Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-09-05 / 34. szám

1 A szemtanú A főügyész Az igazságügyminiszter A gyógy- és hőforrásairól nevezetes hajdúvárosban, melynek liberális múlt­járól és közszelleméről oly szép nyil­­atkozatot­ tett annak idején Bélteky Lajos nagytiszteletű úr, furcsa ese­mények történtek. Dóró Mihály, ej Nemzeti Parasztpárt helybeli elnöke, akinek viselt dolgairól a „Haladás" már nem egyszer számolt be, mintegy há­rom hónappal ezelőtt tüntetést rende­zett a szoboszlói ügyvédek ellen és ki akarta seprűztetni őket a városból. Ez nem sikerült neki, csak azt érte el, hogy a helybeli járásbíróság több, mint egy hétig szünetelt. Veres Péter kedvence azonban nem nyugodott és augusztus 20-án újabb „tömegtünte­tést" rendezett. Dr. Grosz Gyula, a szoboszlói Nem­zeti Bizottság alelnöke, a következők­ben mondta el nekünk Dóró Mihály legújabb „népítélet"-én­ek hiteles törté­netét. — Szoboszlón is Kábán — kezdi nyilatkozatát dr. Grosz Gyula — he­tek óta különös izgatás folyt a ma­lomdézsma eltörlése és az ingyenőrlés érdekében. Kondor Imre dr., paraszt­párti képviselő már hetek óta azt hirdeti ezen a környéken, hogy a kis­parasztok ne szolgáltassanak be ter­ményt és hogy a malmok ingyen öröljenek. Dóró Mihály két héttel ezelőtt Anglyasházán, a Hortobágy szé­lén beszédet mondott, ahol többek között kijelentette, hogy ,,a malmok a zsidók kezében vannak, tehát senki se fizessen őrlési díjat". Ezt Falk László debreceni kefegyáros is meg­hallotta és Dórót feljelentette Debre­cenben. Az eljárás meg is indult Dóró ellen, de ő nem nyugodott és augusz­tus 26-án a reggeli órákban „nép­ítéletet" szervezett. Tudni kell ugyanis, hogy Szoboszlón még Bocskay István csinálta meg a földreformot, nagy­birtok nincsen, úgyhogy Dóró, aki a helybeli Föld­birtokrendező Tanács el­nöke, csak úgy adhatott földet, ha a földek tulajdonosaiból bebizonyoso­dott, hogy fasiszták vagy antiszo­ciálisak voltak. Megint vun tehát a hamis tanulások özöne, főleg a nem­szoboszlai származású kisbirtokosok ellen. Ilyen volt például a székely származású Bernáth Márton szociálde­mokrata párttag, akinek húszholdnyi földjét Dóró el akarta venni, de a bíróság term­észetesen visszaítélte. D­­ró erre összehívta a Parasztpárt környékbeli embereit, hívta a kom­b­m­nistákat is, de Józsa Károly párttit­kár a leghatározottabban kijelentette, h­ogy „kommunisták törvényellenes akcióban részt nem vesznek". Dóró erre mintegy ezerötszáz ember élén bevonult Bernáth házába, ahol a kö­vetkező szavakkal támadt a gazdára: — Ha ki mered tenni a lábadat a földre, agyonverünk, mint egy kutyát.­­• Bernáth azonban nem ijedt meg, hanem azt felette: „Ha agyon akar­tok verni, hát kezdjétek, de a föld az enyém." De Dóra, Kónya László és Parti László a helybeli Népi Ifjúsági Szövetség elnöke husángokkal addig verték Bernáthot, amíg az aláírt egy nyilatkozatot, mely szerint „önkénte­sen lemond földjéről a közösség ja­vára". Ezután B. Nagy János és Zakar János gazdákon alkalmazták ugyanezt a „módszert", majd dr. Hu­nyadi Béla ügyvédet kényszerítették, hogy távozzon Szoboszlóról és ,,soha