Hajdú-Bihari Napló, 1990. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

(fg/l HAJDÚ­BIHARI XLVII. ÉVF. 179. SZÁM ÁRA: 4,30 Ft 1990. Vik­. 1. SZERDA 1/7 . POLITIKAI NAPILAP. 100 éves a vasútigazgatóság Debrecenben A Debreceni Vasútigazga­tóság 1990-ben végig cen­tenáriumot ünnepel. Szerény kis ünnepségek ezek, de minden alkalommal emlé­keztetnek arra, hogy a vasút él, életben marad, s túlél minden pangást. A Debreceni Vasútigazga­tóság jogelődje üzletvezető­ség néven volt ismert, ami a Tiszavidéki Vasúttársulatból és Északkeleti Vasúttársa­ságból jött létre 1890. au­gusztus elsején. Az első vasúti vonalat, amely Deb­recent az ország fővárosával összekötötte, már a Tiszavi­déki Vasúttársulat építette ki 1857-ben. Az állam csak 1880-ban jelent meg először Debrecenben, amikor a Ti­szavidéki Vasúttársulat egész hálózatát megváltotta. 1890-ben sor került a másik magánvasút, az Északkeleti Vasúttársaság államosítására is. Ezek átvétele tette szük­ségessé, hogy Debrecen üz­letvezetőséget állítsanak fel, ami 1890-ben meg is történt. A nyírségi, a tiszántúli és az erdélyi átmenő forgalmat ez az úgynevezett üzletvezető­ség vezényelte. Nézzük meg néhány ada­tát is. Vonalhossz az alaku­láskor: 1 000,45 kilométer. 1918-ban: 2 198,61 kilométer. 1921-ben: 892,00 kilométer. Országon belüli átszerve­zésekkel, a trianoni béke­­szerződések után: 1 151,00 kilométer. 1939-ben: 1 824,919 kilométer. 1990-ben: 2 321,00 kilométer, mely az országos hálózatnak mint­egy egyhatoda, a legfonto­sabb és legjobban igénybe vett hazai és nemzetközi útvonalak tengelyén helyez­kedik el. Az üzletvezetőség első vezetője Szorkolai Ságy Gyula volt. 1890-től 1894-ig töltötte be tisztét. Helyette­se: Schwanda Károly. 1890- ben az üzletvezetőség vona­lai tíz vármegye területére terjedtek ki, éspedig Hajdú, Heves, Szabolcs, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Mára­­maros, Szilágy és Bihar megyékre. Napjaink szállítási felada­tait az igazgatóság a MÁV hálózatának tiszántúli térsé­gében, közigazgatásilag hat megye területén végzi (Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén), 13 469 fős kollektívával. Augusztus 1-jén Debre­cenben az igazgatóság mű­emléki épületének előcsar­nokában történelmi doku­mentumkiállítás nyílik. A korabeli fényképek javaré­szét a dokumentációs stúdió archív anyagából válogatták össze. Ezen a napon a Nagyállomáson 8 órától 13 óráig a filatelisták is örül­hetnek, hiszen az igazgató­ság postai emlékbélyegzésre is sort kerít a csarnokban, ugyanott nonstop vetítik videofelvételekről a világ­­vasutak érdekességeit. Idetartozik még, hogy ősszel a Hungária Étterem falán emléktáblát helyeznek el, megemlékezvén arról, hogy itt székelt az első va­súti üzletvezetőség. A va­sútigazgatóság százéves életről pedig könyv készült. A kiadványt történészek, tudósok állították össze. A hajdúsági művésztelep zárókiállítása „Az Európa Ház előszobája lehet” Befejez­ődött a Hajdúság­i Nemzetközi Művésztelep tiszonhetedik nyári idősza­ka. A zárókiállítás tegnap, kedden 18 órakor nyílt meg a hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ­ban. Megnyitó beszédet Sümegi György művészet­­történész mondott, aki iro­dalmi hasonlattal élve, an­tológia-tárlatnak nevezte a művésztelep munkáját összegző kiállítást. Egy sa­játos tavasz után, amikor artérdekek alapján szobro­­­t döntögettek és bálvá­nyozott művészeket fosztot­tak meg vélt vagy valós nimbuszuktól, különös fon­tosságúnak nevezte a közös alkotás örömét újra felfede­ző alkotómunkát. Reményé­nek adott hangot, hogy e nemzetközi hírű művészte­lep előszobája lehet az Eu­rópa Háznak, hová tartozni kívánunk. Ezután Csiha András, Hajdúböszörmény megbí­zott tanácselnöke átadta az emléklapokat a résztvevők­nek. Négyen kaptak nívódí­jat: Szegerean Calin sepsi­szentgyörgyi, Jakobovits Miklós nagyváradi, Lovas Tibor hajdúböszörményi és Reija Remes finnországi művészek. Káplár