Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-09-05 / 34. szám
1 A szemtanú A főügyész Az igazságügyminiszter A gyógy- és hőforrásairól nevezetes hajdúvárosban, melynek liberális múltjáról és közszelleméről oly szép nyilatkozatot tett annak idején Bélteky Lajos nagytiszteletű úr, furcsa események történtek. Dóró Mihály, ej Nemzeti Parasztpárt helybeli elnöke, akinek viselt dolgairól a „Haladás" már nem egyszer számolt be, mintegy három hónappal ezelőtt tüntetést rendezett a szoboszlói ügyvédek ellen és ki akarta seprűztetni őket a városból. Ez nem sikerült neki, csak azt érte el, hogy a helybeli járásbíróság több, mint egy hétig szünetelt. Veres Péter kedvence azonban nem nyugodott és augusztus 20-án újabb „tömegtüntetést" rendezett. Dr. Grosz Gyula, a szoboszlói Nemzeti Bizottság alelnöke, a következőkben mondta el nekünk Dóró Mihály legújabb „népítélet"-ének hiteles történetét. — Szoboszlón is Kábán — kezdi nyilatkozatát dr. Grosz Gyula — hetek óta különös izgatás folyt a malomdézsma eltörlése és az ingyenőrlés érdekében. Kondor Imre dr., parasztpárti képviselő már hetek óta azt hirdeti ezen a környéken, hogy a kisparasztok ne szolgáltassanak be terményt és hogy a malmok ingyen öröljenek. Dóró Mihály két héttel ezelőtt Anglyasházán, a Hortobágy szélén beszédet mondott, ahol többek között kijelentette, hogy ,,a malmok a zsidók kezében vannak, tehát senki se fizessen őrlési díjat". Ezt Falk László debreceni kefegyáros is meghallotta és Dórót feljelentette Debrecenben. Az eljárás meg is indult Dóró ellen, de ő nem nyugodott és augusztus 26-án a reggeli órákban „népítéletet" szervezett. Tudni kell ugyanis, hogy Szoboszlón még Bocskay István csinálta meg a földreformot, nagybirtok nincsen, úgyhogy Dóró, aki a helybeli Földbirtokrendező Tanács elnöke, csak úgy adhatott földet, ha a földek tulajdonosaiból bebizonyosodott, hogy fasiszták vagy antiszociálisak voltak. Megint vun tehát a hamis tanulások özöne, főleg a nemszoboszlai származású kisbirtokosok ellen. Ilyen volt például a székely származású Bernáth Márton szociáldemokrata párttag, akinek húszholdnyi földjét Dóró el akarta venni, de a bíróság természetesen visszaítélte. Dró erre összehívta a Parasztpárt környékbeli embereit, hívta a kombmnistákat is, de Józsa Károly párttitkár a leghatározottabban kijelentette, hogy „kommunisták törvényellenes akcióban részt nem vesznek". Dóró erre mintegy ezerötszáz ember élén bevonult Bernáth házába, ahol a következő szavakkal támadt a gazdára: — Ha ki mered tenni a lábadat a földre, agyonverünk, mint egy kutyát.• Bernáth azonban nem ijedt meg, hanem azt felette: „Ha agyon akartok verni, hát kezdjétek, de a föld az enyém." De Dóra, Kónya László és Parti László a helybeli Népi Ifjúsági Szövetség elnöke husángokkal addig verték Bernáthot, amíg az aláírt egy nyilatkozatot, mely szerint „önkéntesen lemond földjéről a közösség javára". Ezután B. Nagy János és Zakar János gazdákon alkalmazták ugyanezt a „módszert", majd dr. Hunyadi Béla ügyvédet kényszerítették, hogy távozzon Szoboszlóról és ,,soha vissza ne térjen". — Végül — folytatta nyilatkozatát dr. Grosz Gyula — az én lakásom elé jöttek, hogy engem is Szoboszló elhagyására szólítsanak fel. Dóró Mihály elsősorban rám haragudott, mert hírhedt antiszemita beszédét eljuttat- tam annak idején a „Haladás"-t és mert védtem vele szemben egy Spad Pál nevű szerencsétlen kilenc gyermekes angyalházi juhászt, akinek Dóró Mihály, ez a lerekviráláson meggazdagodott „szociális apostol" már egy esztendeje nem fizette ki a bérét. Engem azonban ekkor már nem találtak otthon, mert a helybeli politikai rendőrség vezetőjével együtt motorkerékpárra ültem és Debrecenbe