Hajdú-Bihari Napló, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
2. oldal • Súlyosan sérült az a kerékpáros, aki tegnap Debrecenben a Kossuth és a Burgundia utca kereszteződésében személygépkocsival ütközött. A balesetben a kerékpáros volt a vétkes. • Harmadfokú égési sérülést szenvedett egy kábai lakos. Gáztűzhelyéből szivárgott a gáz, amely a láng hatására belobbant. A helyiségben is jelentékeny kár keletkezett. • Kilenc embert állított elő tegnap a rendőrség, kettőt bolti lopás, egyet telefonkészülék kifosztása, egyet igazolás megtagadása miatt, egyet személyi adatmegállapítás végett, négyet pedig országosan köröztek. • 700 ezer forint kárt okoztak ismeretlen elkövetők Debrecenben egy lakásban a Békessy Béla utcán; videomagnót, telefont, hangfalakat, ruhaneműt, készpénzt és arany ékszert vittek el. • Betörtek egy lakásba a debreceni Gázvezeték utcán, kéziszerszámokat vittek el 120 ezer forint értékben. Bíróság előtt Kovács Mihály Budapest (MTI) A csempészettel és adócsalással vádolt Kovács Mihály, az azóta megszűnt Agrobank volt elnöke és két társának büntetőpere kedden kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Kovács Mihályt felbujtóként csempészettel és adócsalással, továbbá a devizagazdálkodás megsértésével és közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a vádhatóság. Az Agrobank-per másodrendű vádlottjaként Kovács Mihályt ez év április 30-án a Legfelsőbb Bíróság bűnsegédként jogerősen másfél évi szabadságvesztésre, illetve kétmillió forint pénzbüntetés megfizetésére ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évre felfüggesztették. A per másodrendű vádlottja Gerbenics Imre, az MNB nemesfém-gazdálkodási és letéti osztályának egykori vezetője, harmadrendű vádlottja pedig Kórodi Endre János, az IBB Kft. alkalmazottja. Ötös lottó Nyeremények: A 2 darab öttalálatosra 136 946 661, a négytalálatosokra 398 638, a hármasokra 4847, a kéttalálatosokra egyenként 334 forintot fizetnek. Joker: Az egy telitalálatosra 6 981 025 forintot fizetnek. Hatos lottó Nyeremények: 6 és 5+1 találatos szelvény nem volt, az ötösökre 49 304, a négyesekre 1246, a háromtalálatosokra egyenként 320 forintot fizetnek. ------díples Főszerkesztő: Porcsin Zsolt. Felelős szerkesztők: Barna Attila, Szabó Katalin. Szerkesztők: Gulyás Imre (Táj-Kép), T. Szűcs József, Tóth Dénes. Rovatvezetők: Szabó Katalin (társadalom), Petneházi Attila (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Iklódy János (fotó), Kiriposzky Tamás (sport), Bede Gábor (tördelés). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 412-144, 413-395, társadalompolitikai rovat: 450-859, sportrovat: 417-152, telefax: 412-326. E-mail - szerk: naplo9iscomp.hu - hird.: naplohird9iscomp.hu Hírügynökségek, MTI, AP. Kiadja a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: 412-144, telefax: 417-985. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler. Felelős kiadó: Porcsin Zsolt. Hirdetési vezető: Pápai András. Terjesztési vezető: Mészáros Tibor, telefon: 06 (20) 9589-930; marketing: Szarka Mária, telefon: 06 (20) 9747-743. | ^Ljkz' | Lapunk eladott példányszámot rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Árusításban terjeszti a Napló Lapkiadó Kft., telefax: 417-985. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11-99-300-102 302 322-00 070 003 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadóban. Az előfizetés díja: egy hónapra 743 forint, negyedévre 2129 forint, fél évre 4159 forint, egy évre 8099 forint. Kérjük előfizetőinket, hogy esetleges lemondási szándékukat 30 nappal korábban, írásban jelezzék. Áruspéldányok ára hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton: 34 forint, pénteken a TV Plusszal 39 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Nyomás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 413-101. Index: 25 627. ISSN 0133-1051 Nitftó SZÉLRÓZSA 1998. december 1., kedd Torgyán József a lemondásokról Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt nem delegál új tagot a Malév Rt. igazgatótanácsába, valamint a Szerencsejáték Rt. felügyelő bizottságába. Erről Torgyán József pártelnök-frakcióvezető nyilatkozott hétfőn az MTI-nek, miután Hingyi Beatrix és Hingyi