Siketek és Nagyothallók, 1958 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SIKETEK és HAGYOTHELLŐK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1958. JANUÁR A szerencsemalac farkát fogja! Tudósítás a 6. oldalon Fontos határozatokat hozott a küldöttközgyűlés Valamennyi küldött és pótküldött jelen volt a tanácskozáson Szövetségünk életében egy időszakot lezár és egy újat megnyit a küldöttközgyűlés, a legutóbbi azonban több volt ennél. Bízvást leírhatjuk: új korszakot nyitott szövetségünk életében. Felügyeleti hatóságunk, széleskörű vizsgálata alapján, az önkormányzat kiter­jesztését, az elnök, az elnökség jogkörének bővítését javasolta és a javaslatokat beható vita után a küldöttközgyűlés elfogadta, a társadalmi munka vezetése és irányítása ezzel teljes egészében az elnökség, illetve az elnök hatáskörébe került. E nagyjelentőségű válto­zás megkívánja az alapszabály egyidejű módosítását is. A küldöttközgyűlést megelőzően már huzamos ideje a levegőben volt a valaminek tör­ténnie kell előélete. A hatalmas ívben fejlődő társadalmi munka holtpontra jutott, az alapszabályok adta szűk keretek között vergődött, s már-már félő volt, hogy az út görbéje lefelé vezet. Igazuk a derülátóknak lett, a feszült helyzet a kivezető utat hozta létre, ezt felügyeleti hatóságunk minden mozzanatra kiterjedő kutatása segített megtalálni. Az elnökségben Malinszky László, az Egészségügyi Minisztérium, Lengyel Gyula a Művelődésügyi Minisztérium, Újvári József, a Siketnémák Állami Tanintézete részéről je­lentek meg és foglaltak helyet. Az elnökségben ültek Bogner Gyula, a szövetség pártalap­­szervezete titkára, a nagyothalló csoport elnöke, Virág Ferencné, a pártalapszervezet veze­tőségi tagja, Nagy Ernő központi elnök, Kurucz Béla főtitkár, Emnszt Kálmánná országos szervező titkár, Mink Mátyás, Farkas László, Gubis Mihály, Péteri Károly és Csillag György, lapunk felelős szerkesztője. A meghívottak között volt Győré János tiszteletbeli tag, a szövetség volt főtitkára, Gál Jánosné, valamint többen a termelésben, a társadalmi munkában, a sport terén kiemelkedő eredményt elértek közül. A küldöttközgyűlést Nagy Ernő központi elnök nyitotta meg, üdvözölte a megjelen­teket, majd javaslatot tett a napirendre. A javaslat elfogadása után megtartotta az elnök­ség beszámolóját, majd ismertette a szövetség célkitűzéseit. Az elnökség beszámolója A Süketek Világszövetségé­nek vezetősége, a tagegyesüle­tek vezetői Milánóban, Rómá­ban megkértek, adják át üd­vözletüket a világ összes süke­tei és nagyothallói üdvözletét a magyarországi sorstársaknak. A küldöttközgyűlést az év első felében kellett volna megtartani, azonban az olim­pia előkészítése, a Süketek Vi­lágszövetségének ülésére való A beszámoló ismertette a két küldöttközgyűlés közti munkát. 1956. június 17 és 1957. december 15, a két kül­döttközgyűlés időpontja. Köz­ben zajlott le az ellenforrada­lom, ez nagyban hátráltatta a munkát, úgy mint mindenütt. A vihar a szövetséget is érin­tette. Az események elsodortak kb. 35 sorstársat, ők hazájuk­ból külföldre szöktek. A szö­vetségben a munka egy időre megbénult, azonban hamaro­san újrakezdődött minden. Lé­pésről lépésre állt helyre a rend. Szervezési munka Fontos, előttünk álló feladat, hogy a szövetségnek minél több tagja legyen. Jelentős feladat volt a hát­ralékok felszámolása. A tag­sági díjat két forintról egy forintra szállítottuk le. A nagybudapesti helyi cso­portnak hosszú ide­" nem volt vezetősége. A központi vezetőség segítette őket, Farkast és Emsztnét adták kölcsön. Ez a helyzet nagy gondot okozott. Állandó gondoskodást kíván a vidéki csoportok és fiókok erősítése, segítése, támogatása. Ceglégen