Hajdú-Bihari Napló, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-05 / 79. szám
! Április bolondja... A bukaresti Evenimentul Zilei címoldalán, vezető helyen közölte, hogy „a román-magyar katonai együttműködés keretében a magyar haditengerészet egy tengeralattjárója aznap - azaz április 1 -jén, kedden - kiköt Aradnál". A hírben az áll, hogy nevezett tengeralattjáró a Duna-Tisza flottához tartozik, s a Maroson felhajózva, az aradi sportpályán készül kikötni. Aradi katonai forrásokból származó értesülések szerint a tengeralattjárónak eredetileg Déváig kellett volna eljutnia, de az aradi vasúti híd rozoga állapota miatt elálltak ettől, nehogy a híd aláhulló darabjai tönkretegyék a magyar haditengerészet e korszerű egységét. Az április elsejei tréfálkozás Európában elterjedt szokás, ám eredetét nem igen ismeri a tudomány. Az egyik lehetséges magyarázat szerint IX. Károly francia király az addig április 1 -jén ünnepelt újévet január 1 -jére tette át 1564- ben. Mivel azonban legtöbben meg akarták őrizni az ajándékozás szokását a megszüntetett ünnepen is, elterjedt az április 1-jei tréfás ajándékok divatja, aki pedig kitartott az április 1-jei újév mellett, azt „április bolondjának" csúfolták - persze hacsak nem ez a magyarázat a dpa hírügynökség áprilisi tréfája. A kevésbé fantáziadús kutatók azt állítják, hogy a jellegzetesen változó, csalóka áprilisi időjárás kapcsán született meg a beugratós szokás. A helyi hagyomány úgy tudja, hogy Erzsébet királynő terveiben szerepel egy erdőszentgyörgyi látogatás, tisztelgés az angol királyok magyar ősei előtt. SZOMSZÉDOLÁS Erdőszentgyörgyi anzix Marosvásárhely és Szováta között nagyjából félúton fekszik Erdőszentgyörgy. A Szovátára, Parajára, Koronára vagy Gyergyóba, Csíkba igyekvő magyar turisták többsége észre sem veszi a kicsiny települést. Pedig érdemes itt megállni! Erdőszentgyörgy (Singeorgiu de Padure) a Kis-Küküllő völgyének szép fekvésű, jelentős települése, mely korábban járási székhely is volt, ma pedig a környék egyik kulturális központja. Itt, a Székelyföld peremén évszázadok óta békésen élnek együtt magyarok és románok. A magyar többségű községben ma az RMDSZ-nek és a Vatra Romaneascának egyaránt van helyi szervezete, de a nemzeti gyűlölködés ismeretlen fogalom. A vegyes házasságok természetesnek számítanak, mint ahogy természetes a kétnyelvűség is. A község kultúrházának román igazgatója hivatalból vezeti a magyar kulturális egyletet, de nem csak „hivatalból", hanem őszinte odaadással végzi munkáját. A városiasodó település a folyamatos fejlődés jeleit mutatja. A villany és a víz mellett ma már a földgázt is bevezették minden házba. Általános szokás szerint a lakásokat gáztüzelésű cserépkályhákkal fűtik. Az utóbbi években kiépült a telefonhálózat és a kábeltévé rendszere is. A román műsor mellett angol, német, spanyol és francia műholdas adások is foghatók és természetesen a magyar Duna Tv is. Erdőszentgyörgy környéke - a régészeti emlékek tanúbizonysága alapján - több ezer éve lakott vidék. A falu első írásos említése 1333-ból származik, de első temploma minden bizonnyal már az ezt megelőző évszázad végén állt. A mai, egyszerű, fehérre meszelt református templom XIV. századi alapokra épült, szentélye gótikus elemeket őrzött meg. A reformáció előtti az a freskó is, mely a szentély külső oldalán látható. A kezét esküre emelő bajuszos, szakállas alak feltehetően püspök - erre utal a palást és a püspöksüveg. A többször átépített templom kazettás mennyezete és reneszánsz faragott szószéke is figyelemre méltó. Déli kapuját a Rhédey család címere díszíti, hiszen 1620- tól a Rhédeyek voltak Erdőszentgyörgy birtokosai. A reformáció idején a falu unitárius lett. 1618-ban unitárius zsinatot is tartottak itt, melyen a szombatosok visszaszorítását célzó intézkedéseket hoztak. (A közeli Nagyernyén volt a szombatosok fejének, a Kemény