Hajdú-Bihari Napló, 1990. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

-Us‘AJZJUÁRT HAJDÚBIHARI XLVII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ÁRA: 5,30 Ft 1990. IX. 1., SZOMBAT IP® LOTTÓI KÉI PUMPOLAIF 5 ---------------------------------------- ------------------.---------------------------------------------- —~ ^ A söröshordó után az autóké a pálya! v*____________________________________,____________,_______| ÚJ FELÜLJÁRÓT AVATTAK DEBRECENBEN A már hagyományosnak számító gesztussal, egy ötvenliteres, nemzetiszínű szalaggal díszített söröshordó végiggurításával avatták fel tegnap délelőtt a 4-es számú főút új szakaszát Debrecenben. A két kilométer hosszú, hét és fél méter széles, kétsávos út s a négynyílású felüljáró az István utat köti össze a Hajdúszoboszló felé vezető országúttal. A 146,7 millió forintot felemésztő beruházásra azért volt szükség, hogy elhárítsák az akadályt a várost megkerülő új füzesabonyi vasútvonal építése elől. A vonatok nemsokára már az új felüljáró alatt fognak áthaladni. A tavaly március óta tartó építkezés a kitűzött határidőre készült el, beruházója a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság, kivitelezője a debreceni Közúti Építő Vállalat volt. Argyellán György, a munkálatok lebonyolítását végző Budapesti Közúti Beruházó Vállalat debreceni kirendeltségének vezetője elmondta, hogy az építkezéshez 170 ezer köbméter, Debrecen külterületeiről származó földet használtak fel, az aszfaltburkolat pedig 25 ezer négyzetméter alapterületű. A felüljáró oldalának közvetlen környékének füvesítése és a kisebb földmunkálatok még novemberig is eltarthatnak — ez azonban nem fogja zavarni az autósokat. Az új útszakasz megnyitásával megváltozott a Szoboszlai út—István út kereszteződésében a forgalmi rend, melyet közlekedési lámpa irányít nt. A felüljáró 46 méter hosszan ível át a sínek felett A jól végzett munka jutalma a hideg csapolt sör Az első „fecskék" az új úton (Fotó: Iklódy János) Hétfőtől rendes ülés a Parlamentben A forró vitákat hozott hosszú nyári rendkívüli üléssorozatot lezárva szeptember 3-tól, hétfőtől ismét a rendes kerékvágásba zökken vissza a Ház munkája. A parlamenti pártok frakcióinak kora reggeli tanácskozása után 10.30 órakor megnyílik a kétnaposra tervezett plenáris ülés, amelynek napirendjén a többi között hat törvényjavaslat, illetve határozattervezet megvitatása szerepel. A törvényhozás előtt álló feladatokról, a munka ütemezéséről Szabad György házelnök tájékoztatta pénteken az újságírókat immár hagyománnyá váló sajtóbeszélgetésen. Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy több olyan törvényjavaslat tárgyalása folytatódik, amelyeket már különböző mélységig megvitattak a törvényhozók. Ilyen a napirend minden bizonnyal legfontosabb pontjának is tekinthető törvényjavaslat, amely a polgármesteri tisztség ellátásának egyes nyitott kérdéseit rendezi. Mint ismeretes, e tervezet kapcsán a rendkívüli ülésszak legutóbbi plenáris tanácskozásán igen heves vita alakult ki a kormánykoalíció és az ellenzék között, mindenekelőtt a leendő önkormányzati vezetői tisztség összeférhetetlenségi eseteit felsoroló lista kapcsán. Gondot okozott az is, hogy a módosító indítványok véleményezésére hivatott önkormányzati bizottság (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a 71. OMÉK A kistermelőkről sem feledkeztek meg — Meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság hazánk fejlődésében, népünk boldogulásában — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap délelőtt a 71. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás megnyitóján. — A magyar gazdaság egykori sikerágazata ma a súlyos aszállyal, pénzhiánnyal és az átalakulással járó nehézségekkel küszködik. Ugyanakkor sok még a felszínre hozható lendítő erő, s ez akkor érvényesülhet igazán, ha az ágazat elfogadható áron és megfelelő minőségben juthat hozzá az itt kiállított hazai és külföldi anyagokhoz, eszközökhöz, technológiákhoz és a legkorszerűbb tudományos ismeretekhez. Az OMÉK már régen kinőtte az „országos" jelzőt, hiszen a kiállítás valójában már évek óta nemzetközi. Az idén Magyarországgal együtt 28 ország mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kínálatát láthatjuk. A vásárterület megtelt, mégpedig nem az eddig megszokott minisztériumi direktívák nyomán, hanem egyértelműen a piaci kényszer hatására; egymással versenyeztek a kiállítási helyekért az ipari gyártók, a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók. Szemléletváltást tükröz a kiállítás időpontja is, ugyanis a seregszemlét akorábbi augusztus eleji időpontról a kedvezőbb időjárás és az addigra befejeződő betakarítás miatt szeptember elejére helyezték. A több mint 80 hektár fedett és szabad területen 511 hazai és mintegy 180 külföldi cég mutatkozik be, kilenc ország pedig önálló nemzeti kiállítással jelentkezik. A gabona-, a cukortermelés és a növényolajgyártás hazai eredményeit egyegy tájegység teljes vertikumán keresztül ismerhetik meg az érdeklődők, míg a kistermelés, a magángazdálkodás súlyát a dohány- és burgonyatermesztésen keresztül mutatják be. Ez annál is inkább érthető, minthogy a burgonyának 90, a dohánynak pedig 75 százalékát a kistermelők állítják elő Magyarországon. A kiállított mezőgazdasági gépek, berendezések jórészt a kisgazdaságok igényeit igyekeznek kielégíteni. A különböző vegyi termékek, növényvédő szerek kiállításán látható, hogy a gyártók nemzetközi kooperációkkal, licencek vásárlásával sietnek lépést tartani a megváltozott igényekkel. Az OMÉK-kal egyidőben rendezik meg a kőbányai vásárvárosban a Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítást. A nemzetközi seregszemle az anyagmozgatás, a csomagolás, illetve a raktározás legmodernebb műszaki, technológiai módszereit, eszközeit, berendezéseit vonultatja fel. Szovjet csapatkivonás a túl az egyharmadon Augusztus végéig a hazánkban tartózkodó szovjet katonáknak és hozzátartozóiknak valamivel több mint egyharmada távozott az országból. Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy mostanáig 35 720-an távoztak Magyarországról, köztük 19 403 katona, 3851 polgári alkalmazott és 12 466 családtag. Augusztus 31-én reggelig 522 katonavonat gördült át magyar-szovjet határon, s a nap folyamán még 8 szerelvény távozása várható, ami azt jelenti, hogy a szovjet csapatkivonás pontosan megfelel az ütemtervnek. E szerint ugyanis augusztus végéig 530 katona vonatnak kell távoznia magyar területről. Ezen kívül elhagyta az országot 9481 technikai eszköz és 153 ezer tonna különféle anyag is. (MTI)