Hajdú-Bihari Napló, 1990. július (47. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

HAJDÚ­BIHARI XLVII. ÉVF. 153. SZÁM ÁRA: 4,30 Ft 1990. VII. 2. HÉTFŐ IP@UT|BS|g MAIFDJLAIF 1990. június 30., szombat — Budapesten, záróüzenet elfogadásával befejeződött a Kereszténydemokrata Inter­­nacionálé első csúcsértekez­lete. A konferencia érdemi munkája lényegében egyet­len napra, szombatra kon­centrálódott, de a már pén­teken Budapestre érkezett magas rangú politikusoknak alkalmat kínált négyszem­közti megbeszélésekre is a tanácskozás. E tárgyalások egyik figyelemre méltó mozzanata a Mazowiecki— Antall—Kohl hármas talál­kozó volt. Az 54 ország keresztény­­demokrata pártjait tömörítő szervezet, a Keresztényde­mokrata Internacionálé csúcsértekezletének témája­ként a Kelet- és Közép-Euró­­pa jövője, valamint a keresz­ténydemokrácia szerepe a térségben végbemenő válto­zásokban gondolatkört jelöl­ték meg a szervezők. A tanácskozásra Budapestre jöttek négy kontinens veze­tő politikusai: államfők, alel­­nökök, kormányfők. A részt­vevők között üdvözölhette a magyar főváros Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lárt, Ciulio Andreotti olasz, Wilfried Martens belga, Fenech Adams máltai, Jac­ques Santer luxemburgi, Ruud Lubbers holland mi­niszterelnököt, valamint 27 ország kereszténydemokrata pártjainak vezetőit. A Ma­gyar Demokrata Fórumon kívül a világkonferencia házigazdája volt a Keresz­ténydemokrata Néppárt, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A budapesti Fórum Szál­lóban a venezuelai Eduardo Fernandez, a Keresztényde­mokrata Internacionálé el­nöke nyitotta meg a konfe­renciát. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke, házigazdaként köszöntötte a megjelenteket A megnyitó beszédek után a Kereszténydemokrata In­­ternacionálé első csúcstalál­kozójának délelőtti zárt ülé­sén a jelen lévő állam- és kormányfők, valamint párt­vezetők megvitatták a kö­­zép-kelet-európai országok­ban végbement változásokat, amelyek a pluralista társa­dalom, a jogállamiság és a piac­orientált gazdaság felé mutatnak és üdvözölték a kereszténydemokrácia e folyamatban betöltött szere­pét, valamint azt a tényt, hogy a térség országai közül többen a kereszténydemok­rata orientációjú pártok ala­kíthattak kormányt. Szót ejtettek arról, milyen lehe­tőségek nyílnak az új de­mokráciák számára az euró­pai intézményekben, ezen belül az Európa Tanácsba és az Európai Közösségbe való felvételre és kedvezően ítél­ték meg e lehetőségeket. Ugyancsak megvitatták és egyben üdvözölték a két Németország egyesítésének folyamatát és az ebben elért haladást. Végül, de nem utolsósorban a zárt ülés résztvevői szót ejtettek arról is, milyen hatással lesznek a kelet-európai változások a világ számos pontján a demokratizálódásért folyta­tott harcra. A tanácskozás idején több megbeszélésre is sor került a jelen lévő vezető politiku­sok között. Antall József miniszterelnök még a péntek esti órákban négyszemközti megbeszélést folytatott Hel­mut Kohl nyugatnémet kancellárral, előzőleg pedig Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnökkel. Szombaton a magyar miniszterelnök villásreggelin látta vendégül Wilfried Martens belga, Jac­ques Santer luxemburgi és Ruud Lubbers holland mi­niszterelnököt. Antall József a szombat délelőtti zárt plenáris ülés idején tárgyalt Tadeusz Mazowiecki lengyel minisz­terelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lárral, ezt követően pedig hármas találkozóra került sor Antall József, Helmut Kohl és Tadeusz Mazowiec­ki között. A Kereszténydemokrata Internacionálé csúcstalálkozója Budapesten Tanévzáró ünnepség az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán Június 30-án, szombaton a KLTE díszudvarán tartotta diplomaosztó tanácsülését a fennállásának 25. évforduló­ját ünneplő Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola. Dr. Szabó Tamás és dr. Husi Géza intézetigazgatók adták át a diplomát a nyolcvan nappali és huszonkilenc levelező tagozaton végzett hallgatónak, akik közül hetvenen magas- és mélyépítő üzemmérnöki, harminckilencen építőgépész üzemmérnöki oklevelet szereztek. Dr. Papp Péter főigazgató-helyettes ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy az eltelt negyedszázad alatt 3700-nál is többen végeztek a főiskolán. „Most az emberbőrbe kötött remekművek kora következik." — idézte Nagy László évtizedekkel ezelőtti jövendölését a mára értelmezve a