Zsigmond regényéből, A rajongókból is ismert nagyhatalmú kancellárnak, Péchy Simonnak a birtoka.) A XVII. században a lakosság többsége református hitre tért. Már ekkor lehettek közöttük románok, hiszen az első ortodox templom építésére 1704- ben kaptak engedélyt. A mai, ízléses, művészileg is igényes ortodox (román) templom 1935-38 között épült. A falu birtokosai az erdélyi történelemben fontos szerepet játszó Kornisok, majd házasság révén a Rhédeyek voltak. A községet övező hegygerincen látható a Rhédey család kriptája. A főtéren álló XIX. századi barokk kastély, a „palota" pedig ma az általános iskolának ad otthont. Az oktatásnak nagy hagyományai vannak itt. A reformáció idején már működik a falu elemi iskolája. A nagy változást viszont az utóbbi évtizedek hozták. 1955-ben kezdődött az oktatás az erdőszentgyörgyi elméleti líceumban. A jelenleg kb. 250 tanulót számláló iskola diákjainak mintegy 70 százaléka a környező településekről származik. Többségük a szomszéd falvakból naponta jár be az iskolába. A község és a környék magyar többsége következtében a három párhuzamos osztályból kettő magyar, egy román tannyelvű. A diákok biológia-kémia vagy idegen nyelv tagozaton tanulhatnak. A líceum (középiskola) 40 éves fennállása alatt valóban a környék kulturális fellegvárává vált. A négy évtized alatt kibocsátott mintegy kétezer növendék közül számosan váltak orvossá, mérnökké, tanárrá. Közülük nem egy ma a környező falvak iskoláiban, vagy éppen az „alma materben" okítja a fiatal nemzedéket. Az iskola rendezvényei és kulturális csoportjai is hírnevet vívtak ki maguknak. A színjátszók, népi táncosok tevékenysége és jelentősége messze túlnő Erdőszentgyörgy határain. Műsoraik számos kis településre eljutnak, s a líceum tanárainak kezdeményezésére Erdőszentgyörgy évek óta megrendezi a műkedvelő színjátszók találkozóját, mellyel szereplési lehetőséget teremt a környék színjátszóinak is. Az iskolai kulturális csoportok mellett ugyancsak a líceum tanárainak irányításával működik a község kulturális csoportja, a színjátszókat, táncosokat, zenészeket tömörítő Bodor Péter Egyesület. Bodor Péter, a XIX. század első felének nagy hírű székely ezermestere Erdőszentgyörgy szülötte. A kertész, asztalos, órás, lakatos szakmákban járatos mester Marosvásárhelyen és Bécsben tanult. Számos találmánya, gépe mellett nevét a 63 méter hosszú, 8 méter széles marosvásárhelyi fahíd tette ismertté, melyet egyetlen vasszeg felhasználása nélkül készített. Ennél is híresebbé vált Marosvásárhely főterének zenélőkútja, melynek pontos mását a Margitszigeten láthatjuk. Ezeken kívül a környék több falvának templomába készített orgonát, melyek közül a kibédi ma is működik. Ugyancsak Erdőszentgyörgyön született Rhédey Claudia. A szépségéről messze földön híres grófnő a dél-németországi Württenberg uralkodójához ment férjhez. Unokája, Mary pedig V. György angol király felesége lett. Az ő unokája Anglia jelenlegi uralkodója, II. Erzsébet. A református templomban Mary királyné ajándékaként egy magyar és angol nyelvű márványtábla őrzi Rhédey Claudia emlékét. Az utóbbi években pedig a templom melletti épületben családi dokumentumokból és az angol királyi család ajándékaiból Rhédey-emlékszoba nyílt. A helyi hagyomány úgy tudja, hogy Erzsébet királynő terveiben szerepel egy erdőszentgyörgyi látogatás, tisztelgés az angol királyok magyar ősei előtt. Igaz-e, vagy sem, nem tudjuk, de a környék fejlődése szempontjából beláthatatlan hatású lenne egy ilyen látogatás. Sipos Sándor I A kötelező állami irányvonal I; Ukrajna egyetlen állami hírügynöksége - amely átmenetileg a IGYINAU-Ukrinform nevet viseli - 1998 márciusában lesz 80 éves. II Az intézmény helyzetéről és átalakulásáról a hírügynökség nem-II régen kinevezett vezérigazgatója, Olekszandr Szavenko - aki egyben az ukrán információs miniszteer helyettese - beszélt. 