Hajdú-Bihari Napló, 2000. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

72 Nevelők L4/' ~ Boniek "JG Ingatlan V Műsorvezetők ^ á Elhagyott mm % Manapság jpfa A tetőtéri lakás bl ^ Bochkor és k'ILÉH csecsemőket f szponzorokkal mint „ékszer- p » Boross itt N­éS—I fogadnak be /3. Mfcva tárgyal /12. 7* Mii doboz” /13. WL „bumerángok­” /20. HAJDÚ- A R I W független fánycíkk­*^ jj \ w­ IDŐJÁRÁS: «•»••••••••«•••••*...................................................................................................................... «Többnyire napos idő­­.Nappal 11, 14 °C HA k : ^Éjszaka 3, 5 °C ­_______________________________________________ Tiszatáj-díjasok | Szeged (MTI)­­ Görömbei András irodalomtörténész és Juhász Ferenc költő kapta az idén a Tiszatáj-díjat, ts­melynek átadási ünnepségét pénte­st­ken tartották Szegeden.­ ­ A Tisza-parti városban szerkesztett Új Tiszatáj című irodalmi folyóirat alapítvá­­­­nya, a Csongrád Megyei Közgyűlés, vala-­­­mint a helyi Juhász Gyula Művelődési ■íj Központ által adományozott díjat Frank­­ Józseftől, a megyei közgyűlés elnökétől ve­hették át a kitüntetettek.­­ Juhász Ferenc Kossuth-díjas verseit a 90-es évek második felétől bocsátja a fo­lyóirat rendelkezésére. A díjat az utóbbi ■­ években közölt verseiért kapta, másrészt személyében a XX. századi magyar iroda­lom egyik élő klasszikusának is szól az­­ elismerés. Görömbei András Kossuth-díjas iroda­­­­lomtörténész első munkáit a Tiszatájban­­. adta közre három évtizeddel ezelőtt. Az­­ azóta eltelt időben rendszeres szerzője a­­ lapnak, mintegy félszáz kritikája, tanul­­­mánya jelent meg a Tiszatájban. A díjjal­­ Görömbei Andrásnak, a XX. századi ma­­i gyár irodalom szakértőjének, egyben a­­ határon túli magyar irodalom kutatójának munkásságát, a Tiszatájhoz való kötődé­­s­­sét ismerték el. • Pénzügyi felügyelet. Kinevezték Náray Lászlót az április 1-jével megalakuló Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének IB elnökhelyettesévé. Az új felügyeletre is azért volt szükség, mert a pénzintézetek, új hitelintézetek egyre átfogóbb szolgálta­ss­­ásokat nyújtanak, és mind nehezebb el­­ne választani a biztosítási, a banki és a nyug­­só­díjpénztári tevékenységet. Adó-visszatérítés. Március 30-ig csak­­,15 nem 601 ezer adózónak, mintegy 13,1 mil­liárd forint személyi jövedelemadót (szja) is utalt vissza az adóhatóság - mondta Pá­­lpiinkásné Balázs Eszter, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető- C.helyettese pénteken. A múlt év hasonló­­­ időszakában 100 ezerrel kevesebb adózótt­­adnak, ám 800 millió forinttal több visszafi­zetés történt. m Illllll HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ . 1­0: 4001 Debrecen, ■ 11 I II ll IMI II II IIIIIH Postafiók 72 HP 770133 105064 00 077­­(52)412-144 A túlsúlyos jármű „gyilkolja” az utat Tavaly 50 millió forint bírságot nem fizettek meg a túlterhelt teherautók után Debrecen (HBN - P. A.)­­ A közlekedési felügyelet szak­emberei tavaly 4385 teher­gépkocsit találtak túlsúlyos­nak, amiért összesen 160 millió forint pótdíjat szab­tak ki a járművek üzemelte­tőire. „Annak idején tíz tonna ten­gelyterhelést alapul véve tervez­ték meg hazánk 30 400 kilomé­teres közúthálózatát, amiből kö­vetkezően a magyar utakon a te­hergépjárművek megengedett tengelyterhelése is ehhez a mér­tékhez igazodik” - mondta el a Naplónak Korcsinszky György, a Hajdú-Bihar Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, hozzátéve, hogy mindig akadnak olyanok, akik az előírásokat semmibe veszik. A szabályok kijátszása nem csak közlekedésbiztonsági szem­pontból veszélyes - túlterhelt jár­műnél romlik a kormányozha­­tóság, csökken a fékhatás és de­formálódhatnak a szerkezeti ele­mek­­, hanem sokat árt az utak állapotának is. A szabványok a közutak esetében 10-15 éves élet­tartammal számolnak, gazdasági okokból azonban csak 30-40 év után kerül sor az utak komo­lyabb javítására. Az