Halászat, 2002 (95. évfolyam, 1-4. szám)
2002-03-01 / 1. szám
г ^ Pisztrángtenyészet Vármezőn у :.. : ■ ■ ■ : ) Nyárád. Erdély leghűségesebb, legmagyarabb folyóvize. A székelyföldi Görgényi-havasokban születik, és Nyárádtőnél (Marosvásárhely közelében), a Marosba ömlésénél leli a halálát, nem kívánkozik az országhatárok felé. A nyári kánikulában szinte jelentéktelen pataknak tűnik, de a „tavaszi szél vizet áraszt” idején, amikor a tűző nap olvasztani kezdi Görgényben a télen összegyűlt 1,5-2 méteres havat, s hozzá még kiadós eső is párosul, a folyó tengerré dagadva árasztja el egész Nyárád vidékét. Vize ekkor a Maros közvetítésével még a Tiszában is érezhető... Nemrég a Nyárád forrásvidékén jártam. A Nyárád a Kis-Nyárád és a Nagy- Nyárád (ez utóbbi a kis és a nagy ág egyesüléséből) az 1777 méter magas Mezőhavas lábánál ered. Itt, az őslucfenyvesek vidékén, a Cserepes, a Mese-asztal és a Dörgő aljában, ezen a mesés szépségű vidéken még mesésebb szépségű erek és csermelyek egyesülnek kristálytisztán csobogó patakká. Ezek mindegyikéből olthatja szomját a kiránduló, hiszen szennyezőforrásról az itteni favágók - hála Istennek - még nem hallottak. A sebes pisztráng és az igazi nagyvad, a barna medve, no meg a farkas, a hiúz, a gímszarvas és a fajdkakas hazája a Nyárád forrásvidéke. Magyarországon a XVIII. században itt lőtték az utolsó bölényt. Ha itt, az Isten templomában kellő tisztelettel és alázattal, csendben jársz, az ősfenyvesekben s lejjebb, a hatalmas bükkösökben találkozhatsz a nemes vadak valamelyikével. Leshelyen, szóróhelyen biztosan. Kötetet lehetne írni Nyárád vidékének ezeréves történelméről, szépségeiről, nevezetességeiről (írtak is). Elég csak megemlíteni, hogy az egyik Nyárád menti községben, Erdőszentgyörgyön, a ma is impozánsan álló kúriában született a csodás szépségű Rhédey Claudia grófnő, V. György angol király Mary nevű feleségének a nagyanyja. Nincs is olyan messze egymástól a Nyárád és a Temze, a székely és az angol! A Nyárádtól már csak egy ugrás Szováta, híresen gyógyító, sós vizű Medve-tavával s a Parajd vidéki kősósziklák és a hatalmas sóbánya. Innen nem messze található Korond, neves népi keramikusaival és taplászmestereivel. A Nyárád forrásvidékéről erdei ösvényen vagy szekérúton lefelé ereszkedve a hatalmas fenyveseket lomblevelűek, főleg bükkösök váltják fel. Találni itt génbankot is, 120-140 éves bükköst! Négy órai ereszkedés után a patak menti legelőkön kis termetű, hegyi mokány lovak (szabadon töltik idejüket), tovább a mindig füstölgő faszénégető boksák kerülnek lencsevégre, majd a Kis- és a Nagy-Nyárád egymást ölelő találkozása szerez megkapó pillanatokat a turistának, főleg ha az a turista magyarországi halas. Ezen az ölelkezési ponton számos kisebb-nagyobb, földszintes-emeletes nyaraló, hétvégi faház nyújt pihenőt a távoliaknak, de élnek itt állandó lakosok is. E csodás település neve: Vármező. Klímája, kis lakossága, a táj szépsége felejthetetlen. A vendégvárás meleg, olyan, ahogy „ez illik”. Székelyföldön, Terre Siculorumon - ha vendégvárásról van szó - nem nézik a szemed színét, de mindig megkülönböztető szeretet élveznek az együvé tartozók, akikkel tolmács nélkül lehet békés szót váltani. Illyés Gyula írta naplójába 1942-ben, Kolozsvárt, miután Tamási Áronnal bejárta ezt a vidéket s egész Székelyföldet is: „Akinek a tüdeje gyenge, menjen a Tátrába, akiben a magyarság gyenge, jöjjön Erdélybe.” A Halászat e rovata segítségével is biztosítalak itteni kedves „halas” kolléga, ha bármelyik irányból (Kolozsvár, Szászrégen, Marosvásárhely, Segesvár stb.) is érkezel először Vármezőre, az egymásba ölelkező Kis- és Nagy-Nyárád s az ebből táplálkozó pisztrángtenyészet biztosan megragad, és évenként visszatérő látogató leszel. A helybeliek szerint „friss vizű” halastavak világa - vizük mindig oxigéndús, kristálytiszta és nyáron is hideg - a környező szelíd bükkösök, mogyorófák övezte rétek és legelők, a százféle növényt termő kaszálók, ősszel a katonaként sorjázó szénaboglyák, de legfőképpen a tavak lakói, a pisztrángok már eddig is sok látogatót, köztük anyaországi halászattal foglalkozót vonzottak ide. Hát még a telep vezetője, Lokodi Gergely, aki kifogyhatatlanul tanít sebes és szivárványos pisztrángot szaporí- Lokodi Gergely pisztrángtenyésztő A pisztrángos Nagy-Nyárád 23