Hajdú-Bihari Napló, 1992. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1992. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK SZÉLRÓZSA Budapest. A Taizé Ökumenikus Szer­zetesközösség 75 ezer tagja gyűlt össze a magyar fővárosban, hogy a békéért és a kiengesztelődésért imád­kozzanak és életüknek „értelmet talál­janak”. A közösség vezetője Roger testvér Fotó: MTI A hatos lottó nyereményei Budapest (MTI) — A decemberi hatos lottó nyereményei a jövedelemadó le­vonása után a következők­: 6 találatos szelvény 2 darab volt, nyereményük egyenként 11 291 194 forint, 5+1 találatos szelvény 5 darab volt, nyereményük egyenként 829 967 forint. Az 5 találatos szelvények száma 151 darab, nyere­ményük egyenként 41 224 forint. A 4 találatos szelvények száma 8363 darab, ezekre egyenként 992 forintot fizetnek. A 152 022 darab 3 találatos szelvény egyenkénti nyereményösszege 68 forint. A rendőrség vizsgálja Debrecen (HBN) — A Hajdú-bihari Napló december 30-i számában A galeri harcba indult a Zserbó ellen címmel kö­zölt riportot a püspökladányi cukrász­dában történt sajnálatos eseményekről. A riport nyomán Papp Imre megyei rendőrfőkapitány vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményéről az olvasókat tájékoztatni fogjuk. Halálos ütközés Budapest (MTI)­­ A Győr-Moson- Sopron megyei Öttevény és Lébény ál­lomások között egy fénysorompós út­kereszteződésben a Berlinből Budapest felé közlekedő Meridian expresszvonat kedden 13 órakor összeütközött egy kül­földi rendszámú személygépkocsival. A karambol következtében a gépkocsi vezetője a helyszínen életét vesztette. A baleset a vasúti közlekedésben 120 perces fennakadást okozott. "NAPID főszerkesztő: Bakó Endre. Főszerkesztő-helyettes: Gulyás Imre. Szerkesztők: Magyari Vilmos, Sípos Ferenc, T. Szűcs József, Túri Gábor. Tervezőszerkesztő: Bede Gábor. Rovatvezetők: Porcsin Zsolt (társadalom), Szakács Tamás (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Csuhák Zoltán (sport), Iklódy János (fotó). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 12-144, sportrovat: 17-152, telefax: 12-326. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest. (ISB) 1054 Budapest V., Báthory u. 7. HL em. 8. Telefon: 111-4475 Szerkesztőség vezető: Göröm­bölyi László. Kiadja a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: Debrecen, Postafiók 72.4001. Telefon: 12-144, telefax: 17-985. Felelős kiadók: Thomas Koch és Bakó Endre Ügyvezető igazgatók: Thomas Koch és Szabó Imréné Nyomás: Alföldi Nyomda, Debrecen. Felelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlap­­kézbesítő postahivatalokban és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra: 249 Ft, negyedévre: 747 Ft, fél évre: 1494 Ft. Egy évre: 2988 Ft. Megrendelés száma: 0587. Index: 25627. ISSN 0133-1051 Kivonulás, bevonulás majd szavazás Viharos jelenetek a költségvetési szavazás alatt a magyar parlamentben Budapest (MTI)­­ Hétfőn dél­után 5 óra tájban kezdődött meg a szavazás a jövő évi költség­­vetés tervezetéről. A hosszadal­mas, heves szócsatákkal tarkí­tott szavazás közben az ellen­zéki képviselők elhagyták a ter­met, majd visszatértek padso­raikba. A képviselők egyetértettek az­zal, hogy az önkormányzat költ­ségvetéséhez felhasználható nor­matív támogatást a lakásgaz­dálkodásnál emeljék, így a tele­pülési önkormányzat illetékessé­gi területén fennálló kölcsöntar­tozás után kölcsönszámlánként a költségvetésből 5000 forinthoz jut. Döntöttek arról is, hogy az ön­­kormányzatoknak a szociálpoli­tikai feladatokhoz a fiatalkorú, valamint a 60 évnél idősebb né­pesség után személyenként 3500 forintot biztosít a költségvetés a tervezett 3200 forinttal szemben. Lényegében duplájára emelték az idősek és fogyatékosok szál­lására a normatívát. A keret a tervezett fejenkénti 49 ezer forin­tról 80 ezer forintra növekedett. Többet adnak a képviselők a helyi közművelődési feladatokra is, mégpedig a lakosonkénti 150 forintos keretet 200 forintra emelték. Növelték a fogyatékos gyermekek oktatásához nyúj­tandó támogatást 61 ezer forint­ról 65 ezer forintra. A képviselők a tervezethez képest megemelték a gimnáziu­mi tanulók normatíváját, még­pedig 49 ezer forintról 51 ezer forintra. A képviselők úgy talál­ták, hogy a diákotthoni költségek fedezésére is több pénzt kell