Hajdú-Bihari Napló, 1990. június (47. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

hajdú-W II 1 II V I ^ mwuW I 1 1 I I I­I POLITIKAI NAPILAP 1990. május 31., csütörtök — Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meg­határozó bejelentéssel folytató­dott csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnap­ja. A Házbizottság állásfoglalá­sa értelmében hétfőtől kezdő­dően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vél­hetően találkozott a képviselők akaratával, hiszen amióta meg­alakult az új Országgyűlés, szinte „egymásba értek" a ple­náris ülések. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a Házbi­zottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácskozási rendnek, biz­tosítva így a Parlament folya­matos működését. A csütörtöki ülésnap indítá­sakor bejelentett rend szerint a képviselők keddenként — az ebédszünetet követően — az interpellációkkal és a kérdések­kel foglalkoznak majd. Az Országgyűlés bizottságai — szükség szerint — szerdán és csütörtökön üléseznek, a ple­náris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30-kor kezdik tanácskozása­ikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők Par­lamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a követ­ Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Ország­­gyűlés a földtörvény módosítá­sának előző napon félbeszakadt vitájával folytatja munkáját. A továbbiakban többé-kevésbé a tervezett tárgysorozatnak meg­felelően kerülnek sorra a téma­körök: a képviselők megvitatják a szövetkezeti tulajdonban levő termőföld tulajdon-átruházásá­nak átmeneti tilalmáról szóló, illetve a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával foglalkozó törvényjavaslatokat. Várhatóan még csütörtökön szó lesz Deme Zoltán (MDF) önálló indítványáról, amelyben a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatát szorgalmazza. A benyújtott önálló indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdése­ket csak a következő ülésen tűzik napirendre. Az alkotmány módosításának kérdésével az előzetes elképzelésektől eltérő­en csak a jövő hét keddjén foglalkoznak a honatyák. Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konk­rét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyűlés­­ 266 egyetér­tő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett­­ elfogad­ta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadá­lyozó tervezetet. kerő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tár­gyalják majd. A csütörtök délelőtt lezajlott általános vita mottójául Dénes Jánosnak (MDF) az a mondata szolgálhatna: „amennyire egy­szerű volt mocsokká gyűrni a tulajdont, annál bonyolultabb ezt törvényesen, a kor szintjén, a világ erkölcsének megfelelő­en rendezni". Már ebből a megjegyzésből is kitűnt: szó volt az ülésteremben állami, termelőszövetkezeti, volt egy­házi, jelenlegi tanácsi és leendő önkormányzati tulajdonról, egykori paraszti és polgári magántulajdonról. A vita alaphangját mégis a Fidesz és­ elsősorban Orbán Viktor előző napon elhangzott hozzászólása adta meg — s ahogyan ők fogalmaztak —, a képviselők ma inkább az ő nézeteiket minősítették, sem­mint érveiket ellenérvekkel cáfolták volna. Mások pedig — miként az elnöklő Szabad György egyik kommentárjában erre is kitérve utalt — a konk­rét témától eltérve szólaltak meg. A Fidesz — amelynek véle­ményét ezúttal Ungár Klára, majd később Tirts Tamás fejtet­te ki ismételten —• következe­tesen kiállt amellett, hogy a törvénymódosításra szellemét tekintve szükség van, ám be­nyújtott formájában, a módosí­tó javaslatokkal együtt kezel­hetetlen, ezért ismételten sür­gette a teljes tulajdonkoncepci­ót a kormánytól. