Hajdú-Bihari Napló, 1991. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

HAJDÚ­BIHARI Az órákat nem kellett megállítani December 30-án elfogadta az Országgyűlés az ez évi költségvetést 1990. december 30., vasár­nap — Az Országgyűlésre váró hosszú költségvetési szavazási procedúra előtt — vasárnap reggel — Antall József miniszterelnök kért szót a kormány nevében, a Tisztelt Ház iránti megbecsü­lésnek és tiszteletnek a parla­mentáris demokráciában kötelező jeleként. Antall Jó­zsef azzal nyitotta beszédét: nem kíván hosszú érvelésbe kezdeni a költségvetés-terve­zet mellett, hiszen az újon­nan kijelölt pénzügyminisz­ter és a tárca államtitkára már kifejtette a kormány állás­pontját. A kormány, mint mondta, a költségvetés beterjesztése­kor tudatában volt annak, hogy a tervezet nem nyerhe­ti el sem a Parlament, sem az ország osztatlan rokonszen­­vét. Tisztában voltak azzal, hogy a tervezetet számtalan oldalról éri majd bírálat. Mindazonáltal hozzátette: kényszerhelyzetben, kény­szerköltségvetést terjesz­tettek elő. A kormány­pártoknak pedig e költségve­tés mellett globálisan ki kell állniuk, még akkor is — tet­te hozzá —, ha a kormány­pártokon belül élesebben bírálták a költségvetési ter­vet, mint az ellenzék. A miniszterelnök ismétel­ten kijelentette, hogy a költ­ségvetést év közben módosí­tani kell majd, időről időre szembesítve a tényekkel, ez alapvető érdeke az ország­nak, a Parlamentnek és a kormánynak is. Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés a költségvetés elfogadásakor a fő felelőssé­get a kormánykoalícióra hárítja, de a jelenlegihez ha­sonló válsághelyzetekben nemcsak a kormánypártokat terheli felelősség. Éppen ezért arra kérte az ellenzéket: alaposan fontolja meg állás­­foglalását és annak formáját. A félreértések elkerülése végett kijelentette: nem arra kéri az ellenzéket, hogy sza­vazza meg a költségvetést. Az ellenzék ugyanis azért politikai ellenzék, hogy kriti­kát gyakoroljon, a kontroll szerepét töltse be. Végezetül hangsúlyozta: a kormány rugalmas és hatá­rozott lesz, gazdaságpolitikai programjával a következő esztendőben — minden nehézség ellenére — a kive­zető út felé kívánja vezetni az országot. Hitet tett amellett, hogy erre képes lesz a kor­mány, különösen, ha élvezi a mögötte álló politikai erők támogatását. Az ellenzéktől pedig azt kérte: vegye figye­lembe az adott politikai hely­zetet, a gazdasági viszonyo­kat és az ország előtt álló feladatokat. Mintegy 12 órás szavazás után az Országgyűlés az éjszakai órákban jóváhagyta a kormány által beterjesztett és a képviselők javaslatai révén számos tekintetben módosított jövő évi költ­ségvetést. Ennek megfelelő­en 1991-ben 78,786 milliárd forint lesz a deficit, valami­vel több a tervezettnél. A vita főleg arról folyt, hol lehet a kiadásokat jelentős mérték­ben csökkenteni, hogy más területen a lakosság terheit könnyíteni tudják, s több támogatást kaphassanak az önkormányzatok. Végül is a T. Ház, amely alapvetően elfogadta a Parlament Költ­ségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága által előterjesztett javaslatokat, mintegy 24 milliárd forint értékű kiadás­­csökkentést fogadott el, első­sorban az államigazgatási központi ráfordításokat fa­ragták le jelentős mértékben. Az 1991. évi adótábla a következő: évi 55 ezer forin­tos jövedelemig nem kell adót fizetni. Ezen felül 90 ezer forintig 12 százalékos, 120 ezer forintig 18 százalé­kos, 150 ezer forintig 30 szá­zalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer forintig 40 százalékos, azon felül pedig 50 százalékos kulccsal kell adózni.* * * Végül Kupa Mihály pénz­ügyminiszter, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke a képviselőnek, a tör­vényelőkészítő munkában résztvevő szakértőnek meg­köszönte áldozatos, fáradha­tatlan munkáját. Antall Jó­zsef különösen a kormány­­koalíció tagjainak mondott köszönetet a 61 százalékos többségért. Hangsúlyozta, valamennyi képviselő, köz­tük az ellenzék, felelős maga­tartásával jelentős részt vál­lalt abban, hogy az elfogadott költségvetés számos ponton kedvezően módosult a terve­zetthez képest. Az Országgyűlés a Társa­dalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének megtár­gyalásával plenáris üléssel folytatja január 14-én és 15- én munkáját. Ezt megelőző­en több bizottsági ülésre is sor kerül. A költségvetési törvény módosításokkal kialakított végső szavazásakor a számí­tógépes adatok szerint a miniszterelnök és valamen­nyi jelen lévő miniszter — Győriványi