Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-05-27 / 22. szám

POZSONYTÓL A TÁTRÁIG ÍRTA: DR HŰVÖS ENDRE Pozsony nagy város volt már a ma­gyar világban is, de fővárosi forgalom csak most lüktet benne. Azért persze a régi Pozsony ez. Épült benne a le­zajlott harminc éviben számos hatal­mas modern palota, (köztük egy tíz­emeletes), de a város igazi stílusát, hangulatát évszázados házai, archai­kus kapui, áhítatos koronázási temp­loma, történelmi vára adja meg és mindaz, ami kiárad a múltból a jelen­be az utcák, sikátorok, falak szerpen­tinjéből. A szlovák igazgatás tisztán tartja a fővárost, villamos, trolleibusz­közlekedés sűrű, egyáltalában Pozsony eleven, nyüzsgő, barátságos, szép met­ropólisz. A szlovákok büszkék reá és ez meg is érthető. A párnapos látogató természetesen nem tudja megítélni a szlovák fővá­ros belső életét. A kirakatok tartalma igen szegényes, sok teljesen üres, élelmiszerüzlet kevés található. Jegyre a bennlakók csak szűkösen vásárol­hatnak. De az emberek arca nem de­­prímált vagy rosszkedvű. Tudják, hogy átmeneti időszak ez, amelyet minden ország átélt. A pesti bőség után éppen­séggel rikítóan hat az élelmezési döc­cenés, amit Pozsonyban is, a vidéken is tapasztalunk. De itt türelemmel for­gadják és bíznak benne, hogy lesz még sokkal jobban is. Odahaza Pesten elfintorítjuk az orrunkat: már meghint marhahús! Tanulhatnánk a szlovákok­tól fegyelmet, kitartást, bizakodást. Az idegen persze nem érzi túlságosan a fogyatékos élelmezést, mert a ven­déglőkben kitűnő ebédet és vacsorát szolgálnak fel, ha csekély választék­ban is. A kávéházakban azonban a reggeli túlságosan szegényes: rossz tea (talán hársfatea) szacharinnal, vaj és tojás nélkül, vis­or­t kitűnő kenyér. Nem árt, ha pesti ember hoz ide magával pótlásként elemózsiát. Az ipari cikkek jegyre forintban roppant olcsók, de az a portéka is potom szá­munkra, amit pontszám nélkül lehet vásárolni, például a legfinomabb ka­lap, ami nálunk 130 forint, Pozsony­­ban 45­-50 forintért kapható. A Carlton-szállón magyar zászló leng, a palotában a magyar-csehszlo­vák határbizottság tárgyal. A csehszlo­vák bizottságot dr Horváth Iván mi­niszter vezeti. Kitűnően beszél ma­gyarul. Kiváló ember, a jövő egyik súlyos tényezőjének tartják. A magyar bizottság elnöke: Kis Lóránd állam­titkár, tagjai: Szonda Viktor rendkí­vüli fegd­, födelegátu­s. Hegedűs Nik­­dor miniszteri osztályfőnök, dr Itólyn Lajos kitelepítési kormánybiztos, dr Zalányi Andor min. tanácsos és a szakértők egész kara. A csehszlová­kok is nagyszámú jeles szakértői gár­dával vonultak fel. A tárgyalások igen szívélyes tónusban folynak, éret­ni le­het a tanácskozás stílusán, hogy a két ország között határozottan javul a viszony a csehszlovákiai demokratikus fordulat óta. A bizottság tagjai azt mer nyilvános helyeken magyarul be­szélni. Az utcán, kávéházakban ma­gyar szót nem hallottam. A mai de­mokratikus korszakban nem történhet­­meg, hogy pénzbírsággal büntessenek valakit — amint legutóbb Vágsellyén, botrányokozás vétsége miatt azon a címen, hogy magyarul beszélt. Az új demokratikus rezsimre még súlyos feladat vár, hogy elérje célját: a tel­jes nemzetiségi békét. Aki például je­len volt a napokban Léván azon a