Hajdú-Bihari Napló, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

2002. május 2., csütörtök RÖVIDEN 0 Ellentételezési honlap. A Gripen In­ternational elindította kedden magyar honlapját, amelyen a céggel együttmű­ködni kívánó magyar vállalkozásoknak nyújtanak információkat, illetve jelentke­zési lehető­séget.­­ Módosításra szorul. Boros Imre Phare­­ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint módosítani kell a magyarországi régiók beosztásán annak érdekében, hogy ideális körülmények között lehessen fo­gadni a Strukturális Alapok forrásait. NÉZŐPONT Filmre kívánkozik Jámbor Attila e-mail: jambor@inform.hu Egy fiatal, számos díjjal kitüntetett film­rendező említette beszélgetésünk során: ha továbbra is ilyen borzasztó anyagi körülmé­nyek és kiszolgáltatottság közepette kell fil­met készíteni, akkor inkább külföldre megy. Félő, hogy ez az elhatározása ebben az év­ben sem változik meg, hiszen nem kap a szakma elegendő pénzt. Pedig az Országos Rádió- és Televíziótestület, a Magyar Moz­gókép Közalapítvány és a Kulturális Örökség Minisztériuma is rendelkezik erre a célra fordítható kerettel. Jó, kevéssel, de valahon­nan volt pénz A hídemberre és a Bánk bán című operafilmre. Nem is kevés. A Széche­­nyi-film például hatszor annyit kapott, mint amennyit az MMK az összes, abban az év­ben készülő magyar filmnek tudott adni. A közalapítvány idén is 320 millióból gazdálkodhat. Egy film legfeljebb 50 mil­liót kaphat, de csak azok, amelyeknek a befejezéséhez megvan a fedezet. Amelyek mögött olyan befektető áll, aki garanciát lát a pénzügyi sikerre. Kereskedelmi televí­ziók, külföldi koprodukciós irodák vagy cégek, amelyek a reklám lehetőségét látják a filmben. Márpedig üzleti sikerrel kecseg­tető film kevés készül a hazai stúdiókban. Az MMK-hoz 85 filmterv érkezett. Ezek között bizonyára számos, díjakra érdemes születhetne, ám mivel a tőke máshogy ér­tékel, csak a szinopszis marad mementó­­ként, a film pedig nem kerül szalagra. A nemzeti filmgyártást az államnak kellene jobban támogatni. Nem egyet-ket­tőt, hanem az értékeset, a minőségit, ami­vel büszkén jelenhetünk meg a filmfeszti­válok vetítőtermeiben. A hídember nem ilyen, csak mi, magyarok ismerjük a törté­nelmi hátterét. Ráadásul sokakat nem győ­zött meg a magyar szuperprodukció. Le­het, hogy hiábavaló volt? Felesleges pénz­kidobás? Azt a pénzt fel lehetett volna vál­tani több filmsikerre. Akárcsak a Nemzeti Színház felépítésekor megtakarított egymil­­liárdot. A filmszakma reménykedett, hogy ők kapják, ám a minisztérium inkább a színházaknak adná. Beszélik, talán éppen a Nemzeti Színházba szóló bérletekre ad­nak kedvezményeket. Kérdés, hogy kinek akarnak már megint kedvezni? Érdemes lenne filmet készíteni erről is. VILLÁMVOKS Nő a befolyásuk Szavazóink többsége szerint a szakszervezetek befolyása nőni fog a kormányváltással. A leadott voksok aránya: Mai kérdésünk: Értékesítse-e az Orbán-kormány az állami tulajdonú földeket? VCTEHI Szavazatát leadhatja:­­ SMS-ben is szavazhat: 06-30/30-30-265 NfiPi. AKTUÁLIS / 3 A legszebb arcukat mutatják a strandok Debrecenben és Hajdúszoboszlón is nagyszabású fürdőfejlesztésekbe kezdenek Debrecen, Hajdúszoboszló (HBN)­­ Az elmúlt napokban az utolsó simításokat végezték el a szakemberek a debreceni és a hajdúszoboszlói strand­fürdőkben annak érdekében, hogy méltó körülmények fo­gadják a szezon első látoga­tóit. A nagyerdei