nem sikerült helyi­séget biztosítani, ezért a kecs­keméti csoport fiókja lett. A szolnoki csoportot a helyi ta­nács nem támogatta, helyiség hiányában fel kellett számol­ni. Örvendetes, hogy a kis­­várdai fiók megfelelő helyi­séghez jutott. Az országos tagnyilvántar­tást átszervezetük. Felfek­tettük, ki hol dolgozik, mi­lyenek a szociális viszonyai. A szövetség taglétszáma 1957. szeptember 30-án 2528. Csoportok száma: 19 Fiókok száma: 15, felkészülés hátráltatták. Nagy horderejű javaslatok elfogadá­sáról kellett döntenie a kül­dött közgyűlésnek — a küldöt­tek ennek tudatában komoly, fegyelmezett magatartást tanú­sítsanak. Akik látják a hibá­kat, mutassanak rá, de a bírá­lat, építő, egészséges legyen. Minden küldött ügyeljen közgyűlés magas színvonalára, a tisztaság­ára. Eddig minden évben a köz­gyűlés kiértékelte a csoportok munkáját. Ez a kiértékelés ez­­évban elmaradt, a közbejött események miatt nem lehetett megcsinálni. A helyszíni ki­szállásokban is elmaradás van. Oktatás, továbbképzés A szövetség egyik legfonto­sabb feladata a felnőtt süke­tek és nagyothallók tovább­képzése. Ezért szükséges ál­landóan szájról olvasási, anal­fabéta, hangkiejtés, beszédja­vítás, fogalmazás, hallásfej­lesztő tanfolyamokat szervez­ni, fenntartani. A vidéki csoportoknál töb­ben vesznek részt a tanfo­lyamokon, mint Budapes­ten. Szociálpolitika Feladatunk a rászorult, idős sorstársak rendes és rendkívü­li segítése, a magános idősek szeretet-otthonokba való el­helyezése. A Pécsre megszer­vezett gyermeküdültetés a jár­ványos gyermekbetegségek miatt elmaradt. 1957 év első felében élelmiszer- és ruha­segélyt osztottunk A nagyot­hallók részére hallókészülék­akciót bonyolított le a szövet­ség. Szakmai képzés Jelenleg a süket és nagyot­halló ipari tanulók Budapes­ten a vasiparban (lakatos, fémcsiszoló), Sopronban iparban és Vácott varró­ fa­és szövőiparban tanulhatnak. A szövetség úgy az iskolákban, mint a tanműhelyekben és ott­honokban ellenőrizte a mun­kát és ahol szükség volt, segít­séget nyújtott. A bikali mezőgazdasági fog­­lalkoztató nem vette igénybe a felajánlott patronálást. A Reszelőgyárban részleget állí­tottak fel. Szomorú, hogy a szombathelyi süketnéma ci­pészipari vállalat, bár a szö­vetség kezdeményezésére ala­kult, megváltoztatta nevét, el­hagyta a süketnéma megjelö­lést, s ezzel elvesztette azt jellegét, hogy tulajdonképpen a a süket munkások számára alakult. Fennáll a veszély, hogy a süket munkásokat ki­szorítják onnan. Azon leszünk, hogy a szombathelyi tanács ígéretét a süket foglalkoztatására és munkások újonnan alkalmazására, betartsa. Örömhír, hogy a szegedi cso­port kezdeményezésére a ta­nács segítségével megkezdte működését a Szegedi Vegyes­ipari Szövetkezet. A szövetség a gyárakkal, üzemekkel az eddiginél szorosabb kapcsolatot épít ki és tart fenn. Kulturális élet Szükséges, hogy minél több tag vegye igénybe a könyvtá­rait. A tagságot az olvasás sze­re­te­té­re neveljük. A könyvtárat ma csak a nagyothallók inkább veszik igénybe, pedig a könyvek ol­vasása hozzájárul a süketek fejlődéséhez is. Vegyék igénybe a könyvtá­rat a süketek is. Ismeretterjesztő előadások, tanulmányi látogatások, mozi, színház és táncbemutatók Bu­dapesten és vidéken hozzájá­rulnak nemcsak a sorstársak szórakozásához, hanem fejlő­déséhez is. Az egyesületi lap 1957-ben nemcsak terjedelemben, de ér­dekességben és színvonalban is jelentősen fejlődött. Szüksé­ges, hogy ezt a fejlődést to­vább fokozzuk. Igyekszünk az olvasókat és a tagságot a lap szerkesztésébe bevonni Az ol­vasók leveleinek igen nagy hasznát veszi a lap. Sport Sportolási lehetőséget bizto­sítottak a süket és nagyothalló fiatalságnak. A szövetség