Lászlóné sajtóközleményben tudatta, hogy visszaadta a két testületben felajánlott megbízatást. - Arról szeretném tájékoztatni a közvéleményt, hogy menyem, Hingyi Beatrix a Malév Rt. igazgatóságába való jelölésében annyiban vagyok érintett, hogy hónapokkal ezelőtt megkérdezték, van-e jelöltünk a Malév igazgatótanácsába, és akkor azt mondtam, hogy a menyemen kívül nem ismerek más személyt, akinek jelentős maléves múltja lenne. Ennek alapján végül is őt jelölték a felügyelő bizottságba - közölte hétfőn az MTI-vel Torgyán József. Torgyán József kijelentette: „Hingyi Beatrixnek az lett volna a szerepe, hogy megszüntesse a Malévnál kialakult tűrhetetlen állapotot. Meg kellett volna vizsgálnia, miért keletkezett 1997-ben és ebben az esztendőben is két és fél milliárd forintnyi hiány a Malévnál. Rettegtek tőle, hogy majd a mélyére néz a dolgoknak.” - Rendkívül elszomorítónak tartom, hogy a Hingyi családnak rengeteg üldöztetést kellett elszenvednie mind a múlt rendszerben, mind jelenleg - mondta Torgyán József. Hozzátette: Hingyi Beatrix nagyapját a saját házában ölte meg egy szovjet katona, elvették a házukat, és a jelenlegi rendszerben is hátrányos helyzetet kell elviselnie a családnak, hiszen tagjai nem tudják érvényesíteni szakmai képességeiket. Hingyi Lászlónét egyetlen tisztségre sem ajánlotta Torgyán József. Utólag tudta meg, hogy valaki a múlt rendszerben elszenvedett méltatlanságért akarta kárpótolni, amikor a Szerencsejáték Rt. felügyelő bizottságába jelölte. Hingyi Lászlóné vasárnap érkezett vissza Magyarországra külföldi útjáról, és amint tudomást szerzett arról, hogy felügyelő-bizottsági tagnak jelölték, jelezte, hogy nem fogadja el. - A Független Kisgazdapárt elnökségével történt egyeztetés után arra a következtetésre jutottunk, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel egyik testületbe sem delegálnak saját jelöltet, mert ha a pártot támadni lehet azért, mert tiszta helyzetet szeretne teremteni és le kívánja leplezni az állami pénzek pazarlóit, akkor meg kell gondolni, hogy a Kisgazdapártnak van-e helye ezekben a testületekben - mondta végezetül az FKGP elnöke. A miniszter visszalépFotó: Iklódy János KGB-tisztek is beépültek a cégekbe Budapest (MTI) A Szovjetunió felbomlása után az alvilági körökkel szövetkező egykori KGB-tisztek is beépültek a magyarországi vállakozói tőkébe és kapcsolatba kerültek magyar politikusokkal - nyilatkozta a Nyírfa-ügy kapcsán Vass János, az Információs Hivatal nyugalmazott alezredese a Magyar Rádió hétfői Krónika műsoraiban. Vass János, a hivatal egykori Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rezidense elmondta, hogy a hírszerző akció az alvilági kapcsolatok felderítése érdekében folyt, a politikusok, akik nem is tudták, hogy kikkel állnak kapcsolatban, véletlenül kerültek a vizsgálódás körébe. A volt KGB-sek a 90-es évektől szisztematikusan igyekeztek megjelenni a térségben vegyes tulajdonú vállalataik révén, mondta Vass. „A szomorú az, hogy Magyarországon vállalkozókkal, politikusokkal, önkormányzati politikusokkal föl tudták venni a kapcsolatot.” - jelentette ki Vass János, majd hozzátette: „Az esetek nagy többségében, vagy döntő többségében úgy, hogy az illető magyar politikusok vagy magyar vállalkozók nem tudták nyilván, hogy kivel állnak szemben. Ez ellen védekezni kellett, s ez ellen védekezni kell.” Vass János cáfolta, hogy a vizsgálódás a magyar politikusokra irányult volna. „Bennünket azzal vádoltak, hogy megfigyeltük a magyar politikusokat. Nem erről van szó.” „Ellenőriztük, mondjuk egy vegyes tulajdonú vállalatot, amelynek a felügyelő bizottságában, vagy egyéb tisztségviselői között megtaláltunk olyan személyeket, akik vagy politikusok voltak, vagy annak a rokonai. Találtunk olyan személyeket, akikről tudtuk vagy később kiderült, hogy a KGB volt tisztjei, akik Magyarországon élnek.” Vass János nem kívánta megmondani, hogy hány céget vizsgáltak meg, de elmondta, hogy a záhonyi különleges gazdasági övezetben tevékenykedő orosz, izraeli vagy ukrán tőkével működő cégek voltak számukra a legérdekesebbek. Arra a kérdésre, hogy több robbantásos merénylet elkerülhető lett volna, ha a Nyírfa-dossziét komolyabban veszik. Vass János kijelentette: bizonyos külföldi személyek, akikre az akció irányult, valóban kapcsolatba hozhatók terrorista tevékenység gyanújával és olyan cselekményekkel, amelyekhez hasonló Budapesten is történt. Újjáépülhet a Mária-Valéria híd Pozsony (MTI) Katona Kálmán magyar és Gábriel Palacka szlovák közlekedési és hírközlési miniszter hétfőn Pozsonyban megállapodott, hogy az Esztergom és Párkány közt több mint fél évszázada csonkán álló Mária-Valéria híd felújításának tervéről a műszaki szakértők még ezen a héten tárgyalni kezdenek Esztergomban. Szlovákia december első felében aláírja a hídépítés finanszírozásáról szóló háromoldalú egyezményt. Ezt a megállapodást Magyarország és az Európai Unió már korábban ratifikálta. A szlovák aláírást követően azonnal elkezdődnek a hídépítés műszaki tervezésének előkészületei. Ismeretes, hogy az előző szlovák kormány a híd újjáépítését ellenezte, de az utána hivatalba lépett Dzurinda-kabinet az Esztergom és Párkány közötti „átjárhatóságot” a kormány programnyilatkozatában a magyar-szlovák kapcsolatok jobbításának fontos szimbólumaként jelölte meg. Fotó: MTI Tocsik, a „golyófogó”. Bánk Attila (FKGP) az elsőfokú ítélethozatalhoz közeledő Tocsikügyről szólt napirend előtt. Álláspontja szerint Tocsik Márta „golyófogóként” szerepel az ügyben Szokai Imre volt ÁPV Rt.-vezető, Boldvai László szocialista képviselő, egykori pártpénztárnok és Budai György előtt, aki szerinte az „SZDSZ pénzszerzője”. A kisgazda frakcióvezető-helyettes úgy látja: az MSZP vádlottak padjára kerülését jelentené, ha a bíróság megállapítaná, hogy Boldvai László nem maga, hanem pártja számára kért 112 millió forintot Tocsik Máriától. Miért éppen 132 milliárd? A kétperces hozzászólások során több ellenzéki képviselő azt kérte, hogy a pénzügyminiszter indokolja meg, hogy miért vállal a kormány pont 132 milliárd forint többletadósságot a Postabank helyzetének rendezésére. Takács Imre (MSZP) leszögezte: a Postabank körüli bonyodalmak felelevenítése a racionalitás kárára mehet. - Nem árt-e vajon a nemzetgazdaságnak a Postabank ügyének túllihegése - tette fel a kérdést a szocialista képviselő. Ugyancsak ő mondta, hogy a Postabank reklámozási színvonala nem éri el a magánbankok hirdetési színvonalát, és ezért az nem hatékony. Kutatási kérdés. Pósán László (Fidesz) - az 1956-os Kutatóintézet kapcsán - úgy vélekedett, hogy az alapkutatás az MTA feladata, ilyen alapon lehetne a tatárjárással, vagy Moháccsal foglalkozó intézet is. Korrupcióesély. A költségvetés éjszakába nyúló vitájában Takács Imre (MSZP) arra világított rá, hogy ha nem emelik kellőképpen a köztisztviselők bérét, kontraszelekció indulhat el a pályán, és a korrupció is tovább terjedhet. Megfelelő a garancia. A költségvetési törvényjavaslat megfelelő garanciát nyújt a pedagógusok átlag 17,4 százalékos béremelésére - hangsúlyozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter hétfőn a jövő évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában. Elmondta: a közoktatási normatíva 32 milliárd forintos növekedése, illetve a bérszorzók törvényi rögzítése garantálja a januári 16 százalékos és a szeptemberre tervezett további 3 százalékos béremelés pénzügyi hátterét. Nincs meg a forrás. A pedagógusok béremelésének nincs meg a forrása az önkormányzatoknál - állították ellenzéki képviselők a parlamenti ülésen hétfőn a költségvetési törvényjavaslat megvitatásakor. Jánosi György (MSZP) felvetette: ha jövőre 10 százalékos lesz a forrásbővülés, akkor hogyan akarják megvalósítani a 17 százalékos béremelést. Frakciótársa, Kósáné Kovács Magda szerint a 17 százalékos emelés feltételei csak 17 százalékos bértömegemeléssel lennének biztosítottak. Privatizáció a mérlegen. A privatizációs folyamat átfogó értékelésére és a társadalombiztosítás helyzetének, illetve tevékenységének áttekintésére javasol eseti bizottságokat felállítani önálló képviselői indítványában a szocialista Kovács László és Nagy Sándor. Az indoklás szerint az állami vagyon értékesítésének folyamata várhatóan rövid időn belül lezárul, ezért elkerülhetetlen az elmúlt évtizedek legjelentősebb, több kormányt érintő gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéssorozatának elfogulatlan és szakszerű értékelése.