Miklós­­emlékéremben ketten része­sültek: Horváth János szombathelyi és Plugor Sándor sepsiszentgyörgyi festők. A nyári tapasztalatokról Lázár Imrét, a művésztelep igazgatóját kérdeztük: — Az idén először vezet­tük be, hogy a részvétel kéthetes turnusú is lehet, ezért több művész látogatott el hozzánk, mint az előző években. Tizenegy hónapig tartózkodtak itt, huszonhár­man váltották egymást. Ma kezdődő kiállításunkon minden művész három kép­pel­ van jelen, összesen mint­egy száz művel. Szép, vál­tozatos anyag gyűlt össze, az utóbbi évek legtartalmasabb, leggazdagabb anyaga. Ez évtől nem kormányközi kapcsolatok szabályozzák a nemzetközi vendégek rész­vételét, hanem szuverén meghívások alapján szer­vezzük a műhelyt, így a szomszéd országok magyar alkotói az eddiginél nagyobb számban, tizenegyen jöttek el. Az idei nyár a művészi szellem szabadságának a kiteljesedését jelentette. Egymás mellett élnek a hagyományokból táplálkozó és az újabb hangvételű irányzatok, úgy is mond­hatnám, hogy a művésztelep és e tárlat „termése" a kö­­zép-kelet-európai művészi felfogások keresztmetszete. Bár az alkotótelepek hely­zete az utóbbi néhány évben elbizonytalanodott, az új önkormányzatok szárnyai alatt remélhetőleg megerő­södik. Ennek érdekében a Hajdúböszörményi Városi Tanács alapítványt létesített, melyhez művészetpártoló üzemek, vállalatok, intéz­mények, magánszemélyek csatlakozását várjuk. A művészek máris megtették az első lépést: egy-egy ké­püket ajánlották fel értéke­sítésre. A városnak adományozott alkotások augusztus 20-ig tekinthetők meg. P. J. Csiba András átadja a Káplár-emlékérmet Horváth János festőművésznek (Fotó: F. Szilágyi Imre) Velencébe utazott a magyar kormányfő Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügymi­niszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcs­találkozóján vesznek részt az olasz városban. * * * Kedden este a Duna—Adria együttműködés öt tagálla­ma, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia külügyminisztereinek rövid találkozójával megnyílik Velencében a közép-európai regionális együtt­működés csúcstalálkozója. A Duna—Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszának végére érve az öt állam politikai dokumentumban körvonalazza a regionális együttműködés céljait, feladatait, s három évre szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóra váltására. Jelképes értékű gesztusként a helsinki záróok­mány aláírásának 15-ik évfordulóján a Duna—Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folya­mat részes államainak vezetőihez. A kormányfők és a külügyek irányítóinak részvételével folyó velencei csúcsot közép-európai kulturális fórum kíséri, amelyen az öt részt vevő állam művészeti, tudományos életének neves sze­mélyiségei vitatják meg az európai együttműködés jövő­jével összefüggő kérdéseket. (MTI) A népszavazás megyei eredményei A megyében a választásra jogosultak száma 406 005. A lea­dott érvényes szavazatok száma 45 094 volt, ami 11,1 százalék­nak felel meg. Az érvényes szavazatok közül 38 929 az igen és 6 165 a nem. Az igen szavazatok 86,33 százalékot, a nem sza­vazatok 13,67 százalékot tettek ki összesen az 522 szavazókör­ben. Részletes eredmények: 1. számú körzet: A részvételi arány 11,43 százalék. Érvényes szavazatból 87,6 százalék az igen, 12,4 a nem. 2. számú körzet: 12,34 százalék a részvételi arány, 87,75 szá­zalék az igen, 12,25 a nem. 3. számú körzet: 14,32 százalék a részvételi arány, 86,61 szá­zalék az igen, 13,39 százalék a nem. 4. számú körzet: 7,34 százalék a részvételi arány, 82,68 szá­zalék az igen, 17,32 százalék a nem. 5. számú körzet: 9,94 százalék a részvételi arány, 86,8 száza­lék az igen, 13,2 százalék a nem. 6. számú körzet: 12,54 a részvételi arány, 85,92 százalék az igen, 14,08 százalék a nem. 7. számú körzet: 10,02 a részvételi arány, 84,78 százalék az igen, 15,22 százalék a nem. 8. számú körzet: 10,76 százalék a részvételi arány, 88,00 