Hajdú-Bihari Napló, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
1999. március 1., hétfő HÜllO AKTUÁLIS Mi lesz veled, emberke? Arany Lajos , volt kultuszminiszter (ma: ellenzéki párt elnöke) és a szaktárca helyettes közoktatási államtitkára, természetesen más-más szemszögből, de abban egyetérteni látszik: a pedagógusok változatlanul nem a legmegbecsültebb réteg. Mint a közszféra általában. Magyar Bálint arról is beszélt pénteken Debrecenben: a nemzet napszámosai, miközben kiemelten támogatott társadalmi csoportként kezeli őket a kabinet, méltatlan helyzetbe kerülnek, jövedelmük alig nő. Környei László pedig arra hivatkozik: 1995 óta 25 százalékkal csökkent e szférában a reáljövedelem, ám most! Most megállítják e „zuhanó trendet". A tárca vezetői tehát visszamutatnak a korábbiakra, a korábbiak pedig egyenesen arról beszélnek: most „a közoktatási reform felszámolása történik". A helyettes államtitkár lapunk közeljövőt érintő kérdésére - vállalhatja-e felelősséggel egy frissen diplomázott pedagógus e pályát abban a tekintetben, hogy béréből el tudja tartani családját - a távolabbi jövőre mutat: akik most felvételiznek pedagógusképző intézménybe, már nem lesznek annyira rossz anyagi helyzetben, hogy a pedagógusok közismert lelkesedése ne tudná kompenzálni a pályán maradás anyagi keserveit, amelyek - szerinte - csökkennek. S mint mondja, e réteget egyébként sem az anyagiak tartják a pályán. Érdekes érvelés. Igen, miután kiderült: a sajtóban is agyonszellőztetett „béremelés" reálértékben jó, ha eléri a három százalékot (ez, kérem, néhányszáz forintocska!) elő lehet venni megint a sutból a „lelkesedés" kifejezést. Csak arról feledkeznek el a mindenkori irányítók: erősen telik az idő, cserélődnek a tantestületek. S akik ma állnak katedrára, már szükségszerűen olyanok, amilyenné a piacorientált világ neveli az embert, másképp gondolkodnak bérek és hivatástudat kapcsolatáról, mint elődeik, akiknek a hátán fát lehetett vágni, akik majd csaknem ingyen dolgozták végig életüket. De nem is ez a legnagyobb kérdés, hanem az: ha e réteg meg nem becsülésének hiánya változatlanul elhúzódó folyamat marad, kik kerülnek egyáltalán e pályára? Milyen minőségű szakemberek okítják majd az új generáció? Mi lesz veletek, emberkék? Gyula bohóc a jelmezversenyen Debrecen (HBN) - Menyasszony és boszorkány, mesefigurák és a valós életre utaló jelmezek egyaránt nagy számban felvonultak a gyerekeknek - óvodásoknak - azon a sok vidámsággal fűszerezett télbúcsúztató farsangi jelmezversenyén, amelyet vasárnap délután rendeztek a Debrecen Plazában. A versenyen - amelynek zsűrielnöki tisztét Kósa Lajos polgármester töltötte be, aki egyben a nagy érdeklődéstől kísért rendezvényt is köszöntötte - volt közös éneklés, meglepetés és jelmezbál, s mások között Gyula bohóc és barátai - a Csokonai Színház művészei - szórakoztatták a közönséget, a gyermekeket és szüleiket. Érdeklődő gyermekekből nem volt hiány Fotó: Nagy Gábor 3. oldal Sár és tenger szakadt a csökmőiek nyakába A földek 70 százaléka került víz alá, tetemes késéssel kezdhetik csak a tavaszi munkákat Csökmő (HBN - V. A.) - Harcolnak a belvízzel a csökmőiek is. Eddig csak néhány jószágot kellett biztosabb helyre vinniük, de nem sokon múlott az sem, hogy 15 házat el kelljen hagyniuk a tulajdonosaiknak. Gumicsizmát, munkásruhát öltött a község polgármestere is, hogy aktívan részt vehessen a mentésben. Varga Józsefet és az egyik brigádot a zártkert mellett zakatoló átemelő szivattyúnál találtuk tegnap délután. Éjjel-nappal, egy hete küzdenek a belvízzel - tudtuk meg a falu irányítójától. A legkritikusabb helyzetű településrész utcái közül a Kossuth, az Akácfa és a Bem utcában szombaton még közel álltak ahhoz, hogy 15, veszélyessé váló épületből ki kelljen költözniük a lakóiknak. Az elhárítás eredményeként egyelőre ők