strandfürdő idén május 1-jén nyílik meg, igaz, a látogatók egyelőre csak a „dögö­­nyözős”, a „négyméteres”, és a „verseny” elnevezésű medencék­ben lubickolhatnak - tudtuk meg Nádasdy Gábortól, a Debreceni Gyógyfürdő Kht. ügyvezető igaz­gatójától kedden, a strandfürdő nyitás előtti szemléjén. A teljes nyitásra június 1-jéig kell vár­ni, akkortól az összes medence igénybe vehető lesz. Március óta folyik a gyógyászati irányítási rendszer átszervezése és moder­nizálása is. A gyógyfürdő fejlesz­tésére idén 2 milliárd forintot fordítanak, az összeg fele a Szé­­chenyi-terv révén áll rendelke­zésre. Első ütemben a termálfür­dő részleges rekonstrukciója in­dul el, a medencék, a kupolaszer­kezet, a gépészeti berendezések, a gőzkamra teljes felújítása, a kültéri medence újrafugázása, valamint az öltözők teljes átala­kítása. A jobb vízminőség érde­kében négy medencét szűrő-for­gató berendezéssel szerelnek fel. A második ütem - melynek ke­retében megépül a hazánkban egyedülálló mediterrán termál élményfürdő - a strandzárást kö­vetően kezdődik csak el. Fúvószenekar és majorette-ek bemutatója tette még látványo­sabbá Hajdúszoboszlón a strand­idény nyitányát, amely hagyo­mányosan május 1-jén történt meg. Most azonban egy teljesen megfiatalított fürdő várta a lá­togatókat. A múlt évi sikeres Széchenyi-tervi pályázat eredmé­nyeként a strand összes meden­céje és azok környezete is megújult. Új burkolatok, járófe­lületek, vízgépészeti berendezé­sek mutatják a beruházás első ütemének befejezését - mondta Czeglédi Gyula, a Hajdúszobosz­lói Gyógyfürdő Rt. igazgatója. Az egymilliárd forintot jóval meg­haladó beruházás az úszómeden­ce és környezete, a gyermekek­nek készülő rész, valamint a 7 ezer négyzetméteres, látványele­mekkel gazdagított mediterrán tengerpart júniusi átadásával fe­jeződik be. Sóvágó László pol­gármester köszöntőjében joggal mondhatta: biztos abban, hogy június végére a hajdúszoboszlói lesz Magyarország legszebb strandfürdője. A látványos fej­lesztés ellenére erre az évre egészen mértéktartó üzleti ter­vet fogalmazott meg Czeglédi Gyula: „Szeretnénk megismétel­ni a múlt évi forgalmat”. 2001- ben 1,6 millió vendég látogatta meg a Hajdúszoboszlói Gyógy­fürdőt. A gyógyvíz fél egészség Fotó: Kovács Zsolt Átmeneti parkolók helyett türelmet „A szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a problémákat, és keresik a megoldást” Debrecen (HBN - M. Zs.) - Nem jelölnek ki átmeneti par­kolóhelyeket a Piac utca Kos­suth utca és a Petőfi tér közöt­ti részén, ahol a villamospá­lya felújítása miatt a parko­lási lehetőség jó egy hete tel­jesen megszűnt. A munkála­tok befejezéséig, azaz a tervek szerint augusztusig a város a közlekedők türelmét és megér­tését kéri. A mindkét oldalon egy-egy sáv­­nyira szűkült szakasz áteresztő­­képessége megfelelő lenne, ha a tilalom ellenére is parkoló autók nem akadályoznák a közlekedést - tudtuk meg Csatári Bélától, a debreceni polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának ve­zetőjétől, aki rámutatott: a sza­bálytalanul leállított gépkocsik lassítják a haladást, s ez jelentős csúszást okoz a tömegközlekedé­si eszközök menetrendjében. Ki­derült: noha a forgalomkorláto­zás óta a rendőrség és a közleke­désfelügyelet munkatársai foko­zottabban ellenőriznek, főként a Gambrinus köz környékén „felej­tik” ott sokan autójukat. „A zaj­talanabb, kényelmesebb villamos­vonal ára most az, hogy