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arra figyelmeztetett: a közvéle­mény nem érti a vita lényegét, nem érti, hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új földtörvény tárgya­lásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról, amely lehe­tővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a földtörvény­nyel összefüggésben a Parla­mentnek legyen még miről tár­gyalnia. Idézett is egy levélből saját véleményének alátámasz­tására. Ám az Országgyűléshez, a képviselőkhöz érkező állam­­polgári levelek ismertetésétől Fodor István, a független kép­viselők megbízottja óva intett, viszont Kónya Imre, az MDF parlamenti csoportjának veze­tője „megvédte" a felszólalót azzal, hogy a közvéleményre igenis figyelni kell, különösen akkor, amikor a törvényhozás botladozik, s a képviselők elő­készítés nélkül alkotnak tör­vényt. Ekkor kért szót Kövér Lász­ló (Fidesz), kijelentve: sem Torgyán Józsefnek, sem másnak nem fog sikerülni az, hogy a Fideszre rákényszerítse a pa­rasztság-, a valás- és az egy­­házellenesség szerepét. Ugyan utalt arra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását éppen a kor­mánypártoktól érkező módosító javaslatok sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett. (Folytatás a 2. oldalon) Új munkarend: plenáris ülések hét elején AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÜTÖRTÖKI PROGRAMJA .... ..­­ A földtörvény módosításának vitája MAI KÉRDÉSÜNK: Mi lesz a sorsa a népfront vagyonának? A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának koordinációs tanácsa április 26-i ülésén egyhangúlag felosz­latta a népfrontmozgalom megyei szerveit. Sokakat foglalkoztat a kérdés, mi lesz a sorsa a népfront által használt épületek­nek, ingatlanoknak? A kérdésre Oláh Lajostól, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának volt titkárától kértünk választ. — A Hazafias Népfront bejegyzett társadalmi szervezet, amely az egyesületi törvény értelmében rendelkezik vagyo­nával. Döntés született a megyei szervezet kezelésében lévő ingatlan- és ingó vagyonról és a pénzmaradvány felhaszná­lásáról. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Hazafias Népfront kezelésében a megyében öt ingatlan volt, a megyei székház, a püspökladányi, hajdúböszörményi, a balmazújvárosi székház, a dedőháti pihenőközpont. A Péterfia utcai, megyei székház, bármennyire is furcsa, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának a tulajdona, a többi a magyar államé, csak a kezelői jog a népfronté. A megyei bizottság rendelkezett a fentieken kívül egy teniszpálya kezelői jogával. A kezelői jog a szék­házak esetében az országos tanácsnak van bejegyezve, ezért ebben a vonatkozásban mi csak állásfoglalást hozhattunk. A megyei bizottságunk azt javasolta, hogy közérdekű célra adja át az épületeket, azzal a kikötéssel, ha a népfrontnak utód­­szervezete lenne, akkor számára is azokban helyet kell biz­tosítani. A balmazújvárosi és a püspökladányi székház keze­lői jogát a Piremon Kisvállalatnak engedjük át, azzal a felté­tellel, hogy azokban a mozgáskorlátozottak számára munka- és pihenési feltételeket biztosítsanak. A dedőházi pihenőköz­pont kezelői jogát és a résztulajdonjogot s az abban lévő berendezési tárgyakat térítésmentesen átengedtük a mozgás­­korlátozottak megyei egyesületének azzal, hogy annak min­den hasznát a mozgáskorlátozottak megsegítésére kell felhasz­nálni. A püspökladányi házunk bérleti díjából befolyt össze­get a vakok és gyengénlátók megyei egyesületének fogjuk felajánlani. A Mikszáth utca sarkán lévő teniszpályát pedig a Debreceni Középiskolások Egyesületének, hogy azt a diáksport céljaira hasznosítsák. Az állóeszközök értékesítéséből befolyt összeg a pénzma­radványt gyarapítja, amelyből a mozgalom keretében eddig is működött körök, klubok, egyesületek támogatására szeretnénk fordítani. Már eddig is harminc—ötvenezer forintnyi összeget adtunk a honismereti mozgalom, a nyugdíjasok megyei egye­sülete, a Magyar—Finn Baráti Társaság támogatására, a leu­kémiás gyerekek gyógyítására. Szeretném