ad­ni, így az eredetileg tervezett 59 ezer forintos keretet 62 ezer fo­rintra növelték. Módosították a szavazás során a belföldi gépjárművekből szár­mazó adók felhasználását. Az adó 50 százaléka a tele­pülési önkormányzatot illeti meg 1992-ben, a másik része viszont az útalapot bővíti, illetve vasút­fejlesztésre használják föl, még­pedig egyenlő arányban. A kül­földi gépjárművek adójából a költségvetés 600 millió forintot a Környezetvédelmi Alap számára tesz félre. Döntöttek arról is, hogy eme­lik a lakossági távhőszolgálat tá­mogatását, mégpedig az eredeti­leg tervezett 400 millió forinttal szemben, 700 millió forintra. A képviselők elutasították azokat az indítványokat, ame­lyek a költségvetési átcsoporto­sításokban a kormány mozgás­terét kívánták korlátozni, úgy­hogy ezeket a döntéseket alap­vetően az Országgyűlés hatás­körébe utalták volna. Nem adtak helyt azoknak a javaslatoknak sem, amelyek a pártok jövő évi 900 millió forint nagyságú költ­ségvetési támogatását kívánták csökkenteni. Jóváhagyták viszont az egyházak támogatásának nö­velését mégpedig 1,6 milliárd forintról 1,9 milliárd forintra. A szavazás során változtatták a költségvetés rendkívüli kiadá­sait is. Ennek keretében az ere­detileg előirányzotthoz képest mintegy 600 millió forinttal, 5,4 milliárd forintra csökkentették a pénzbeli kárpótlás keretét, míg növelték az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos álla­mi forrást. Az erre félretett fél­­milliárd forintos összeg végül is 1,1 milliárd forintra emelkedett. Döntöttek arról is, hogy a Ma­gyar Televízió költségvetési tá­mogatásának egy részét zárolják. Az Országgyűlés a törvény alap­ján magának tartja fenn a jogot, hogy e zárolt költségvetési tá­mogatásról intézkedjék. Döntöttek többek között a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a területi ügyészsé­gek béralapjának növeléséről. A tervezettnél több jut a költ­ségvetésből 1992-ben a Mene­kültügyi Hivatal kiadásainak fi­nanszírozására. Ugyanakkor el­utasították a képviselők azt a ja­vaslatot, hogy 1,7 milliárd forin­tot csoportosítsanak át a Hon­védelmi Minisztérium részére, hogy biztosíthassák a válság­övezeti határszakasz katonai vé­delmének megerősítését. A költ­ségvetési törvény keretében dön­töttek arról is, hogy a kormány június 30-ig javaslatot készít a tárcák igazgatási kiadásainak csökkentéséről. Növelték a Magyar Állami Operaház támogatását. Jövőre terven felül növekszik az a keret, amelyből a hitoktatókat tudják díjazni, és a költségvetés a hitélet támogatására is mintegy 300 mil­lió forinttal többet folyósít az ere­detileg tervezettnél. Határoztak a képviselők a fo­gyasztási adók emeléséről, így a motorbenzin árában felszámolt fogyasztási adók jövő évi alaku­lásáról. Ezek az adók két lépcső­ben fognak emelkedni az év ele­jén, s várhatóan ez azt eredmé­nyezi, hogy az üzemanyagok drágulnak is. Az első lépcsőben január 6-át követően a 86-os, 92-es és 98-as oktánszámú ben­zin fogyasztási adója literenként 33,20-ról 38,30 forintra emel­kedik. Az ólommentes benzinnél a fogyasztási adó 33,60 forint lesz. Május elsejétől újabb adó­emelésre kerül sor, ami azt je­lenti, hogy a motorbenzinek fo­gyasztási adója literenként eléri a 42,40 forintot. Atommentes térséggé válik a Koreai-félsziget Tokió (MTI)­­ Észak- és Dél- Korea megállapodást kötött az óév utolsó napján arról, hogy atomfegyverektől mentes térség­gé teszi a Koreai-félszigetet. Pan­­mindzsonban született a két fél szakértői között végül is ez ügy­ben hatpontos megállapodás, amelyben kimondták: a két Ko­rea csakis békés célokra használ­ja föl az atomenergiát. A sorsfordító nap: december 13-án a miniszterelnökök alá­írták a két ország közti szer­ződést Fotó: MTI Bush útra kelt Sydney (MTI) : George Bush amerikai elnök megérkezett Hawaiiból Ausztráliába, közel kéthetes csendes-óceániai körút­jának első állomására. Bush Szil­veszter éjszakáját Paul Keating ausztrál miniszterelnökkel és családjával töltötte Sydney-ben, majd Canberrába és Melbourne­­be látogatott. Ausztráliából Bush Szingapúrba, Dél-Koreába és Ja­pánba utazik. A körúton gaz­dasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt. ÁB-bébik elsejére Budapest (MTI) — Több mint három évtizedes hagyomány, hogy Szilveszter éjszakáján az Állami Biztosító Rt. közjegyző je­lenlétében sorsolja ki azt az egy budapesti és négy vidéki bábát, akik ÁB-bébik lesznek. 