gyűlésen, amelyet a Magyarországról áttelepített szlovákok tartottak és amelyek hangulatát egyes szónokok a végletekig igyekeztek magyarellenes beszédekbe átfűzeni, az tudja, hogy a nemzetiségi béke megteremtéséhez Szlovákiában buzgalom, őszinteség és bátorság kell, ami azonban a Gottwald­kormányból nem hiányzik. Nem sza­bad elfelejteni, hogy ez a szélső sovi­­nizmus, a csehszlovák állam hitlerista feldúlása nyomán keletkezett és en­nek nyomasztó emlékét nem olyan könnyű kitörölni a lelkekből. Az or­szágban kizárólag cseh és szlovák nyelvű újságok jelennek meg, három-­négynapos bécsi újságot lehet csupán még a pavilonokban találni; sebaj, az ember legalább nem tud semmit róla, mi történik a nagy világban. A háromnyelvű utcatáblák természetesen régen letűntek a falakról. Magyarul azért sokan tudnak és ha magyarul szólalunk meg, így válaszolnak is. Na­cionalizmust találtam, el nem simítha­tó gyűlöletet nem. Csak az a kárhoza­tos politika ne volna! De azért tény, hogy a magyarság nyomott hangulat­ban él és epedve és reménykedve vár­ja, hogy a nemrégen megszületett és kibontakozó népi demokrácia véget vessen a nemzetiségi súrlódásnak. Az antiszemitizmus nem jelentkezik dur­ván, de mélyen lappang. A huligán közvélemény a vonatokon, W. C.-n és hasonló helyeken szólal meg. Sido­rom pretre zidom — avassuk az egyik névtelen felírást. Sidorral a zsidók il­len. Sidor volt a Tiso-kormány pro­pagandaminisztere, Himmler embere. Sidor most a Vatikánban él, a szlovák zsidók legnagyobb része a gázkamrák­ban pusztult el és ezek a Tiso-gárdis­ták még mindig Sidort hívják vissza a W. C.-ben, hogy a maradék zsidók ellen vezesse őket. A zsidóság semmi­féle közéleti szerepet nem játszik. Ami azt bizonyítja: nem azért van valahol antiszemitizmus, mert magas állásokat zsidók is töltenek be, hanem, mert Szálasi, Tisó és cinkosaik olyan mé­lyen sü­tették el a lelkekben, h­ogy ma még kiirtani nem lehetett, Pozsonytól a Tátráig az autó­út le­nyűgöz. A természet nem törődik a különféle politikai rezsimekkel, szép­ségét nem a politika szerint kínálja. Végig a Kárpátokon a Vág völgye, a hegyek-havasok, folyók, vízesések, zúgó patakok, dús rétek, erdők, vár­romok, omladékok isteni panorámája fogad. A Tátra szikrázó májusi fényben pompázik. Ez a csodálatos táj, a ter­mészet pazar ékessége, a fejlett úti és hegyi kultúrával, villamos, sikló, füg­gő drótkötélpálya, zökd erdő, havasi terep, meredek szika, világritkaság volt és lesz mindig, Újfü­reden kevés a penzió, a Palacet eladták (a régit is, az újat is) az államnak, ellenben Őfü­reden, Széplakon, Csorbán, Lomni­con sok szálloda és villa fogadja az idegent. Magyar pénzben nem drága a Tátra, napi 250 cseh koronából ki lehet jönni, a­mit pénzünkön 40 forint, fekete árfolyamon 30, de senkinek nem ajánljuk, hogy feketén próbáljon forintot eladni. Különben a Tátra környékén a forint nem olyan ke­lendő cikk, mint Pozsony vidékén, ahol élénk magyar-szlovák jövés-menés van. Az ellátás a Tátrában jó és kielégítő, bár olykor egyik-másik élelemben hiány van. Magyar vendég ritkán akad, a közlekedést nem rendezték a két ország között északkelet irányában, persze akinek jó túraautója van, az hamar eléri Budapestről a Tátrát Balassagyarmaton át. A