Hajdú-Bihari Napló, 1994. április (51. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-01 / 77. szám

I Mimik W­gKBKk HnBBi JBHajdú Tüzép Rt. - a négy jogutód egyike QQ j'n EBM fjjjf vatizalható 5. oldal » B'SSiBH HW Hll •'Sa»* [|j5j»j mm-----------------■—-—.......— SEB mBmm agg» fim BBB mBSk „Ha nem is vettek komolyan a városomban...” ww* WwKWuByj j, ’.jjf! H , JBH» Portré Horváth Tibor képzőművészről, aki garabonciásként járja &&& M IM! r®88®*^ , ■ IBi az országot 6. oldal - tSL IBPI Blip llllllll * % Egyre nehezebb a cigány sors Ladányban... jSxBHH Veszélyben van az anyanyelvük is, mert a gyerekek már nem ta­^ PJ^ramKf *«^0 I ■■ gSaSajn­af nulják meg 3. oldal In ........................... ............... Hff I ^ - fi Hajdú-bihari küldöttség Resicabányán Bukarest (MTI)­­ A Rompres hírügynök­ség jelentése szerint kedden és szerdán Szek­eres Antalnak, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökének vezetésével a romániai alsó-Szörény megyében járt a magyar­­országi megye küldöttsége. (A delegáció el­utazásáról korábban lapunk is beszámolt.) Mint resicabányai sajtóértekezletén Szekeres Antal elmondta, a két megye közötti gaz­dasági, kulturális kapcsolatok építéséről, testvérmegyei szerződés előkészítéséről tár­gyaltak a vendéglátókkal. «... m i i. If m ■ ..........11. '■ I......y.. ■ HÍRSAROK Perzsa-öböl: A legénység vizsgálja azt az olajszállítót, amely az Egyesült Arab Emirá­tusok partjaitól mintegy 15 kilométernyire ütközött össze szerdán egy másik hajóval. A képen látható tankarból mintegy kétmil­lió gallonnyi olaj került a tengerbe Fotó: AP­P A CIGÁNYSÁG OKTATÁSÁRÓL. Az elmúlt négy évben megteremtődtek a feltételek a cigány etnikum oktatásának megváltoztatásához: pozitív diszkrimináció érvényesül az iskolai normatívák összegének meghatározásakor, ugyanis 40 százalékkal nőtt a nemzeti etnikai kisebbségek központi támogatása. Több felsőoktatási intézményben megkezdődött a cigány oktatók képzése - mondta Kálmán Attila, az MKM államtitkára csütörtökön, a cigány etnikum oktatásáról rendezett konferencián. • GAZDASÁGVÉDELEM. A kormány kon­­cepciót fogadott el a gazdálkodással össze­függő bűnözés megelőzése,­felderítése és a hatékonyabb felelősségre vonás érdekében. A gazdaságvédelmi tevékenység összehan­g­olására április elsejei hatállyal koordinációs­izottságot hoz létre. Ebben helyet kapnak az állami gazdasági ellenőrzési feladatokat ellá­tó szervezetek és főhatóságok képviselői, va­lamint a gazdasági bűncselekmények nyomo­zását végző rendőrség, illetve a vám- és a HÁTRÁNYOS KÖRZETEK. A kormány módosította az egészségügy társadalombiz­tosítási finanszírozásáról szóló rendeletet A háziorvosi szolgálatok finaszírozását érinti az egyik új intézkedés, miszerint a hátrányos fel­tételekkel rendelkező körzetek működtetői havonta fix összegű kiegészítést kaphatnak. ................... I.«.—,—,—I..................