vissza ne térjen". — Végül — folytatta nyilatkozatát dr. Grosz Gyula — az én lakásom elé jöttek, hogy engem is Szoboszló el­hagyására szólítsanak fel. Dóró Mi­hály elsősorban rám haragudott, mert hírhedt antiszemita beszédét eljuttat-­­ tam annak idején a „Haladás"-t és mert védtem vele szemben egy Spad Pál nevű szerencsétlen kilenc gyerme­kes angyalházi juhászt, akinek Dóró Mihály, ez a lerekviráláson meggazda­godott „szociális apostol" már egy esztendeje nem fizette ki a bérét. En­gem­ azonban ekkor már nem találtak otthon, mert a helybeli politikai rend­­őrség vezetőjével együtt motorkerék­párra ültem és Debrecenbe mentem, ahol Darvassy János, a debreceni po­litikai rendőrség vezetője azonnal negyven géppisztolyos rendőrt küldött Szoboszlóra. Ott Darvassy személyes vezetésével megindult a nyomozás és őrizetbe vették a „tömegtüntetés" há­rom vezetjét, Dórát, Parti Lászlót és Köte Lajost és még aznap Debrecenbe szállították őket. Másnap Kónya Lajos parasztpárti titkár mozgalmat akart indítani Szoboszlón a letartóztatottak érdekében, a pártok azonban termé­szetesen elvetették ezt a példátlan öt­letet, annál is inkább, mert Kónya maga is ludas volt az eseményekben. Erre a Parasztpárt „memorandumot" állított össze, melyben követelte, hogy augusztus 27-én délután 5 óráig en­gedjék ki a letartóztatottakat. A Nem­zeti Bizottság meg akarta akadályozni Kónya törvényellenes lépését, de Kó­nya egy szekéren bement Debrecenbe, ahol a ,,memorandum"-ot két órakor átnyújtotta Böszörményi Imre nép­ügyésznek és­­ délután öt órára a három vádlott szabad volt. Felkerestük a kedden Budapestre érkezett át­ Böszörményi Imre debre­ceni főállamügyészt, aki a következő nyilatkozatot adta a Haladás számára: — Igen nehéz helyzetben vagyok — kezdte nyilatkozatát dr. Böszörményi —, mert a magam részéről is termé­szetesen a legnagyobb mértékben el­ítélem azt, ami Hajdúszoboszlón augusztus 25-én este és 26-án dél­után történt, de nem volt más válasz­tásom. Úgy éreztem, hogy kisebb jog­sérelemmel, vagyis az elfogott bűnö­sök ideiglenes kiengedésével nagyobb jogsérelmet akadályozok meg. Azzal, hogy Dóróékat kiengedtem, úgy érzem megakadályoztam, hogy Szoboszlón, esetleg talán Debrecenben a miskolci­hoz hasonló eset fejlődjön ki. — Honnan tudja főállamügyész úr kérdezzük —, hogy milyen veszély fenyegette a környéket, hiszen a ma­i napokban új, magyar viszonylat­ban majdnem forradalmi törvény­javaslat látott napvilágot: a nők egyenjogúsításának, egyetemekre, fő­iskolákra való korlátlan felvételének törvényjavaslata. A kultuszminiszter terjesztette be a képviselőházban s ebből az alkalomból Magyarországon első ízben „női nemzetgyűlés" volt a parlamentben. A törvényjavaslatot megszavazták, törvény lett belőle. Az új törvény megszületésekor megkér­deztük a képviselőnőket, milyen je­­lentőséget tulajdonítanak ennek az újításnak, mit jelent az egyenjogúsí­tási törvény. A képviselőház hosszú, pirosszőnye­ges folyosóin a szokott ülés előtti hangulat. A színes ablaküvegeken ke­resztül szélesen öml­ik be a szeptem­­beri napfény, bátorító világosságot visz a nemrég még sötét