Siketek és Nagyothallók, 1963 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

VILÁ­­K! Si­*­ EK éS HÚGYOTHALLÓK A SIKETEK ! S NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1963. JANUÁR % Országgyűlési és tanácsválasztások Február 24-én országgyűlé­si és tanácsválasztások lesznek. szocialista jelölő gyűléseken a demokrácia jegyé­ben vitatják meg a jelöltek al­kalmasságát. A jelölések egész­séges irányzatot tükröznek: a régi, kipróbált és választóik bi­zalmát kiérdemelt képviselők és tanácstagok java része is­mét felkerül a választási lajst­romokra, soraik pedig kiegé­szülnek a választókörzet leg­inkább alkalmas, rátermett és munkaképes embereivel. Ez a választás nem csupán közjogi, tisztújítási aktus. Né­pi demokratikus államhata­lom további erősítése, a szo­cializmus teljes felépítése, a béke tevőleges védelme, a VIII. pártkongresszuson megerősített politikai irányvonal, országos és helyi feladatok valóra vál­tása — ez a másítani választási programi, összegezése. E prog­ram, a párt és a kormány po­litikájának megvalósítását se­gíti elő a választás, amikor az országgyűlés és a tanácsok összetételének további javítá­sával az államhatalmi szerve­ket még alkalmasabbá teszik az ország előtt álló feladatok elvégzésére. A magyar nép — köztük mi, siketek és nagyothallók — egyetért a párt politikájával, s ennek a politikának még kö­vetkezetesebb megvalósítását kívánja. A legutóbbi választás óta is jelentős eredményeket hozott ez a politika. A dolgo­zó nép — köztük mi, siketek és nagyothallók — őszintén örülünk annak, hogy Magyar­­országon már lerakták a szo­cializmus alapjait, és megkez­dődött a szocializmus teljes felépítése. Mi siketek és na­gyothallók­ is elégedetten ta­pasztaljuk, hogy a szocialista építőmunka növekvő lendülete együtt jár az életszínvonal emelkedésével. Ma minden be­csületes állampolgár — köztük mi, siketek és nagyothallók — biztonsága tudatában él, és nyugodtan dolgozik. Mi — si­ketek és nagyothallók is — lép­­ten-nyomon érezzük, hogy éle­tünk légkörét is a nép, a párt és a kormány között fennálló, s mind teljesebb bizalom tölti ki. Szélesedik a szocialista de­mokrácia, gyakorlatilag min­den állampolgár — köztük mi, siketek és nagyothallók — egyenlő és közvetlen választó­jog alapján, minden megkü­lönböztetés nélkül választ. A választások tisztaságán pedig a szó szoros értelmében milliók őrködnek, hiszen a választási munkában mindenki részt ve­het, és a nép embereit küldik az országgyűlésbe és a taná­csokba. Hatalmas kiállás lesz ez a választás a Hazafias Népfront­ba tömörült erők, a most ki­alakuló új, szocialista nemzet részéről a szocializmus és a bé­ke mellett. A magyar társada­lom valamennyi becsületes és haladó eleme — köztük mi, si­ketek és nagyothallók —, köz­vetlenül érdekelt a szocializ­mus mielőbbi felépítésében. Hazánkban még sohasem volt ilyen erős és termékeny az al­kotóerők egysége, összefogása. És ez személy szerint mindannyiunkat megerősít ab­b­­ban, hogy a munk, amikor a helyes úton jó­magyar nép nagy törekvéseit — a szocializ­mus teljes felépítését és a bé­ke tevékeny védelmét — mind a választáson, mind a köznapi munka területén odaadó igye­kezettel támogatjuk. A jó mun­ka a legforradalmibb és legha­zafiasabb tett, a választáson leadott igenlő szavazatunk leg­főbb támasztéka. Igent mondunk a párt és a kormány politikájára, a szocializmus teljes felépítésé­re, a béke tevékeny védelmére, látjuk a célhoz vivő utat ne­hézségeivel és erőfeszítéseket igénylő tennivalóival együtt. Tudjuk, hogy ötéves tervünk hátralevő időszakában tovább