szá­zalék az igen, 12,00 a nem. 9. számú körzet: 10,45 százalék a részvételi arány, 84,98 szá­zalék az igen, 15,02 a nem. Kiállítások, koszorúzások, konferenciák Sajtótájékoztató Debrecenben a Kölcsey-bicentenárium rendezvényeiről A rendezőszervek képvi­selői tegnap, kedden 11 órakor a Déri Múzeumban tájékoztatták a sajtó képvi­selőit a Kölcsey-bicentená­rium megyei rendezvényei­ről. Gazda László megyei múzeumigazgató elmondta, hogy bár a megemlékezések már korábban elkezdődtek, a legfontosabb események augusztusban és az ősz fo­lyamán kerülnek sorra. El­sőként augusztus 8-án, Köl­csey Ferenc születésnapján lesz ünnepség 16 órai kez­dettel a felújított álmosdi kúriában, ahol az irodalmi emlékhely védelméről An­gyal László, a Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizott­ság elnöke beszél, a Him­nusz költőjéről pedig Imre László, a Kossuth Lajos Tudományegyetem iroda­lomtörténésze emlékezik meg. A műsorban föllép Kun János előadóművész és a Kölcsey Kórus. Augusztus 24-én a Kölcsey Társaság által meghirdetett képző­­művészeti pályázat díjnyer­tes műveiből, grafikákból, érmekből, kisplasztikákból nyílik válogatott kiállítás a Kölcsey Művelődési Köz­pontban. A Magyar Tudo­mányos Akadémia és deb­receni bizottsága szeptember 6-án és 7-én a Debreceni Református Kollégiumban tart tudományos konferen­ciát, melynek középpontjá­ban Kölcsey közéleti sze­replése, morális nagysága és irodalomesztétikai ízlése áll. Angyal László beszélt az álmosdi Kölcsey-ház több százezer forintos felújításá­ról, a tetőszerkezet, a pad­lózat és a pince helyreállítá­sáról, mely húsz év után vált ismét szükségessé. Megem­lítette azt is, hogy e ház a Kölcsey-hagyaték egyetlen eredeti épülete. Bejelentette, hogy a Műemléki Albizott­ság helyi szervezetei az idei évre tervezik Kölcsey egy­kori lebontott debreceni lakhelyének közelében em­lékhely avatását és pozsonyi szállásának falán emléktáb­la leleplezését. Az álmosdi házban nyíló új kiállítást Keresztesné Várhelyi Ilona, a Debreceni Irodalmi Múzeum vezetője, a kiállítás rendezője ismer­tette előzetesen. Elmondta, hogy míg a régi a család álmosdi tartózkodását rep­rezentálja, az új Kölcsey Ferencre koncentrál, korjel­­ző bútorok, használati tár­gyak, fotók, reprodukciók és néhány eredeti tárgy segít­ségével. A július 1-je óta Kölcsey Ferenc nevét viselő debre­ceni tanítóképző főiskola jubileumi rendezvényeiről Ozsváth Sándor, a főiskola tanára szólt. Hangsúlyozta, hogy bár az ünnepélyes névfelvételi aktusra szep­tember 7-én kerül sor, a bicentenáriumi megemléke­zések folyamat jellegűek. Többek között tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a család élő tagjaitól sikerült megszerezniük a családi címer használatának jogát, az alkalomra elkészültek a zászlók, gerundiumok, sap­kák, tógák. A költő dom­borművét Lakatos Aranka, portréját Makoldi Sándor készítette el számukra, Bir­­talan József marosvásárhelyi zeneszerző pedig Kölcsey verseire komponált három­­tételes énekkari művet, mely a névfelvételi ünnepségen hangzik el az intézmény énekkarainak előadásában. Elkészült és hamarosan megjelenik a Kölcsey-füze­­tek első két kötete. Az év­fordulóhoz kapcsolódóan átalakítják a főiskola belső tereit, kiállítóterem kialakí­tását tervezik, melynek első tárlata a nagybányai Kölcsey Ottilia kerámikus művész kiállítása lesz. Tudományos felolvasóülés, hallgatói em­léktúrák, szavalóverseny szerepel még programjuk­ban. A sajtótájékoztatón el­hangzott továbbá, hogy a bicentenáriumra különböző kiadványok jelennek meg, így a Debreceni Városi Könyvtár Kölcsey-bibliográ­­fiája, a Remény és emléke­zet című tanulmánykötet, valamint a Társasági Füze­tek sorozatban a szeptemberi konferencia anyaga. Takács Péter művének címe Kölcsey véleménye. A Csokonai Kiadó erre az alkalomra adja ki Szentimrei Jenő Ferenc tekintetes úr című munkáját, mely a kiváló tudós és ál­lamférfi életregényét dol­gozza fel.

Next