Hajdú-Bihari Napló, 1994. november (51. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1994. NOVEMBER 1., KEDD ___SZÉLRÓZSA_ A gyermekvédő évfordulója Debrecen (HBN) - D. Tóth László gyermekvédő pedagógus, címzetes főiskolai tanár, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet nyugalmazott igazgatója - alá hosszú évekig a Magyar Pedagógiai Társaság gyermekvédelmi szakosztályának elnöki tisztségét is betöltötte - publikációs tevékenységének 35. évfordulója alkalmából hétfőn a DAB-székházban felolvasóülést rendeztek, amelyen bemutatták az ismert pedagógusszemélyiség hazai és nemzetközi oktatás- és nevelésügyi tevékenységének tükrét, írói munkásságát. A rendezvény helyén, a Thomas Mann u. 49. szám alatt tárlat nyílt D. Tóth László publikációiból. Szarajevó, Bosznia: Két szarajevói horvát asszony egy római katolikus temető kőkeresztjét tisztogatja mindenszentek napjának előestéjén. A legtöbb temető a boszniai szerbek tűzvonalába esik és van szarajevói, aki emiatt már három éve nem kereshette fel hozzátartozóinak sírját Fotó: AP Ausztria-lottó Budapest (MTI) A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 43. heti Ausztria-lottó eredményei a következők: 5 hatos egyenként 2 370 734 schilling, 9 ötös pótszámmal egyenként 439 024 schilling, 623 ötös egyenként 9513 schilling, 24 963 négyes egyenként 316 schilling, 356 436 hármas egyenként 27 schilling, 1 joker 3 435 436 schilling. 1.,...... Főszerkesztő: Bakó Endre. Főszerkesztő-helyettes: Porcsin Zsolt Vezető főmunkatárs: Gulyás Imre. Szerkesztők: Magyari Vilmos, Tóth Dénes, T. Szűcs József. Tervezőszerkesztő: Bede Gábor. Rovatvezetők: Porcsin Zsolt (társadalom), Petneházi Attila mb. (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Csubák Zoltán (sport), Iklóay János (fotó). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 412-144, 413-395, sportrovat: 417-152, telefax: 412-326. Regionális szerkesztőségek: Hajdúnánás, Kossuth u. 14-16. Telefon: 382-754,382-748, telefon/telefax: 382-784. Berettyóújfalu, Dózsa György u. 20. Telefon: Berettyóújfalu 135 vagy 723. Rádiótelefon: 06-60-359-397. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB). 1054 Budapest V., Báthory u. 7., ÜI. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám. Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP). Kiadja a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 412-144*, telefax: 417-985. Felelős kiadók: Thomas Koch és Bakó Endre. Ügyvezető igazgató: Fábryné Mészáros Katalin. Reklám és hirdetés: Pápai András. Terjesztés: Machlik Aranka. Nyomás: Inform Stúdió Kft, Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató. Az előfizetők részére terjeszti az Inform Studio Kft, Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Árusításban terjeszti a Napló Lapkiadó Kft, Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 412-144, telefax: 417-985. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadó és a regionális szerkesztőségek címén. Előfizetési díj egy hónapra 378 forint, fél évre 2155 forint, egy évre 4085 forint. Árus példányok ára hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton: 17,90 forint, pénteken 19,80 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Index: 25 627. ISSN 0133-1051 Heves vita az „ügyészségi” javaslatról Budapest (MTI) Az Országgyűlés hétfői munkanapján a parlament részletes vitára bocsátotta az Expo lemondásáról szóló törvénytervezetet. A házelnök beszámolójából kiderült, hogy a kormány beterjesztette a környezetvédelmi törvényjavaslatot és az 1995-ös költségvetést. Gál Zoltán elmondta, hogy az Alkotmányügyi Bizottság határozata szerint nem vették a tervezett napirendbe Kósa Lajos fideszes képviselő önálló indítványát, amely a képviselők összeférhetetlenségéről rendelkezett volna. Erről a kérdésről a Fidesz-frakció a plénum állásfoglalását kéri. Az ügyészségi szolgálati viszony és az adatkezelés egyes kérdéseit szabályozó törvényjavaslat általános vitájában Csizmadia László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés hiányt pótol. Az alkotmány ugyanis a legfőbb ügyész és helyettese esetében csak a leglényegesebb garanciális kérdéseket rendezi. Balsai István, az MDF felszólalója a javaslatot „lopakodó alkotmányozásnak" minősítette. Szerinte ugyanis a szabályozás alkotmányos tényezők között olyan viszonyokat kreál, melyek nem szerepelnek az alkotmányban. Vastagh Pál miniszter reagálva Balsai István felszólalására rámutatott: az előterjesztés teljes egészében összhangban van a jelenlegi alkotmánnyal. Hack Péter (SZDSZ) hozzászólásában leszögezte, hogy az igazságszolgáltatás szakmai köreiben már nagyon várják ezt a szabályozást. Hangsúlyozta: az ellenzék reakcióiból arra következtet, hogy nem értenek egyet a jelenleg hatályos alkotmánnyal, ugyanis a javaslat egy ponton sem tér el attól. Torgyán József (FKGP) szerint a „farok csóválja a kutyát", ha az ügyészségi szolgálati viszonyt szabályozó jogszabály megelőzi az ügyészségről szóló -1972-ben született - törvény módosítását. Pártja teljesen elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, mivel úgy látják, hogy az - megkerülve az alkotmányt - kiterjesztené a köztársasági elnök jogkörét. Gáspár Miklós (KDNP) az előtte felszólaló ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan úgy véli, a beterjesztett törvényjavaslat - nevével ellentétben - túlmegy a szolgálati viszony szabályozásán, s a legfőbb ügyész és helyettese felmentésével kapcsolatban új alkotmányos joggal ruházza fel az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt. A délutáni szünetet követően a társadalombiztosítási alapok kinnlevőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslat folytatódó általános vitájában az ellenzéki felszólalók mindegyike elfogadhatatlannak minősítette a tervezett jogszabály intézkedéseit. Szerintük a becsületes emberek arcul csapva érzik magukat attól, hogy a nem fizetőknek most kedvezményeket kínálnak. Az egyszeri bevétel reményében alapvetően megromlik az adófizetési morál a javaslat elfogadásával. Az egyetlen szocialista felszólaló, Sirály Péter jelezte: egyetért az aggodalmakkal, mégis szükség van a javaslatra. A tb-nek égető szüksége van a remélhetőleg befolyó 10 milliárd forintra. Az elmúlt négy évben halmozódtak fel ezek az adósságok és nem csak a fegyelmezetlenség, de sok vállalkozás ellehetetlenülése is oka volt a nemfizetésnek. Az elengedés a vállalkozások egy részének kiutat jelenthet. Napirend után Csépe Béla (KDNP) emlékezett meg az 1944- es délvidéki mészárlás áldozatairól. A kereszténydemokrata politikus felidézte azokat az ötven évvel ezelőtti őszi napokat, amikor a Délvidéken különböző kivégzőosztagok - valamilyen bosszú jegyében - 30-50 ezer helyi magyart gyilkoltak le. Az EU és a „társult” külügyminiszterek Luxembourg (MTI) - Nem csak az volt újdonság, hogy most először került sor a Tizenkettek, a januárban csatlakozó Négyek, valamint a társult Kelet-európai hatok külügyminisztereinek találkozójára, de alapvetően új volt mindennek a célja is - fejtette ki Kovács László a hétfői 16+6-os találkozó után magyar újságírókkal találkozva. Az ülésen elhangzott fontosabb észrevételekről elmondta, hogy mindenekelőtt a közösségi és a kelet-európai piaci rendelkezések harmonizálását célzó majdani EU-ajánlás („Fehér Könyv" kapcsán a Hatok szorgalmazták: beleszólásuk lehessen annak kidolgozásába, s hogy az így megszülető végső lista legyen tekintettel az egyes országok sajátosságaira is. Mint a külügyminiszter közölte, a kelet-európai országok közötti -szavai szerint nyugati részről különösen erőteljesen szorgalmazott regionális együttműködés továbbfejlesztését illetően adott volt az egyetértés: az együttműködés előnyösen járulhat hozzá a térség EU-keretekbe történő integrációjához is. („Magyar részről a szomszédos országokkal való együttműködést a fokozottabb integrációra való felkészülésnek tekintjük" - fejtette ki Kovács László a vitában. A térítésmentes Phare-alapok kapcsán a magyar miniszter szorgalmazta a rugalmasabb hasznosítás lehetőségét, emellett felvetette, hogy a csatlakozást előkészítő szerkezeti átalakításhoz a közösség bocsásson további pénzügyi forrást rendelkezésre. „Ezzel egyúttal közvetve utalni akartam a magyar kormányfő által már felvetett, ilyen célokat szolgáló kétmilliárd ECU-s hitelkérelmünk ügyére is" - tette hozzá. Luxembourg: Az Európai Unió külügyminisztereinek (a „társultakkal” kibővített) találkozóján Jacques Poos luxemburgi és Sir Bjarke norvég miniszter Fotó: AP Több mint hétezer iparos képviseletében Debrecen (HBN - H. Á.) „Történelmi pillanat részesei lehetünk, ugyanis a kézműveseknek eddig hazánkban soha nem volt valódi kamarájuk" - hangzott el a megyei kézműveskamara hétfői alakuló küldöttgyűlésén a megyeházán. Amint Hunyadi Sándor, az ideiglenes kamarai szervezőbizottság elnöke emlékeztetett rá, az első magyarországi közjogi kamarák 1850-es megalakulása után hazánk gazdasága - és ezen belül az iparos réteg - látványos fellendülésen ment keresztül. „Reményeink szerint a most létrejövő szervezetek hasonló hatással lesznek a magyar