Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-03-25 / 13. szám

Pánikszerűen menekülnek az amerikaiak a palesztinai zsidó településekről •'"'"'.'* Jeruzsálem, márc. 17. (Repülőpostán érkezett) Az UNO Palesztinát zsidó és arab álamok a felosztó döntése háromna­pos örömmámort jelentett a paleszti­n­ai­ zsidó közösség életében. Most azonban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Amerikai Egyesült Álamok közelkeleti diplomáciája Pinkert.a rekonzr­llál az élén egy követ fúj a középkeleti s az Arab ligát kiszolgáló angol diplomáciával és a zsidó állam létesítésének határozatát egyik nap­ról a "másikra akarja kitörölni a tör­­'tén­elemr­ől; a Fehér Ház imperializ­musa. "P.a. esztina zsidó lakoss­ágá..ak örömkönnyei a fájdalom és a kmerít­hé elién elkeser ede­nség könnyei vásá tolták fel. Ma nemcsak Angliának, de Amerikának a nevét is gyűlölettel ej­tik ki és­ az­ Irguu falragaszai h­irdetik. Amerika az imperializmus kon­centrációs táborába zárta Lincoln és Roosevelt szabad­sághagyomá­nyait. A jeruzsálemi amerikai főkonzulá­tus uita tu­t már napokkal ezelőt szö­ges dr­ótokkal vették kör, és külső falaiba be­on gepfegyverfészkeket raktak. Az amerikai nagytőke képvi­selői már napokkal ezelőtt a «Ludd» repít­etésre rohantak, hogy elhagyják a Szentföldet. «Truman a zsidó nép áru uja" címmel adta ki föl Kraffó Haifában a Hagana Tel Avivban könyvesboltról könyvesboltra jár a Stern Ga­­g gádája és követelte, hogy a csillagtávos amerikai könyve­ket távolítsák el a kirakatokból. Az angol hadsereget központosí­tották a sarafaridi katonai táborban és napiparancsot adtak ki, hogy az angol legénység az ország bármely részibe c akis tankkísérettel mehet. Az amerikai árulás hitére a zsidó la­kosság az e­ső pillanatban kétségbe­eséssel eszmélt arra, hogy az impe­rialista érdekek hogyan akarják ki­szolgáltatni a zsidó demokratikus kö­zönséget az arab feudális rendszereknek majd a kétségbeesés hősi elszántsággá szilárdult meg, melytrt. így fejezett ki a szakszervezetek Tel Aviv-i nép­gyűlése: -- 1­«Tisztán áll előttünk az ameri­kaiak önző és veszélyes árulása, leszü­nk majd arról, hogy a ki­­zelkeleti olaj ne hagyhassa el Kis-Ázsia pár­jait.» Az Irgun és Stern Gang új jelszót adott ki: megalakítan­, a zsidó kr.r­mányi és form­ális hadüzenetet nyúj­tani át az ango­lknak és amerikaiak­­nak­, hadd ássa a haladó világ a pa­lesztinai zsidóság politikai érettségét és haladó magatartását . Ebben a tragikus légkörben az an­gttí­ra­tó hetek óta terjeszti a hírt, hogy kiüríti Palesztinát. Ez nem felel meg, a valóságnak. Katonaságot ugyan vi­znek el a haifai hadihajók, de annál nagyobb számban érkezik "rlsa, fiatal k­ijárat az an­gol rend­őrség a Szentföldre. Jó antiszemi­tákká neve­t ír parasztok, skót intellektuellek, akiknek érzelme az arab banditák felé húz. „De nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az angolok elszállítják hadianyagjukat a Szentföldről. De­mionstrativ­e.szállítások, vagy «fer­rous­tu­itások» ezek és a huth­amjaj egy jelentős része a Futuwa arab ter­rorl.yfi. szemietüe­k kezébe kerül Jel­fában és Nablugban. A harmadik nagy arab­ fegyverközpont Ram­a­lában léte­sült ,a Közel-Keleten do­gozó amerikai­­­örnökök segítségével, ahol a szíriai és libanoni gerilák egyik legfontosabb főhadiszállását szervezték meg. Az arab harcikedv nem mindenhol nyilvánu­l­ meg.