Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-09-05 / 34. szám
EHO, EGÉSZSÉG, SZÉPSÉG, csecsemő- és gyermektápszer kapható minden gyógyszertárban, drogériában és OMTK fiókban. .HAEAD IS. ANTAL ISTVÁN NEM NYILATKOZIK... írta: Szatmári Jenő — Nem nyilatkozom. Egyetlen szót se kívánok mondani. A szemüveg lencséi mögül a két kerek szeme inkább riadtan, mint elutasítóan mered a látogatóra, a két keskeny ajak vértelen csíkja összeszorul, mintha erőszakkal akarná megakadályozni, hogy egyetlen szó is elhagyja a száját, a balkéz kisujja idegesen dobol az asztal gyalulatlan lapján a kis szobában, amelynek kitört üvegű ajtaján fehér tábla hirdeti. Beszélgető szoba csak detekívek részére." Pedig a látogató nem detektív , hiszen detektíveknek már nincs dolguk Antal Istvánnal, a fasiszta rendszer egykori propagandaminiszterével, a zsidótörvények egyik legnevezetesebb és legnagyobb felelősségű megalkotójával. A látogató ez alkalommal újságíró, aki interviúvalni jött, holott egyáltalában nem barátja az intervjú intézményének, különösen pedig nem az ilyen, síralomházban való kérdezgetésnek. De vannak dolgok, amikre fényt deríteni nemcsak feladat, hanem kötelesség is, amelyek egy újságcikk tiszavirág életén messze túlnőve már a történelemhez tartoznak. Az újságíró néha nemcsak a pillanat krónikása, de a ma történetírója is, a holnap történelemtudományának kútforrása. A ma lovagja, de a holnap úttörője. Márpedig Antal István életében, amely most olyan közel jár végéhez, van egy olyan momentum, amelynek felderítése nemcsak érdekes, de érdemes is, mert ha erre világosság derülne, talán útmutatásul szolgálhatna azoknak, akik majd esztendők vagy évtizedek múltán az idő minden nivelláló távlatából meg fogják írni nemcsak történetét, de történelmét is annak, miért és hogyan lépett Magyarország a pusztulás útjára, mik voltak az okai, hol voltak meghúzódva a csirái annak a lelki kórnak, amely az első világháború után a magyar ifjúságot megfertőzte és a jobboldali gondolat rabjává tette, főképpen azonban arra vezetett, hogy ez az ifjúság, felnőve és elhelyezkedve a magyar életben, a magyar középosztályt csaknem teljes egészében kiszolgáltatta a fasiszta világnézetnek. Antal István útja egészen máshol és másképpen vette kezdetét, mint a legtöbb baloldali politikusé. Azoknak a gondolkodása a származásukban és nevelésükben volt elhorgonyozva. Feudálisak voltak, dzsentrik vagy pedigéppenséggel nem is voltak magyar származásúak. Születésüktől fogva az a világnézet vette őket körül, amelynek később szolgáltak. Antal István azonban máshonnan jött. Lentről és nem fentről, balról és nem jobbról. • Nem nyilatkozom. Egyetlen szót se kívánok mondani." Egyetlen szót se. Pedig érdemes lenne megtudni, hogyan ívelt a paraszti vérből származó Antal István útja a kenderesi házból, ahol mint törvénytelen gyerek született, a miniszteri székbe, a Márciusi Körből, amelynek egyik legintraszigensebb gondolkodású, legforradalmibb hangú tagja volt, a Népbíróság elé. Kenderesen azt pletykázták, hogy valódi apja egy zsidó származású tiszttartó volt és az is iskoláztatta. Horthy állítólag ismerte ezt a szóbeszédet és azért nem is szerette Antalt. Fiatal korában nemcsak tagja volt a Márciusi Körnek, de annyira baloldali gondolkodású volt, hogy állandó szemrehányásokkal illette a deportálásban elhúnyt Vázsonyi Jánost, Vázsonyi Vilmos fiát, aki akkoriban a Márciusi Kör elnöke volt, mert nem tartotta eléggé forradalmárnak. Járt Vázsonyiék házához is és olyan éles vitákat folytatott a fiatal Vázsonyival, hogy