Hajdú-Bihari Napló, 1992. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

[Ij^dU Lov/ | |­­ .. I Amikor a kígyó a saját farkába harap ••• | I IpppM Hivatalosan még nem életveszélyes, bár lakni rég nem |||p|s |||j|j§l mm Hnra HHN mEHH lehet benne 3. oldal XLix. évfolyam, 251. szám Dolgozói tulajdonban a tangazdaság TOiSz - I'• • . ./A-­oYdEujl fjgSS« A vezetők által ajánlott megtakarítási forma tette ÁRA: 9,90 Ft HB Mmm MM *fii lehetővé a tulajdonszerzést 7. oldal 1992. X. 24., SZOMBAT HH 3BBS RgS IM IIIIÍNIeN­ TOraraoP ^ P­­­­ ______ miiiiiMMM SzETVEGE Budapest. Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 36. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József minisz­terelnök és Szabad György parlamenti elnök részvételével megemlékezést tartottak a 300- as és a 301-es parcellában. A képen: Szabad György, Göncz Árpád és Antall József a 301- es parcellában megkoszorúzza Nagy Imre sírját Fotó: MTI Kitüntetési ünnepség a Parlamentben Budapest (MTI)­­ A Himnusz elhangzása után Göncz Árpád köztársasági elnök adta át - Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter je­lenlétében - az 1956-os forradalom és sza­badságharc kezdetének 36. és a köztársaság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából ado­mányozott kitüntetéseket pénteken délben, az Országház kupolacsarnokában. A köztársasági elnök rövid megemléke­zésében rámutatott: az egybegyűltek élet­műve hűen tükrözi, hogy sikerült megva­lósítani azokat az értékeket, amiért küzdöt­tek. A kitüntetettek további életpályájához sok sikert és nyugalmat kívánt. Borisz Jelcin Magyarországra látogat Budapest (MTI)­­ Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és Antall József miniszterelnök meghívására november 10-11-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon Borisz Jelcin, az orosz föderáció elnöke. A hírt egyidejűleg jelentették be Budapesten és Moszkvában - tájékoztatta az MTI-t a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken. „Meghívás elterelésre” Pozsony (MTI)­­ Az MTI pozsonyi tudósító­ja és vélhetően a pozsonyi tudósítói testület más tagjai is meghívást kaptak péntek dél­után Julius Binder igazgató aláírásával és a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat bélyegzőjével a Duna szombat délutáni elte­relésére. A meghívás szerint, amely a bal­esetveszélyre is felhívja a tudósítók figyel­mét, a Duna „cseh-szlovákiai területen levő medrének az elrekesztése 1992. október 24- én 14.00 órakor kezdődik". Budapest (MTI) - Mészáros Péter (MDF) és Zombori Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselők pénteken Vilniusba utaztak, ahol megfigyelőként részt vesznek a vasárnapi litvániai parlamenti választásokon. Bukarest (MTI) - Öt közép-európai ország, köztük Magyarország, és a NATO képvi­selőinek részvételével, a bukaresti Euro-at­­lanti Központ rendezésében szeminárium nyílt pénteken a közép-európai országok biz­tonságának kérdéseiről. Az igaz ügy örökre veszve nem lehet Emlékérmeket, emléklapokat adtak át az 1956-os forradalom évfordulóján Fazekas Valéria Debrecen (HBN)­­ Az 1956-os for­radalom és szabadságharc 36. és a Magyar Köztársaság kikiáltásá­nak 3. évfordulóján, október 23- án ünnepséget rendeztek a me­gyeháza Bessenyei termében. A