Hajdú-Bihari Napló, 1990. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
hajdú-W II 1 II V I ^ mwuW I 1 1 I I II POLITIKAI NAPILAP 1990. május 31., csütörtök — Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés, szinte „egymásba értek" a plenáris ülések. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácskozási rendnek, biztosítva így a Parlament folyamatos működését. A csütörtöki ülésnap indításakor bejelentett rend szerint a képviselők keddenként — az ebédszünetet követően — az interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak majd. Az Országgyűlés bizottságai — szükség szerint — szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30-kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők Parlamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a követ Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Országgyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával folytatja munkáját. A továbbiakban többé-kevésbé a tervezett tárgysorozatnak megfelelően kerülnek sorra a témakörök: a képviselők megvitatják a szövetkezeti tulajdonban levő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló, illetve a volt egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával foglalkozó törvényjavaslatokat. Várhatóan még csütörtökön szó lesz Deme Zoltán (MDF) önálló indítványáról, amelyben a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatát szorgalmazza. A benyújtott önálló indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket csak a következő ülésen tűzik napirendre. Az alkotmány módosításának kérdésével az előzetes elképzelésektől eltérően csak a jövő hét keddjén foglalkoznak a honatyák. Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyűlés 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet. kerő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd. A csütörtök délelőtt lezajlott általános vita mottójául Dénes Jánosnak (MDF) az a mondata szolgálhatna: „amennyire egyszerű volt mocsokká gyűrni a tulajdont, annál bonyolultabb ezt törvényesen, a kor szintjén, a világ erkölcsének megfelelően rendezni". Már ebből a megjegyzésből is kitűnt: szó volt az ülésteremben állami, termelőszövetkezeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő önkormányzati tulajdonról, egykori paraszti és polgári magántulajdonról. A vita alaphangját mégis a Fidesz és elsősorban Orbán Viktor előző napon elhangzott hozzászólása adta meg — s ahogyan ők fogalmaztak —, a képviselők ma inkább az ő nézeteiket minősítették, semmint érveiket ellenérvekkel cáfolták volna. Mások pedig — miként az elnöklő Szabad György egyik kommentárjában erre is kitérve utalt — a konkrét témától eltérve szólaltak meg. A Fidesz — amelynek véleményét ezúttal Ungár Klára, majd később Tirts Tamás fejtette ki ismételten —• következetesen kiállt amellett, hogy a törvénymódosításra szellemét tekintve szükség van, ám benyújtott formájában, a módosító javaslatokkal együtt kezelhetetlen, ezért ismételten sürgette a teljes tulajdonkoncepciót a kormánytól. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arra figyelmeztetett: a közvélemény nem érti a vita lényegét, nem érti, hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új földtörvény tárgyalásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a földtörvénynyel összefüggésben a Parlamentnek legyen még miről tárgyalnia. Idézett is egy levélből saját véleményének alátámasztására. Ám az Országgyűléshez, a képviselőkhöz érkező állampolgári levelek ismertetésétől Fodor István, a független képviselők megbízottja óva intett, viszont Kónya Imre, az MDF parlamenti csoportjának vezetője „megvédte" a felszólalót azzal, hogy a közvéleményre igenis figyelni kell, különösen akkor, amikor a törvényhozás botladozik, s a képviselők előkészítés nélkül alkotnak törvényt. Ekkor kért szót Kövér László (Fidesz), kijelentve: sem Torgyán Józsefnek, sem másnak nem fog sikerülni az, hogy a Fideszre rákényszerítse a parasztság-, a valás- és az egyházellenesség szerepét. Ugyan utalt arra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását éppen a kormánypártoktól érkező módosító javaslatok sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett. (Folytatás a 2. oldalon) Új munkarend: plenáris ülések hét elején AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÜTÖRTÖKI PROGRAMJA .... .. A földtörvény módosításának vitája MAI KÉRDÉSÜNK: Mi lesz a sorsa a népfront vagyonának? A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának koordinációs tanácsa április 26-i ülésén egyhangúlag feloszlatta a népfrontmozgalom megyei szerveit. Sokakat foglalkoztat a kérdés, mi lesz a sorsa a népfront által használt épületeknek, ingatlanoknak? A kérdésre Oláh Lajostól, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának volt titkárától kértünk választ. — A Hazafias Népfront bejegyzett társadalmi szervezet, amely az egyesületi törvény értelmében rendelkezik vagyonával. Döntés született a megyei szervezet kezelésében lévő ingatlan- és ingó vagyonról és a pénzmaradvány felhasználásáról. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Hazafias Népfront kezelésében a megyében öt ingatlan volt, a megyei székház, a püspökladányi, hajdúböszörményi, a balmazújvárosi székház, a dedőháti pihenőközpont. A Péterfia utcai, megyei székház, bármennyire is furcsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a tulajdona, a többi a magyar államé, csak a kezelői jog a népfronté. A megyei bizottság rendelkezett a fentieken kívül egy teniszpálya kezelői jogával. A kezelői jog a székházak esetében az országos tanácsnak van bejegyezve, ezért ebben a vonatkozásban mi csak állásfoglalást hozhattunk. A megyei bizottságunk azt javasolta, hogy közérdekű célra adja át az épületeket, azzal a kikötéssel, ha a népfrontnak utódszervezete lenne, akkor számára is azokban helyet kell biztosítani. A balmazújvárosi és a püspökladányi székház kezelői jogát a Piremon Kisvállalatnak engedjük át, azzal a feltétellel, hogy azokban a mozgáskorlátozottak számára munka- és pihenési feltételeket biztosítsanak. A dedőházi pihenőközpont kezelői jogát és a résztulajdonjogot s az abban lévő berendezési tárgyakat térítésmentesen átengedtük a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének azzal, hogy annak minden hasznát a mozgáskorlátozottak megsegítésére kell felhasználni. A püspökladányi házunk bérleti díjából befolyt összeget a vakok és gyengénlátók megyei egyesületének fogjuk felajánlani. A Mikszáth utca sarkán lévő teniszpályát pedig a Debreceni Középiskolások Egyesületének, hogy azt a diáksport céljaira hasznosítsák. Az állóeszközök értékesítéséből befolyt összeg a pénzmaradványt gyarapítja, amelyből a mozgalom keretében eddig is működött körök, klubok, egyesületek támogatására szeretnénk fordítani. Már eddig is harminc—ötvenezer forintnyi összeget adtunk a honismereti mozgalom, a nyugdíjasok megyei egyesülete, a Magyar—Finn Baráti Társaság támogatására, a leukémiás gyerekek gyógyítására. Szeretném hangsúlyozni, ezek az összegek bevételeinkből származnak és nem a költségvetési támogatásból. Debrecenben harminchárom körzeti bizottság működött, kezelésükben nem volt ingatlan, az MSZMP- székházakban tevékenykedtek, ingó vagyonukra vonatkozóan azt javasoltuk, hogy azokat iskoláknak vagy óvodáknak adjuk át. Befejezésül még annyit, hogy május elsejei határidővel felmondtak az apparátusnak, és én is felmentésemet kértem. Úgy tudom, hogy sikerült volt munkatársaimnak munkát találniuk, kivéve talán két egyetemet végzett kollegát, akik mellékesen kitűnően diplomáztak. Az a véleményünk, hogy a megyei székházat az önkormányzat kezelésébe kellene átadni itt Debrecenben, a későbbiek folyamán a többi székháznak is a helyi önkormányzatok kezelésébe kellene kerülniük. F. T./ Gorbacsov Washingtonba érkezett Megkezdődött az amerikai-szovjet csúcstalálkozó Washington, 1990. május 31., csütörtök (MTI) — Mihail Gorbacsov szerdán, közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalálkozóra. A szovjet elnök és házigazdái aznapi nyilatkozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csakúgy, mint a balti államok önállóságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai látogatását záró szerdai sajtóértekezletén szokatlanul — és váratlanul — keményen fogalmazott. Kifejezte ugyan reményét, hogy a német kérdésben „vannak még tartalékok" a szovjet és az amerikai álláspont közelítésére, de hozzátette: a Nyugat „nem sokat gondolkodott az ügyben — azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunkra ez elfogadhatatlan". „Csalódnak, akik azt hiszik, a Szovjetuniót annyira leköti a peresztrojka, hogy halászhatnak a zavarosban", fogalmazott Gorbacsov. Gorbacsov sajtóértekezletén kijelentette, hogy a litván önállóság igénye „politikai kalandoroktól" származik, akik kihasználták céljaikra a nemzetközi rokonszenvet. A litván kérdést a Szovjetunió „a maga módján", a peresztrojka stílusában fogja megoldani, „s ez nem zárja ki a legszigorúbb rendszabályokat sem" tudatta az elnök. Gorbacsov kemény álláspontja nem sok jót ígér a szovjet— amerikai kereskedelmi szerződés, a Moszkva által igényelt legnagyobb kedvezmény szempontjából: az amerikai kormány jelezte, hogy aligha lesz módja megkötni a megállapodást addig, amíg a balti kérdés meg nem oldódik. (Folytatás a 2. oldalon) Reptér - költségvetés - üres lakások Ülést tartott a Debreceni Városi Tanács Szokatlanul rövid, alig négyórás ülést tartott tegnap délelőtt a Debreceni Városi Tanács. A jelenlévők az elnökjelentés tudomásul vétele után javaslatot fogadtak el a tanácstestület további, valószínűleg őszig tartó működésére, aktualitásukat vesztett tanácsi határozatokat helyeztek hatályon kívül, külterületi ingatlanokat vontak belterületbe, testvérvárosi kapcsolat kialakítására szolgáló amerikai, illetve japán útijelentést vettek tudomásul, valamint a tanácsi bérmegtakarításból jutalmakat szavaztak meg a tisztségviselőknek. Az ülés minden bizonnyal legfajsúlyosabb témája azonban a polgári reptér ügyében hozott állásfoglalás, a tavalyi tanácsi költségvetési terv végrehajtása és a város üres tanácsi lakásairól szóló beszámoló volt. Mint ismeretes, arról még nem született kormányszintű döntés, hogy mi lesz a debreceni volt szovjet katonai repülőtér sorsa, lesz-e belőle polgári légikikötő vagy sem. Éppen ezért a városi tanács a következő állásfoglalást adta ki: „A debreceni repülőtér szovjet katonai célú felhasználásának megszüntetésével új lehetőségek nyílnak. A Debrecen Megyei Városi Tanács a városban működő politikai pártokkal és a Hajdú-Bihar Megyei Tanáccsal egyetértésben állást foglal a repülőtér polgári repülés céljaira való felhasználása mellett. Meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen racionális megoldás, s ehhez alapvető érdekei fűződnek városunknak, de az egész régi(Folytatás a 3. oldalon)