­­Így például a Kecho-Wjg. j-ernyéki- .arai) v.tervyinye­­knek a palesztinai nyugta anságok mil.ips ká­rokat jelentenek. Kishon te Cior­ban nem kíséreték a «t egy vaszünetű­ tár­gya­lás­kal a zMó paidesapusokkal, meg akartak egyezni közös megren­delésekban, közös szállításokban és árban. Dé- Husseini ágensei megaka­dályozták ezt és az .arab .M''ancsü,.et­büligesek közül március elejéig Ifibbet tsitsnöltek. Általában a palesztinai na­rancsszezon katasztrófális­­ mérleggel záru­l, több, mint hu­szmill­ó font rá­fizetéssé,. amit: az• egérsz'. .'ország gazda­sági" vér keringése megérez,­­ hiszen a fő exportcikk Pal esztinában a «Jáf­fa'ii" narancs. Az qiiqrikai- /árulás bekövetkezését az amerikai zsidóság már hetekkel ezelőtt érezte. Megmutatkozott ez ab­b»iH n­osíy-:t« amerikai és argel. zsidór stígtíáií. Fífi sztinii felé váló kiván­dor-' 'ási v.'--;?ya cityre n»."jobb rrértteket öltött A levpjak ezrei érkeznek a ten­geren':\r­ól, *"melyekben megírják, hogy V&strálni sitretnének, biztonsági ér­zésü­k csertvínt hagyja őket" és e! szere­té' hag­ni ^Nijugqi'l-nt, ahol az antiszeitth­izirtus r­övekedőben van. j­rdekes, hogy «z amerikai nagytőkét eddig készségesen kiszolgáló jobbol­dali cionista vezér, Silver, a Marshall-terv ellen nyi­latkozott, mert, úgymond, ez a nyugatnémetországi és nyugateu­rópai fasizmus és antiszemitizmus anyagi és szellemi fc­tá­masztásá­hoz vezet. De ugyanígy nyilatkozott Stephan Wise, a magyar származású newyorki rai.,lai is, aki azt mondotta, hogy az USA-nak kötelessége a világbéke és így a zsidóság életérdekei szempontjá­ból kezdeményezőként megszervezni a Szovjetúnióval együtt a tartós bé­két. illa ezért én kommunista vagyok, hát vá.a.om', jeerint.e ki a ,,A'cu­ York Herald» hasábjain. A zsidóság ma­ már tudja, hogy hosszú önvédelmi és támadó harcra kell felkészülnie és ezért óriási tö­megben vásárolja meg Dé-Ameriká­ból és Ausztriáliából a gyümölcs- és húskonzerveket, a fagyasztott húst. Népi életének minden mozzanatát katonai se­mpontok irányítják és el­tökélt szándékkal akarják felvenni a hősi harcot a túlerővel szemben. Feltűnő a palesztinai irodalmi élet­ben, hogy az írók és költők úgyszól­ván csak az ellenállásról és harcról írnak, írásaikban tüzelik az ifjúságot a harcokra és antifasiszta kötelessé­gekre. Avigdor Hameiii, a kiváló, magyar származású héber költő belépett a zsi­dó kommunista pártba és kijelentette, hogy minden haladó héber író köte­lessége most a teljes baloldali állás­foglalás. Még az idősebb költőnemze­dék­ tagjai, mint Fichman, Kami, Si­m­onovicz, különben konzervatív fel­fogású írók,, is erősen haladó, anti­fasiszta magatartást vettek fel. A marxista cionisták közül Slonsky, az ismert orosz származású költő foglal állást a Szovjetúnió mellett, a kibucok népgyűlésein. Baset-tiMS március Utópista regényírók évszázadok óta fe­letifa­zó,­ fumu­gos szerkezetű ra­kétarepü­lőgépeken szoktak vissza­szállni