Himnusz eléneklése után Kiss Tibor, a Református Kollégium 4. osztályos diákja szavalta el Tol­las Tibor Bebádogoztak minden ablakot című versét. Ünnepi beszédet Filep Tibor, a Hajdú-bihari Napló főmunkatársa mondott. „Harminchat esztendő­vel ezelőtt, október 23-án csoda történt itt, a Duna táján. E nemzeti önérzetében megalázott nép 24 óra leforgása alatt lerombolta a sziklaszilárdnak látszó, valójában kártyavárként összeomló sztálinis­ta, rákosista politikai struktúrát" - kezdte visszaemlékezését a szó­nok. Majd arról beszélt: Budapesten és az ország számos városában az egyetemista fiatalok bontották ki a szabadság zászlaját és fogal­mazták meg követeléseiket. E kö­vetelések akkor, az ország bár­mely részén is hangoztak el, ha­sonlóak voltak. Hasonlók, mert a magyarság szíve azon a napon egyszerre dobbant. Filep Tibor felidézte az októ­beri, novemberi eseményeket, megnevezte az árulókat, akik ide­gen hadsereget hívtak Magyar­­országra saját népük leveretésére. A megtorlás szörnyűségeiről is hallhattunk, közel 400 embert ítél­tek halálra, 50 ezret zártak börtön­be. Hajdú-Bihar megyében 607 embert állítottak bíróság elé, több mint 230-at internáltak. Az ünnepség szónoka hangsú­lyozta: ma már senkinek sem kell szégyellnie 56-os múltját, bár az igazságtétel késik, az ellenzéki pártok mondvacsinált ürügyekkel akadályozzák a vétkesek bíróság elé állítását. A sajtóban is tovább folytatódik 1956 jelentőségének el­hallgatása. Fasisztának bélyegzik az egykori halálra ítélt forradal­márt, Fónayt, támadják a Corvin­­köz parancsnokát, hallgatnak a tömeggyilkosságokról. Sokat kell még termi azért, hogy 1956 emléke tisztán ragyogjon és nemzeti iden­titásunk kitörölhetetlen része le­gyen. Végezetül a szónok arra érte a hallgatóságot, beszéljenek gyermekeiknek, unokáiknak ok­tóber 23-ról. Ne hallagassanak, mert hosszú időnek kell eltelnie, hogy a meggyalázott, elárult for­radalomról a diákok az iskolában megtanulják az igazságot. 1956 lobogó fáklyáját azoknak kell to­vább vinniük, akik mindig is hit­ték: az igaz ügy örökre veszve nem lehet. Az emlékezés szavai után Vi­rágh Pál címzetes államtitkár, Haj­dú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megye köztársasági megbí­zottja 1956-os emlékérmet adott át Bíró Lajosnak, Fodor Gábornak, Földesi Attilának, Karusa Ferenc­­nének, Gyökös Józsefnek, Kran­­kovics Istvánnak, Szávai Jánosnak, Takács Sándornak, Tardi Imrének, Terdik Gusztávnak. Posztumusz emlékérmet kapott: Kerekes Sán­dor, Cserta György, Kun Imre, Molnár Miklós, Ruszkabányai István, Sass Sándor. Tizenhatan emléklapot vehettek át a köztár­sasági megbízottól. A kitüntetettek egy csoportja Fotó: F. Szilágyi Imre Az ország területi integritását sértik Magyar jegyzék a Cseh és Szlovák Köztársaságnak Budapest (MTI)­­ A Magyar Köz­társaság kormánya pénte délután jegyzéket adott át a Cseh és Szlo­vák Köztársaság budapesti nagy­követének. A jegyzékben az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sürgősségi mechanizmusa előírásainak meg­felelően magyarázatot kért a CSSZSZK kormányától a Duna elterelése miatt. Az EBEÉ sürgősségi mechaniz­musa keretében a tagállamoknak joguk van bármely más tagállam­tól magyarázatot kérni, ha úgy íté­lik meg, hogy annak cselekedetei