gazdaságra" - mondta Hunyadi Sándor, hozzátéve, hogy a kamarák feladata az eddigiektől eltérően nem a tagok központi felügyelete lesz, hanem a munkájuk koordinálása, a kézművesszféra megerősítése, és a szervezet egyben összekötő kapocs lesz a mindenkori kormányzat és a kisiparosok között. Az eseményen részt vevő 48 küldött elfogadta a megyei kézműveskamara alapszabályát, majd megválasztotta az elnököt, Hunyadi Sándort —aki egyben az országos kamarai szervezőbizottságban is képviselni fogja megyénket -, valamint az alelnököt, Nemes Jánost. A 13 tagú elnökségből kilenc főt a küldöttgyűlés választott, a többi tagot az ideiglenes szervezőbizottság delegálta. Az öttagú ellenőrző bizottság Oláh Jánost választotta elnökének, míg az ugyancsak öttagú etikai bizottság vezetője Hajdú Péter lett. A küldöttgyűlés egy évre elhalasztotta a titkár személyéről szóló szavazást, addig az ügyvezető igazgatói teendőkre vonatkozó megbízásra felhatalmazta az elnökséget; a titkári állásra a kézműveskamara pályázatot fog kiírni. Tudományos ülés a reformáció napján Hajdúböszörmény (HEN - T. P.) Az európai keresztény egyházon belül kialakuló protestáns reformmozgalmak magyarországi hatásairól tartottak előadásokat hétfőn Hajdúböszörményben. Az Orosz József református lelkipásztor és a Lázár Imre polgármester elhatározásából született rendezvényen a városháza dísztermében Csohány János teológiai professzor a reformáció és az elenreformáció alapjait érintő előadásában a történelmi tényeken keresztül bizonyította, hogy az egyház megújítása természetes társadalmi folyamat volt. A protestánsok úgy fogadják el a reformációt, hogy azt Isten saját „üdvösségtervébe" beépítette. Bitskey István egyetemi tanár Reformáció és művelődés című előadásában arról beszélt, hogy a reformáció hatására soha nem látott fejlődésnek indult a magyar iskolarendszer és írásbeliség, ami a nemzeti tudat és nyelvápolás elmélyítésében is kulcsszerepet kapott. Nyakas Miklós múzeumigazgató legújabb levéltári kutatásai alapján számolt be arról, hogy Böszörmény első lelkipásztora Tatár István volt, Méliusz közvetlen munkatársa, aki részt vett az unitáriusokkal közös 1569-es nagyváradi zsinaton. Az 1778-ban Utrechtben nyomtatott Egyháztörténet Csatár István néven említi. Csiha László gimnáziumi tanár - édesapja, néhai Csiha Antal kutatási eredményeit is felhasználva - kevésbé ismert momentumokat tárt fel a két böszörményi református templom építésének körülményeiről. Orosz József lelkipásztor hozzászólásában a reformáció kezdeteitől napjainkig követte nyomon a protestáns és katolikus szemlélet különbözőségeit és hasonlóságait a pragmatika, a művészettörténet, a hétköznapi kegyességi élet alapján. Közel a koalíciós „médiamegegyezés” Budapest (MTI) Schiffer János, az MSZP médiaszakértője hétfő délután az MTI munkatársának nyilatkozva megerősítette azt, amit Pető Iván SZDSZ-frakcióvezető, pártelnök délelőtt, a Koalíciós Egyeztetőtanács ülése után elmondott, miszerint a két koalíciós párt szakértői a médiatörvény-tervezet ügyében igen közel állnak a megegyezéshez. A szocialista képviselő hozzátette: egyelőre az elvekben állapodtak meg, s ezeknek tükröződniük kell a kodifikált szövegben. A közös elképzelések szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapítványi formában működik majd, s létrejön egy, a tulajdonosi jogokat gyakorló, kuratóriumtól független társadalmi felügyelet, amelyben részt vesznek a társadalmi, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetek. Schiffer János beszámolója szerint a privatizációról is sikerült a két párt szakértőinek megállapodni. Eszerint a rádiónál megmarad a három, a televíziónál pedig a két csatorna. Ez utóbbinál azonban - az SZDSZ javaslatának megfelelően - azt a feltételt szabták, hogy egy éven belül meg kell teremteni egy alternatív országos kereskedelmi csatornát is. Kitépték a kereszteket Belgrád (MTI) - Ismeretlen tettesek hétfőn Újvidéken kitépték a földből azt a száz keresztet, amelyeket előző napon gyászszertartás keretében helyeztek el a vajdasági magyarság képviselői a világháborúk katonaáldozatainak emlékére. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint eltörték és szintén eltávolították azt a nagy keresztet, amelyet az 1944-45-ös vérengzés ártatlan áldozatainak emlékére állítottak. Új benzinárak keddtől Budapest (MTI) A kiadott közlemény szerint az új árak: 91-es ólmozatlan 87 forint/liter, 95-ös ólmozatlan 83 forint/liter, 92-es ólmozott 91,20 forint/liter, 98-as ólmozott 93 forint/liter. A gázolaj új ára 74,30 forint/liter.