Vázsonyi Vilmosné egyszer felszólította, hagyja békében a fiát. Vázsonyi Jánosnak sokáig birtokában volt egy levél, amelyet Antal István 1917 végén írt neki. Ebben a levélben Antal élesen állást foglalt Vázsonyi János „lagymatagsága" ellen és többek között azt is írta, hogy „meg kell érteni az idők szavát, nem lehet többé a régi soviniszta jelszavakat hirdetni, baloldalinak kell lenni teljes szívvel és egész lélekkel..." Ezeket írta a fiatal Antal István, akiben akkor még nem halt el a paraszti vér hangja. Vázsonyi János megőrizte a levelet és később sokszor említést tett róla barátainak. Antal egy ideig nem tudta, hogy a levél Vázsonyi János birtokában van, csak akkor tudta meg, mikor már Gömbös híve volt és Vázsonyi egyszer figyelmeztette, hogy a levél megvan. Antall megdöbbentette a dolog. Nagyon kellemetlen volt neki, hogy a levél Vázsonyi birtokában van, mert félt, hogy esetleg nyilvánosságra hozza. VáLondon, szeptember Az egyetlen ország ma Európában, amelyben fasiszta párt él és működik: Anglia. Akármilyen hihetetlenül hangzik is ez, így val A háború előtt az angol fasiszták szervezkedése elég zajosan indult. Az angol nehézipar pénzzel támogatta a mozgalmat, aminek egy haszna volt: Hitler azt hitte, hogy Angliában van némi hajlandóság iránta és így Anglia talán nem meri megindítani a háborút. Az angol fasiszták a háború alatt amegegyezéses békét követelték Hitlerrel, Churchil végül is kénytelen volt feloszlatni a British Union of Fasists című szövetséget 1940 májusában és vezetőit internálta. De mihelyst a közvetlen német veszély elmúlt, még jóval a háború vége felé, már szabadlábra helyezték őket, mert Angliában csak a háborús veszély indokával lehetett valakit internálni. Az angol fasiszták vezére, Sir Oswald Mosley, előkelő és tekintélyes arisztokrata, akiről már sokat írtak és így a személyéről részletesen beszélni nem kell. Szívós és makacs ember, aki most akarja megmutatni, hogy reá milyen szükség van. 1945 márciusában megalakította az Independent Nationalist Party-t, amely a British Union of Fascists utóda lett. Az igazi tömegszervezet azonban a Peoples Party, amelynek egész Angliában vannak már fiókjai és egy-két községi választáson már jelölteket is állított. Újra életre kelt az Imperial Fascists League, amely főleg a brit világbirodalom veszélyének jelszavával akar híveket hódítani. De ezenkívül még sereg fasiszta ízű csoportozat sürog-forog Angliában. Ilyen a Face the Facts (Szemben a tényekkel) című alakulat, amely Londonban nem egyszer rendezett már tömegtüntetéseket. A League of Ex-service men and women főleg a leszerelt katonai személyek elégedetlenségét aknázza ki. A National Front after Victory szélső nacionalista propagandát űz. Skóciában van egy misztikus társaság a British Protestant League amely ugyancsak fasiszta jellegű mozgalomnak számít. Mosleyt már 1943 novemberében kibocsátották a fogságból egészségi okok alapján, de inkább azért, mert igen előkelő arisztokrata összeköttetései voltak. Kötelezte magát, hogy politikai tevékenységtől tartózkodik és vissza is vonult worcestersshirei kastélyába. Egyszer lépett ki azóta a nyilvánosság elé. Az internálótábor egykori lakói fenntartották a szoros összeköttetést. A kellemes Isle of Man egészséges klímája alatt naplopó elitegárda a mártírium dicsfényével akarja magát körülvenni és külön jelvényt viselnek, amin a türelmes angol publikum olykor elmosolyodik, de meg nem botránkozik. Az elmúlt év decemberében egyik londoni szálloda nagytermében karácsonyestet rendeztek. A bál váratlanul jelentékeny