Sándor kivételé­vel — igennel szavazott. A független képviselők közül Dénes János (korábban az MDF-frakció tagja) voksolt igennel a költségvetésre, Király Zoltán tartózkodott, míg Eke Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre és Vargáné Piros Ildikó — kü­lönböző okoknál fogva — nem vett részt a szavazásban. Az MDF parlamenti képvise­lőcsoportjának tagjai közül G. Nagyné Maczó Ágnes tar­tózkodott a szavazástól, Baranyai Miklós, Molnár Ist­ván, Szabó János, Szabó Lukács, Szilasy György és Takács Péter pedig nem vett részt — ugyancsak különfé­le okok miatt — a szavazás­ban. Palotás János a végső szavazáskor kivonult az ülés­teremből. A Független Kis­gazdapárt képviselői közül ketten — Horváth László és Zsíros Géza — tartózkodtak a szavazástól, ketten pedig — István József és Szabó Lajos —­ nem is vettek részt abban. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői közül szintén ketten nem vettek részt a szavazásban: Herczeg János és Karcsay János. Az ellenzék soraiból a sza­baddemokrata Rab Károly tartózkodott a szavazástól. A szabaddemokraták közül Ábrahám Tibor, Ficzere Má­tyás, Futaki Géza, Hága An­tónia, Király Béla, Kuncze Gábor, Tamás Gáspár Mik­lós, Tardos Márton és Vásár­helyi Miklós, a Magyar Szo­cialista Párt képviselői közül Bossányi Katalin, Daróczy Zoltán, Demény Pál, Kósa Ferenc, Nagy Attila, Nyers Rezső, Petrenkó János, Szabó György és Szűrös Mátyás, a Fidesz képviselői közül pe­dig Áder János és Pap János nem szavazott — ugyancsak más-más okokból — a költ­ségvetésre. (MTI) v . Alapítvány a DOTE fejlesztéséért A Debreceni Orvostudományi Egyetem gyógyító­oktató munkájának fejlesztésére, a nagymúltú és ered­ményes kutatómunka feltételeinek javítására, mint tartós, közérdekű célra a Magyar Gördülőcsapágy Művek, az Országos Takarékpénztár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, a Debreceni Baromfi-feldolgo­zó Vállalat, a Hajdú-Bihar Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat alapítványt létesített. Az alapítvány célja: a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyógyító-kutató munkáját elősegítő eszkö­zök, berendezések beszerzésének, a valóban újat jelen­tő progresszív szellemi alkotások létrehozásának, gyakorlati alkalmazásának anyagi támogatása, továb­bá a kutatásban és oktatásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók és hallgatók számára rövid tanulmány­út vagy kongresszusi részvétel lehetővé tétele. Az alapítvány induló vagyona: 11.500.000 forint. Az alapítvány céljára évente a lekötött összeg kamatai használhatók fel. Az alapítványhoz csatlakozhat bár­mely belföldi vagy külföldi jogi személy, magánsze­mély. Az alapítvány alapvetően pályázati rendszerben működik. A kuratórium pályázatot írhat ki a tudomá­nyos kutatást és szellemi alkotást segítő eszközök beszerzési költségeinek finanszírozására, a DOTE-n folyó oktatás és gyógyítás korszerűsítési feladatainak megoldását célzó eljárások, módszerek bevezetésére, ezek költségeinek egészben vagy részben történő fede­zésére. A kuratórium támogatására vonatkozó dönté­seit évente egyszer ünnepélyes egyetemi tanácsülésen ismerteti, és a sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az alapítvány vagyonát az OTP Hajdú-Bihar Megyei Igaz­gatósága kezeli. Az alapító okiratot 1990. december 22-én az alapító vállalatok vezetői, valamint az egyetem rektora a DOTE rektori hivatalában írták alá. ____________________________________________________________ Megbénul a vasút két órára A megegyezési szándék kudarcba fulladt Tavaly egyszer már figyel­meztették a MÁV vezető embereit (a vezérigazgatósá­got) a mozdonyvezetők, hogy „jó lesz tán szóba állni" velük annyi huzavona után. Követelésüket akkor is a korrekt béremelés szándéka határozta meg, amelynek jogosságához, főleg túlóráik megcsappanása miatt, nem­igen férhet kétség. Régen ugyanis a megerőltető túlórá­zásból pótolták ki olykor megalázóan kevés alapbérü­ket. Sajnos január 1-jén újévi köszöntőjüket már nem tud­ták megmásítani. Ma reggel 5-től 7-ig a mozdonyok nagy­része ki sem fut a fűtőházak­ból, vagy ha már 5 óra előtt kifutott, a legközelebbi álló­(Folytatás a 2. oldalon) A vállalatokhoz hasonlóan, néhány debreceni felsőoktatási intézményben is az év végi hajrá jellemezte az elmúlt napo­kat. Felvételünkön Birkner Zoltán, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem másodéves hallgatója örül jelesének, amit percekkel korábban egyetemes történelemből szerzett. (Fotó: F. Szilágyi Imre)

Next