Hajdú-Bihari Napló, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
XLVII. ÉVF. 27. SZÁM ÁRA: 4,30 Ft 1990. II. 1. CSÜTÖRTÖK Elfogadták a sajtótörvényt Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Szerdán délelőtt folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba (országos lista), aki azt indítványozta, hogy a Parlament — tekintettel a Romániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében összegezte az elhangzott módosító javaslatokat. Határozathozatal következett. Először a módosító indítványokról szavaztak, majd a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat egészéről, ám nem született meg a kívánt kétharmados többség, s így a határozathozatalt elnapolták. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) napirenden kívül tájékoztatta képviselőtársait a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációjával kapcsolatosan, amelynek illetékese az Állami Számvevőszék. Ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. (Ennek a napirendi pontnak a megtárgyalása az elmúlt héten kezdődött meg.) Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében a vitában elhangzott módosító indítványokat ismertette. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte a vitában elhangzottakat. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a képviselők a törvényjavaslat egészéről szavaztak, amelyet nagy többséggel elfogadtak. A következő napirendi pont a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslat volt; a téma előterjesztője Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának nevében fűzött kiegészítést a témában érintett bizottsági előterjesztéshez. A vitában felszólalt: Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 11. vk.), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár-Bereg m., 8. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Borza Istvánná (Hajdú- Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal élt: a most megállapított 4300 forintos létminimumhatárt emeljék fel egy reális — 5—6 ezer forint közötti — összegre, ellenkező esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe. Az általános vita lezárását követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte az elhangzottakat. A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai sorába választották Géczi István (Budapest, 49. vk.) képviselőt, és elfogadták Vida Károly jelölését a vizsgálóbizottságba. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.) azt indítványozta, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet vitassák meg a parlamenti csoportok, foglaljanak állást és csütörtökön ismételten szavazzanak majd a jogszabálytervezetről. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az indítványt napirendjére tűzi. A jogi bizottság úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű, ezért a témával foglalkozzon az Alkotmánybíróság, és a határozathozatalt elnapolták. Megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Az előterjesztés első változatát az Országgyűlés decemberi ülésszakán már megtárgyalták, de a képviselők akkor azt nem fogadták el. Kovács András a terv és költségvetési bizottság előadójaként szólt a témához. A vitában felszólalt: Balla Éva (Budapest, 46. vk.), Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Ezután a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatták a képviselők a munkát. A tervezethez Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) fűzött megjegyzést. A határozattervezetet az Országgyűlés elfogadta. Az országgyűlési képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet volt a következő napirend. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.) képviselő szólt hozzá. Az Országgyűlés elutasította a határozattervezetet, és visszautalta a két érintett szakminiszternek, hogy átdolgozva a februári ülőszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár kért szót. A következő napirendi pont a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítésének megtárgyalása. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár ismertette az átalakulás indokait. A vitában felszólalt: Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Ollár József (Zala m., 6. vk.). Az észrevételekre Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár válaszolt. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatás alá vonására tett kezdeményezést elfogadta. Az Országgyűlés újból visszatért az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére vonatkozó javaslatra, amelyet elfogadott. A Tisztelt Ház nyilatkozatot fogadott el a romániai eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Következő napirendként népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve népi kezdeményezést nyújtott be, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. Az előbbi törvény megalkotásáról döntöttek a képviselők, a két másik törvény módosításáról nem tudtak szavazni, mert a reformbizottság erre vonatkozó határozattervezete nem készült el. A Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond Attila budapesti képviselőt. Határozatképtelenség miatt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. (MTI) -------------------------------------- „Ez a kormány csak úgy tud adni, hogy elvesz” Gyalog a mennyországba? - 3. oldal „A szelvény, ha elvész vagy megsemmisül, nem pótolható!” Választani fogunk! - 3. oldal „Megdöbbentő számadatok hangzottak el egymás után” A lakók már nem tudnak többet fizetni 3. oldal „Semmi kétség felőle, dicsekszenek” Tájak és erkölcsök - 4. oldal „A színházi díszletvilág más műfaj, bár vannak azonosságai az építészettel” Díszletet tervezett az építész - 4. oldal ____________________________________| Új információs rendszert terveznek Kis- és középüzemek képviselőit várták a tájékoztatóra A jelenléti íven ugyan hetvenöt név szerepelt, ám azt jóval kevesebben, alig tízen írták alá a Magyar Gazdasági Kamara Észak- alföldi bizottságának tárgyalótermében. Hogy hol voltak a kis- és középüzemek képviselői — akik egyébként meghívót kaptak a rendezvényre — s hogy miért nem jelentek meg, arra nem találtunk választ. Mert a szerda délelőtt elhangzott tájékoztató elsősorban nekik szólt (volna). Marosné Földi Judit, a MGK kis- és középüzemi tagozat titkára elmondta, megalakulásuk óta azon fáradoznak, hogy a háttéripari tevékenységet felélesszék. Ennek érdekében rendezvényeket, fórumokat is szerveztek, több alkalommal. 1989 novemberében pedig bekapcsolódtak a genfi központú nemzetközi szervezetbe, ami óriási lehetőségeket kínál. Ám ez önmagában kevés, ha nincs partner, nincs vállalkozó. Pedig a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódás magával hozhatja üzleti lehetőségek sorát, kis cégek számára piaci lehetőséget teremtve. Hogy miben tud segíteni e tagozat? A jövőben például egy új információs rendszer kiterjesztését tervezik, amelyben ma tizenötezer cég adatai szerepelnek. Segítség ez azoknak, akik partnert, gyártót, vagy éppen egy terméket keresnek, legyen az akár külföldi vagy hazai vállalat. Persze a rendszer akkor működik majd igazán, ha az naprakész, friss és nagy mennyiségű adattal rendelkezik, ami viszont attól függ, hogy a cégek mennyire veszik komolyan ennek az adatbanknak a hasznosságát. —el —