mentem, ahol Darvassy János, a debreceni politikai rendőrség vezetője azonnal negyven géppisztolyos rendőrt küldött Szoboszlóra. Ott Darvassy személyes vezetésével megindult a nyomozás és őrizetbe vették a „tömegtüntetés" három vezetjét, Dórát, Parti Lászlót és Köte Lajost és még aznap Debrecenbe szállították őket. Másnap Kónya Lajos parasztpárti titkár mozgalmat akart indítani Szoboszlón a letartóztatottak érdekében, a pártok azonban természetesen elvetették ezt a példátlan ötletet, annál is inkább, mert Kónya maga is ludas volt az eseményekben. Erre a Parasztpárt „memorandumot" állított össze, melyben követelte, hogy augusztus 27-én délután 5 óráig engedjék ki a letartóztatottakat. A Nemzeti Bizottság meg akarta akadályozni Kónya törvényellenes lépését, de Kónya egy szekéren bement Debrecenbe, ahol a ,,memorandum"-ot két órakor átnyújtotta Böszörményi Imre népügyésznek és délután öt órára a három vádlott szabad volt. Felkerestük a kedden Budapestre érkezett át Böszörményi Imre debreceni főállamügyészt, aki a következő nyilatkozatot adta a Haladás számára: — Igen nehéz helyzetben vagyok — kezdte nyilatkozatát dr. Böszörményi —, mert a magam részéről is természetesen a legnagyobb mértékben elítélem azt, ami Hajdúszoboszlón augusztus 25-én este és 26-án délután történt, de nem volt más választásom. Úgy éreztem, hogy kisebb jogsérelemmel, vagyis az elfogott bűnösök ideiglenes kiengedésével nagyobb jogsérelmet akadályozok meg. Azzal, hogy Dóróékat kiengedtem, úgy érzem megakadályoztam, hogy Szoboszlón, esetleg talán Debrecenben a miskolcihoz hasonló eset fejlődjön ki. — Honnan tudja főállamügyész úr kérdezzük —, hogy milyen veszély fenyegette a környéket, hiszen a mai napokban új, magyar viszonylatban majdnem forradalmi törvényjavaslat látott napvilágot: a nők egyenjogúsításának, egyetemekre, főiskolákra való korlátlan felvételének törvényjavaslata. A kultuszminiszter terjesztette be a képviselőházban s ebből az alkalomból Magyarországon első ízben „női nemzetgyűlés" volt a parlamentben. A törvényjavaslatot megszavazták, törvény lett belőle. Az új törvény megszületésekor megkérdeztük a képviselőnőket, milyen jelentőséget tulajdonítanak ennek az újításnak, mit jelent az egyenjogúsítási törvény. A képviselőház hosszú, pirosszőnyeges folyosóin a szokott ülés előtti hangulat. A színes ablaküvegeken keresztül szélesen ömlik be a szeptemberi napfény, bátorító világosságot visz a nemrég még sötét falak közé-Elsőnek a Ház alelnökét s anői nemzetgyűlési elnökét keressük fel Kéthly Anna szobájába vezet, s pillanatnyi gondolkodás nélkül beszélni kezd. — A kormányzati rendszer reakciós vagy demokrata voltát legfőképpen az határozza meg, hogy milyen állást foglal a nőkkel szemben. Külföldön már régen neon probléma ez a kérdés, Anglia, Amerika és Oroszország példája mutatja, milyen hasznos a nők szereplése a közéletben. Svájc, mely megtagadta a választójogot a nőktől, a legelső európai államok egyike volt, mely megnyitotta előttük az egyetem kapuit. Gertrud Weker például a háborús gázok legnagyobb szakértője s ugyanakkor a béke leglelkesebb propagálója, fáradhatatlan harcosa. S itt a kérdés gazdasági és tudományos jelentősége már politikummá változik. Nálunk 1896-ban nyitották meg az egyetemeket a nők előtt, de ez lényegében csak papírforma maradt, a gyakorlatban nem érvényesült. Dr. Hugonnay Vilma, az első magyar női orvos, aki a zürichi egyetemen végzett, itthon nem praktizálhatod, mert diplomáját nem nosztrifikálták. Csak két és fél évtizeddel később, a különbözeti vizsga letétele után, kezdhette meg működését. — Milyen körülmények késztetnek egy nőt arra, hogy politikai pályára menjen? — 1919-ben, a