falak közé-Elsőnek a Ház alelnökét s a­­női nemzetgyűlési elnökét keressük fel Kéthly Anna szobájába vezet, s pillanatnyi gondol­­kodás nélkül beszélni kezd. — A kormányzati rendszer reakciós vagy demokrata voltát legfőképpen az határozza meg, hogy milyen állást foglal a nőkkel szemben. Külföldön már régen neon probléma ez a kérdés,­­ Anglia, Amerika és Oroszország pél­dája mutatja, milyen hasznos a nők szereplése a közéletben. Svájc, mely megtagadta a választójogot a nőktől, a legelső európai államok egyike volt, mely megnyitotta előttük az egyetem kapuit. Gertrud Weker pél­dául a háborús gázok legnagyobb szakértője s ugyanakkor a béke leg­lelkesebb propagálója, fáradhatatlan harcosa. S itt a kérdés gazdasági és tudományos jelentősége már politi­kummá változik. Nálunk 1896-ban nyitották meg az egyetemeket a nők előtt, de ez lényegében csak papír­forma maradt, a gyakorlatban nem érvényesült. Dr. Hugonnay Vilma, az első magyar női orvos, aki a zürichi egyetemen végzett, itthon nem prakti­zálhatod, mert diplomáját nem nosztrifikálták. Csak két és fél évtized­del később, a különbözeti vizsga le­tétele után, kezdhette meg működését. — Milyen körülmények késztetnek egy nőt arra, hogy politikai pályára menjen? — 1919-ben, a­­ proletárdiktatúra összeomlásakor, a fehér terror min­denkit, aki szociáldemokrata volt, ül­dözött. Egy részük emigrált, más me­morandumot egyetlen ember adta át önnek? — A debreceni rendőrkapitányság vezetője, dr Molnár Győző alezredes már előzőleg figyelmeztetett engem, hogy a Szoboszlóra kiküldött rend­őrök már teljesen ki vannak fáradva, hiszen Szoboszló izgalmi állapota több, mint három napja tartott már. Az események ugyanis nem 26-án, ha­nem 25-én este kezdődtek, amikor a törvényhatósági gyűlésen Dúró azt e­z indítványt tette, hogy változtassák meg a kormány őrlési rendeleteit és ha a kormány ebbe nem menne bele, váltsák le a kormányt, többen még meg is toldották Dúró javaslatát és azt mondták, hogy ha a kormány nem hagyja abba magyarellenes rendele­teit, Szoboszlóról fogják irányítani az országot. Sajnos, Dúró olyan jó de­magóg, hogy a parasztság egy része mögötte áll és ezért nem mertünk már az elején vaskézzel hozzányúlni­ a dologhoz. Ki kell jelentenem, hogy­ — mint azt a miniszter úrnak adott jelentésemben is leszögeztem — az augusztus 25-i és 26-i megmozdulások­nak nem antiszemita, hanem állam-és közellátásellenes jellegük volt. Ha azonban Dóróékat nem engedtem volna ki, hangsúlyozom ideiglenesen, akkor félő, hogy az ügy mind rendőr­ellenes, mind zsidóellenes vonalra to­lódott volna át. Hiszen ugyanakkor, mikor a szoboszlói parasztok egy ré­sze Szoboszló főterén gyülekezett, Ka­bán, Kondor Imre képviselő kerületé­­ben lokomotívokat állítottak már ősz­szűket internálták, sokan életükkel fizettek. Ekkor éreztem, hogy nekünk nőknek is részt kell vállalni a meg­próbáltatásokból és a küzdelemből. Ekkor lettem a Magyar Munkások Gyermekbarát Egyesületének elnöke és a magántisztviselők szervezetének egyik vezetője. Azóta dolgozom — teszi hozzá csendesen. — Nagy érzés lehetett ennyi éves küzdelem után „női