a múltba. A technika ezt az el­képzelést nem tudja megvalósítani, egy lehetőség azonban van. Az ember felül az Aarlberg expresszre és eluta­zik Svájcba. És már az első félóra után érezni fogja, h­ogy a kalendáriu­mok a falakon hazudnak, hogy most nem 1948-at, hanem maximum 1898-at írunk, „mély béke'' van és hogy min­den elsöprő megrázkódtatások, most az e­ső vagy a második világháború, ,ellenkeznek a józan ésszel, tehát el­képzelhetetlenek. Nem azért van ez, mert az üzletek tele vannak minden jóval, a házak és at vonatok percnyi pontossággal közle­kednek. Ez még — esetleg — világ­háborúk ellenére is elképzelhető lenne. Hanem, mert ez az ország a stabilitás országa. Itt minden megőrizte megren­díthetetlen értékét: a pénz, a szó, az idő, az emb­erélet — minden. Itt az el­­berek még hosszú távok­ban gon­dolkoznak előre, biztosak benne, hogy az ő kis világukban nem történhet semmi baj, hogy őket nem érheti semmi meglepetés háborúk, forradal­mak, de még néciók és ragályok is csak a határokon túl törhetnek ki, ők ilyen excentrikus kü­földi nyavalyák ellen be vannak biztosítva renddel, fe­gyelemmel és higéniával. Itt az embe­rek ráérnek, merfi dö­goznak lázas f­el­ő­séggel, mintha az életükről volna szó. A kispolgár (és itt mindenki kispolgár, a munkás, a boltos, a paraszt és az értelmiségi), a kispolgár tehát este a kockás abrosszal leterített konyhaasz­tal mellett ülv­e kifejti nejétnek, hogy ha minden így megy tovább — és persze, hogy így fog tovább menni —, akkor hat év mú­lva, úgy, ahogy ter­vezték, megvehet k­­tt kis sötétzöld autót, így beszél :Svájc összes konyhá­jában az összes Herr Ma­yer és mind tudta biztosan, hogy semmi sem jöhet közbe, mert „nálunk itt lehetetlen".­­A svájci lassan beszél és vl­ assaji­ gor­­dolkozik. A Sch­ Wizzerdütsch'", ez az óftímerből leszármazott dialektus t-t, a­melynek legb'főbb örin­yi változata váll, ' ahány Kanton'a Sváj­cnak —, sz­intén­­ehhez a lassú, megfontolt be­szédhez Váll idomítva. Nehézkes, erő­teljes, triiszólatlan "nyelv ez, netfi alkal­mas ,sem • a. fellürigős pittk­oszra, seuí ,a' sz'porkázó "szeméfitességrti" "A svájci irtózik mnjt a kellőtől. "Gyanakvással | szemléli az •: idegent, akiből zökkenő­­ nélkül, folyékonyan csörgediz'k a szó, aki nagy szavakat' használ, ^lelkesedik, tű^bejöj},: ígér- és fenyeget s. .egyálta­lában-'tőgtötl-.'fc;im­ula­t'a--'ét(y'' jöttment temetetlen elhitt.-;hogy...,érzelmei is . Vaiwall. .0..hallgatva ,szemléli,­egy kis ! A zsidó közösség védelmi vonalakat épít ki a települések határain, me­lyeknek megtervezése és kivitelezése két magyar mérnöknek a kezébe ke­rült, akik a háború folyamán is vé­delmi hadászattal fogalkoztak Szíriá­ban és Libanonban. Ezek: Guth és Salpeter mérnökök. A magyar származású orvosok kö­zül a világhírű sebész, Várkonyi pro­fesszor szervezi meg a «hadi»­ kórhá­zakat Dr Goldschmied volt aradi gyermekgyógyász az ifjúság egészsé­g­ügyi megszervezésében kapott vezető szerepet A zsidó védelmi szervezetek való­sággal gyűrűt fontak a zsidó banán­ü­ltetvények körül, mert az arabok meg akarják ezeket az ültetvényeket semmisíteni. Március elején komoly