hangsúlyozni, ezek az összegek bevételeinkből származnak és nem a költségve­tési támogatásból. Debrecenben harminchárom körzeti bizott­ság működött, kezelésükben nem volt ingatlan, az MSZMP- székházakban tevékenykedtek, ingó vagyonukra vonatkozó­an azt javasoltuk, hogy azokat iskoláknak vagy óvodáknak adjuk át. Befejezésül még annyit, hogy május elsejei határ­idővel felmondtak az apparátusnak, és én is felmentésemet kértem. Úgy tudom, hogy sikerült volt munkatársaimnak munkát találniuk, kivéve talán két egyetemet végzett kolle­gát, akik mellékesen kitűnően diplomáztak. Az a véleményünk, hogy a megyei székházat az önkormányzat kezelésébe kellene átadni itt Debrecenben, a későbbiek folyamán a többi szék­háznak is a helyi önkormányzatok kezelésébe kellene kerül­niük. F. T./ Gorbacsov Washingtonba érkezett Megkezdődött az amerikai-szovjet csúcstalálkozó Washington, 1990. május 31., csütörtök (MTI) — Mihail Gor­bacsov szerdán, közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalálkozóra. A szovjet el­nök és házigazdái aznapi nyi­latkozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csak­úgy, mint a balti államok önál­lóságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai látogatását záró szerdai sajtóértekezletén szokatlanul — és váratlanul — keményen fogalmazott. Kifejezte ugyan reményét, hogy a német kérdés­ben „vannak még tartalékok" a szovjet és az amerikai álláspont közelítésére, de hozzátette: a Nyugat „nem sokat gondolko­dott az ügyben — azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunk­ra ez elfogadhatatlan". „Csalód­nak, akik azt hiszik, a Szovjet­uniót annyira leköti a peresz­trojka, hogy halászhatnak a zavarosban", fogalmazott Gor­bacsov. Gorbacsov sajtóértekezletén kijelentette, hogy a litván önál­lóság igénye „politikai kalan­doroktól" származik, akik kihasználták céljaikra a nemzet­közi rokonszenvet. A litván kérdést a Szovjetunió „a maga módján", a peresztrojka stílu­sában fogja megoldani, „s ez nem zárja ki a legszigorúbb rendszabályokat sem" tudatta az elnök. Gorbacsov kemény álláspont­ja nem sok jót ígér a szovjet— amerikai kereskedelmi szerző­dés, a Moszkva által igényelt legnagyobb kedvezmény szem­pontjából: az amerikai kormány jelezte, hogy aligha lesz módja megkötni a megállapodást addig, amíg a balti kérdés meg nem oldódik. (Folytatás a 2. oldalon) Reptér - költségvetés - üres lakások Ülést tartott a Debreceni Városi Tanács Szokatlanul rövid, alig négyórás ülést tartott tegnap délelőtt a Debreceni Városi Tanács. A jelenlévők az el­nökjelentés tudomásul vétele után javaslatot fogadtak el a tanácstestület további, valószí­nűleg őszig tartó működésére, aktualitásukat vesztett tanácsi határozatokat helyeztek hatá­lyon kívül, külterületi ingatlanokat vontak belterület­be, testvérvárosi kapcsolat kialakítására szolgáló amerikai, illetve japán útijelentést vettek tudomásul, valamint a tanácsi bérmegtakarításból jutalmakat szavaztak meg a tisztség­­viselőknek. Az ülés minden bizonnyal legfajsúlyosabb témája azonban a polgári reptér ügyében hozott állásfoglalás, a tavalyi tanácsi költségvetési terv végrehajtása és a város üres tanácsi lakásairól szóló beszámoló volt. Mint ismeretes, arról még nem született kormányszintű döntés, hogy mi lesz a debreceni volt szovjet katonai repülőtér sorsa, lesz-e belőle polgári légikikötő vagy sem. Éppen ezért a városi tanács a következő állásfoglalást adta ki: „A debreceni repülőtér szovjet katonai célú felhasználásának megszüntetésével új lehetősé­gek nyílnak. A Debrecen Megyei Városi Tanács a városban működő politikai pártokkal és a Hajdú-Bihar Megyei Tanáccsal egyetértésben állást foglal a repülőtér polgári repülés céljaira való felhasználása mellett. Meggyő­ződésünk, hogy ez az egyetlen racionális megoldás, s ehhez alapvető érdekei fűződnek városunknak, de az egész régi­(Folytatás a 3. oldalon)

Next