proletárdiktatúra összeomlásakor, a fehér terror mindenkit, aki szociáldemokrata volt, üldözött. Egy részük emigrált, más memorandumot egyetlen ember adta át önnek? — A debreceni rendőrkapitányság vezetője, dr Molnár Győző alezredes már előzőleg figyelmeztetett engem, hogy a Szoboszlóra kiküldött rendőrök már teljesen ki vannak fáradva, hiszen Szoboszló izgalmi állapota több, mint három napja tartott már. Az események ugyanis nem 26-án, hanem 25-én este kezdődtek, amikor a törvényhatósági gyűlésen Dúró azt ez indítványt tette, hogy változtassák meg a kormány őrlési rendeleteit és ha a kormány ebbe nem menne bele, váltsák le a kormányt, többen még meg is toldották Dúró javaslatát és azt mondták, hogy ha a kormány nem hagyja abba magyarellenes rendeleteit, Szoboszlóról fogják irányítani az országot. Sajnos, Dúró olyan jó demagóg, hogy a parasztság egy része mögötte áll és ezért nem mertünk már az elején vaskézzel hozzányúlni a dologhoz. Ki kell jelentenem, hogy — mint azt a miniszter úrnak adott jelentésemben is leszögeztem — az augusztus 25-i és 26-i megmozdulásoknak nem antiszemita, hanem állam-és közellátásellenes jellegük volt. Ha azonban Dóróékat nem engedtem volna ki, hangsúlyozom ideiglenesen, akkor félő, hogy az ügy mind rendőrellenes, mind zsidóellenes vonalra tolódott volna át. Hiszen ugyanakkor, mikor a szoboszlói parasztok egy része Szoboszló főterén gyülekezett, Kabán, Kondor Imre képviselő kerületében lokomotívokat állítottak már őszszűket internálták, sokan életükkel fizettek. Ekkor éreztem, hogy nekünk nőknek is részt kell vállalni a megpróbáltatásokból és a küzdelemből. Ekkor lettem a Magyar Munkások Gyermekbarát Egyesületének elnöke és a magántisztviselők szervezetének egyik vezetője. Azóta dolgozom — teszi hozzá csendesen. — Nagy érzés lehetett ennyi éves küzdelem után „női nemzetgyűlésen" elnökölni! A gyűlés kezdetét jelző csengő megszólal, az altiszt figyelmeztetően bekopog. Kéthly Anna programot ad egy mondatban: — A cél: békét is munkát teremteni. Együtt dolgozni azokkal, akik Magyarországon valódi magyar demokráciát akarnak teremteni; demokráciát, amely a munka értékelésére és megbecsülésére van építve. Pillanatok múlva finom, kedves alakja eltűnik a folyosó kanyarulatában. Mónus Illésné, Koronya Jolán szinte zavarbaejtő szerénységgel beszél: — Az ellenállás hosszú esztendei alatt a nők bebizonyították, hogy mindenütt meg tudják állni a helyüket. Ma már nem elégszenek meg a kulisszák mögött folytatott munkával: egyenlően akarnak dolgozni a férfiakkal a közélet minden területén. Őszintén remélem, rövidesen bekövetkezik, hogy a nők a képviselőházban nemcsak a törvényjavaslat megvitatásában, hanem a törvény előkészítésében is részt vehetnek. Szerintem ugyanis alaposabbak és türelmesebbek mint a férfiak, s ez feltétlenül jótékonyan éreztetné hatását a törvényhozásban. — Mi az egyetem-kérdés lényege?— Az egyetemeknek most megnyituze, hogy a parasztság bevonuljon Debrecenbe Dóró és Parti László védelmére. Reméljük azonban, hogy a demagógiának ez a hangulata hamarosan eloszlik — fejezte be nyilatkozatát dr. Böszörményi főállamügyész — és a bűnösök hamarosan elveszik törvényszabta büntetésüket. * Dr. Ritó István, a magyar köztársaság igazságügyminiszterea következőket mondta a Haladás munkatársának: — Én is külön ki szeretném hangsúlyozni, hogy ami Szoboszlón, történt az nem zsidó , hanem állam- és demokráciaellenes megmozdulás volt. Dúró Mihály, aki indítványában példátlan módon kelt ki a fennálló törvények ellen, az engedetlenség bűnét követte el". Az őrlésrendeletek félremagyarázásából kiindulva a magyar demokrácia törvényei ellen izgatott. Dúró Mihály viselt dolgairól