Hajdú-Bihari Napló, 1994. december (51. évfolyam, 284-310. szám)
1994-12-01 / 284. szám
LI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ÁRA: 17,90 1994. XII. 1., CSÜTÖRTÖK Jelcin mondandója Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök részt vesz és felszólal az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén - jelentették be szerdán hivatalosan Moszkvában. Az elnöki sajtószolgálat szűkszavú közleménye szerint Jelcin a magyar fővárosban „több EBEÉ-tagállam vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytat". Orosz részről előzetesen hangsúlyozták, hogy Európa történetében mérföldkőnek tekintik a budapesti csúcstalálkozót. Nyikolaj Afanaszjevszkij orosz külügyminiszter-helyettes szerint az egységes és oszthatatlan Európa felépítését célzó megoldásokat kell találni. Lemondott a Fidesz városi elnöke Debrecen (HBN) A megyei bíróság elutasította a Fidesz jogorvoslati kérelmét a késve leadott városi kompenzációs lista nyilvántartásba vétele ügyében. A párt debreceni szervezetének szerdán este tartott tanácskozásán Bozsó Zoltán városi elnök felelősségét elismerve - lemondott tisztségéről. (Részletes tudósítás a 9. oldalon.) Nem munkaszüneti nap Budapest (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti ülésének ideje december 5. és 6. nem minősül munkaszüneti napnak, így a munkaügyi miniszternek nincs törvényi felhatalmazása munkarendváltozás meghatározására - közölte a tárca az MTI-vel. A munkáltatónak van lehetősége munkarend módosításra vagy szabadságolásra. Ha ez nem történik meg a közlekedési problémák miatti esetleges késések igazoltnak tekintendők. A késés következtében kiesett munkaidőre munkavégzés hiányában a törvény szerint kötelezően munkabér nem jár. NORVÉGIA NEMMEL SZAVAZOTT Oslo: A hétfőn véget ért népszavazáson a norvégok 52,2 százaléka szavazott nemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásra, 47,8 százalékuk pedig igennel a hivatalos végeredmény szerint. A részvételi arány elérte a 88,8 százalékot, ami Norvégiában egyébként a legmagasabb részvételi arány országos szavazáson. Ez a részvételi arány meghaladja az EK-hoz való csatlakozásról szóló 1972-es - szintén elutasítással végződött - népszavazás százalékos részvételét, ami akkor 79,1 volt. Akkor a nemmel szavazók aránya 53,5 százalék volt. AZ ÖNKORMÁNYZATI JELÖLTEK TEVES LISTÁJA a 11-12. oldalon és a Táj-Kép mellékletekben A serfőzés hajdú-bihari és országos útvesztői Többféle berendezéssel, eljárással, üzleti stratégiával próbálkoznak 3.oldal Csökkent a külföldi befektetések üteme Sárközy: „Súlyos gondok nincsenek, csak hátráltató tényezők..." 5. oldal Kisiklott tárgyalások után sztrájkfelhívás December 8-án figyelmeztető, négy nap múlva általános vasutas-munkabeszüntetés Budapest (MTI) - A vasutas-szakszervezetek december 8-án kétórás figyelmeztető, majd december 12- től 36 órás általános munkabeszüntetést hirdetnek - jelentette be Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke az érdekképviselet szerdai választmányi ülése után. A szakszervezetek az eredménytelen bértárgyalások után egyeztették álláspontjukat és közös sztrájkfelhívással fordultak a vasutasokhoz. Eszerint december 8-án hajnali 5 és 7 óra között tartják a figyelmeztető sztrájkot, az általános vasutas-munkabeszüntetés pedig december 12-én 22 órakor kezdődik. Az érdekképviseletek azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert elfogadhatatlannak tartják a kormányzat 6 százalékos béremelési ajánlatát. Véleményük szerint annak a minimumnak, amiről tárgyalni érdemes 10 százalék feletti béremelésre kell vonatkoznia. A szakszervezetek a csütörtöki kormányülést követően újra megbeszélést folytatnak Lotz Károly közlekedési miniszterrel. Amennyiben a tárca vezetője az érdekképviseletek számára elfogadható ajánlatot tesz, úgy arra is látnak lehetőséget, hogy elálljanak a sztrájk megtartásától. Márkus Imre elmondta azt is, hogy arra az esetre, ha meghirdetett sztrájk sem hozná meg a kívánt eredményt, úgy a szakszervezetek további munkabeszüntetést helyeznek kilátásba. „A Mozdonyvezetők Szakszervezetének küldöttgyűlése egyhangúlag csatlakozott a Vasutasok Szakszervezetének sztrájkfelhívásához - jelentette be Borsik János, az érdekképviselet ügyvezető alelnöke a szerdai küldöttgyűlést követően. A szakszervezet nem fogadja el a vasútvonalak tervezett nagyarányú felszámolását, a tömeges létszámleépítést, és a kollektív szerződés vívmányainak veszélyeztetését. A kormányzat 6 százalékos béremelési ajánlatát pedig megalázó mértékű diktátumnak tartja. Az érdekképviselet reméli, hogy a december 8-i kétórás figyelmeztető sztrájk - a korábbi évekhez hasonlóan - eredményes lesz. Zöld jelzés a sztrájknak is Fotó: Iklódy János Kohl meghívta a kelet-európai vezetőket Bonn (MTI) Helmut Kohl német kancellár szerdán a jövő hét szombatjára meghívta Essenbe a közép- és kelet-európai társult államok vezetőit, hogy az