1992. 00.00 óra és 01.50 óra között nyolc budapesti és 13 vi­déki baba született. Az újszülöt­tek az Állami Biztosítótól 100 ezer forintos életbiztosítást, a mama az idén először CSÉB - biztosítást kap. Ezenkívül a Stummer gyer­mekru­ha -készítő cégtől az AB-bébik első ruha­tárukat, a Johnson and Johnson cégtől babaápolási csomagot kapnak. A budapesti ÁB-bedi, Ladnay Zoltán a dél-pesti kór­házban született 00.04 órakor, Bernáth Anita a kunhegyesi szü­lőotthonban, Papp Szabina a Nagyatádi Városi Kórházban, Vidacs Katalin, a csongrádi szü­lőotthonban és Faragó Gábor a Bajai Városi Kórházban született. Nem a trombitát fújták meg Hódmezővásárhely (MTI)­­ Százhuszonötezer forintját, né­mi valutát és egy ötezer forintos „smike" jeligéjű autónyeremény­­betétkönyvet sirat az a hód­mezővásárhelyi család, akikhez Szilveszter éjszakáján hatolt be egy tolvaj. A betörő egy zárt és egy kulccsal ellátott pénzes kazettát talált. Az egyiket fel­feszítette, abból emelte ki a 125 ezer forint készpénzt. A másik fémdobozzal nem sok gondja volt. Annál nagyobb most a vá­sárhelyi rendőrkapitányságé, a szilveszteri látogató ugyanis „elegánsan" bőrkesztyűt viselt. „Bundás indulatokkal támadnak” A köztársasági elnök újévi televíziós köszöntője Budapest (MTI) — Az újév al­kalmából Szilveszter éjjelén a televízióban beszédet mon­dott Göncz Árpád köztársasá­gi elnök. Ennek főbb gondo­latait idézzük. Amikor immár több mint egy éve hozzákezdtünk az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és hittünk. Egysé­gessé tett bennünket, amit el­utasítottunk: a régi rendet, a nemzeti kiszolgáltatottságot. Hittünk egy Európához jobban illeszkedő Magyarországban, ahol a jogrend védőernyője alatt nemcsak a társadalom egésze, hanem az egyes ember is könnyebben boldogul. Ma, alig egy év múltán, sza­kadozik az egység és fosz­ladozik a hit. Bundás indula­tokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felpa­­rázslanak, mert a szokatlan lemondás és nélkülözés bizal­matlanságot csihol, békétlen­séget szül. Pedig nagy utat tettünk meg 1991-ben nagy célunk, a füg­getlen, demokratikus Magyar­­ország felé, a sikeresebb gaz­dálkodást ígérő tulajdonvi­szonyok felé, s mindezt úgy, hogy hazánk a hétköznapok gondjai ellenére e sok vihart megélt térség legszilárdabb országa maradt. Arra azonban kevesen gon­doltak, hogy eredményeinknek vagy sikereinknek ára van. A társadalom legszélesebb rétegeit sújtó infláció és mun­kanélküliség, a szociális vé­dettség csökkenése. Arra is talán csak kevesen gondolták, hogy a meghatározó politikai erők sem képesek a jobb jövő érdekében türelemmel viszo­nyulni a társadalmi-politikai más véleményhez. Sőt törté­nelmi küldetésük nem ritkán túlzott magabiztossággal vér­tezett tudatában maguk is hoz­zájárulnak az ellentétek élező­déséhez. Vagy éppenséggel nem figyelnek eléggé rá, hogy még a legígéretesebb távlatok reményében is összeroskad­­hatnak a jelen terhei alatt azok, akiknek a vállára mindig is a legnagyobb súlyt rakta a min­denkori történelem. Falun és városon egyaránt. A mindenkori milliókra, a bér­ből, fizetésből élőkre, nyugdí­jasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét — s mind többet — ők cipelik. És ha a Magyar Köz­társaság a térség legszilárdabb állama maradt, ha a reméltnél is biztatóbb eredményeink születtek, ha sikerült túljut­nunk a legválságosabb hely­zeteken, ha nem csapott jövőn­ket veszélyeztetően magasra a társadalmi elégedetlenség — márpedig nem csapott! —, akkor az egyedül az ország népe demokráciára érett fele­lősségtudatának, önfegyel­mének köszönhető. Meggyőződésem, hogy oly sok fogadkozás, oly sok kitérő után végre valóban a magyar gazdaság rendbe tételére és megerősítésére kell fordíta­nunk minden erőnket. Mind a felelős politikai erőknek, mind az ország polgárainak nézet­­különbségeket félretéve azon kell munkálkodniuk, hogy nö­vekedjék az ország gazdasági ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, ame­lyek nagyobb létbiztonságot nyújthatnak mindenkinek. En­nek azonban a társadalmi megbékélés a feltétele, amely­­- és leszámolások helyett, az ellenségeskedés és idejem szít­ása helyett közös cselek­vésre ad lehetőséget.

Next