emelkedik az életszínvonal, azonban tudjuk azt is, hogy ez nem óhajok és igények kérdé­se, hanem konkrét lehetőségek­től függ, ezeket pedig csak a dolgozók — köztük mi, siketek és nagyothallók — teremthetik meg. Mi, siketek és nagyothallók, teljes határozottsággal a béke mellett vagyunk és ez az állás­­foglalásunk kifejezésre fog jut­ni leadandó szavazatunkban is. Tudjuk jól, hogy a magyar nép — köztük mi, siketek és nagyothallók — békéjének és biztonságának garanciája, magyar nép ereje és mindan­­­a­nyiunk helytállása, a Szovjet­unióhoz és a szocialista tábor országaihoz fűződő megbontha­tatlan barátsága. Mindannyian jól tudjuk, hogy az utóbbi idő­ben is nemegyszer mentette meg az egész emberiséget a Szovjetunió nyugodt és céltu­datos békepolitikája, amely mögött a szovjetország, a szo­cialista országok közössége, és a világ népeinek békeakarata, hatalmas ereje sorakozik fel. Ennek az erőnek a létezése miatt a háború elkerülhető és az imperialisták nem játsza­dozhatnak kényükre-kedvükre a világ sorsával. Éppen ezért a szocialista építés minden nap­ján cselekvően részt veszünk saját életünk további javításá­ban és ilyen szellemben adjuk le igenlő szavazatunkat. A munka- és az életkörülmények további javítását célzó eltökélt­ség, ennek az erőfeszítésnek si­kerébe vetett bizalom — így készülünk mi a választásra. Nincsen szükségünk semmiféle ígérgetésekre, tudjuk jól, hogy a feladatokat mi, dolgozók old­juk meg és ezt elvárják tőlünk. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának választási fel­hívásában olvassuk: Közéletünk tiszta és az em­beriesség szelleme hatja át. A szocialista törvényesség szilárd alapokon nyugszik. Becsülete van a tudásnak, a szorgalom­nak, az alkotó munkának. A művelődés joga mi­ndenkié, kultúra közkinccsé válik. Meg­a­becsülés jár minden jó szán­dékú embernek, aki magáénak vallja nemzeti céljainkat és ki­veszi részét a közös munkából. Előrehaladásunk feltétele volt és marad, hogy az ország népe és vezetése egységes, ös­­­szeforrott, hogy hazánk erejét az egyetemes emberi haladás­nak, a béke megőrzésének szol­gálatába állítottuk. hatalmas szocialista Ahhoz a táborhoz tartozunk, amely a béke biz­tosításának, a népek testvérisé­gének és boldogulásának jel­szavát írta zászlajára. A választásokon vélemé­nyünket nyilvánítjuk pártnak és a kormánynak ed­­­dig követett, és a VIII. kong­resszuson megerősített politi­kai irányvonaláról. Mindan­­­nyian nyugodtan, magabizto­san tekintünk a jövőbe. Ez fogjuk kifejezésre juttatni igenlő szavazatunkkal. Igent mondunk a párt, a kormány programjára, a szocializmus teljes felépítésére, a békére hiszen mindannyian megtalál­juk biztonságunkat, boldogulá­­­­­sunkat és felemelkedésünket. 11 Megbeszélés az oktatásról A Szövetség székházában megbeszélés volt a jövő évi oktatási munka előkészítésére. A megbeszélésen meghívott gyógypedagógiai tanárok vet­tek részt, akik a Szövetség egyes helyi csoportjainál tan­folyamokat vezetnek. A meg­beszélés bevezető előadását Rudas Nándor főtitkár tartot­ta. A Szövetség oktatási mun­kája irányelvei kialakításához a meghívott elvtársak segítsé­gét kéri. Vitassák meg a Szö­vetség oktatási rendszerét, bi­zonyára van rajta javítani való. A meghívott elv­társak mindegyike nagyon jó okta­tási eredményeket ért el, mód­szerben, elméleti munkában sok értékes újat teremtett. Fontos feladat a tanfolya­mok irányelveinek kidol­gozása, ehhez a meghívott szakemberek jelentős kítséget tudnak adni, se­felvet néhány problémát, mondják el, tapasztalataik szerint milyen megoldást lát­nak, vessék fel