Hajdú-Bihari Napló, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05 / 79. szám

! Április bolondja... A bukaresti Evenimentul Zilei címolda­lán, vezető helyen közölte, hogy „a román-magyar katonai együttműködés keretében a magyar haditengerészet egy tengeralattjárója aznap - azaz április 1 -jén, kedden - kiköt Aradnál". A hírben az áll, hogy nevezett tenger­alattjáró a Duna-Tisza flottához tarto­zik, s a Maroson felhajózva, az aradi sportpályán készül kikötni. Aradi kato­nai forrásokból származó értesülések szerint a tengeralattjárónak eredetileg Déváig kellett volna eljutnia, de az ara­di vasúti híd rozoga állapota miatt eláll­tak ettől, nehogy a híd aláhulló darabjai tönkretegyék a magyar haditengerészet e korszerű egységét. Az április elsejei tréfálkozás Európá­ban elterjedt szokás, ám eredetét nem­­­ igen ismeri a tudomány. Az egyik lehet­séges magyarázat szerint IX. Károly francia király az addig április 1 -jén ün­nepelt újévet január 1 -jére tette át 1564- ben. Mivel azonban legtöbben meg akarták őrizni az ajándékozás szokását a megszüntetett ünnepen is, elterjedt az április 1-jei tréfás ajándékok divatja, aki pedig kitartott az április 1-jei újév mel­lett, azt „április bolondjának" csúfolták - persze hacsak nem ez a magyarázat a dpa hírügynökség áprilisi tréfája. A ke­vésbé fantáziadús kutatók azt állítják, hogy a jellegzetesen változó, csalóka áprilisi időjárás kapcsán született meg a beugratós szokás. A helyi hagyomány úgy tudja, hogy Erzsébet királynő terveiben szerepel egy erdőszentgyörgyi látogatás, tisztelgés az angol királyok magyar ősei előtt. SZOMSZÉDOLÁS Erdőszentgyörgyi anzix Marosvásárhely és Szováta kö­zött nagyjából félúton fekszik Erdőszentgyörgy. A Szovátára, Parajára, Koronára vagy Gyer­­gyóba, Csíkba igyekvő magyar turisták többsége észre sem ve­szi a kicsiny települést. Pedig érdemes itt megállni! Erdő­szentgyörgy (Singeorgiu de Pa­­dure) a Kis-Küküllő völgyének szép fekvésű, jelentős települé­se, mely korábban járási szék­hely is volt, ma pedig a kör­nyék egyik kulturális központ­ja. Itt, a Székelyföld peremén évszázadok óta békésen élnek együtt magyarok és románok. A magyar többségű községben ma az RMDSZ-nek és a Vatra Romaneascának egyaránt van helyi szervezete, de a nemzeti gyűlölködés ismeretlen foga­lom. A vegyes házasságok ter­mészetesnek számítanak, mint ahogy természetes a kétnyelvű­ség is. A község kultúrházának ro­mán igazgatója hivatalból ve­zeti a magyar kulturális egyle­tet, de nem csak „hivatalból", hanem őszinte odaadással vég­zi munkáját. A városiasodó te­lepülés a folyamatos fejlődés jeleit mutatja. A villany és a víz mellett ma már a földgázt is bevezették minden házba. Általános szokás szerint a laká­sokat gáztüzelésű cserépkály­hákkal fűtik. Az utóbbi évek­ben kiépült a telefonhálózat és a kábeltévé rendszere is. A ro­mán műsor mellett angol, né­met, spanyol és francia műhol­das adások is foghatók és ter­mészetesen a magyar Duna Tv is. Erdőszentgyörgy környéke - a régészeti emlékek tanúbi­zonysága alapján - több ezer éve lakott vidék. A falu első írásos említése 1333-ból szár­mazik, de első temploma min­den bizonnyal már az ezt meg­előző évszázad végén állt. A mai, egyszerű, fehérre meszelt református templom XIV. szá­zadi alapokra épült, szentélye gótikus elemeket őrzött meg. A reformáció előtti az a freskó is, mely a szentély külső oldalán látható. A kezét esküre emelő bajuszos, szakállas alak felte­hetően püspök - erre utal a pa­lást és a püspöksüveg. A több­ször átépített templom kazettás mennyezete és reneszánsz fa­ragott szószéke is figyelemre méltó. Déli kapuját a Rhédey csa­lád címere díszíti, hiszen 1620- tól a Rhédeyek voltak Erdő­szentgyörgy birtokosai. A reformáció idején a falu unitárius lett. 1618-ban unitá­rius zsinatot is tartottak itt, me­lyen a szombatosok visszaszo­rítását célzó intézkedéseket hoztak. (A közeli Nagyernyén volt a szombatosok fejének, a Kemény Zsigmond