politikai tüntetéssé nőtt. Kétezer ember jelent meg. Fasiszta hangulat láza ült a termen. Minthogy senki magánegyenruhát nem viselhet, mellőtték zsányi János ezt nem tette meg — "de nem egyszer, mikor még együtt ült Antal Istvánnal a parlamentben és Antal felszólalván, erősen jobboldali hangokat kezdett pengetni, tüntetően a zsebébe nyúlt és elővette onnan a levelet. Néha nem is Antal levele volt, hanem valami más levél, de Antalnak elég volt, hogy egy darab fehér papírt látott Vázsonyi János kezében és azonnal szordinót tett sovinizmusára. Erről nem akar most Antal István nyilatkozni. Kár. A jövő történetíróját, de a mai nemzedéket is érdekelné, hogyan jutott el Antal István a Márciusi Kora fekete inget. De zászlók, hangszórók, a terem védelmébe kirendelt tacskók a háború előtti fasiszta parádé mását rögtönözték. A kellő pszichológiai pillanatban Mosley a tribünre lépett. És a szavalókórus rákezdte: Mosleyt Mosleys A karcsú, halványarcú angol Führer ajkain felcsendültek a régi frázisok a zsidók, a kommunisták, a nemzetközi finánctőke és a parlamentáris demokrácia ellen. Semmi sem változott a régi programon. A háború utáni eseményekből azt szűrte le, hogy nekik volt igazuk. A meeting után Mosley ismét hazament Worcestershireba. A fogságban hozzáfogott könyvének megírásához, amely az angol Mein Kampf akar lenni, új fasiszta biblia. Mosley még tulajdonképpen nem szerepel sokat, várja, hogy hívei megdolgozzák a közvéleményt és egyszerre akar kilépni a nyilvánosság elé könyvével együtt. Még nőmi kell a tábornak, mert ezeknek a különböző fasiszta csoportoknak legfeljebb 5000 tagja van még csak, a szimpatizánsokkal együtt mondjuk: 25.000. Ez még nem jelentékeny tömeg. Még duzzadnia kell. Sokan kézlegyintéssel intézik el őket. De akadnak, akik úgy vélik, hogy az elszánt emberek maroknyi hada mégis veszélyt jelenthet. Szocialista képviselők már nem egyszer hozták szóba Mosleyt és mozgalmát az angol alsóházban, represszáliakat követeltek, de a kormány a demokráciára hivatkozva nem hajlandó semmit sem tenni. De mire is támaszkodnak az angol fasiszták? Arthur Winn, a fasiszták propagandafőnöke így nyilatkozott: — Mi brit fasiszták hiszünk a jövőben, mert egy angol-orosz konfliktust kikerülhetetlennek tartunk. Íme, itt rejlik a mozgalom igazi magva. Azt remélik, mint a reakció minden őrültje, hogy a Szovjet és a brit birodalom között rövidesen fegyveres összetűzés támad, egy harmadik gigászi háború és akkor övék lesz a világ. Természetesen mindent el is követnek, hogy ez bekövetkezzék. Úton-útfélen uszítanak a Szovjet ellen. Hangoztatják, hogy az oroszokat soha nem lett volna szabad megsegíti ni • mit i ' INM kapacitól az Ébredt Magyarokig, Vázsonyi János barátságától Gömbös Gyuláig, miért és hogyan változott meg gondolkodása, kik győzték meg, hogyan és milyen érvekkel? Ha elmondotta volna, ki lehetett volna belőle elemezni a kórokozó bacillust, amely beteggé tett egy egész nemzedéket, romlásba vitt egy országot. Utolsó percében még tehetett volna egy szolgálatot nemzetének. Nem tette meg. Hor maradt önmagához. Nem a Márciusi Kör Antal Istvánjához, hanem Gömbös Gyula barátjához. „Nem nyilatkozom. Egyetlen szót se kívánok mondani..." Kézfogás. Még egy néhány szó. Mikor láttuk egymást utoljára?... Igen, 1943 szeptemberében a svéd követ egy ebédjén... éppen most lesz három esztendeje... Az ajtó bezárul. Nem nyilatkozotttem, mert egy erős Oroszország a brit világbirodalom végét jelenti. Hogy a Szovjet mit segített a második világháborúban óriási véráldozataival Anglián, arról