főigazgató-helyettes, majd felhívta a most diplomát szerzett fiatalok figyelmét arra, hogy jövendő pályájukon milyen nagy felelősség hárul rájuk, hiszen egy építész valamilyen formában hat mindazokra, akik találkoznak műveivel. Az ünnepség végén az Építőipari Tudományos Egyesület, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület és a Szervezési Vezetési Tudományos Társaság diplomaterv pályá­zatain díjat nyert ifjú építészmérnökök vehették át jutalmukat az egyesületek elnökeitől. A végzős hallgatók egy csoportja 1: 50 Jó szervezés, kevesebb érdeklődő Végetért a 26. Nemzetközi Hortobágyi Lovasnapok A hangosbemondó bemondja a versenyző nevét. Az leveszi a sapkáját, fejet hajt a tribün előtt. Megszólal a csengő, a lovas elindul. Késő délután van már, szemerkélni kezd az eső, de a nézők nem mozdulnak, lélegzet-visszafojtva figyelik a hajmeresztő mutatványt. A XXVI. Hortobágyi Lo­vasnapok kitartásos magasugratás versenyében szom­baton a negyedik összevetés után már csak két lovas van versenyben. A vörös téglafal több mint két méter magas! A hatéves gyönyörű pej nekirugaszkodik... És megvan! Felhördül a közönség, állva tapsolnak. A nyugatnémet versenyző nyerte a versenyt. Persze, akik eljöttek hétvégén a rendezvényre, nemcsak a kitartásos magasugratáson izgulhattak. A hagyományosnak számító bátrak fogata, a terephajtás, a csikósok bemutatói is jó szórakozást nyújtottak a lovassport kedvelőinek. A rendezők igazán jól meg­szervezték a versenyt. Ez persze nem véletlen, hiszen a Dunhill és a Volvo cég nevét adta a lovasnapokhoz, s az, hogy ők a szponzorok, nemcsak rangot ad, de követelményeket is támaszt. Mindezek ellenére az idén a korábbi éveknél és a vártnál lényegesen kevesebben látogattak a Hajdúság kiemelt sportrendezvényének számító eseményre. A méneshajtás elmaradhatatlan bemutatója a lovas­napoknak (Fotó: Nagy Gábor) Nem kell a vészbíróság! Nem kell a bosszú! Gerbovits Jenő türelmet kért a bihari nagygyűlésen Több mint félezer ember gyűlt össze. Zsúfolásig megtelt­­ a nagy terem. Akik kívül reked­­t­­ek, a tikkasztó hőségben a nyitva hagyott ajtókon, ablako­kon át, állva hallgatták tegnap a berettyóújfalui művelődési házban megrendezett politikai nagygyűlés szónokait. A Pa­­­­rasztszövetség megyei szerveze­te és a kisgazdapárt bihari te­­­­rületi központja meghívására­­ megyénkbe látogatott Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a­­ Parasztszövetség országos tit­kára és Torgyán József, a Kis­gazdapárt országos főügyésze, parlamenti frakcióvezető. A teremben nemcsak a hő­ségtől izzott a levegő. Elsőként Szilágyi István, a Független Kisgazdapárt bihari területi­­ szervezeteinek elnöke emelke­dett felszólalásra. Az országban tapasztalható igazságtalansá­gokról szólva a következőket mondta:­­ — Azt látjuk, hogy míg az új parlament ülésezik, a kormány tanácskozik, a letűnt pártállam emberei a gazdaságban, a hiva­talokban a semmittevés takti­kájával bénítják a gazdaságot, nincs aki intézkedjen, óriási a bizonytalanság. Folyik a vagyonátmentés... — Meddig lehet még érdem­telenül milliós prémiumokat felvenni? Mi lesz az aránytala­nul nagy fizetésekkel, a nyug­díjak rendezésével? Meddig csökken még az életszínvonal? Mikor lesz meg végre az új földtörvény?!!... Arany János, a Parasztszöv I­vetség megyei főtitkára — a szervezet nevében — hasonló­an adott hangot elégedetlensé­gének, majd Gerbovits Jenő vette át a szót. — Megmondtuk már világo­san, a kezdet kezdetén. Vissza a földet! Rehabilitálni a kulá­­kokat, a kitelepített svábokat!! * Vissza a 47-es állapotokig! A tárca nélküli miniszter felszólalásában — amellett, hogy reagált az előtte szólók által említett problémákra, megértette elégedetlenségüket — elsősorban türelmet kért az ország parasztságától, a társa­dalmi változás békés úton tör­ténő rendezésére hívta fel a magyar népet. — Csak előre nézzünk! A békés átmenetnek ára van, de ezért az árért egy új világot fogunk felépíteni, egy bosszú­mentes világot. Nem állhatunk bosszút. Ha az európai házba akarunk bejutni, ha jogállamot akarunk, akkor csak parlamen­tarizmussal, okos paraszti böl­csességgel juthatunk előre. Nekünk nem kell a vészbíróság! Torgyán József a parlamenti frakció munkájáról, a kisgaz­dapárt helyhatósági választá­sokra való felkészüléséről, az országban zajló változások nemzetközi összefüggéseiről mondta el véleményét. -nam- Gerbovits Jenő népes hallgatóság előtt beszélt (Fotó: Nagy Gábor)

Next