regényéből, A rajongókból is ismert nagy­hatalmú kancellárnak, Péchy Simonnak a birtoka.) A XVII. században a lakos­ság többsége református hitre tért. Már ekkor lehettek közöt­tük románok, hiszen az első or­todox templom építésére 1704- ben kaptak engedélyt. A mai, ízléses, művészileg is igényes ortodox (román) templom 1935-38 között épült. A falu birtokosai az erdélyi történelemben fontos szerepet játszó Kornisok, majd házasság révén a Rhédeyek voltak. A községet övező hegygerincen látható a Rhédey család kriptá­ja. A főtéren álló XIX. századi barokk kastély, a „palota" pe­dig ma az általános iskolának ad otthont. Az oktatásnak nagy hagyo­mányai vannak itt. A reformá­ció idején már működik a falu elemi iskolája. A nagy változást viszont az utóbbi évtizedek hozták. 1955-ben kezdődött az oktatás az erdőszentgyörgyi el­méleti líceumban. A jelenleg kb. 250 tanulót számláló iskola diákjainak mintegy 70 százalé­ka a környező településekről származik. Többségük a szom­széd falvakból naponta jár be az iskolába. A község és a kör­nyék magyar többsége követ­keztében a három párhuzamos osztályból kettő magyar, egy román tannyelvű. A diákok biológia-kémia vagy idegen nyelv tagozaton tanulhatnak. A líceum (középiskola) 40 éves fennállása alatt valóban a kör­nyék kulturális fellegvárává vált. A négy évtized alatt kibo­csátott mintegy kétezer növen­dék közül számosan váltak or­vossá, mérnökké, tanárrá. Kö­zülük nem egy ma a környező falvak iskoláiban, vagy éppen az „alma materben" okítja a fiatal nemzedéket. Az iskola rendezvényei és kulturális csoportjai is hírnevet vívtak ki maguknak. A színját­szók, népi táncosok tevékeny­sége és jelentősége messze túl­nő Erdőszentgyörgy határain. Műsoraik számos kis település­re eljutnak, s a líceum tanárai­nak kezdeményezésére Erdő­szentgyörgy évek óta megren­dezi a műkedvelő színjátszók találkozóját, mellyel szereplési lehetőséget teremt a környék színjátszóinak is. Az iskolai kulturális csoportok mellett ugyancsak a líceum tanárainak irányításával működik a község kulturális csoportja, a színját­szókat, táncosokat, zenészeket tömörítő Bodor Péter Egyesület. Bodor Péter, a XIX. század első felének nagy hírű székely ezermestere Erdőszentgyörgy szülötte. A kertész, asztalos, órás, lakatos szakmákban jára­tos mester Marosvásárhelyen és Bécsben tanult. Számos talál­mánya, gépe mellett nevét a 63 méter hosszú, 8 méter széles marosvásárhelyi fahíd tette is­mertté, melyet egyetlen vas­szeg felhasználása nélkül ké­szített. Ennél is híresebbé vált Marosvásárhely főterének ze­­nélőkútja, melynek pontos má­sát a Margitszigeten láthatjuk. Ezeken kívül a környék több falvának templomába készített orgonát, melyek közül a kibédi ma is működik. Ugyancsak Erdőszentgyör­­gyön született Rhédey Claudia. A szépségéről messze földön híres grófnő a dél-németországi Württenberg uralkodójához ment férjhez. Unokája, Mary pedig V. György angol király felesége lett. Az ő unokája Anglia jelenlegi uralkodója, II. Erzsébet. A református temp­lomban Mary királyné ajándé­kaként egy magyar és angol nyelvű márványtábla őrzi Rhé­dey Claudia emlékét. Az utób­bi években pedig a templom melletti épületben családi do­kumentumokból és az angol ki­rályi család ajándékaiból Rhé­­dey-emlékszoba nyílt. A helyi hagyomány úgy tudja, hogy Er­zsébet királynő terveiben sze­repel egy erdőszentgyörgyi lá­togatás, tisztelgés az angol kirá­lyok magyar ősei előtt. Igaz-e, vagy sem, nem tudjuk, de a környék fejlődése szempontjá­ból beláthatatlan hatású lenne egy ilyen látogatás. Sipos Sándor I A kötelező állami irányvonal I; Ukrajna egyetlen állami hírügy­­­­­nöksége - amely átmenetileg a I­GYINAU-Ukrinform nevet viseli - 1998 márciusában lesz 80 éves. II Az intézmény helyzetéről és át­alakulásáról a hírügynökség nem-II régen kinevezett vezérigazgatója, Olekszandr Szavenko - aki egy­ben az ukrán információs minisz­te­­er helyettese - beszélt. 