gondolataikat. Az oktatás a helyi csopor­toknál, vidéken, nem szelek­tálva történik. Különböző ké­pességűek és képzettségűek kerülnek ugyanazon tanfolya­mi csoportba. És még ebben a nehéz helyzetben is sok mdeg­­lepő, örvendetes eredményt érnek el. a tanulók érdeklőd­nek a tananyag iránt. Helyes lenne bizonyos mértékig szelektálni, szét­bontani a jelentkezőket haladó és kezdő tanfolya­mokban. Az oktatási munkával lehet a siketeket legjobban rehabili­tálni. Beszédfejlesztés, fogal­mazás, helyesírás, olvasás — mind fontos, s ugyanakkor ügyelni kell­, ne legyen túl­zsúfolt az anyag. Meg kell ta­nítani mindenkit a lehetősé­gek szerint a jobb beszéd, szájról olvasás, a kiejtés javí­a­tás, az írásbeli fogalmazás, az olvasásra nevelés tökéletesíté­sére. Szegeden Hégely Gábor gyógypedagógiai tanár jól vezeti a politikai ese­mények megbeszélését. Hallgatói közül többen rend­szeresen újságot olvasnak, többen tudományos folyóirato­kat is olvasgatnak. Nem min­den áron kell politizálni, fon­tos, elsőrendű ez, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a po­litikai kérdések megértéséhez a szavak jelentését is ismerni kell. A gimnáziumi előkészítő tapasztalatai alapján: a házi feladatok ne jelentsenek túl­zott megterhelést. Először ke­vesebbet, hogy mindenki tudja végezni, s azt még el is kell követelni, így is bővítjük a tanulásra fordított időt. A Szövetségiben folyó oktatásnál fontos a megfelelő szemé­letre nevelés, a Szövetség céljának, feladatainak is­mertetése. Radó elvtárs sok segítséget ad a győri helyi csoport vezető­ségének. Márkus elvtárs is so­kat segít Pécsett. A társadalomba való beil­leszkedés problémáit fi­gyelembe veszik. A Szövetségnek nem célja el­különíteni a siketeket a társa­dalomtól, inkább eszköz Szövetség a társadalomba való a beilleszkedéshez. Látnunk kell a tanulók fejlődését, akik je­lentősen fejlődnek, nagyobb lehetőséget azoknak biztosí­tunk. Szellemi versenyt lehetne rendezni, a legjobbak min­den csoportból feljönnének Budapestre szellemi vetél­kedőre. A káderne­velés is fontos. A fejlődésben kiemelkedők ré­szére is szerveznének tanfo­lyamot. A vezetőképzés tema­tikáját is szükséges kidolgoz­ni. Ahol jó vezetők vannak, a csoport élete virágzik, ahol viszont gyenge a vezetés, ott még az oktatást sem tud­ják megszervezni, a legfonto­sabb feladatokat sem tudják megvalósítani. A megbeszélés feladata a helyes irányvonal kialakítása, problémák felve­tése, javaslatok az oktatás jobbá tételé­re. Emeljük az oktatásban résztvevők számát. Min­den fiatal és minden kö­zépkorú, akinek tovább­tanulásra szüksége van, vegyen részt az oktatás­ban. Az első hozzászóló dr. Ru­dolf József, az „Asztalos Já­nos” Dolgozók Általános Gim­náziuma esti, levelező tagoza­tán tanuló siketek mindkét osztályának osztályfőnöke volt. Második éve folyik a levelező tagozaton kísérlet a siket ta­nulókkal. Vakok jelentős számiban tanulnak az esti ta­­g­­ozaton. A velük elért siketek bátorították a tanárokat, ad­tak önbizalmat a siketekkel való foglalkozáshoz. Kevesen olvasnak intenzíven közülük. Anyanyelvük a jelbeszéd. Ezért fogalmankkal nem jut­nak tovább, mint amit az ál­talános iskolában megtanul­tak. A gimnáziumi követelmé­nyek lényegesen magasabbak, az általános műveltség egy bi­zonyos foka. Ehhez indulási pontjuk nem elég, a nyelvben ott tartanak, mint egy halló tanuló egy idegen nyelv tanu­lásánál. Az általános szintet kellene emelni. A ténylegesen szükséges anyagnak a mini­mumát sajátítsák el. Érdekes, hogy a magyarhallók helyes­írása lényegesen jobb, mint a hallóké, ők szavakat tanul­nak, s