Tátrába nem hatol el a nacionalista elfogultság, egyáltalában végig az útvonalon más a hangulat, mint a városokban, aki tud magyarul vagy németül, készség­gel felel , és aránylag elég sokan tud­nak ma is. Autóutamon több helyütt találkoz­tam Észak-Szlovákiába telepített dél­szlovákiai magyarokkal. Elég nehéz soruk van. A deportálás nem kis dol­­og még akkor sem, ha egyik megye- CSILLÁRT­­anf­nv­ei modellek, részletre is. W­­ili­l­s Király-u. SB. (Csengery-u. sarok) beszélik, hogy a tárgyalások menetét igen meggyorsítja, hogy Palkovics külügyminiszteri tanácsos nemcsak in­telligens, hanem sebesjáratú tolmács, ami nehéz szakszerű kérdések meg­vitatásánál igen fontos. A magyar és szlovák elnök felváltva elnököl napon­ként. Sok tudás és gyakorlat, diplor­mácolni érzék és tapintat kell az ilyen nemzetközi tárgyalás vezetéséhez és ez a magyar és szlovák bizottsági veze­tőben egyaránt megvan. Pozsonyban még néhány hónappal ezelőtt megszólították az­­ utcán azt, aki magyarul beszélt. Ma már ez a türelmetlenség szűnőben van, de azért a bennszülött lakosság még nem igen legolcsóbban az ü­zemből Vk­l. ÚJJÁÉPÍTÉSI ÁLLAMI SORSJÁTÉK FŐNYEREMÉNY: 60.000 Ft Nyerem­ények összértéke 720.000 Ft. Nyeremények: 1x60.000, 1x30.000, 4x10.000, 6x5000, 10x2000, 50x1.000 stb. stb. Húzás: Budapesten 1048 június 5-én déli 12 órakor a lottójövedéki igazga­tóságnál, Bp. V, Szalay­ u. 10/14. alag­sor 7 szám-Sorsjegy ára: Egész: 6.— Ft Fél, S.— Ft Sorsjegyek kaphatók a lottójövedéki igazgatóságnál (Bp Szalay-u. 10/14. félemelet 1.), azonkívül minden do­hányárusnál és osztálysorsjegyfőároksá­tónál, valamint egyes pénzintézeteknél. A pénz előzetes beküldése esetén a lottójövedéki igazgatóság a sorsjegye­ket portómentesen küldi meg. DORMÁNDI LÁSZLÓ-. M­Ű A Párizsban élő kiváló magyar író új regénye, az öncélúvá vált monopol­kapitalizmus ragyogj torzképe Könyvnapj ára fűzve 25.—, kötve 35.— PANTHEON KIADÁS • . ' •'' ' •• HALADÁS ből a másikba kell csupán menni. Egy­idős magyar munkás szavait nem fo­gom elfelejteni: — Ezrével vitték el a mieinket a szudétavidékre, csak azért, mert ma­gyarok. Ha mi ezt nem is érdemeltük meg, de azért egészen ártatlanok nem vagyunk. Mert amikor a falunkból a csendőrök elhurcolták az embereket, csak azért, mert zsidók, egyikünk sem tátotta fel a száját, sőt még azt sem éreztük, hogy bizony, nagy igazságta­lanság valakit elcipelni vagy elkergetni csak azért, mert ilyen vagy olyan ná­cióhoz tartozik. Hát most mi vagyunk a zsidók, ugyanezt kaptuk meg mi, így van ez kérem, egyszer kenik, egy­szer talp. Meg akartam neki mondani, hogy azért mégsem egészen ugyanazt kap­ták meg, amiben annak idején a zsi­dók részesültek. De annyira megler­pett az egyszerű ember lelkiismereti önvizs­gálása, hogy nem feleltem neki. s x Jí WIHI A * ÍRJA: ANTAL GÁBOR Pathétikus naturalizmus? Naturalis­ta színpadi ballída? Az „Inferno" egyik jelenete modern kosztümben, egy százaedeleji amerikai kisváros nevei éss kulisszái között? Nehezemn, lehetne pontosan meghatározni Lilian Hellmann amerikai írónő „Kis rókák" című drá­májának műfaját, ez a , kevertség" azonban jellegzetesen áll a modern amerikai drámairodalom legjobb mű­veire is. Így hát — ha ez nem is jelent szabatos esztétikai