összetűzések voltak angol és amerikai katonák kö­zött a kompekben. Az angol katonák gyűlölik az­­ amerikaiakat, akik­­gazdagabbak é­s ezt éreztetik az an­gol legénységgel. Ma az amerikai katonák sem mernek Tel-Avivba menni szóra­kozni, érzik, h­ogy a zsidó lakos­ság szimpátiája elfordult tőlük, az amerikai hivatalos magatartás miatt Az amerikaiak iránti ellenszenv már azóta növekedett, mióta az ameri­kaiak ellátják az arab terroristákat egyenruhákkal és autókkal. Mikor e sorokat írjuk, a Tel-Aviv-ben, Jehutfa­ utl­ában lévő amerikai katonai klub be­rendezését rombo­ló széjjel a zsi­dó ifjúság és az amerikai katonák pánikszerűen menekülnek a zsidó városból és tele­pülésekről, hogy a Mikve Izrael tele­pülés előtt kárörvendő örömmel fo­gadják őket az angol tankok legény­ségei.,, MEIR KOHEN irigységgel vegyes megvetéssel hüm­mög és ha szól két szót, annak is le­nyeli a felét. ,Ji ha gsi", mondja ta­karékosan és ez annyit jelent, hogy: ich sabe gesehen. A­­ mondott szónak viszont súlya van. Üzletben, de még a zöldséges ko­fánál is, elképzelhetetlen az alku. És ha valaki azt mondja, hogy kettőkor ott lesz valahol, akkor az sem két perccel előbb, sem két perccel később nem érkezhet. Nem véletlen, hogy itt gyártják a legjobb órákat, vérükben van a pontosság. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a legnagyobb gyógyszergyáraik itt van­nak. Az ország száz éve minden meg­rázkódtatás nélkül él, az emberek aránylag jómódúak és gondtalanok, így ráérnek az egészségükért aggódni. Sehol annyi orvosság nem fogy, mint Svájcban. Nemcsak azokat a bajokat gyógykezelik, amelyeket megkaptak, hanem előre védekeznek, minden es­hetőség ellen. Itt mindenki vitamino­kat eszik, pirulában és csokoládé­ban. ősszel és tavasszal különböző füvekből összeválogatott „vér"tisztító" homeo­patia teákat isznak, Calciumphoszha­lot szednek, nehogy idegessé váljanak és svéd izzasztófürdőket vesznek —, mert az sohasem árthat. De, hogy visszatérjek szemérmessé­gü­kre, ami a nagy szavakat illeti, választáskor, amikor ugyebár, más forróbb vérmérsékletű országokban egyenlőségről, testvériességről, szabad­ságról ábrándoznak lángoló szavakkal a különböző színű plakátok, itt a kö­vetkező lakonikus szövegnek volt a legnagyobb sikere: Wahltag ist Zahltag. (Választás napja, fizetés napja.) Még csak egyet. Svájcban minden férfi, tizennyolctól hatvanéves korig, tartalékos katona. Időközönként néhány hetes gyakorlatra hívják be őket, különben pedig m­indenki otthon tartja puskáját és katonai­ felszerelé­sét, gondozni tartozik és felelős érte. A svájci állam, minden polgárának állandóan fegyvert mer adni­ a kezébe. Ezért pedig hogy ezt nyugodtan meg­engedheti magának, minden esetleges hibája előttére. irígylésreméltó a svájci demokrácia. GORDON MÁRIA Svájcban a helyzet változatlan 1.108.000 forint gyűlt össze eddig az árvízi házakcióra. Darvas József épí­tés- és közmunkán­yi miniszter janu­árbani felhívással fordult a magyar társadalomhoz az árvízi házak felépí­tése érdekében. A magyar társadalom­ nagy megértést tanúsított az árvízkáro­stt­ók iránt, s a pi'c napig az Építs-és Köz­­unkaügyi Minisztérium 167.000 