hallgatnak. Ciprus szigetén a nép függetlenséget követel: rámondják, hogy a Szovjet bujtogatja őket. Az arab világ mozgolódását a Szovjetnek tulajdonítják, India minden komplikációjának a Szovjet az oka. Vészmadárként jósolják be a brit világbirodalom pusztulását, ha Anglia jobban nem fegyverkezik,mint valaha. Fegyverkezni kell, mint Hitler tette — kiáltják, mintha Hitler nem bukott volna bele a militarista őrjötzgésbe. Az angol gondolkozás és észjárás mellett azonban Mosley minden erőfeszítése kilátástalan. Még akkor is, ha a nagy finánc- és ipari tőke titokban támogatja is. — Nem a fekete ing veszélyes — írta nemrégen sir Walter Layton liberális publicista —, hanem a fekete kabátok, amik őket támogatják. Ehhez a londoni tudósításhoz hozzáfűzzük azt a megjegyzésünket, hogy az angol fasizmus szervezkedésének elnézése vagy megengedése nem dedemokráciát, hanem elavult sznobizmust jelent. A demokráciának ma már nem az az értelmezése, hogy a demokráciában minden szabad, még az is, ami az állam éredkeivel ellenkezik. A fasizmussal való kacérkodás lehetséges volt a háború előtt, de a háború tanúságai után semmiképpen nem lehetséges. Mauras egykori francia szélsőjobboldali vérár kijelentésére kell gondolni, aki a maga agitációszabadságát ezzel a felkiáltással indokolta meg a demokratikus francia kormány felé. Mi követeljük tőletek a szabadságot a ti elveitek alapján, de megtagadjuk tőletek a mi elveink alapján. A francia tragédia megmutatta, hogy hová vezetett ez a balga türelmesség. A demokrácia nem egyenlő a jámbor türelemmel, hanem a demokrácia a szabadság szervezett rendjét jelenti. Oly áramlatok és propagandák, olyan politikai szervezkedés, amely éppen ezt a szervezett demokratikus rendet veszélyezteti, nem egyeztethető össze a politikai szabadság gondolatával, még kevésbbé e politikai szabadság veszélyeztetésével. Mindenki, aki Angliában a demokrácia megtestesülését látja, aggodalommal néz az angolok rosszul értelmezett toleranciája elé. Egyetlen angol sem mondhatja, hogy az angol közvélemény megfontolt és immúnis, mert ahol a választásokon a tömeg politikai állásfoglalása oly gyorsan változik és hullámzik, mint azt az angol választásokon látjuk, ott Mosley hatását sem lehet kiszámítani. A demokratikus közvélemény keményebb és előrelátóbb fellépést kíván Mosleyval szemben. « KÉSZÍTI. AK ATOL „MENY KAMPE" Mosley fasiszta vezér dolgozik a könyvön Kendi Antal lakisbsrsnd°zfifpar IV., Semmelweis u. 7. Telefon 189—233 Renoválások, bőrbútorfestés, kárpitozott bútortisztítás. MMHnMH^wmmma VALUTÁBAN FORINT A KINCS NÉLKÜL RAGYOGÁS NINCS FÉNYKÉPEK ÓRÁN BELÜL PÁRISI FOTO*^ Párisi Haaváruház Teca miatt szobtak Nem vagyok híve a szoborrombolásoknak. Trianon után sok utódállamban jártam és hallottam az összetört szobrokról. A tömegindulat nem tud válogatni. A tömegítélet soha nem volt hivatott képromboló. Nem lelkesedtem tehát azért sem, hogy Budapesten illetéktelen kezek összezúzták Werbőczy István szobrát. Megértettem, de nem helyeseltem. Nem kelett volna a szobrot összetörni, rá kellett volna bízni azokra, akik erre illetékesek, hogy válasszák ki azokat a szobrokat, amik ma nem illenek a közterekre. De ha már lerombolta, visszaállítani nem kell. Kegyelmet kérnek a szobraink, olva- som. Nem jár ki a kegyelem. Azt magyarázzák a kegyelemértdeklők, hogy Werbőczy nagy jogtudós volt és természetesen nem alkothatta meg négyszáz évvel ezelőtt a törvényeket a mai kor szellemében és ártatlan abban, hogy háromszáz évig az ő törvényei maradtak érvényben. Elhisszük. De alatja az