különben nem először hallok. Szoboszlón tudomásom szerint helyreállott a rend, ami pedig a bűnösök megbüntetését illeti, természetesen azonnal intézkedtem, hogy az ügyet sürgősen kivizsgálják és utasítottam a budapesti ügyészséget, hogy a NOT-tól bírák delegálását kérje. Mivel az ügy folyamatban van, részletesebben arról nem nyilatkozhatom, de vegye tudomásul a magyar közvélemény, hogy a magyar demokrácia nem tűri, hogy törvényei és rendje ellen izgathassanak. Ennyit mondott Magyarország igazságügyminisztere és a demokratikus magyar közvélemény megnyugvással tekint erre az erőskezű, tiszta, igaz demokratára. Kíváncsiak vagyunk azonban, hogy például dr. Kondor Imre úr, Hajdúszoboszló és Kaba képviselője is ilyen megnyugvással tekint-e rá?. . A. G. tett fakultásait bizonyára tömegesen fogják megrohanni a nők. Átmenetileg talán azok fognak előnyt élvezni, akik anyagilag jobban bírják a tandíjat, de a természetes kiválasztódás révén ez a kérdés önmagától megoldódik. A lényeg, hogy mindenki egyenlő feltételek mellett kell, hogy induljon, hiszen minden további lépésért amúgyis keményen kell harcolni. S a nőt már nem lehet elzárni a harctól, vagyis magától az élettől. A házasságban is komoly akadály, sőt sok esetben törést okoz, ha a nő szellemileg visszamarad. Megkérjük, mondjon valamit saját pályafutásáról. — 1824 óta dolgozom politikában. Az ellenállás ugyanis nem negyvennégyben kezdődött... Gömbös alatt már nagyon veszélyes munkát végeztünk. Harminckilencben már állandó üldöztetésnek voltunk kitéve. Harcolni természetesen csak abban a tudatban lehet, hogy a jövő a mienk, hogy minket fog igazolni. Hinni kell abban, hogy a mi ügyünk előbb-utóbb az emberiség egyetemes ügyévé fog válni. — Tud még küzdeni éretlen erővel a személyét ért nagy csapások után? — Nemcsakférjemet, fiamat is elvette tőlem a fasiszta háború, de nem lennék hű önmagamhoz, s megtagadnám férjem munkáját, ha nem az ő szellemében dolgoznék tovább. A küzdelem még nem fejeződött be, legfeljebb előnyösebb feltételek mellett folyik tovább.,, Raskó Anna 1916-tól a Szálasi-uralomig, tehát huszonnyolc évig gyári munkás volt, politikai pályája így fest: 1917-ben már az ifjúmunkások könyvtárosa. 1934-ben lett a Szociáldemokrata Párt Országos Nőszervező Bizottságának tagja, de ugyanekkor már illegálisan dolgozott a kommunita pártnak. A felszabadulás óta a Textilmunkások Szabad Szakszervezetének főtitkára s az ideiglenes nemzetgyűlés tagja- A választások óta képviselő. — A magyar demokrácia új, fontos lépést tett előre a nők érdekében, — kezdi. — Ennek a lépésnek azért van nagy jelentősége, mert többen vagyunk mint a férfiak, s mert a nők Elmondják, mi történt Szavoszlón A „női nemzetgyűlés" tagjai beszélnek a nőről a demokráciában STTAHI ÁTLÁTSZÓ KABÁT mMAm%&&m SPORTRUHA Valenta V.,/NÁDOR-UTCA 13 &edfis ímddécm jác, Jímek szűcse Jijevi$ecg,ec ésKaác KIVÁIY-UTCA Kizárólag második mdhíB .HALADÁS SZABADSÁGHEGYI (Svábhegyi) SZANATÓRIUM XEU Melinda-n. 16. Legnagyobb kényelem. Békebeli ellátás Igen mérsékelt utószezonál. Telefon: 161-806 és 161-807 Amerikai módszerrel, tartós KESZŐRTELMÍTÉS, szőkítés arcon, karon, lábakon, szempillafestés egész nyárra Ránctalanítfa valódi V11 a e 111 a IVIT A CIT krém, púder, arcpakkolás Magyarországon csak: inkább háborúellenesek. Ha eeti állásokba kerülnének, talán jobban érvényesülne a békére való törekvés. Stühmerné, Oberschall Ilma húszéves kora óta foglalkozik sociális munkával. A nők egyenjogúak tájáról így vélekedik: — Mint nőmozgalmi ember, nagy öröm számomra, hogy ez a kétségtelenül nagy haladást jelentő törvény életbe lépett. Ez a törvény azt bizonyítja, hogy az Atlanti Charta szellemét igyekszünk