a CISS tagja lett. Az olimpiára az előkészüle­tek jók voltak. A párt, személy szerint Ma­rosán György elvtárs bizto­sította a részvételhez szük­séges anyagi fedezetet, az 5000 dollárt. Ezen jelentős összegnek de­viza-forint fedezetét az Egész­ségügyi Minisztérium biztosí­totta Az olimpián 10 aranyérmet, hat ezüst és két bronzér­met szereztek sportolóink. Olimpiai szereplésünk nem­csak jelentős sportsiker volt, hanem politikai siker is. Az ellen­forradalmi események után Magyarországot a külföl­dön befeketítették, azt hit­ték, nem veszünk részt az olimpián — meglepetésükre mégis megjelentünk, elég magas létszámmal, szép formaruhában, fegyelme­zett, öntudatos magatartás­sal. Sportolóink sok bará­tot szereztek nemcsak ma­guknak, hanem népi álla­munknak is. (Nagy taps.) Azt is örömmel jelentjük be, hogy sok sikert aratott spor­tolóink valamennyien haza­jöttek. Ez is reményt nyújt arra, hogy felettes hatóságunk még nagyobb bizalommal lesz a szövetség és annak vezetősé­ge iránt. (Taps.) A süketek és nagyothallók száma hazánkban kb. 40 ezer, ebből még hét százalék sem tagja a szövetségnek. Jóval több van kívül, mint belül. Széleskörű propaganda szükséges a kívülállók be­szervezésére. Minden kétnek, nagyothallónak só­a szövetségben a helye, ha kívül vannak, nem tudnak megfelelően foglalkozni ve­lük, az érdekeik védelme nem biztosított. Otthonossá kell tenni a szö­vetség, a csoportok helyiségeit. A tagság művelődéséről szórakoztatásáról, gondoskodni kell. Lehetőség szerint minden igényt ki kell elégíteni. Min­den reális kívánságot lehető­ség szerint teljesíteni kell, nemcsak írással, telefonálás­sal, hanem személyes közben­járással is. Vannak sorstársak, akik panaszkodnak, hiába jön­­tnek a szövetségbe, nem inté­zik el ügyüket, kívülállókhoz fordulnak s azok pénzért ír­ják meg kérvényeiket — a szövetség feladata, hogy ügyes­­bajos dolgaikban a sorstár­saknak segítségére legyen. Ide jöjjenek, ne szoruljanak rá kívülállókra. Súlyos héseknél vidékre sem elég kér­a levél, személyesen kell le­menni, például a kecskeméti csoport helyiség-ügyét Emszt­Pártunk tanításának nagy szerepe van abban, mindannyian hazajöttek,hogy örömünk is volt, de szomo­rúságunk is. Sokan neheztel­tek, amiért nem utazhattak el. Még egy örömhír: májustól újra a süketek kezelésében lesz a régi sportpálya. Új sportszakosztály alakult: a lövészkor. Kiváló süket lö­vészeink vannak. Nemzetközi kérdések Különösen a népi demokra­tikus országok testvéregyesü­leteivel igyekszünk kapcsola­tainkat elmélyíteni. És persze elsősorban a Szovjetunió test­véregyesületével. Igen jelentős felvételünk a Süketek Világszövetségébe. Részt vettünk a világszervezet közgyűlésén, és a tanulmányi üléseken. Tisztelgő látogatá­sokat tettünk Olaszországban, Milánó polgármestere, bardia tartomány főnöke, Lom­és az Olasz Köztársaság elnöke fogadott bennünket. A látoga­tás emlékére a polgármester emlékkönyvet és érmet adott. Üzemeket, foglalkoztatókat lá­nc személyes kiszállással in­tézte el. Hasonló vol­t a mis­kolci pénzügy, a váci csoport ügye. A pénzügyi vezetés megjavítása a szövetség jövő­beni feladatai közé tartozik. A helyi csoportok ezt ne ve­gyék bizalmatlanságnak, de pontos kimutatásokra van szükség. Pénzügyi adminisz­trátor részére bizonyos díja­zást adnak. A pénzügyileg ki­fogástalan kimutatások meg­könnyítik a csoport munkáját is. Ez az intézkedés a csopor­tok érdekét szolgálja. Továbbképzés, szakmai képzés fokozása, oktatás, nevelés jövőben előkelő helyet fog el­­­foglalni a szövetség feladatai között Minél képzettebb valaki, annál többet ér. A múltban nem volt lehetőség a to­vábbtanulásra, most ez tel­jesen ingyen áll rendelke­zésre. A