idő előtti el­használódást igyekeznek meg­akadályozni a felügyelet szakem­berei azzal, hogy rendszeresen mérik a nehézgépjárművek ten­gelyterhelését, és ha kell, szank­cionálnak is. „A múlt évben mérlegelt 28 800 járműből 4385 bizonyult túl­súlyosnak, a kivetett pótdíj mér­téke meghaladta a 160 millió fo­rintot. Előfordul, hogy a sofőr megtagadja a mérlegelést, ilyen­kor - túlsúlyt vélelmezve - 100 ezer forint pótdíj kiszabására van lehetőség. Tapasztalataink szerint sokan vonakodnak meg­fizetni a büntetést, tavaly az eb­ből adódó hátralék megközelítet­te az 50 millió forintot. A túlsú­lyos járművek üzemeltetőinek idén már számolniuk kell azzal, hogy ilyen esetekben a felügye­let visszavonhatja a belföldi áru­fuvarozói engedélyüket, és a hát­ralékosok nem kaphatnak nem­zetközi árufuvarozói engedélyt sem” - utalt a várható következ­ményekre az igazgató.­­ Énekesnői karrierről álmodozik annak az új magyar drámának, Német Ákos darabjának a hősnője, melynek ősbe­mutatóját pénteken este tartották a Csokonai Színház stúdiójá­ban. Felvételünkön Mihályfi Balázs (Csík) és Kelemen Tímea, a címszereplő (Lovass Anita) látható Fotó: Iklódy János Kamarai „kényszerházasság” Debrecen (HBN - N. G. M.) - Ellenszavazat nélkül dön­tött a megyei kézműveska­marának a kereskedelmi és iparkamarába történő beol­vadásáról - „kényszerházas­ságáról" - a két kamara pénteki, összevont küldött­­gyűlése. A kamarai beolvadásról rendel­kező törvénynek megfelelően a megszűnt kézműveskamara ápri­lis 1-jétől a megyei kereskedelmi és iparkamara kézműipari tagoza­taként működik tovább, a kama­ra ipari, valamint kereskedelmi tagozata mellett. A zökkenőmen­tes beolvadás érdekében a küldöt­tek elfogadták azt a javaslatot, hogy a kézműipari tagozat - az or­szágban egyedülálló módon - ön­álló költségvetéssel rendelkezzen. A beolvadással a megyei kéz­műveskamara mintegy 6 ezer ta­got vitt magával ebbe a - mint a küldöttgyűlésen fogalmaztak - „törvény kényszerítette házas­ságba”. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tag­létszáma ezzel mintegy 30 ezres­re bővült. Mind taglétszámát, mind pedig a beszedett tagdíj mértékét tekintve a hajdú-biha­ri kamara az 5. a megyei kama­rák sorában, ami - Ruszkabá­­nyai György elnök szerint - már csak azért is figyelemre méltó, mert a gazdasági teljesítményt tekintve hajdú-bihar csak a 11. helyet tudhatja magáénak az or­szágban. A megyei kamara éves költségvetése egyébként valami­vel több mint 384 millió forint, amiből a tagdíjbevétel - becslé­sek szerint - mintegy 260 millió forintra rúghat. A kézműves ta­gozat a költségvetési tervek alap­ján idén mintegy 20 millió forint­tal gazdálkodhat. A kamara a no­vembertől önkéntessé váló utód­kamarának előreláthatólag mint­egy 350 millió forintos tartalékot lesz képes örökül hagyni. A küldöttgyűlés döntése értel­mében a kézműveskamara ko­rábbi elnöke, Hunyadi Sándor a megyei kereskedelmi és iparka­mara kisvállalkozásokért és kéz­­műiparosokért felelős alelnöke­­ként folytatja munkáját, a kéz­műipari tagozat vezetése pedig a korábbi kézműveskamarai alel­­nökre, Hajdú Sándorra hárul. Hunyadi Sándor, az új alelnök és Ruszkabányai György megyei ka­marai elnök a küldöttgyűlés előtt Fotó: Iklódy János Hetven ütés a kerékre Debrecen (HBN) - Amikor gépkocsinkon a lengéscsil­­laptók jól működnek, akkor a rugók, a gömbfejek és a kormányösszekötők egyen­letes terhelésnek vannak ki­téve. Ellenkező esetben ezek az alkatrészek a kerék min­den egyes függőleges elmoz­dulásánál erős ütéseket kapnak. Átlagos forgalmi helyzetben ez kilométeren­ként 70-szer történik, míg rossz lengéscsillapítókkal kétszer ennyiszer. /15. HIRDETÉS--------------------------------------­PARAFA­ .M. V -padlódiszkont PARAFA VÁSÁR! I. o., 4 m-es PVC 1290 Ft helyett 890 Ft/m2. Selejt PVC 390 Ft/m­. Debrecen, Domb u. 1. (a Ruhagyár udvarában).­­ 06 (20) 9-441-423, telefon: 319-906, fax: 422-493

Next