1996 júliusában elnöki döntés született a korábbi Ukrinform hírügynökség megszüntetéséről, és arról, hogy a régi intézmény alapján létre kell hozni az új Ukrán Állami Információs Ügynökséget, a GVINAU-t. Míg korábban az ügynökség közvetlenül a kormánynak volt alárendelve, most már a szintén újonnan létrehozott információs minisztériumnak tartozik elszámolással. - A hírügynökség - amelynek 1996 decemberében kerültem az ft élére - jelenleg az átalakulás kellős közepén van, folyik az új struktúrák kialakítása, szerkesztőségek szűnnek meg és jönnek létre, embereket kell elbocsátani. Az átalakulásra vonatkozóan sok tervünk van, a megvalósulást viszont sajnos nagymértékben korlátozza az ország nehéz pénzügyi helyzete - mondja Szavenko A GYINAU-Ukrinformnak 250 alkalmazottja van a hazai országos hálózata keretében, s talán az egyedüli olyan ukrajnai hírügynökség, amelynek saját állandó tudósítói dolgoznak külföldön, 12 országban. Számos külföldi hírirodával állnak partneri viszonyban. Ezek egyike a Magyar Távirati Iroda. A hírügynökség rengeteg információt kap külföldről és belföldről, amelynek nagy részét azonban nem tudja értékesíteni, mert mind az állami, mind a magánkézben levő sajtóorgánumok nehéz pénzügyi helyzetben vannak, kevés a naponta megjelenő országos napilap. A GYINAU falait tavaly naponta átlagban 144 hír hagyta el. A hírügynökség - amelynek működési költségeit teljes egészében a költségvetésből kellene fedezni - egyelőre azt sem engedheti meg magának pénzügyileg, hogy felmérést végezzen: milyen a hírátvétel, milyen igényük van az egyes újságoknak, és ez alapján min kellene változtatni. Szavenko elmondta, hogy a GYINAU-ban dolgozók - mivel az állami hírintézmény alkalmazottai - az állami irányvonalat kötelesek képviselni. Az ügynökség egyebek között köteles teljesíteni az úgynevezett állami megrendeléseket, ami azt jelenti, hogy bizonyos mennyiségű hivatalos információt rendszeresen ki kell adnia. Ebbe a körbe tartoznak a törvények, a parlamenti határozatok, a miniszteri kabinet határozatai és az elnöki rendeletek. A GYINAUUkrinform köteles továbbá hírt adni az államhatalmi intézményekkel kapcsolatos főbb eseményekről. Az állami megrendelés aránya az összes kiadott hír mintegy negyven százaléka. A hírügynökség teljes mértékű állami finanszírozására vonatkozó követelmény egyébként nem teljesül: 1996-ban a miniszteri kabinet például csak a kiadások 30 százalékát állta, a fennmaradó részt a hírügynökségnek kellett kitermelnie. A GYINAU vezetése azt szeretné elérni, hogy rögzítsék a híriroda jogát kereskedelmi tevékenység folytatására. A pénzbevételek ma még döntően csak abból állnak, hogy nyugati sajtóügynökségek helyiségeket bérelnek a hírügynökség épületében. Szavenko a kereskedelmi tevékenységet egyebek között úgy kívánja bővíteni, hogy az ügynökség idővel teljes körű kiszolgálást biztosít majd az Ukrajnába érkező külföldi sajtósoknak, kezdve a repülőtérről történő beszállítástól egészen a szöveges és fényképes információk gyors továbbításáig. A GYINAU továbbá országos sajtóklubot szeretne létrehozni, amelynek eseményein - értekezleteken, konferenciákon - csak a tagok vehetnének részt, sőt még reklámközvetítést is terveznek. Mindezeket a terveket azonban csak a kényszer szüli - teszi hozzá -, ha lenne elég pénz, akkor a hírszolgálat csak az elsődleges feladatával foglalkoznék. A hírügynökség működtetését rendkívül megnehezíti, hogy a vezetésnek egyelőre nincsenek pénzeszközei a munkatársak megtartására, ösztönzésére. A GYINAUUkrinformban a havi átlagfizetés 200 hrivnya körül mozog (1 dollár:1,83 hrivnya), akkor, amikor egyes vetélytársaknál, például a Zerkalo Nyegyelji című hetilapnál a fizetés eléri az 500 dollárt is. Nem kérdés, hogy ha választani lehet, akkor egy tehetséges újságíró inkább az ötször jobb anyagi helyzetű magánlaphoz vagytévéhez szegődik el. Hofer László (MTI)