utcán mégis szimbólum, egy kegyetlen népellenes társadalmi rendszer szimbóluma és a demokrácia és népjogok korában nincs többé mit némán hirdetnie. A híres tíz szobor, amit a Millennium alkalmából Ferenc József kegyes adományából emeltek, különben sem paszszolt kivétel nélkül a nemzeti érzéshez és történelmi kegyelethez. Pálffy János labanctábornok szobra például mit jelenthet a magyar népnek? Nem inkább illett volna Budapest utcáira Esze Tamás vagy Bercsényi Miklós szobrát Tinódy Sebestyénnek szobrot emeltek, de hol maradt Mikes Kelemenés Ellene vagyunk annak az álradikalizmusnak, amely el akarja távolítani az iskolákból a magyar királyok és hadvezérek arcképeit. Mikor a Szovjetúnióban eleven Nagy Péter-kultusz van és nagy orosz hadvezetői példáival lelkesítik a katonaságot, nevetséges botorság lenne Mátyás, Nagy Lajos, Szent László képeinek kidobálása. De ez nem jelenti azt, hogy elmúlt korok minden emlékét őrizgessük és ápoljuk a tudományos feldolgozás körén kívül is. Kultúrellenes gesztus volna a budapesti egyetem címéből Pázmány Péter nevét törölni, aki a legnagyobb magyar írók egyike volt, de a szegedi egyetem címében semmi helye nincs Ferenc Józsefnek, sem a debreceni egyetemében Tisza Istvánnak, mert nekik tudományhoz vagy irodalomhoz semmi közük nem volt. Nem vagyunk másképpen az utcanevekkel sem. Ezeknek az eltörlésével és kicserélésével sem járunk el mindig bölcsen. Nem távolítottam volna el Juhász Andor nevét például, aki a független büszke magyar bíró ideálja volt, ellenben könyörtelenül elseperném a sok Habsburg-nevet, amikkel az alázatos lojalitás megjelölte a körútokat és parkokat. A Ferenc- és Teréz-körútakat épenúgy át kell keresztelni, mint a Lipót-körúttal tették és Petőfi, Arany, Kisfaludi neveit a mellékutcákról átplántálnám ezekre a körutakra. Az utcanevek eltörölgetése olykor teljesen illogikus. A Valero utcát például elnevezték Kürtutcának, holott Valero a magyar ipar legelső megteremtői közé tartozott, míg a Kürt utca elnevezés nem jelent semmit. Nemcsak szabadsághősök tisztelete illik a demokráciához, hanem azoké is, akik munkájukkal a magyar ipart és kereskedelmet megalapozták. Gondolni kellene a sok Horthyelnevezés eltüntetésére is, mert mindez legalábbis anakronisztikus. Még vannak Horthy utcái, Horthy .alapok, Horthy.intézmények, amikhez Horthy Miklós soha egy fillérrel nem járult hozzá, hanem mint az ellenforradalmi reakció szimbóluma szerepelt a neve mindenütt. A szobrokat pedig elsősorban művészi értékük szerint kell átboronálni és ha majd lesz pénzünk, méltóbb új szobrokkal kicserélni. És akkor sem a tömeg, hanem azok, akik erre hivatottak. .. „Atom G. G." poloskairtó Nincs többé poloska-veszedelem! Gyakorlati szempontból igen nagyjelentőségű találmány született meg az egyik kutatólaboratóriumban. A lispei butángázból sikerült rendkívül erős hatású új poloskairtószert előállítani, amelyet a felfedezők „G. G"-nek neveztek el. Ez az anyag az emberre és háziállatokra teljesen veszélytelen, a rovarok idegrendszerét azonban megbénítja, biztos hatással elpusztítja azokat és ezzel új utakat nyitott meg a kártékony rovarok és poloskák irtásában. A „G. G", amely „Atom G. G" néven kerül forgalomba, sok tekintetben a világhírű amerikai D. D. T.-t is felülmúlja. A mai világban külön nagy elénye, hogy poralakban is előállítható és így a sérült és ablakhiányos lakásokat is féregteleníteni lehet vele. Az új poloskairtóval folyó ellenőrző kísérleteket a napokban teljes sikerrel befejezték és a szaküzletekben megindult az „Atom G. G" árusítása.