számú postatakarékpénztári­­ csekk­számlára 1.160.000 forint folyt be. LÁTHATÁR. A hideg­háború a stratégiai előlké­szílés szakaszába lépett — írta Wal­ter Lippman nyolc nappal ezelőtt s az események újból igazolták e kitűnő analitikus jóslatait. A brüsszeli egyez­mény aláírását gyors egymásutánban követték a Palesztina kettéo­ltásának elhalasztásáról szóló és Trieszt Olasz­országnak vi­szaadásáról szóló ameri­kai javaslatok, a Nemzetközi Szocia­lista Iroda bomlása, a be­r­­ni SZEB drámai ülése s azok a kisebb vis­z­hangot vert, de nek­i kevésbé jelentős diplomáciai sakkhúzások, amelyek majdnem kivétel nékül a diplomáciai front kiképzi­, a politikai-stratégiai fel­vonulás előkészítésére vallanak. Trieszt nem a legfontosabb európai kikötő, de a legvitatottabb és nemcsak nem­zeti és politikai szempontból. Azt a nyugati hatalmak egy percig sem ta­gadták, hogy Trie­st visszajuttatása Olaszországnak olcsó, de kézenfekvő i­g­azulási fogás, amelynek messze­menő hatása az április 19-ére kitű­zött olasz választásokon alig lesz. A világnézeti­­különbségek sokkal mé­lyebbek, a meggyőződések sokkal ní­vósabbak, semhogy pia már az olasz ipari és mezőgazdasági proletariátus tömegeinek politikai állá­foglalását döntően befo­gásolhatná az az alá­rendelt kérdés, vájjon Trieszt nem­zetközi marad-e vagy újból olasz lesz. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy Trieszt Hunderlandja nem­csak Jugoszlávia, hanem az egész kö­zépeurópai táj, fel a Duná­­ és az Etna völgyéig. E Hinterband körül év­tizedek óta szívós és kemény harc folyt vasúti, kikötői, horgomyzási, ki­rakodási tari­fákkal és minden egyéb kereskedelmi harci fegyverrel, „mit allem Swhlkanen" Trieszt és Hamburg, valamint Bréma köze­t. A tehergép­kocs-közlekedés és áruszállítás gyors kifejlődése ezt a harcot még élesebbé­ tenné, ha Hab­sburg és Bréma nem heverne romokban és nem volna immár három éve kikapcsolva a nagy nemzetközi áruforgalomból A Mar­shall-terv kereteiben azonban a nyugat­német nagy kikötőket újból felépítik, a nemzetközi áruforgalomba újból be­kapcsolják s ehhez az szükséges, hogy Trieszt ne támasszon a német­ küköröknek túlságosan nagy versenyt. Ez a legegyszerűbben úgy érhető el — vélték Londonban és Washington­ban —, ha Triesztet visszaadják az olaszoknak s így ellentét támad Jugo­szlávia és ezzel itz új demokráciák és az olasz kikötő között s a dunai forgalom au n'ratikusan a német ki­köt'­ khe tene'őd'k. Legalábbis ezt a te­vet ke'l fe'­té e'ezni a trieszti sa' le­húzás mögü­l. Amint általában a nem­zetközi politika külső aktivitása és belső mozgató erőinek összefüggése nem mindig világos, vidéki házaikban, báli­ákba és erdőkbe nem küdenek senkit, am­iint ezt az amerikai sajtó jelfen­tette," a néhány száz menek­ült egyn­eti amerikai tábori élet után visszaszál­ingózott hazájába s a prágai vásáron az államosvelt­ és magánipar igen szép forgal mat bongó­it­te. A jelenség nem új, mindeni du­nai államban ugyanezt tapaszta­lat­tuk az elmúl­t évek során. Bizonyos politikai megrázkódtatások elkérhhie­tetlenek, a drámai kísérő körülmé­nyek hatása azonban néhány nap alatt eloszlik s az élet