kategóriát — azt kell mondanunk, hogy a „Kis rókák" a legjobb o­neilli hagyományokat ele­veníti fel, a tömény dreiseri légkört, a gow-i színpad stílusát, a modern ame­rikai dráma sajátosságait. Micsoda kö­zépkori, sőt ókori szenvedélyek fe­szülnek itt (éppen úgy mimit ar, „Ame­rikai Elektrá"-ban), a Hubbard-család tagjai,­ akikről a darab szól, csak ab­ban különböznek a legsötétebb és leg­mágikusabb gonosz Borgiáktól, hogy időközben fejlődtek a mohóság felkel­tésének és kielégítésének eszközei, hogy már nem dukátokért, hanem köt­vényekért folyik a kegyetlen harc. Ez a —­ mondjuk talán így — balladai légkör a dráma első jelenetétől az utolsóig átlengi a színpadot, a gonosz­ságot, pontosan, mint a balladákban, csak a Serdülő ifjúság és a betegé* varázs-hatalma töri meg a az is csak rövid időre! A démoni Hubbard-nővér — nem „Ki* rókák"­-nek, hanem „Kis démonok"-nak kellene nevezni ezt a darabot vagy talán „Vámpír Vidéké"-ttek — csak egy pillanatra retten meg férje ntigmna pectorisától. A BIBLIOTHEKA Könyvnapi újdonsága IVWIIs OTTÓ: PIPACS A francia ellenállás legendás gyerek­hőse és a maqussardok nagy, roman­tikus regénye Könyvnapj­ára kötve 32.— könyvnap után kötve 30.— utánit azonban „bátran" megöli, hiszen a férj a betegség gyengítő állapotában nem vállalja, hogy bekapcsolódjon a vérontó ragadozásnak abba a kemény, feszült láncába, amelyet a Hubbardok családi köre jelent. És az ifjúság? Az egyik Hu­bbard leánya, akit ennek a bizonyos „családi lánc"-nak az érde­kében hozzá akarnak adni a másik Hubbard mindenkinél romlottabb, szörnyeteg fiához? Ellenkezik, lázad, de hoogy szétporlad ez a lázadás, hogy belecsordul ez a tisztavizű kis pata­kocska a fekélyes gonoszság tengeré­be? A Matbeth jutott eszünkbe, a „megjósolt bűn", ami elől nem lehet menekülni, a cromwelli puritanizmus sajátos, gótikus crueltyje, az o­neilli predezstináció! El az amerikai írónő — furcsa úgy-e. dió­nő írta ezt a da­rabot — korunk, illetve korisak kiala­kulásának mocsarát, e mocsár mindre hüllőjét, minden henvedélyt, undok­ságot, kínzó víziót ismer, gondolat­világa és megelevenítő ereje csak Julien Greenhez hasonlítható. Rátérve magára az előadásra, e» esetben szóljunk először is Fábry Zs­l­tán rendeléséről, hiszen az ő mérték­tartása és művészi fegyelme as, mely KARÁCSONY SÁNDOR HOLDBELI DIÁKÉLET EXODUS-KIADÁS Ára 12.— forint, könyvnap után 18.— forint PÜSKI KÖNYVKIADÓ (IV, SZIRE-uTCA 17) KÖNYVNAPI KÖNYVEI: Veres Péter: SZÁMADÁS Veres Péter önéletrajza arról, hogy milyen sorson és milyen szellemi fejlő­dési fokozatokon keresztül jutott el a közéletbe. Ara a könyvnapon fűzve 28.—, kötve 38.—, könyvnap után fűzve 36.—, kötve 48.— forint Szabó Pál: 31vant és mindörökké! Válogatott elbeszélések a lefojtott és felszabadult paraszti életből. Kis­könyvtár sorozatunk 2. száma. Ara 3.