Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-05-09 / 17. szám
Látogatás A VÁCI FEGYHÁZBAN HIVATALOSAN ÉS NEM HIVATALOSAN — AMIT MUTATTAK ÉS AMIT LÁTTAM Engedélyt kértünk az igazságügyminisztertől, hogy meglátogassuk a váci fegyintézetet és a magunk szemével győződjünk meg arról: mi igaz és mi nem igaz azokból a híresztelésekben, hogy a váci börtönben „nyilas paradicsom" van? Megtekintettük a fegyházat, beszéltünk hivatalos és nemhivatalos személyekkel, az igazgatóval, a lelkészszel, az elítéltek hozzátartozóival és néhány váci lakossal is. Váci utunkkal kapcsolatosan nem szolgálhatunk szenzációs leleplezésekkel, csupán igen szomorú, szinte elkeserítő képpel, amely egyben korkép is lehet. Azt pedig, hogy a váci rabokkal való bánásmódban mennyi a szabálytalanság, azt a büntetőtörvénykönyv idevágó paragrafusainak figyelembevételével maga az olvasó ítélje meg. Dr Verőczey Béla igazgató, aki hét éve áll a fegyház élén, elmondta, hogy a fegyintézetnek háromszázötven foglya van (hetvenöt százalék politikai elítélt), ezekre kilencven fegyőr vigyáz, összesen hatvan darab puskával. A rabok hat órakor kelnek, rántottlevest reggeliznek, utána rögtön munkába állnak. A jegytitásnak van cipész-és szabóműhelye, kosárfonó-, asztalos-, bádogos- és gombüzeme, azonkívül kertgazdasága Sződligeten. Legnépesebb a nyomda, ahol ötven elítélt dolgozik. Itt készül minden igazságügyi hatóság nyomtatványa. Tizenkét órakor ebéd, bab vagy kukoricakása. Este hatig dolgoznak, azután visszakísérik őket zárkáikba. Átlag heten laknak egy zárkában, a magán- és sötétzárka pillanatnyilag üres. Levelet rak havonta egyszer, fegyenc minden három hónapban egyszer írhat és ugyanez vonatkozik a beszélgetésre is. Csomagot kéthetenként egyszer kaphattak. Ezen a vonalon végig a fegyházrégi szabályai érvényesülnek, de egy tavalyi igazságügyminiszteri rendelet engedélyezi az önkosztolást is — tekintettel a nehéz élelmezési viszonyokra. A váci fegyháznak pillanatnyilag huszonöt „önkosztosa" van, többnyire váci vagy környékbeli lakosok. Vasárnap az elítéltek istentiszteleten kötelesek résztvenni, a fegyházban van katolikus, protestáns és zsidó templom. Az igazgató körülvezet bennünket a fegyházban. A foglyokkal nem beszélhetünk és nem is láthatjuk őket, ehhez külön engedély kellene, amelyet a fennálló szabályok szerint nem nem kaphat meg, éppen úgy, ahogyan férfi sem mehet be Márianosztrára. (Tapintat ez, vagy inkább hivatalos copf? Nem lehet tudni.) Csak a folyosót láthatjuk, a cellák kulcsrazárt ajtaját, a műhelyeket és templomokat. Mindenütt nagy tisztaság, maguk a rabok takarítanak A betegszoba létszáma: tíz. Itt csakugyan súlyos betegek vannak, de a kertben, orvosi rendeletre öt bőrkiütéses fegyenc napozik. A fegyházban nagyon vigyáznak a tisztaságra: a rabok minden héten fehérneműt váltanak és kéthetenként fürdenek. Könyvtár is van: vallásos, ismeretterjesztő és szórakoztató könyveket olvashatnak a foglyok. Dirkenskienneket látunk, Mikszathot, Masim Gorkijt és Földes Joántól A halászó macska utcáját. Cserélni minden héten egyszer lehet. Hivatalosan így fest a váci fegyház szociográfiája. Szigorú, de emberséges bánásmód, a deimokrácia méltó és méltányos magatartása azok felé, akiknek a bűne nem kevesebb, mint egy egész ország tönkretevése. Megnyugodva térnénk haza, ha közben nem láttuk volna az érem másik oldalát is. A váci vonaton fiatal szakaszvezető napozik mellettünk a marhavagon nyitott ajtajában. Lógatjuk a lábunkat, cigarettázunk, kölcsönkérjük egymás újságját és eközben kiderül, hogy a szakaszvezetőt Nyári Gyulának hívják és a nyugati pályaudvar vasútbiztosító osztagánál teljesítSzolgálatot. Nyári Gyula elmondta, hogy a Töreky-tanács 1936-ban kommunista izgatás miatt két és félévi fegyházra ítélte őt s ezt a büntetést Vácott töltötte. Abban az időben a legkisebb szabálytalanságért ütöttek, koplaltatták, sötétzárkába csukták az elítélteket. Ha