az autó­sok legyenek türelmesebbek, né­hány utcával távolabb állítsák le gépkocsijukat” - jegyezte meg az osztályvezető, aki a további, a belvárosban építendő parkolóhe­lyeket firtató kérdésünkre vála­szolva elmondta: az illetékes szakemberek folyamatosan figye­lemmel kísérik a parkolással kap­csolatban felmerülő problémákat, s keresik a megoldást. Az elkép­zelések azonban még a tervek szintjén vannak - derült ki sza­vaiból -, így konkrétumokkal nem szolgálhatott. „Parkolók kialakításánál min­dig figyelembe vesszük a város adottságait, ennélfogva több ezer férőhelyes parkolóházak építésére senki ne számítson. A jövőt az a megoldás jelenti, ami­hez a debrecenieknek még egy kicsit szokniuk kell: azaz, hogy a belvárosba igyekvők az első nagyobb parkolóban hagyják autójukat, majd a tömegközleke­dési eszközöket igénybe véve kö­zelítik meg úti céljukat - jelen­tette ki Csatári Béla, aki hozzá­tette: a Zamenhof utca parkolni szándékozók előtti megnyitását - az OTP-fiók ide nyíló raktár­­helyisége, valamint a vendéglá­tóhelyek miatt - nem tervezik. Nem jókedvükben parkolnak a tilosban... Fotó: czeglédi Zsolt MEGKÉRDEZTÜK: SZÜKSÉG VAN-E PARKOLÓHÁZRA A BELVÁROSBAN? N­agyon kevés parko­ló van a belváros­ban, s elég sokat kell fizetni a használatáért. Ha lenne egy parkoló­ház, nem kellene a bel­városi káoszban köröz­ve a helyet vadászni. Nem pont a város szí­vébe kellene építeni, hanem például a Szé­chenyi vagy a Hatvan utcára, ahonnan gyalog­szerrel is gyorsan meg lehet közelíteni a belvá­rost. Elég sok romos épület van ott, az egyik helyén fel lehetne építe­ni a parkolóházat. Gábor Imre HIVATÁSOS SOFŐR T­öbb parkolóház is kellene a belváros­ba. Most is csak szeren­­csétlenkedünk, állunk egyik helyről a másik­ra, nem találunk egy parkolót, ahol otthagy­hatnánk a kocsit, amíg elintézzük a dolgainkat. Van, amikor kétszer, háromszor is körbe kell menni a Dósa nádor té­ri parkolóban, mire ta­lálunk egy helyet, és ez hét végén is így van. Ha végképp nincs hely, távolabb állunk meg, és gyalogolunk. De nem ez a megoldás. SVENTE GÁBORNÉ PULTOS F­eltétlenül szükség van a parkolóházra, s ha megépítenék, ki lehetne vele váltani a parkolóórákat. Túl sok van belőlük, és nem tartom igazságosnak, hogy ötperces parkolá­sért is félórás jegyet kell vennem. Ha nem váltok, rögtön ott a „mikuláscsomag” a két­ezer forintos büntetés­sel. Lehetne úgy is csi­nálni, ahogy a Plazában, ahol két órát ingyen lehet parkolni, s utána 60 forintot kell fizetni óránként. Nagy József TANULÓ K­ellene, mert jófor­mán nincs a város­ban parkolási lehetőség. Most véletlenül volt egy szabad hely, de ha nincs, a piaci parkoló­nál állok meg, vagy ahol tudok. A piaci használhatatlan, nem nagyon lehet rá kocsi­val felmenni, az alatta álló autókra rácsorog az eső meg a piszok a rozs­dás építményről. A he­lyére kellene parkolóhá­zat építeni, és az iroda­házak környékén is par­kolási lehetőséget bizto­sítani az ügyintézőknek. Katona Márton VÁLLALKOZÓ J­ó lenne egy őrzött parkolóház, én is tá­mogatnám az építését. Biztonságosabb lenne, mint most, hogy csak az utcán lehet megáll­ni. Szívesebben hagy­nám ott az autómat, mint az utcán. Nagyon zsúfoltak a parkolók, sokszor hosszú perce­kig keringek, mire talá­lok egy helyet. Nem a belvárosban kellene építeni, hanem kijjebb, és egy környezetbarát járművel lehetne be­hordani a sétálóutcára az utasokat. Csabai János GÉPLAKATOS

Next