normalizálódik. Ez tör­ént Romániában, Magyarorszá­gon s most Csehsz­ovákiában is. A dunai népek erős életö­llené­s­ek­ég erősebb munikaakarata éppen­­­étiben a normalizálódásban nyilatkozik­­r­eg. Abban, hogy nyolc nappal a prága­vértelen forradalom után nagy ül­e­teket bonyoll­­anak le a prágai vásá­ron, abban, hogy a februári nagy­ tisz­togatás után Romániában szabaddá tették a terményforga­la­s arcban, hogy a magyaror­zági erős, de egész­séges politikai hullámverés közepette megnyílt a budapesti Mezőgazdas­ági K­ul­­­ás, amelyen a magyar­ paraszt­ság olyan telje­stm­ényről számolna be, a nyelvet három évvel ezelőtt senki a világon nem mert volna elképzelni.­ Jósolni politikában igen , nehéz, de ha nagy nemzetközi vihar nem támad, a dunai parasz népek eme­ledése a leg­köze­lbbi év­izedben olyyan eredmé­nyekkel lepheti meg a vi­ág­­, arrétise­ket csak az várt eddig, aki ezeknek a népeknek józan életrendjét, komoly munkaszeretetét és erős­ fejlődőképes­ségét közelről ismerte • Figyelő— Szokolovszki marsall kivonulása a SZEB berlini üléséről mindenkép­pen indokolt volt, miert a szláv ála­mok jóvátételi értekezletének határo­zatát a SZEB köteles lett volna napi­rendre tűzni és megvitatni, még akkor is, ha a három nyugati hatalom eleve eldöntötte volna, hogy a prágai hatá­rozatoknak nem tesz eleget. A nem­zetközi etikett ezt minl­den­­képpen meg­kívánta volna s így természetes, hogy ezért és egyéb okból is Szokolovszki marsall kíséretével együtt joggal vo­nult ki az ül­ésrel. De a demonstratív l­ápés csi­k minden előzte meg. H Ház­kutat­ák a német főváros amerikai övezetében, lapbetiltások és e­lobzá­sok, súrlódások e­gész sora, amelyek után, körülbelül négy héttel ezelőtt, a Taeglik­e Rundschau, a Vörös Had­sereg berlii lapja felvetette a kérdést, vajjr­n a nyugati hatalmak megijed­het­ek-e ar­ról, hogy Berlin a szovjet megszá­lsi övezetben feksz­k. Az an­gols­zász sajtó berlini tudósítói akko­riban hosszú és részletes tudósítások­ban számoltak be erről a cikkről, amelybe azt a szándékot igyekeztek belemagyarázni, hogy a potsdami megállapodásnak a négy berlini öve­zetre vonatkozó határozmányait in-tatja meg, helyesebben teszi vitássá. A marsall kivonulása a SZEB is,­é­nt­ 81 nem kevésbé nyomatékos figyelmezte­tés a nyugati hatalmak círvére, hogy a berlini húrt továb­b feszíteni nem ta­­nácsos, nem is ajánlatos. ••••••••••••••••••••••••• •­­rászabadítják egyes lapjelentések szerint a főbb útvonalakon­ az • üzlethelyiségeket. Annyi kedvez­­­ményt adnak a kereskedőknek, hogy + ugyanabban a házban nem lehet két • azonos jellegű üzlet. Elvileg természete­s­sek amellett vagyunk, hogy a háztula­j­­­donos sem lehet örökösen egyéb, mint ^ az állam és a főváros adószedője és • a h­ázbirtoknak legalább annyit kell­­ ju­vedelm­ezni)­, hogy abból a házat • állandóan karban lehessen tartani és · a tulajdonos annyi jövedelmet lásson • belőle, am­ely valamely jelentősebb 4. nyugdíjnak vagy járadéknak megfelel. • A házbirtok jelentékeny része ugyanis 4 egy élet szorgalmas munkájának érnt • ménye várhat annyit id­ er a tulaj­^ donos, mintha perízét egy öregségi já­•­­radékbiztos