nemzetgyűlésen" elnökölni! A gyűlés kezdetét jelző csengő meg­szólal, az altiszt figyelmeztetően be­kopog. Kéthly Anna programot ad egy mondatban: — A cél: békét is munkát terem­teni. Együtt dolgozni azokkal, akik Magyarországon valódi magyar de­mokráciát akarnak teremteni; demo­­kráciát, amely a munka értékelésére és megbecsülésére van építve. Pillanatok múlva finom, kedves alakja eltűnik a folyosó kanyarula­tában. Mónus Illésné, Koronya Jolán szinte zavarbaejtő szerénységgel be­szél: — Az ellenállás hosszú esztendei alatt a nők bebizonyították, hogy mindenütt meg tudják állni a helyüket. Ma már nem elégszenek meg a ku­lisszák mögött folytatott munkával: egyenlően akarnak dolgozni a férfiak­kal a közélet minden területén. Őszin­tén remélem, rövidesen bekövetkezik, hogy a nők a képviselőházban nem­csak a törvényjavaslat megvitatásá­­ban, hanem a törvény előkészítésében is részt vehetnek. Szerintem ugyanis alaposabbak és türelmesebbek mint a férfiak, s ez feltétlenül jótékonyan éreztetné hatását a törvényhozásban. — Mi az egyetem-kérdés lényege?­­— Az egyetemeknek most megnyituze, hogy a parasztság bevonuljon Debrecenbe Dóró és Parti László vé­delmére. Reméljük azonban, hogy a demagógiának ez a hangulata hama­rosan eloszlik — fejezte be nyilatko­zatát dr. Böszörményi főállamügyész — és a bűnösök hamarosan elveszik törvényszabta büntetésüket. * Dr. Ritó István, a magyar köztársa­ság igazságügyminisztere­­a követke­zőket mondta a Haladás munkatársá­nak: — Én is külön ki szeretném hang­súlyozni, hogy ami Szoboszlón, tör­tént az nem zsidó , hanem állam- és demokráciaellenes megmozdulás volt. Dúró Mihály, aki indítványában pél­dátlan módon kelt ki a fennálló tör­vények ellen, az engedetlenség bűnét követte el". Az őrlésrendeletek félre­magyarázásából kiindulva a magyar demokrácia törvényei ellen izgatott. Dúró Mihály viselt dolgairól különben nem először hallok. Szoboszlón tudo­másom szerint helyreállott a rend, ami pedig a bűnösök megbüntetését illeti, természetesen azonnal intézked­tem, hogy az ügyet sürgősen kivizs­gálják és utasítottam a budapesti ügyészséget, hogy a NOT-tól bírák delegálását kérje. Mivel az ügy fo­lyamatban van, részletesebben arról nem nyilatkozhatom, de vegye tudo­másul a magyar közvélemény, hogy a magyar demokrácia nem tűri, hogy törvényei és rendje ellen izgathassanak. Ennyit mondott Magyarország igaz­ságügyminisztere és a demokratikus magyar közvélemény megnyugvással te­kint erre az erőskezű, tiszta, igaz de­mokratára. Kíváncsiak vagyunk azon­ban, hogy például dr. Kondor Imre úr, Hajdúszoboszló és Kaba képviselője is ilyen megnyugvással tekint-e rá?. . A. G. tett fakultásait bizonyára tömegesen fogják megrohanni a nők. Átmenetileg talán azok fognak előnyt élvezni, akik anyagilag jobban bírják a tandíjat, de a természetes kiválasztódás révén ez a kérdés önmagától megoldódik. A lé­nyeg, hogy mindenki egyenlő feltételek mellett kell, hogy induljon, hiszen minden további lépésért amúgyis ke­ményen kell harcolni. S a nőt már nem lehet elzárni a harctól, vagyis­ magától az élettől. A házasságban is komoly akadály, sőt sok esetben