— Ft Somogyi Imre: KERTMAGYARORSZÁG FELE A „Kertmagyarország" apostolának, Somogyi Imrének a korai halála nagy vesztesége a magyar demo­kráciának. Könyve azonban most vált igazán időszerűvé. Ara a könyvnapon fűzve 9, éve 13, könynap után­ fűzve 12, kötve 18 ezt a fehéren izzó művet a színpad technikai keretei kölé szorítja, mely földön járó hitelességet ad neki. Így is az az érzésünk, hogy hirtelem­ láng csap fel a színpad közepéről és el­hamvasztja a gonoszságnak ezt a ta­nyáját. A szereplők közül az eddig vidéki szubrettszerepekben kallódó Komlós Juci keltett megérdemelt fel­tűnést: oly szelíd mértéktartással me­rült az „alkoholba", hogy minden di­cséretet megérdemel. Mimikai skálája gazdag, főerénye azonban — hasonlóan a rendezéshez — a mértékletes, művészi ökonómia. A démoni „rókák" közül Szírnyei Verét kell kiemelnü­nk, aki jellegzetesen azok közé a Mínészesők közé tartozik, akik akkor tündököl­nek, ha kifognak et? nékiváló, sajátos szerepet. Persze, ez nem azt jelenti, hogy Leanyel Verának kisebb a mű­vészi skálája, mint másoknak, de ská­lájának minden árnyalata, szövegmon­dásának és technikai felkészültségének minden rezzenése kibontakozik, kivi­rul, ha olyan szerephez jut, ahol mittgyárt az elején megragadhatja a figurát. Senyei után Dékán­y Lászlóé az elismerésünk, aki a romlott róka­kölyköt alakította, szintén „teljes oda­adással", tökéletesen feloldódva a sze­rep összes lehetőségeiben. Főidényi Lászlónál ezúttal némi hiányosságot fedeztünk fel: ő a sima és elegáns Hubbardot játssza, de ez a hubbardi „simaság" egészen más, mint a ..lledda Gabler" doktor Brackja . Főidényi bizony doktor Brackot játszik ebben a szerepben is. Több ordenáréságra vagy legalább is elfojtott és leplezett orde­náréságra volna szüksége! Ezen a jelen­téktelen kifogásolnivalón kívü­l azon­ban sem Földényiről, sem a többiek­ről, sem pedig az együttesről, mint közösségről nem mondhatunk semmi rosszat, még egy morzsányit sem. A kritikus, aki ugyan nem olyan gonosz, mint a Hubbardok, de azért örülne egy kis piszkálódásnak, most kénytelen megállapítani, hogy a Művész Színház mostanában bebizonyította, hogy ná­lunk az igazi kultúrának, a magas­rendű színjátszásnak — mélyek a gyö­kerei! ... ezen a héten természetesen egyébről sem esett szó, mint az állam és egy­ház viszonyáról, az egyházi iskolák államosításáról és a megindult tárgya­lásokról, valamint arról a dömping­ről, amely mindezekkel az események­kel kapcsolatosan a prímá­s pásztor­levelek terén bekövetkezett. Mind­szenty József alaposan túltett Szilágyi Erzsébeten, m­ert az csak egyetlen le­­velét irta meg, míg Esztergom bíboros ura tíz napon belül két különböző pásztorlevéllel is megörvendeztette hí­veit. Az első pásztorlevelet tudvalevő­leg pünkösdvasárnapján olvasták fel az ország katolikus templomaiban és ezzel már eleget foglalkozott a közvé­lemény. A második pásztorlevél az­ el­múlt vasárnap kerü­lt felolvasásra,­­ már ahol. Ebben a prímás Ó bíboros­sága egy kissé más hangot ütött meg,­­amennyiben a kiközösítést és egyéb egyházi fenyítéseket csak feltételes formában emlegette és bizonyos teret hagyott a megegyezés lehetőségének, viszont ez volt az első hivatalos meg­nyilatkozása, amelyben személyesen is megemlítette Ortutay Gyula kultusz­minisztert, akiről — világos célzással —, megállapította, hogy maga is egy­házi iskolába járt. (Nagyon helyes, legalább tudjuk, hogy a miniszter sze­mélyes tapasztalatok alapján ismeri az egyházi iskolák nevelési módsze­rét.) Mindszentynek él­­ — bár nagyon óvatos formában megfogalmazott — engedékenysége arra enged követke­z­tetni, h­ogy valami mégis csak történt