is biztonságban vannak, ám bármikor megfordulhatnak az események. Ugyanis annyira megteltek a fő vízgyűjtők is, hogy azok tartalma akár vissza is folyhat az ingatlanokhoz. Az elöntés következtében a földek 70 százaléka került víz alá, ezért csak tetemes késéssel tudják majd elkezdeni a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Ha egyébként már alig van Csökmőn, s ha csak a főutcán haladunk, nyoma sincsen a gondoknak. Nem úgy a felsorolt utcákban és a határban, ahol hatalmas tömegekben sötétlik az összegyűlt belvíz. Egyes területeken 30-40 centiméteres sár tartóztatja föl a közlekedőket. Becsengetve az Akácfa utca 10. szám alatti telekre, megtudtuk, hogy onnan is kénytelenek voltak elmenekíteni a malacokat. Mészáros Mihálynéék udvarán 17 centiméteres volt az áradat, az ólak falait belülről támasztották ki, nehogy összedőljenek. A család bajait az is tetézi, hogy a közvetlenül a kertjük mellett haladó, 2 méter mély árokból fölszivárog hozzájuk a csapadék (szerintük szabálytalanul ásták oda azt). Estefelé, a környéken járva-kelve ütötte meg a fülünket, hogy mi foglalkoztatta az embereket: „Elviszik a nagy szivattyút, megint a nyakunkba fog szakadni a víz!” Szabaddá kell tenni a víz útját Néhol 30-40 centiméteres a sár Fotók: Czeglédi Zsolt Ötmillió köbméter Gyorsan olvad a nagy mennyiségű hó a hirtelen felmelegedés hatására, ezért további területeket öntött el a belvíz a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) működési területén. A Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös közén a vízszállító képességüket meghaladó belvizet kell elvezetniük a csatornáknak az elöntött területekről. Hajdú-Bihar megyében már több települést veszélyeztet a belvíz; az önkormányzatok megrendelésére Komádiban, Csökmőn és Berettyóújfaluban nagy teljesítményű szivattyúkkal segíti a védekezést a Tivizig. A tartós meleg idő hatására, várhatóan napokon belül a Tisza mentén is komoly belvízi elöntések alakulnak ki. A Berettyó és a Sebes-Körös közén, valamint a Hortobágy- Berettyó mentén minden szivattyútelep maximális kapacitással, éjjel-nappal üzemel (a napi átemelt vízmennyiség csaknem 5 milió köbméter). A megyében 25 ezer hektár a belvízzel elöntött terület, amelyből 6 ezer hektár a szántó és 8 ezer hektár a vetés. Az igazgatóság 12 belvízvédelmi szakasza közül 11-en van készültség. Az árvízvédelmi helyzet javul, de a Hortobágy-Berettyó tovább árad. A Hortobágy- Berettyón a nagy mennyiségű belvíz beemelése miatt emelkedett a vízszint, ezért ott szombaton 2. fokúra emelték a készültséget. • • Öt napig hadakoztak az elemekkel a pusztán „Hasig érő” olvadó hóban kell most az állatok ellátásáról gondoskodniuk Hortobágy (HBN) - A szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű téli csapadék következtében egyelőre nem tudják megkezdeni a tavaszi munkákat a pusztán. A térséget belvíz borítja. A hóesés gondokat okozott a zóna állattartásában is. A jelentőségi áldás után öt napig hadakoztak a természeti elemekkel, hogy például kiszabadítsák, mozdíthatóvá tegyék azokat a munkagépeket, amelyek révén az egyenként többmázsányi körbálákba rendezett téli takarmány megközelíthetővé vált. Most már a szokott módon járnak a gépek, ám szombaton és vasárnap is „hasig érő” volt az olvadó hó a területen, illetve belvíz minden mennyiségben. Sándor István, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. igazgatóhelyettese azt is elmondta: évente átlagosan tíznél kevesebb téli születésű borjú pusztul el, most ez a szám csaknem a duplájára emelkedett: a karámokba befolyó nagy mennyiségű víz miatt felfáztak az állatok.. Az igazgatóhelyettes arról is beszámolt, hogy a rackajuhok között azonban kedvező, az elmúlt évinél nagyobb a szaporulat. Alkotótábori művészek magyar szürke szarvasmarhákat szemlélnek a pusztai állatparkban Fotó: Horváth Katalin