tö­rést okoz, ha a nő szellemileg vissza­marad. Megkérjük, mondjon valamit saját pályafutásáról. — 1824 óta dolgozom politikában. Az ellenállás ugyanis nem negyven­négyben kezdődött... Gömbös alatt már nagyon veszélyes munkát végezt­­ünk. Harminckilencben már állandó üldöztetésnek voltunk kitéve. Har­colni természetesen csak abban a tudatban lehet, hogy a jövő a mienk, hogy minket fog igazolni. Hinni kell abban, hogy a mi ügyünk előbb-utóbb az emberiség egyetemes ügyévé fog válni. — Tud még küzdeni éretlen erő­vel a személyét ért nagy csapások után? — Nemcsak­­férjemet, fiamat is el­vette tőlem a fasiszta háború, de nem lennék hű önmagamhoz, s megtagad­nám férjem munkáját, ha nem az ő szellemében dolgoznék tovább. A küz­delem még nem fejeződött be, legfel­jebb előny­ösebb feltételek mellett folyik tovább.,, Raskó Anna 1916-tól a Szálasi-uralomig, tehát huszonnyolc évig gyári munkás volt, politikai pályája így fest: 1917-ben már az ifjúmunkások könyvtárosa. 1934-ben lett a Szociáldemokrata Párt Országos Nőszervező Bizottságának tagja, de ugyanekkor már illegálisan dolgozott a kommunita pártnak. A felszabadulás óta a Textilmunkások Szabad Szakszervezetének főtitkára s az ideiglenes nemzetgyűlés tagja- A választások óta képviselő. — A magyar demokrácia új, fontos lépést tett előre a nők érdekében, — kezdi. — Ennek a lépésnek azért van nagy jelentősége, mert többen va­gyunk mint a férfiak, s mert a nők Elmondják, mi történt Szav­oszlón A „női nemzetgyűlés" tagjai beszélnek a nőről a demokráciában S­T­T­A­HI ÁTLÁTSZÓ KABÁT mMAm%&&m SPORTRUHA Valenta V.,/NÁDOR-UTCA 13 &e­dfis ímddécm jác, Jímek szűcse Jijevi$ecg,ec és­­Kaác KIVÁIY-UTCA Kizárólag második mdh­íB .HAL­ADÁS­ SZABADSÁGHEGYI (Svábhegyi) SZANATÓRIUM XEU Melinda-n. 16. Legnagyobb kényelem. Békebeli ellátás Igen mérsékelt utószezonál. Telefon: 161-806 és 161-807 Amerikai módszerrel, tartós K­ESZŐRTELMÍTÉS, szőkítés arcon, karon, lábakon, szempillafestés egész nyárra Ránctalanítfa valódi V11 a e 111 a I­­VIT A CIT krém, púder, arcpakkolás Magyarországon csak: inkább háborúellenesek. Ha e­eti állásokba kerülnének, talán jobban érvényesülne a békére való törekvés. Stühmerné, Oberschall Ilma húszéves kora óta foglalkozik so­ciális munkával. A nők egyenjogúak tájáról így vélekedik: — Mint nőmozgalmi ember, nagy öröm számomra, hogy ez a kétségte­­lenül nagy haladást jelentő törvény életbe lépett. Ez a törvé­ny azt bizo­nyítja, hogy az Atlanti Charta szelle­mét igyekszünk itthon megvalósítani. — Mi a tapasztalata a politizáló nő és magánélete viszonylatáról? — A közéleti szereplés csakugyan fokozottan veszi igénybe a nőt, mert a családjáról való gondoskodást meg­nehezíti. Ezért közéleti pályára csak az a nő menjen, aki úgy fizikai, mint szellemi képességei révén alkal­mas arra, hogy mindkét irányban kielégítse az igényeket. Ezeket vi­szont a férfiakkal egyenlő pozíciókba kell helyezni. Hajdú Ernőné csupa lelkesedés: — Mi vagyunk az egyetlen ország a világon, ahol most a parlament al­elnöke nő. Ebben a szelídnek látszó nőkérdésben is van politikum, de az egyenjogúsítás, politikai jelentőségétől