itthon megvalósítani. — Mi a tapasztalata a politizáló nő és magánélete viszonylatáról? — A közéleti szereplés csakugyan fokozottan veszi igénybe a nőt, mert a családjáról való gondoskodást megnehezíti. Ezért közéleti pályára csak az a nő menjen, aki úgy fizikai, mint szellemi képességei révén alkalmas arra, hogy mindkét irányban kielégítse az igényeket. Ezeket viszont a férfiakkal egyenlő pozíciókba kell helyezni. Hajdú Ernőné csupa lelkesedés: — Mi vagyunk az egyetlen ország a világon, ahol most a parlament alelnöke nő. Ebben a szelídnek látszó nőkérdésben is van politikum, de az egyenjogúsítás, politikai jelentőségétől eltekintve is, komoly haladást jelent. S különösen akkor volna még jelentékenyebb a gyakorlatban, ha anyagilag is megközelíthetőbbé tennék a főiskolákat a szélesebb rétegeknek. Gondoljunk csak arra: vájjon hány Madame Curie veszett el ebben az országban, akinek nem volt elég energiája ahhoz, hogy hét éven át nevelőnősködjék s összekuporgassa az útiköltséget és a tandíjat? — Mi ösztönözte arra, hogy politikai pályára menjen? — A gyerekeim jövőjéért való aggódás. Azóta arra törekszem, hogy olyan közintézményeket segítsek megteremteni, melyek az én gyermeküg igényeit is kielégítik. Nemes Júlia ezeket mondja: — Ez az újítás a haladás egyik nagy eredménye kell, hogy legyen. Ezen keresztül az élet minden vonalán be kell következni, hogy egy pozíció elnyerésénél nem a vallás, faj vagy nem lesz döntő, hanem a rátermettség. Nekünk, nőknek számarányunknál fogva is döntő szavunk kell, hogy legyen mindenben. Én nam huszonöt éve foglalkozom politikával. Saját bőrömön éreztem a társadalmi igazságtalanságokat, így kerültem a szocialista munkásmozgalomba. Megtanultam, hogy ami körülöttünk van, lényegében minden politika. A gazdasági problémákat is a politikán keresztül lehet megoldani. Főleg vidéken végzek propagandamunkát, a vidéki asszonyok agyába szeretnék világosságot vinni. Azt szeretném megértetni velük, hogy nem elég négy fal közt elégedetlenkedni, hanem az elégedetlenséget a társadalom és benne a nők jobb sorsához vezető fejlődés motorává kell tenni. A «női nemzetgyűlés» néhány jelentékeny tagját szólaltattuk meg. Amint kiderült szavaikból, olyan szilárdan és eltökélten állnak a demokrácia szolgálatában, hogy a férfiak biztosan számíthatnak rájuk. S ha ezek az asszonyok fogják politikailag vezetni a nőket, bizonyára szétoszlatják a demokratikusan gondolkozó férfiakban is azt az előítéletet, mely az utolsó évtizedekben nem ok nélkül támadt bennük, hogy a nők ingadozó politizálása a választási urnáknál sok kiszámíthatatlan és veszélyes elemet rejt magában. Ezek az asszonyok meg fogják tanítani a nőket arra, hogy védekezzenek a politikai hisztéria ellen, s hogy valóban a saját sorsukat irányítják, amikor a politikán keresztül gyermekeik jövőjét biztosítják, s családjuk és az emberiség nagy családjának békéjét erősítik. GALLAI ÁGNES BENKŐ SORSJEGYE BANKÓ! Az 50 éves Bejkő Bank újra működik mint osztálysorsjegy főelárusító. Felhívja régi vevői figyelmétarra az óriási keresletre, ami ez Új osztálysorsjegy iránt mutatkozik, miután mint békében, úgy most is minden második sorsjegy nyer, így tehát saját érdekében haladéktalanul rendelje meg azt a számos sorsjegyet, mellyel évekig játszott. Cím változatlan: Budapest, Andrássy,ut 56. Varánd JCozmetika Oktogon-tér S Loránd-Vitach névre ügyeljünk! (Komoly érdeklődőknek Ingyen bámulatért Humajakulólámpa W norvt porvédő-lap két raktárról szállít készít és javít összes típusokat. Mészáros, VIII. Mária utca 15. Nem íri péttsom fürödni? Fürödjön a Kádfürdő, gőzfürdő, pezsgőfürdő (Dohány utca 42-44) Fodrász, manikűr, pediliű, masszázs, ruhavasal