tásra forditotta volna. A ^ bérházmágn­ásoik fogalm­a már régen • átalaku­ás.;a ment ál és a háztulajdo­•­nos már régen nem :az a vérszopó 4 hiéna, mint aminek valaha kispolgári • regényekben festettek. De ugyanakkor,­­ amikor mindezt elismuri ju­k, nem tart­­ juk szerencsésnek az üzlth­el­yiségiek 4 korlátlan felszabadítását sem. Az üz­­­lethelyiség én­ pertúgy szorgyom és a munka eredménye, m­int a ház. Egy • ételmes és munkás kereskedő emelte­­ a helyiség értékét a saját dolgos év­­ tizedes iparkodásával, az üzlethelyi-i­séghez szoktatta a vevőkét, ott terem­­ tett magának ü­z­ckört és ezt a mun-i kóeredményt éppenúgy nem lehet • megsem­misíteni egy rendelettel, inkit s ahogy a háztulajdonost sem lehet egy • élet munkájának gyümölcse ISI nieg­£ fosztani. A megoldás tehát nem az üz­l teth­elyiségek teljes felzuhan­ításában­,­­ hanem­ a méltányos bér m­egállapításá­i­ban van. Amint nem kívánható el,­­ hogy valaki a végleletig élvezze a há-4 borús ütegkötöttségek előnyét (ez áll • a kereskedő bérlet­ére) éppenígy nem­­ lehet megengedni, hogy most a végle-T­­ekig kihasználta­ssa valaki a közbü­l-4­ség megszüntetésének előnyét (ez áll • a háztulajdonosra). Csak az érdekek 4 kölcsönös kiegyenlítése lehet igazsá­­­gos és demokrat­ikus. Csehországban minden csendes f a rémhírek lassan elülnek s a húr, amelyet Prágában valóban túlteszt­­el­­tek a nyugati házainak, e pattan­, ugyan, de nem szakall kezé. A prá­gai hírek, de a köztársasá­g egyéb...ré­szeiből származó hírek arról számol­nak be, hogy az elmúlt hetek drámai e­seményei után a cseh és a szovák nép teljes teljes n­yugtilmnfmíre tért vissza mindennapi munkájához. A fébiffák " külkereskedelmi adatok sze­rint a mérleg hiánya erőteljesen csök­kent, a terme­lés az iparban fokozó­dik, a mezőgazda ágban pontosan vég­zik a nyaszi ritm­ját. .'JV&RPf !»b­­­csátolt szakértőt a kormány visszahe­lyezett a posztjára, a "elgondolt szo­cialista és neanzeli szocialista miniszte­rek nyugodtan élnek prágai vagy a • ••••••• • •••••••••••••••• „CSODÁLATOSSÁGOK KÖNYVE" Balázs Béla új könyve A kitűnő író legújabb meséinek s­yűj­te­­énye. A könyvhöz Thom­as Main a következő előszót írta: „Balázs Béla neve a bécsi Rikon­Verlagban megjelent Hét Mesé­je óta nagyon komolyan ismerős nekem."De ezek az új mesék Valóban bámulatra­méltók .. . Ódon kínai történetek stílu­sára emlékeztető próza, melyet qm­iáz­ áll egyszerűségében, valóban maga Luo-Tse, a ,,Vén gyermek" írhatott volna, akkr­or az egyik történet szól és akivel, minnt az Isten-névemlékek tanítójával ezt mondja Balázs: A gyermek teste ifjú, de a nemzedék Szelleme, régi benne és öreg." hne, ez Kína! És a magyar költő meséi bensőséges és gyengéd ismerij ama öreg, okos és gyermeteg 'emberife­séj szellemének . De amit­ különöskép­pen meg kell bennük csodá­nom, az á­laveneséseiqye­'rtózus" t­álá­l­ékos v ágy- és a metafizikai mélység. Legfurcsább ez­centrikusságok. is.­tt győződ­enek meg róla —" a legszellemesebb,.legmegs­epfibb és legszívderitőbb nivellisztikus - fzfrdu­latban jeleniki­ meg.- Ajánlom, az .olvasó­nak, hogy .ezzel a szép könyvvel jó" órá­ban foglalkozzék."

Next