sértik az EBEÉ elveit vagy veszé­lyeztetik a békét és biztonságot a kontinensen. A magyar megítélés szerint a cseh-szlovák lépések Magyarország területi integritását sértik és ellentétben állnak a ha­tárok sérthetetlenségének elvével is. A cseh-szlovák félnek kedd reggelig kell magyarázatot adnia, illetve megtennie a megfelelő lépéseket. Amennyiben a választ a magyar kormány nem fogadja el, tizenkét EBEÉ-tagállam tám­o­­gatása esetén összeül az EBEÉ vezető tisztségviselők bizottsága. Ünnep szóban, zenében és képben Hajdú-bihari művésztelepek kiállítása Debrecenben Debrecen (HBN) - Horányi László színművész önálló műsorainak sikeres dalaiból, valamint Für La­jos helyi eseményekre emlékező írásából és Petri György művéből stílszerűen az ünnepi alkalomra komponált rövid műsorával kez­dődött tegnap, pénteken délután a hajdúböszörményi, a hortobágyi és a vámospércsi művésztelepek gyűjteményes anyagából váloga­tott kiállítás a Művészek és mű­pártolók debreceni egyesülete, il­letve a Nemzeti gyermek- és ifjú­sági alapítvány Simonyi úti galé­riájában. (Hajdú-Bihar negyedik alkotótábora, a nyíradonyi csupán időpont-egyeztetési okokból nincs most jelen a közös bemutatkozá­son.) Megnyitójában Lázár Imre, Böszörmény polgármestere kifej­tette, hogy a nemzeti függetlenség és a lélek felszabadulásának ün­nepe többszörösen is ünnep: szó­ban, zenében és képben. Örömmel konstatálta, hogy a gondolat és az érzelem felszabadítására szerve­zett műhelyek ma is élnek, s nem­csak a két-három évtizedes hagyo­mányra visszatekintőek, hanem az idén újabbak is születtek. Létük fontosságát abban jelölte meg, hogy az alkotókedv e telepek kö­zösségében megtermékenyül és minőséget hoz létre. Itt ez a mi­nőség nyilatkozik meg - mondot­ta -, az a szándék, hogy alkotni az igazság kimondását jelenti, és kö­zönség elé lépni csak minőséggel lehet, amiben a bemutatkozó mű­vek egysége jut kifejezésre meg­annyi különbözőségük ellenére. A tárlat megnyitóját - melyet Pap Sándor gitárművész mexikói dal­lamai zártak - az alkotótáborok je­lenéről és jövőjéről a székház klubjában rendezett eszmecsere követte. Fotó: F. Szilágyi Imre mai KÉRDÉSÜNK Maradnak-e a szolgáltatások? Mint arról a Napló már tájékoztatta olvasóit, Debre­cen megyei jogú város köz­gyűlése 375/1992. számú ha­tározatával szeptember 30-i hatállyal megszüntette a csa­ládi intézetet. A polgármesteri hivataltól megtudtuk, hogy a koráb­ban a családi intézet által kínált lehetőségeket a továb­biakban is igénybe lehet venni. A házasságkötések­kel, névadásokkal, más ün­nepi eseményekkel, vala­mint a polgári gyászszer­tartások megrendezésével kapcsolatos feladatokat ok­tóber 1-jétől a polgármesteri hivatal gondnoksága válto­zatlan szolgáltatásokkal biz­tosítja. Az ügyfélfogadás helyszí­ne szintén változatlan, to­vábbra is az Iparkamara u. 2. szám, polgári gyászszer­tartások esetében pedig a temetkezési vállalat közte­metőben lévő épülete. Az Iparkamara utca 2. szám alatt az ügyfélszolgálat az anyakönyvvezetők ügyfél­­szolgálati rendjéhez igazod­va hétfőn, kedden, pénteken 8-tól 13 óráig, szerdán 8-tól 16 óráig, csütörtökön 8-tól 18 óráig tart. A polgári gyász­­szertartások esetében az ügyfélszolgálat ideje vál­tozatlan, továbbra is 7.30-tól 16 óráig tart.

Next