, hogy a cégek mennyire ve­szik komolyan ennek az adatbanknak a hasznosságát. —­el —

Next