—............... „A két ország ismeri egymás lehetőségeit” Csernomirgyin: Oroszország gazdasági és politikai stabilitásra törekszik Budapest (MTI)­­ Ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadással fogadták csütörtökön Viktor Csernomirgyint, az Orosz­­országi Föderáció hivatalos láto­gatásra Magyarországra érkezett miniszterelnökét. A magas rangú vendég tiszteletére a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren felso­rakozott a Magyar Honvédség díszegysége. A fogadtatási ünnepség után Viktor Csernomirgyin csaknem egyórás négyszemközti megbeszé­lést folytatott vendéglátójával, Bo­­ross Péter kormányfővel. Ezalatt Kádár Béla külgazdasági minisz­ter és orosz partnere, Oleg Davi­­dov külgazdasági miniszter veze­tésével , ülést tartott a ma­gyar-orosz kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési kormány­közi bizottság. A testület ülésének végeztével Kádár Béla a követke­ző megbeszélés színhelyére tartva röviden annyit mondott az MTI kérdésére, hogy a kormányközi bi­zottság ülésén zömmel az orosz adósság ügye került terítékre. A kormányfők négyszemközti meg­beszélése után Boross Péter és Vik­tor Csernomirgyin vezetésével a tágabb kíséret bevonásával ült tár­gyalóasztalhoz a magyar és az orosz küldöttség. Göncz Árpád fogadta Viktor Csernomirgyint. Göncz Árpád köztársasági el­nök az Országházban fogadta Vik­tor Csernomirgyint. A magyar ál­lamfő hangsúlyozta, hogy meg­győződése szerint javítható a ma­gyar-orosz gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatok színvonala. Jelen­leg Oroszország a második helyen áll Magyarország főbb gazdasági partnereinek rangsorában. Magyar­­ország pedig a hatodik-hetedik helyet foglalja el Moszkva külke­reskedelmi partnereinek sorában. A kapcsolatok élénkítését segíti, hogy a két ország ismeri egymás lehetőségeit, ajánlatait. Bár a magyar gazdaság a nyu­gati kontaktusok kiépítését tekin­ti prioritásnak, Budapest nem fe­ledkezhet meg a kelet-európai, ezen belül az Orosz Föderációhoz fűződő kapcsolatok bővítéséről sem. Göncz Árpád utalt arra, hogy ezt a kapcsolatépítést szolgálta egyebek mellett tavaly nyári láto­gatása a föderáció több köztársa­ságában. A továbblépést segíti, hogy Magyarország és Oroszor­szág megteremtette a jogi, intéz­ményes kereteket a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Göncz Árpád általában is jónak minősí­tette a magyar-orosz kapcsolato­kat. Külön kiemelte Viktor Cser­nomirgyin érdemeit, méltatva azt a kiegyensúlyozó szerepet, ame­lyet az orosz kormányfő tölt be ha­zája politikai és gazdasági életé­ben. Viktor Csernomirgyin hangoz­tatta: Oroszország gazdasági, po­­litikai stabilitásra törekszik. A gaz­dasági reform nehéz és sajátságos útját kezdte meg, és végig is kíván menni azon. A kulcskérdés az, hogy miként lehet mérsékelni a gazdaság visszaesését, az infláció ütemét, illetve hogyan lehet csök­kenteni a költségvetési hiányt. Mindezek kapcsán tanulmányoz­ták a magyarországi reformok ta­pasztalatait is. Ezzel együtt Moszkva tudatában van annak, hogy nem lehet egyik napról a másikra bevezetni a tiszta piacgaz­daságot. Az államfővel folytatott megbe­szélés után az orosz kormányfő a kegyelet virágait helyezte el a szovjet katonák Szabadság téri emlékművénél, majd megkoszo­rúzta a magyar hősök emlékmű­vét a Hősök terén. Viktor Cserno­­mirgyin ezután Budapest neveze­tességeivel ismerkedett. Az orosz miniszterelnök fogadása a budapesti Kossuth téren Fotó: Nagy Gábor (ISB) Nem lehet cél az oktatók elbocsátása A beruházásokat elsősorban a központi költségvetésből kell fedezni Debrecen (HBN - V. F.)