valamelyik tik biorvoshoz fordult, azt szimulálásért megbüntették, megverték és legalább nyolc óra hosszat vasraverve tartották. Reméli, hogy most már emberségesebben bánnak az elítéltekkel. Ezt tulajdonképpen mi is reméljük mert semmiféle vonatkozásban nem tudunk lelkesedni az elmúlt idők módszereiért. Vácra érve azonnal megkap a város sötét, komor jellege. Vác a fegyencek és a papok városa. A fegyház és az egyház, a hét templom és az öt rendház erősen rányomta bélyegét. Első utunk a szociáldemokrata pártba vezet. Megkérdeztük a titkárt, mit tud ő a vácinyilas paradicsomiról? Elmondta, hogy két héttel ezelőtt a kommunista párt a fegyháztól rabokat kért, hogy elhordassa velük a ház előtti szemetet. Az elítéltek hozzátartozói odajöttek, ennivalót hoztak a raboknak, beszélgettek velük. Közben néhány rab bement a házban lévő kocsmába rádiót hallgatni. Egyebet a szociáldemokrata párt titkára nem tud a váci fegyház ügyeiről. A kocsmáros, akinek boltja szemben van a hatalmas szürke fegyházépülettel, felháborodottan tiltakozik, mikor megkérdezzük, hogy tudomása szerint jó dolguk van-e az elítélteknek. „Aki rab, annak nem lehet jó dolga." Elmondja még, hogy neki kosarakat készít a fegyház kosárfonó-műhelye, cserébe egy mázsa babbal tartozik nekik. Csak jövő márciusban kellene szállítania a babot, de legalább fél mázsát, akárhogyan is, még ebben a hónapban beszerez. — Eleget éheznek — mondja a kocsmáros —• azok a szerencsétlen emberek, akik végeredményben nem csináltak semmit. Ki tudta akkor, hogy így fog fordulni? A trafikon, név szerint Duray Gyuláné érdeklődik, hogy mi járatban vagyunk Várott? Mikor azt feleljük, hogy bátyánkat, egy politikai elítéltet jöttünk meglátogatni, beszédes lesz és elmeséli, hogy tavaly őt is internáltatták a piszok zsidók, mert nem akart nekik olcsó libát eladni húsvétra. Ha a politikai elítéltek a troik elé jönnek, mindig ad nekik cigarettát ingyen. — A fegyőrök megengedik? — kérdezzük. — Hogyne. Jó emberek azok. A szomszédoktól megtudjuk, hogy Duray Gyuláné nem libaügyben volt internálva, hanem azért, mert a fáskamrájában SS-felszerelést és géppisztolyokat találtak és a gyanú őrá terelődött, annál is inkább, mert lánya az SS-ekkel járta végig az országot. A fegyőr, aki ma az ügyeletes tisztet ellátja, csakugyan jó ember lehet. Barátságos és jóarcú. Előzékeny, majdnem kedvesen felel a rabok hozzátartozóinak kérdéseire. Fiatal gyerek lép hozzá. — L. Árpádot szeretném meglátogatni. Azonnal fellapozza a betűrendes nagykönyvet és kiírja a látogatási jegyet. Keretlegélyben soha nem találkoztunk hasonlóval. Bár a lakáshivatalban ülne ilyen ember. A rab feleséége T. Lászlóné természetesen szid mindenkit, ami szerinte oka annak, hogy férje két évre Vácra került. Csak férjét, T. László cipészmestert nem szidja. Szerinte nem volt más bűne, csak az, hogy ..hitt a német gyzelemben". Később megtudjuk, hogy T. László nemcsak hitt a német győzelemben, hanem némileg közre is mű'.stett azérletében, s szervezője volt az újpesti nyilaspártnak. Az asszony fasirthúst hozott, egy lábasban sóskát (a vitamin miatt), kemény tojást és túróslepényt. Tiszta fehérneműt is hozott, a piszkosat nagy hátizsákban hozza ki. Elmondja még, hogy három fia van „és ha egy fordulat jönne, alaposan kinyírnák azt, aki az apjukat feljeentette Sietve búcsúzik, korán kell vacsorát főznie, mert a legidősebb , kinyírós" fiú estére táncolni megy az istvántelki BSZKRT-kaszinóba. K. Ferenc váci lakos, életfogytiglan elítélt fegyenchez az unokabátyja jut el. Sonkát hozott, fehér kenyeret, almát. K. Ferenc unokabátyja is nagyon igazságtalannak érzi hozzátartozója elítélését. — Szegény Ferit kikényszerítették a frontra a zsidókkal. Századparancsnoka utasításait követte, igazán nem tehet semmiről. Néhány zsidó hazajött Vácra, azok bosszúból felmentették. A tizenkét munkaszolgálatosból, akiket K. Ferenc részint parancsra, részint