azokat helyesen írják le. Szükséges átírni a tan­anyagot számukra, és olya­nok írják, akik ismerik a siketek fogalomkörét. Lehetővé kell tenni a gimná­ziumi tanulást vidéki tehetsé­ges, jó tanulók részére is. A gimnáziumi tanulók az első két osztályt házi rendszerben tanulják, a harmadik-negye­dik osztályt pedig a hallók között Nagymajtényi Lászlóné gyógypedagógiai tanárnő (Sze­ged), Harsányi Csaba gyógy­pedagógiai tanár Völgyi Zsuzsanna, a (Sopron), gimná­ziumi előkészítő tanfolyam magyar nyelv előadásainak vezetője­, után Hégely Gábor gyógypedagógiai tanár (Sze­ged) arról szólt, hogy a társadalomban nemsoká­ra általános követelmény lesz az érettségi, a siket gyermekek számára is szükséges a középiskolai szintű tanulás, meg kell tehát oldani mielőbb ezt a feladatot. Radó Tibor gyógypedagógiai tanár (Győr) a­­ gimnáziumi ok­tatásiról és a Szövetségen be­lüli felnőtt továbbképzésről beszélt. A siketek a konkrétu­mok világában élnek, mindent a maga látható valóságában fognak meg. Az a siket, aki a gimnáziumi oktatás tényeinek eleget tud követel­tetni, feltétlenül tanuljon gimná­ziumban. Győrben most fog (Folytatás a 2. oldalon.) Boldog új évet kívánunk! Beszámoló a 7. oldalon. AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ez évben első ülését január 8-án tartotta. Rudas Nándor főtitkár nyitotta meg az ülést, üdvözölte a Szövetség új ve­zető szervét, majd tájékozta­tást adott a Szövetségben de­cember 22-én tartott oktatási értekezletről, a nőbizottság munkájáról, a Szegeden ja­nuár 5-én tartott névadó ün­nepségről. Nagy Ernő, Mink Mátyás, Földvári Sámuel, Déri Sándor, Bógner Gyula szóltak az egyes kérdésekhez. Nagy Ernő tájékoztatást adott a Szö­vetség taglétszámának alaku­lásáról és javaslatot tett arra, indítson az elnökség hatásos propagandát annak érdekében, hogy a tagsági díjat a tagság lehetőleg az év első negyedé­ben rendezze. Az elnökség­­ tagjai a javaslatot egyöntetű­­ helyesléssel fogadták. Rendkívüli elnökségi ülés volt január 15-én. Rudas Nán­dor főtitkár tájékoztatta az országos elnökséget az alap­­szabálymódosítás lefolyásának ütemtervéről. A javaslatot az elnökség tagjai nagy figye­lemmel fogadták. Eszerint az alapszabálymódosítás terveze­tét legépelve kiküldik a helyi csoportoknak és fiókoknak ja­nuár 20-áig. A helyi csopor­toknál és fiókoknál a tagság taggyűlésen megbeszéli az alapszabálymódosítás terveze­tét, hozzáteszi j­­­­aslatait, ki­egészítését, észrevételeit, meg­jegyzéseit. A javaslatokkal ki­egészítve február 15-ig felter­jesztik az alapszabálymódosí­­tás tervezetét a helyi csopor­tok és fiókok a központba. Március 3-án Budapesten or­szágos titkári értekezleten be­szélik meg az alapszabály­­módosítást. Március 10-én pe­dig az alapszabálymódosítás ügyében küldöttközgyűlés ha­tároz. A december 16-i kül­döttközgyűlés a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, nem hozott határozatot. Az ott fel­merült javaslatokról, oktatási, kulturális, szervezési kérdé­sekről határozati javaslatot készítenek és a küldöttközgyű­lés elé terjesztik határozatho­­zatal végett. (A december 16-i küldöttközgyűlés már nem volt határozatképes, amikor határozathozatalra került vol­na sor, ezért a március 10-i küldöttközgyűlés fog határo­zatot hozni.) Amennyiben a küldöttközgyűlés az alapsza­bálymódosítást elfogadja, úgy sor kerül az országos elnökség és az országos választmány létszámának kiegészítésére is. Déri Sándor, Földvári Sá­muel, Nagy Ernő, Mink Má­tyás hozzászólásai után az el­nökség az előterjesztés értel­mében határozott. ------- í.