felkínált tanulási lehetőségeket minél többen vegyék igénybe. A szövetség mindent meg­tesz, hogy a süketnéma inté­zetek tanári karával jó kap­csolatok jöjjenek létre. A tá­togattunk meg. Film-, színmű­vészeti és táncversenyeket néztünk meg. Kiállításokat lá­togattunk. Emléktárgyakat kaptunk a Szovjetunió, Cseh­szlovákia testvéregyesületé­től. Gazdag tapasztalatokat, ér­tékes barátokat szereztünk. A nemzetközi süketek napja megrendezése a jövőben im­pozáns lesz. Politikai élet Párt-alapszervezetünk nem­csak a Párttagságot, hanem a szövetség tagságát is igyekszik a politikai felvilágosító mun­kába bevonni. Megszervezték szövetségünkben a KISZ-alap­­szervezetet is, megalakult a nőbizottság Gazdasági vonal Székházunk hatalmas munkája felújításának befejezés­hez közeledik. Folyamatos a berendezések pótlása Buda­pesten és vidéken. Szórakozá­si eszközöket szereztünk be. A fotókör kellékeit és a szakmai­­ tanfolyamok szerszámait meg­vásárolták. Magnetofonokat is vettek, nárok nevelik a fiatalokat, tő­lük veszi át a szövetség. Szük­ség van a gyógypedagógiai ta­nárok munkájára. Szociális vonalon tovább folytatjuk a rendsze­res és a rendkívüli segélyezést, a rászorultak szociális otthon­ba juttatását, gyermeküdülte­tés megszervezését, lehetőleg a Balatonon. Az ifjak szakmai képzésének kiterjesztése a lehetőség szerint fontos fel­adat. Szeretnénk, ha mindenki tehetsége és kedve szerint kap­hatna szakmai kiképzést. Ezen a vonalon a román sors­társak példájából sokat tanul­hatunk. Ipari tanuló kombi­nátjuk bevált. Jugoszláviában, Bulgáriában, Olaszországban jól működő foglalkoztatók áll­nak rendelkezésre. A termelési értekezletek felújítása a süketeket foglal­koztató üzemekben a központi vezetőség egyik feladata. Az ellenforradalmat megelőzően jól beváltak ezek, az ellenfor­radalom után félretették. Az üzemekben az összes dolgozók részére tartanak termelési ér­tekezletet, a süketek ezekből semmit sem értenek. A szövet­ség feladata, hogy a termelési értekezletek anyagát közvetít­se a süket dolgozóknak. Ezzel együttjár az üzemekkel a kap­csolatok kiépítése. Itt is na­gyon sok tennivaló van A sü­ket dolgozók lemaradnak, ha nem tudnak semmit abból, ami munkahelyükön történik. Újból életre kell kelteni tehát a bevált, szükséges termelési értekezleteket. Kutató munkát kell végez­ni a fiatalok között, ki alkal­mas a legjobbak közül arra, hogy mint oktató állítsák (Folytatás a 2. oldalon.) Az ellenforradalom megbénította a munkát A szövetség célkitűzései A szövetség helyes vezetése a kollektív együttműködé­sen alapul, s ezért szükséges megteremteni, illetőleg megerő­síteni a kollektív szellemet. A központi vezetőségben is érvé­nyesülni kell a kollektív vezetésnek, mert akkor követik a csoportok a központi vezetést, ha egységes. A közgyűlés után a központi elnökség irányítsa a társadalmi munkát, a főtitkár a hivatalvezetést lássa el a főhatóság irányításával, a politikai útmutatást pedig a pártalapszerv végezze. Ez a hármas veze­tés biztos alapja lesz a szövetség jó munkájának. A vezetés­nek szoros kapcsolatban kell lennie a csoportokkal és az SSC- vel is. Természetesen a munkát a tagság széles tömegeire kell alapozni, a vezetésnek a tagságra kell támaszkodni. Ha a kol­lektív együttműködés és a jó kapcsolat meg lesz teremtve, ak­kor a szövetségben biztosítva lesz a békés építő munka előfel­tétele, a fejlődés egyetlen lehetséges alapja. Az együttműködés biztosítására szükséges az alapszabály bizonyos módosítása. Szükséges az is, hogy párt-alapszervezetünk erőteljesebb poli­tikai nevelő munkát végezzen, a szövetségi munka jobb hala­dásának ez is nélkülözhetetlen előfeltétele. Munkaterv az 1958. évre

Next