­­ A Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszerve­zete és az Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke, Kis Papp László látogatott csütör­tökön a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemre, ahol sajtótájé­koztatón számolt be a magyar és a debreceni felsőoktatás idősze­rű kérdéseiről. Az 1993-ban a parlament által elfogadott felsőoktatási törvényt ez év decemberéig kell kiegészíte­ni a felsőoktatás fejlesztésére vo­natkozó törvényjvaslattal. Kis Papp László a fejlesztési törvény két momentumát emelte ki. A nappali tagozatos hallgatók létszá­mát az elmúlt három évben sike­rült 76-ról 105 ezerre emelni, sze­retnék, ha ez a létszám az ezred­fordulóra elérné a 130-140 ezer főt. A levelező és a továbbképzéseken részt vevő hallgatók száma ma 130 ezer, ami az ezredfordulóra 160-200 ezerre növelhető. Mindezt arra alapozzák, hogy a demográ­fiai hullám elérte a 18-23 éves kor­osztályt, s ez az emelkedés még évekig fog tartani. Ha bevonnák őket a képzésbe, ez átmenetileg csökkenthetené a munkanélkülisé­get, s a felsőfokú végzettséggel ren­delkezők a későbbiekben is köny­­nyebben mobilizálhatók. A maga­san kvalifikált oktatókat is szeret­nék megtartani, nem kívánnak el­bocsátani senkit a felsőoktatásban dolgozó szakemberek közül. Az ÉSZT szorgalmazza: tegye­nek lépéseket a különböző egye­temi és főiskolai szövetségek lét­rehozása felé, mindezt a törvény­­javaslatban is megfogalmazzák. Bejelentette, hogy ezen a téren itt is lesznek változások, előrelátha­tólag 1994. július 1-jétől az Ybl Miklós Műszaki Főiskola debrece­ni tagozata főiskolai karként integ­rálódik a Kossuth Lajos Tudomány­egyetembe. Eltökélt szándék az egyházi felsőoktatási intézmé­nyekkel való együttműködésre is. Kis Papp László elmondta, hogy elemző számításaik azt mutatják: a fejlesztési törvénnyel kapcsola­tos tervek megvalósítását, illetve a beruházásokat elsősorban a köz­ponti költségvetésből kell fedezni, s mindehhez 60-70 milliárd forint­ra van szükség. Az egyetemeken, így a KLTE-n is fejleszteni kívánják az intézményi infrastruktúrát, bővíteni a hallgatók szociális ellátását, javítani a dol­gozók bérhelyzetét Fotó: Iklódy János Jff.% lj«| t'-V 1 W ' ' , ~ J -nf Lesz-e streetball­­fesztivál? Tavaly nyáron új sportág tűnt fel a hazai labdajátékok palettáján, a tv-ből is ismert streetball, azaz az utcai ko­sárlabda, amelyet családi há­zak kertjeiben és tereken is űznek. A hírek szerint a sportág képviselői Debre­cenben is látványos feszti­vált szerveznek, amiről Nagy Ágoston, a Príma Sza­badidősport- és Rekreációs Egyesület elnöke számolt be.­­ Ebben az évben Buda­pest mellett Debrecen is ott­hont ad ennek a színvonalas­nak ígérkező rendezvénynek, amelyre június végén kerül sor a Kölcsey művelődési központ parkolójában. Egye­sületünk szervezi az Adidas­­streetballfesztivált, s az egész napos programot során, a parkolóban 15 pályán száz korosztályos csapat küzd. Ezenkívül lesznek dobóver­senyek és zsákolóbajnoksá­gok is. Természetesen az ut­cán is űzhető más sportágak képviselői is bemutatkozhat­nak. Egyesületünk címén és telefonszámán várjuk azok­nak a magánszemélyeknek és intézményeknek a jelent­kezését, akik valamilyen mó­don tudnának és szeretnének segíteni nekünk. ______________________IuL

Next