magánszorgalomból kínzott a halálba, csak a váciak beszélnek, az unokabáty nem. Ő inkább azt szeretné velünk megtárgyalni, hogván lehetne elérni, hogy rokona Sződligetre kerüljön, a keregszulaságba. Ott ugyanis szerinte remek dolguk van a foglyoknak, szabad levegőn dislifőznek és a rergeli vonat érkezésétől a délutáni vonat elindulásáig annyit beszélhettek hozzátartozóikkal, amennyit csak akarnak. Több rabhozzátartozóval nem sikerült beszélnünk, mert az egyik fegyőr körbejár és jó hangosan, hogy mindenki hallja, azt mondja — felém tekintve — a másik fegyőrnek: — A hölgy újságíró, az igazgató urat várja. Azután, hogy nem figyelnek fel rá elegen, mégegyszer, ha lehet, még hangosabban megismétli ugyanazt. Azonnal rend lesz, kínos, komor hangulat. Csaknem fegyházhangulat. Ellenség van a közelben. I forrnihánleíhésark közül csak az evangélikus pappal lehet beszélni, sír Riba Hugó katoliks pap elment Mindszenti hercegprimás fogadására a püspöki palota elé. A zsidó pappal, dr Klein Gyulávl sem lehet beszélni, mit két évvel ezelőtt, 84 esztendős korában exeportálták és meghalt. Sommer Gyula, evangélikus esperest megkérdezzük, van-e bűntudat a fodrokban? — Nagyon megbánták — feleli öregesen, reszkető hangon — nagyon kínos nekik itt lenniök. — De amit tettek, azt megbánták-e? Beszél itt nekik valaki arról, hogy közvetve, vagy közvetlenül sokszázezer embert küldtek a halálba, hogy az ország tönkrement, hogy a hidak a vízbelógnak? Zavartan felel: — Hát kérem, ez a tanító feladata tenne, de ő még fogságban van. De kérem, a vallásos élet nagyon szépen fejlődik. Olyan szépen énekelnek vasárnaponként ... Bűntudat? Ha a többszörös rablógyilkossal úgy bánnak, mint mártírral és üldözöttel, abban csak nehezen és csak a legritkább esetben szokott kifejlődni a bűntudat. Ha a büntetés az elítéltből nem vált ki alázatot és belátást, csupán elégedetlenséget és bosszankodást, úgy az illető a büntetés kényszerének megszűntével csak saját életének elzüllesztése felé haladhat. Ugyanez vonatkozik, csak fokozottabban és súlyosabban az egész országra is. Szegő Zsuzsanna Az érvényben és életben lévő magyar büntetőtörvénykönyv a fegyházbüntetés végrehajtásának módjáról úgy intézkedik, amint ez Itt következik: ..Az elítélt büntetésének eső egyharmadában magánzárkában tartandó." (Btk. 30. §.) ,,A fegyencet minden három hónapban egyszer látogathatja legközelebbi hozzátartozója. A beszélgetés ideje öt perc." (Fegyházráfi tartás 68. §.) Diapsiás napszemüvegek minden erásságben eiédt és Jiatz VL. Teréz-krt. 54. sz. (Nyugatisál) Az egész világon óriási siker volt! Az artisták színes világa elevenedik meg drámai gondolatokkal! Az emberi szolidaritás az igazi egyenlőség diadalmas filmjei Káprázatos kiállítás, művészi rendezés, grandiózus revük! Szerdán este díszbemutató DÉCSI • CORSO Csütörtökön premier OMNI A MAFIRT Szovexport-film BÉRHÁZAT, BERVILLÁT társasházzá alakítjuk át, sérülést rendbehozzuk. Közvetőt díjazunk! G R A V I T A S R.-T. V. ker., Blebelsberg-utca 25. H. em. Telefon: 328-753. 961-ig-ÚTLIV 3 FFÉ NY KÉPEK ÓRÁN BELÜL PÁRISI FOTO Párisi KajahMz de itthon is megtalálja a modern kozmetika minden vívmányát Krack KÁLMÁN UTCA TIZENNÉGY GYERTEK HAZA.. a ! Lengyel Emil nawyorki egyetemi i ink felekezeti, politikai vagy más köztanárnak a Haladás,ban megjelent életi okokból kinyieknek voltak cikke rámutatott a Mmerhetetlen ! K Kihagyni az országot és tehetségüketlen karokra, ami a magyar kulturális életet érte azzal, hogy kiváló tudósaidegen földön gyümölcsöztették. Aki megfejtené a Húsvét-szigetek titkát Ki tud például nálunk Hevesi Vilmosról, a párisi College de France világhírű professzoráról aki a Mohenjo-Da.o romjai alól kiásott hatezer éves írásjeleknek a húsvét-szigeteken régebben talált hieroglifákkal való azonosításával igazolta a Bibliának azt a megállapítását, hogy az emberiség tulajdonképpeni bölcsője a Tigris és az Eufrátes völgyében