EU-csúcsértekezlet hivatalos tárgyalásainak befejeztével tájékoztatást adjon a tanácskozás eredményéről, főleg arról a határozatról, amely az EU és a társult hatok jövőbeni viszonyának alakításáról szól majd. A német-francia csúcstalálkozót követő sajtóértekezleten Kohl elmondta, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország nevében mintegy másfél órás találkozón kívánja majd tájékoztatni a közép- és kelet-európai társult országok állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. - Este egy közös vacsora ad majd lehetőséget további megbeszélésekre és eszmecserére - mondta Kohl. Bonnilletékesek az MTI érdeklődésére elmondták, hogy a tervek szerint az EU tagállamainak vezetői is részt vesznek a vacsorán. Kohl hangsúlyozta: a meghívással jelezni kívánják a közép- és kelet-európai társult államoknak, hogy az EU nem zárt klub és érdekelt a „hatok" majdani csatlakozásában. A norvégiai népszavazás eredménye fényében különösen hangsúlyozni kell, hogy folytatni kívánjuk az európai építkezést kifelé és befelé is - jelentette ki a kancellár. Elmondta, hogy kissé érthetetlennek tartja „a meghívás vagy nem meghívás" körül kialakult zavart, hiszen egyszerűen arról van szó, hogy most fejeződtek be a konzultációk a tagállamok között. A Magyar Külügyminisztérium szóvivője szerdán az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: Helmut Kohl, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Horn Gyulához intézett levélben hívta meg a magyar miniszterelnököt, valamint a külügyminisztert az Európai Unió állam- és kormányfői esseni csúcsértekezlete keretében 1994. december 10-én sorra kerülő találkozóra, illetve az azt követő munkaebédre, amelyeken lehetőség nyílik a csatlakozásra történő felkészülés stratégiájával kapcsolatos véleménycserére. Illetékelőleg van, haladék nincs Az ügyfél tizenöt napon belül fizethet késedelmi pótlék nélkül Budapest (MTI) Csütörtöktől hatályba lép az illetéktörvény azon módosítása, amely bevezeti az illetékelőleg rendszerét. Az illetéktörvény e megváltoztatását az 1994. évi pótköltségvetési törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. Az eddigi szabályozás szerint az illetéket akkor kellett megfizetniük az ingatlant vásárlóknak, amikor a földhivatal bejegyezte a tulajdonosváltozás tényét. Ez gyakorta évekig tartott, s így az ileték megfizetésére jelentős haladékot kaptak a vásárlók. A jelenlegi módosítás szerint azonban a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtott szerződés iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz, amely ennek alapján határozza meg a fizetendő illetékelőleg mértékét. Az illetékhivatal az illetékelőleg összegét fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, és ez az illetékelőleg összegének erejéig végrehajtható. A fizetési kötelezettséget az ügyfél a határozat kézbevételétől számított 15 napig teljesítheti késedelmi pótlék mentesen. Utóbb a földhivatal a bejegyzési ügyben hozott jogerős határozatát is eljuttatja az illetékhivatalhoz, amely ezt követően jogerős határozatot hoz az illetékfizetési kötelezettségről. A megállapított illeték, és az illetékelőleg különbözetére vonatkozóan újabb fizetési meghagyást küld a hivatal az ügyfélnek. Az iletékelőleg bevezetése egyelőre nem érinti az illetékek mértékét. A kormány azonban már az Országgyűlésnek beterjesztette az illetéktörvény módosítására vonatkozó javaslatot, s ebben a vagyonszerzési, ajándékozási és örökösödési illetékek emelését indítványozza. Az eredeti elképzelések szerint az Országgyűlésnek az év végéig kellene elfogadnia az illetékek emeléséről szóló javaslatot, de kérdéses, hogy a költségvetés, illetve az adótörvények vitája miatt erre az év végéig lehetőség lesz-e. Fellendült a régi parasztházak adásvétele. A vásárlót fizetési meghagyásban értesíti a hivatal az illetékelőleg összegéről Fotó: Horváth Katalin Tart-e már a téli könyvvásár? Megkezdődött-e már a téli könyvvásár, milyen lesz a kínálat? - érdeklődtünk Kovács Bélától, a debreceni Ady-könyvesbolt vezetőjétől. - Már karácsonyi díszbe öltöztettük az üzletünket (és a Méliusz-könyvesboltot a Gambrinus közben), hisz november utolsó napján kezd fokozódni az érdeklődés. Az emberek nem hagyják a legutolsó napokra a vásárlást, ünnep előtt nyolc-tíz nappal fordulnak meg nálunk a legtöbben Bízunk benne, hogy mint tavaly, most is lesz húszmillió forintos a decemberi forgalmunk. A szállítás folyamatos, az utolsó napokban is olyan nagy lesz a választék, mint a vásár kezdetén. Néhány érdekesebb művet kínálnék: Kína története, Várkonyi Nándor: Az elveszett paradicsom, A. Dumas: Monte Christo grófja, Afrika (az Ezerarcú világ sorozatban), A XX. század krónikája, Örök megújulás (ez egy világirodalmi versantológia). Több debreceni kötetünk is van, itt most csak Sebestyén Árpád könyvét említem, Íme: Éjtsünk szót! Ezt egyébként a Naplóban közölt nyelvőrző cikkekből állította össze a szerző.