1996 jú­liusában elnöki döntés született a­­ korábbi Ukrinform hírügynökség­­ megszüntetéséről, és arról, hogy a régi intézmény alapján létre kell hozni az új Ukrán Állami Infor­­­­­mációs Ügynökséget, a GVINAU-t. Míg korábban az ügynökség köz­vetlenül a kormánynak volt alá­rendelve, most már a szintén újonnan létrehozott információs minisztériumnak tartozik elszá­molással. - A hírügynökség - amelynek­­­ 1996 decemberében kerültem az ft élére - jelenleg az átalakulás kel­lős közepén van, folyik az új struktúrák kialakítása, szerkesztő­ségek szűnnek meg és jönnek lét­re, embereket kell elbocsátani. Az átalakulásra vonatkozóan sok ter­vünk van, a megvalósulást viszont sajnos nagymértékben korlátozza az ország nehéz pénzügyi helyze­te - mondja Szavenko A GYINAU-Ukrinformnak 250 alkalmazottja van a hazai orszá­gos hálózata keretében, s talán az egyedüli olyan ukrajnai hírügy­nökség, amelynek saját állandó tudósítói dolgoznak külföldön, 12 országban. Számos külföldi híriro­dával állnak partneri viszonyban. Ezek egyike a Magyar Távirati Iro­da. A hírügynökség rengeteg in­formációt kap külföldről és bel­földről, amelynek nagy részét azonban nem tudja értékesíteni, mert mind az állami, mind a ma­gánkézben levő sajtóorgánumok nehéz pénzügyi helyzetben van­nak, kevés a naponta megjelenő országos napilap. A GYINAU fa­lait tavaly naponta átlagban 144 hír hagyta el. A hírügynökség - amelynek működési költségeit teljes egészé­ben a költségvetésből kellene fe­dezni - egyelőre azt sem enged­heti meg magának pénzügyileg, hogy felmérést végezzen: milyen a hírátvétel, milyen igényük van az egyes újságoknak, és ez alap­ján min kellene változtatni. Szavenko elmondta, hogy a GYINAU-ban dolgozók - mivel az állami hírintézmény alkalma­zottai - az állami irányvonalat kö­telesek képviselni. Az ügynökség egyebek között köteles teljesíteni az úgynevezett állami megrende­léseket, ami azt jelenti, hogy bizo­nyos mennyiségű hivatalos infor­mációt rendszeresen ki kell adnia. Ebbe a körbe tartoznak a törvé­nyek, a parlamenti határozatok, a miniszteri kabinet határozatai és az elnöki rendeletek. A GYINAU­­Ukrinform köteles továbbá hírt adni az államhatalmi intézmé­­nyekkel kapcsolatos főbb esemé­nyekről. Az állami megrendelés aránya az összes kiadott hír mint­egy negyven százaléka. A hírügynökség teljes mértékű állami finanszírozására vonatkozó követelmény egyébként nem telje­sül: 1996-ban a miniszteri kabinet például csak a kiadások 30 száza­lékát állta, a fennmaradó részt a hírügynökségnek kellett kitermel­nie. A GYINAU vezetése azt sze­retné elérni, hogy rögzítsék a hír­iroda jogát kereskedelmi tevé­kenység folytatására. A pénzbevé­telek ma még döntően csak abból állnak, hogy nyugati sajtóügynök­ségek helyiségeket bérelnek a hír­­ügynökség épületében. Szavenko a kereskedelmi tevé­kenységet egyebek között úgy kí­vánja bővíteni, hogy az ügynök­ség idővel teljes körű kiszolgálást biztosít majd az Ukrajnába érkező külföldi sajtósoknak, kezdve a re­pülőtérről történő beszállítástól egészen a szöveges és fényképes információk gyors továbbításáig. A GYINAU továbbá országos saj­tóklubot szeretne létrehozni, amelynek eseményein - értekez­leteken, konferenciákon - csak a tagok vehetnének részt, sőt még reklámközvetítést is terveznek. Mindezeket a terveket azonban csak a kényszer szüli - teszi hoz­zá -, ha lenne elég pénz, akkor a hírszolgálat csak az elsődleges fel­adatával foglalkoznék. A hírügynökség működtetését rendkívül megnehezíti, hogy a ve­zetésnek egyelőre nincsenek pénz­eszközei a munkatársak megtartá­sára, ösztönzésére. A GYINAU­­Ukrinformban a havi átlagfizetés 200 hrivnya körül mozog (1 dol­­lár:1,83 hrivnya), akkor, amikor egyes vetélytársaknál, például a Zerkalo Nyegyelji című hetilapnál a fizetés eléri az 500 dollárt is. Nem kérdés, hogy ha választani lehet, akkor egy tehetséges újság­író inkább az ötször jobb anyagi helyzetű magán­laphoz vagy­­tévé­hez szegődik el. Hofer László (MTI)

Next