Esztergomban, hogy az egyházi tan­erőknek az iskolák államosítása mel­letti kiállása mégsem volt egészen ha­tástalan. Akik Mindszenty különböző metamorfózisait figyelik, önkéntelenül is arra a gondolatra jutnak, hogy a prímás — miután hasztalanul igyeke­zett elérni a vértanú szerepkörét — előbb-utóbb mégis csak jobb belátásra óhajt jutni. Az elmúlt héten például egynéhány képviselő kereste fel a prímást és hosszabb megbeszélést folytatott vele, előkészítendő a hivatalos tárgyaláso­­kat az állam és a katolikus egyház között. Ez alkalommal a prímás a koalíció egyes régebbi vezetőit okolta azzal, hogy őt a demokráciától távol­tartották és által elidegenítették, első­sorban olyan személyeket említve, akik már nem tartózkodnak magyar földön. Nem vitatjuk, hogy ez mennyiben valószínű és mennyiben volt lehetsé­ges vagy nem lehetséges. Akik ezen a megbeszélésen részt vettek, azoknak mindenesetre az volt a benyomásuk, hogy a prímás némiképpen defensivát folytat. A második pásztortevés hangja és" fogalmazása is arra enged követ­keztetni, hogy Esztergom körül a helyzet talán mégsem egészen reményt­­eleít. Viszont elmúlt vasárnap Mind­szenty József Makón ismét átment az offenzívába, mert a «romlott» hazáról beszélt. Valóban azt kell hinnünk, hogy későbbi korok történelmében va­lamikor «as esztergomi rejtélyt lesz annak a fejezetnek a cím­e, amely majd Mindszenty József szerepével foglalkozik. Tatringi Dávid I.II I II I I II IIMII.I I I I A Magyar Vöröskereszt IV. ker. szervezete, a Nemzeti Segély beolvasz­tása alkalmából fogadást rendezett az Astoria termeiben. A fogadáson jelen­voltak Dinnyés Lajosné, Rónai Sán­dorné és a politikai, valamint a tár­­­sadalmi élet számos tagja. A kerületi szervezet alapító, pártoló és rendes ta­­gokat toboroz, hogy nemes célkitűzé­seit, csecsemőotthon és menház létesí­tését megvalósíthassa. Erre a célra június végén a Károlyi-kertben nagy­szabású hangversenyt rendez, amely Budapest zenei életének igen nagy­ eseménye lesz. József Attila szobrának agyagmo­delljét, amely Beck András szobrász­művész kitűnő alkotása, a napokban mutatták be a Derkovics Gyula képző­művészeti kollégium műtermében. A­ magyar demokrácia nagy költőjének szobrát még a centenárium évében fel­állítják. „Új Csepel, a dolgozók városa" cím­mel az Építéstudományi Intézet és az Új Építészet Köre rende­zésében terv­kiállítás mutatja be a korszerű város­építés terveit és modelljeit. A kiállítás­nak külön jelentősége az, hogy a be­mutatott tervek alapján még ebben a hónapban megkezdik Csepelen az első társas lakóházak építését. Emléktáblaavatás Pakson. A paksi állam­­polgári iskoláb­an szép ünnep­ség keretében leplezték le Gúnsa dftB^HJ^H Gábornak, az intézet negyven éven át vol­t tanárának emléktábláját. A kiváló pedagógust 1044 nyarán 72 éves korá­ban deportálták Auschwitzba, ahol éle­­tét vesztette. SZÉP CSILLÁROK, oho árak Vogel csillártízem, Vili, Mária terézia-tér 1 JAVÍTÁS - FELÖVEGETÉS - KÉSZLET AZ OFFICINA KÖNYVNAPJA BABITS AMOR SANCTUS középkori himnuszok Iniitiul és magyarul fűzve 32 Ft hófehér papíron kötve 46 Ft LENGYEL BALÁZS: MAI MAGYAR LÍRA tanulmány századunk költé­szetéről ára 22 FI BAY FERENC: UtSH HAVISAJTÓJA egykorú cikkek, képek kötve 24 FY

Next