eltekintve is, komoly haladást jelent. S különösen akkor volna még jelenté­kenyebb a gyakorlatban, ha anyagilag is megközelíthetőbbé tennék a főisko­lákat a szélesebb rétegeknek. Gondol­junk csak arra: vájjon hány Madame Curie veszett el ebben az országban, akinek nem volt elég energiája ahhoz, hogy hét éven át nevelőnősködjék s összekuporgassa az útiköltséget és a tandíjat? — Mi ösztönözte arra, hogy politi­kai pályára menjen? — A gyerekeim jövőjéért való aggó­dás. Azóta arra törekszem, h­ogy olyan közintézményeket segítsek meg­teremteni, melyek az én gyermekü­g igényeit is kielégítik. Nemes Júlia ezeket mondja: — Ez az újítás a haladás egyik nagy eredménye kell, hogy legyen. Ezen keresztül az élet minden vona­lán be kell következni, hogy egy po­zíció elnyerésénél nem a vallás, faj vagy nem lesz döntő, hanem a ráter­mettség. Nekünk, nőknek számará­nyunknál fogva is döntő szavunk kell, hogy legyen mindenben. Én nam huszonöt éve foglalkozom politi­kával. Saját bőrömön éreztem a tár­sadalmi igazságtalanságokat, így ke­rültem a szocialista munkásmozga­lomba. Megtanultam, hogy ami körü­löttünk van, lényegében minden poli­tika. A gazdasági problémákat is a politikán keresztül lehet megoldani. Főleg vidéken végzek propaganda­munkát, a vidéki asszonyok agyába szeretnék világosságot vinni. Azt sze­retném megértetni velük, hogy nem elég négy fal közt elégedetlenkedni, ha­nem az elégedetlenséget a társadalom és benne a nők jobb sorsához vezető fejlődés motorává kell tenni. A «női nemzetgyűlés» néhány jelen­tékeny tagját szólaltattuk meg. Amint kiderült szavaikból, olyan szilárdan és eltökélten állnak a demokrácia szolgá­latában, hogy a férfiak biztosan szá­míthatnak rájuk. S ha ezek az asszo­nyok fogják politikailag vezetni a nő­ket, bizonyára szétoszlatják a demo­kratikusan gondolkozó férfiakban is azt az előítéletet, mely az utolsó évti­zedekben nem ok nélkül támadt ben­nük, hogy a nők ingadozó politizálása a választási urnáknál sok kiszámítha­tatlan­ és veszélyes elemet rejt magá­ban. Ezek az asszonyok meg fogják ta­nítani a nőket arra, hogy védekezzenek a politikai hisztéria ellen, s hogy való­ban a saját sorsukat irányítják, ami­kor a politikán keresztül gyermekeik jövőjét biztosítják, s családjuk és az emberiség nagy családjának békéjét erősítik. GALLAI ÁGNES BENKŐ SORSJEGYE BANKÓ! Az 50 éves Bej­kő Bank újra mű­ködik mint osztálysorsjegy főeláru­sító. Felhívja régi vevői figyelmét­­arra az óriási keresletre, ami ez Új osztálysorsjegy iránt mutatkozik, mi­után mint békében, úgy most is min­den második sorsjegy nyer, így tehát saját érdekében haladéktalanul ren­delje meg azt a számos sorsjegyet, mellyel évekig játszott. Cím változat­lan: Budapest, Andrássy,ut 56. Varánd JCozmetika Oktogon-tér S Loránd-Vitach­ névre ügyeljünk! (Komoly érdeklődőknek Ingyen bá­mulaté­rt Hum­aj­akulólámpa W­­ norvt porvédő-lap két raktárról szállít készít és javít összes típusokat. Mészáros, VIII. Mária­ utca 15. Nem íri péttsom fürödni? Fürödjön a Kádfürdő, gőzfürdő, pezsgőfürdő (Dohány­ utca 42-44) Fodrász, manikűr, pediliű, masszázs, ruhavasal

Next