keresendő. Hevesi Vilmos megállapítása szerint ugyanis a nagy nyugati népvándorlást egy keleti népvándorlásnak kellett megelőznie. Hevesi professzor Szabó Ervin baráti köréhez tartozott és 1920-ban tarvozott külföldbe. Nevét itthon époly kevéssé ismerik, mint például Szegő los angelesi egyetemi tanárét, aki valamikori Fejér Lipót tanítványa volt s ma mindenütt mint az amerika kontinens legkitűnőbb matematikusa ismeretes. Feleség, mint a tudományos karrier akadálya Révész Géza nevére talán még emlékezni fognak egyesek. Révész ugyanis Budapesten is működött, mint egyetemi tanár, de a forradalom után, részint baloldali meggyőződése miatt, részint pedig azért, mert felesége, Alexander Bernát leánya, zsidó származású volt, igaztalan hajsza központjába került, amelynek során fejtelmi eljárásnak vetették alá és ártatlanul meghurcolták. Végül is elhagyta Magyarországot és Amsterdamba telepedett le. Itt, mint tanársegéd, újra kezdte tudományos pályáját. Az amsterdami egyetemen magasszínvonalú, modern pszichológiai intézetet alapított és ezidőszerint a pszichológia nyilvános rendes tanára. Ugyancsak a budapesti egyetemről került külföldre Hevesi Vilmos is, aki itt a kémia tanára volt, majd Koppenhágába emigrált. Hevei a rádiókémia tudományos módszereinek alkalmazásával számos jelentős fizikokémiai kérdés megoldását tette lehetővé. Többek között ő a felfedezője, Cotter-rel együtt a hetvenkettedik elemnek, a hafniumnak. Az amerikai kormány egyik legtekintélyesebb repülőszaxerllje, Kármán Tódor szintén magyar ember. Budapesten született, 1881-ben, de már 1912-ben az aacheni műegyetem nyilvános, rendes tanára volt. Amerikában él Ferenczi Imre szociálpolitikai író, egyetemi magántanár is, aki éveken át magyar tagja volt a genfi Nemzetközi Munkaügyi Irodának, majd Amerikába került, ahol különösen a népesedés problémáinak kutatásával tette ismertté a nevét. Vasváry Ödön református lelkész, történetíró Washingtonban él, ahol megírta Észak és Dél harcának részletes história:" Kidagadtunk néhány nevet a sok közül, annak illusztrálására, hogy milyen pótolhatott , tudomrányos értékeket adtunk a külföldnek. Legtöbbjüket már teljesen elfelejtettük, vagy, ami egyre megy, tudomást sem szereztünk róluk. Jöjjenek haza! Ezeknek a kiváló tudósainknak működésével a külföld gazdagodott, nem az anyaország. A magyar demokrácia nem mondhat le szellemi életünknek ezekről a nagyra hivatott tényezőről. Szó van arról, hogy felállítják Pesten a külföldi magyarok tudományos intézetét, hogy egyfelől tanulmányozza a befogadó országokban kifejlődött speciális magyar szellemet és az ott élő magyarság szociográfiáját, másfelől nyilvántartja azoknak a külföldre származott magyar tudósoknak működését, akik rajtuk kívül álló okoknál fogva elvesztették az anyaországgal való kapcsolatukat. Mi azonban nem elégednénk meg a magyar szellem külföldi megnyilvánulásának puszta tanunkingozásával. Mi ennek a szellemnek kimagasló külföldi képviselőit a haladás szolgálatába szeretnénk állítani, mégpedig itt, az anyaországban. Elgondolásunk az, hogy a Rockefeller-alapítvány, amelynek kimondott célja a tudományos haladás szolgálata, felállíthatna Pesten egy új tudó-Hiányos kutató intézetet, amelynek tanszékein és laboratóriumáiban foglalkoztathatók lennének mindazok a kiváló magyar tudósok, akiket a szellemi sötétség s a poltikai elfogultság üldözött emigrációba s akik most, hogy a gondolat és lelkiismereti szabadság végre polgárjogot nyert az országban,, bizonyára szívesen jönnének vissza elhagyott hazájukba. Erre minden lehetőség megvan. Az illetékes körökön nyúlik tehát, hogy felvegyék az érintkezést a külföldön működő magyar tudósokkal s egyszersmind megértessék a Rockefeller-alapítvány kuratóriumival is azokat a felbecsülhetetlen nemzetközi érdekeket, amelyek kutatóg munkásságuknak racionalizálásához, vagy ha így tetszik, nacionalizálásához fűződnek Kondor László