______ A NŐB­IZOTTSÁG ÖSSZEJÖVETELE Közel negyvenen vettek részt január 10-én a nőbizott­ság szokásos heti összejövete­lén. Rudas Nándor főtitkár értékelte a nőbizottság munkáját. Aktívak voltak évi rendszeres csütörtöki összejö­­­­eteleik. A budapesti helyi csoport vezetősége vegye igénybe a nőbizottság mun­káját, sokat tudnak segí­teni, a nőbizottság sok helyes feladatot tud elvé­gezni. A tagság a szövetségben jól akarja érezni magát, s ezt meg kell teremteni. Ehhez el­sősorban a budapesti helyi csoport vezetősége segítsen. Élénk élet legyen bűj. Mit kell tenni a székház­ezért nőbizottságnak? Mivel tehetik a szebbé, érdekesebbé összejöve­teleiket? Milyen előadásokat szervezzenek? Tanfolyamok , előadások, háztartási tanácsok, Vöröskereszt egészségvédelmi tanfolyam. Foglalkozzanak a gyermekek Szervezzenek szórakoztatásával. bábszínház elő­adást. Havonta egyszer lehetne rendezni. A jó bábelőadást a felnőttek is szívesen megné­zik. Dolgozzanak ki évi prog­ramot. A vezetőség rendszere­sen jöjjön össze. Oldják meg a tagság tájékoztatásának kér­dését. A nőbizottság feladata a kellemes együttélésre való ne­velés. riasságra Tapintatosságra, adva­nevelni a tagságot, szintén a nőbizottság feladata. Mi az, ami a legjobban szó­rakoztatja a legtöbb embert és mi az, amibe a legtöbb embert be lehet kapcsolni? Senkinek ne vegyék el a munkától a kedvét, az élet úgy szép, ha kedvünk van hozzá. Békés hangulatban lehet alkotó mun­kát végezni. Elégedetlen, rossz hangulatú embereknek nincsen kedvük alkotó munkát végez­ni. A hozzászólások sorát Mus­­kovitsné nyitotta meg. Szóvá­­tette, hogy karácsonykor szövetség két napig zárva volt, a s ezzel a helytelen ténnyel sok magános embernek lehetetlen­né tették, hogy a karácsonyi ünnepeket vidám, kellemes ba­ráti társaságban töltsék el. Mink Mátyás bejelentette, hogy felesége nem kíván to­vábbra is a nőbizottság elnöke lenni. Déri Sándor is közölte, hogy felesége lemond a nőbi­zottság vezetőségében betöl­tött tisztségéről. Kekszné nem kielégítő fűtést tette szó­­­vá. Kallósné, id. Vida Gábor­­né, Schönfeld Antalné felszó­lalásai után Rudas Nándor fő­titkár válaszolt a felmerült kérdésekre. Helyes lenne, ha kiépítenék kapcsolataikat a ke­rületi nőbizottsággal. Beszélt a helyiségek fűtésének megja­vításáról, helyes lenne, ha rö­videsen új vezetőséget válasz­tana a nőbizottság. A küldött­­közgyűlésen az alapszabály­­módosítás technikai okok miatt nem lett megtárgyalva, az év első negyedében, lehető­leg mielőbb, rendkívüli kül­döttközgyűlésen vitatják meg, s szó lesz a tagdíjmérséklés­­kérdéséről is azok számára, akiknek 500 forinton alul van a nyugdíjuk. Fontos az, hogy minden tagunk kézhez kapja a mi lapunkat, ez benne van a tagdíjban, a mi lapunkból tájékoztatást szerez a szövet­ség életéről. A mi lapunk fon­tos propaganda eszköz, a szö­vetség szervezeti életét azon keresztül ismerik meg. Akik a posta hibái­ból nem kapják meg, hiányolják,, reklamálják. Van olyan tagtárs, aki kijelen­tette: annyira hiányzik neki a mi lapunk, hogy nem tud nél­küle meglenni. Volt olyan tagú­­társ, aki azért, mert késedel­mesen kapta meg a lapot, vi­dékről feltelefonált és kérte, küldték már. Megígérte Rudas elvtárs, hogy előadást fog tar­tani a nőbizottságban a veze­tés kérdéseiről, a szövetség feladatairól, céljairól, ő is. Nagy Ernő is többször fognak előadásokat tartani. Király Géza a budapesti he­­lyi csoport elnöke szóvá tette: szükséges, hogy mindenki kap­ta a mi lapunkat, aki ponto­san fizeti a szövetségi tagdíjat. Újságárusoknál is lehet példá­nyonként megvásárolni 2 fo­rintért.

Next