Siketek és Nagyothallók, 1964 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJA­, EGYESÜLJETEK! SIKETEK ÉS­­ AGYONHALLÓK ! SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XV ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1964. JANUÁR. Még eredményesebben Tagságunk s vezetőink egy­aránt érdeklődnek szövetsé­günk fejlődése és kilátásai iránt az új év kezdetén. Szö­vetségünk fejlődik, de fejlőd­hetne gyorsabb ütemben. A fej­lődést annak alapján lehet mérni, hogyan tesz eleget az alapszabályban lefektetett fel­adatoknak. Szövetségünk 1963- ban 756 tagot szervezett be, s meghaladtuk a 4200-as taglét­számot. 3 év alatt szinte meg­duplázódott taglétszámunk . Megszilárdult a tagdíjfizeté­si morál is. Három-négy éve a tagság mintegy 60 százaléka fizette be tagdíját, 1963-ban 93 százaléka. Több csoport, fiók elérte a 100 százalékot, a békéscsabai fiók már az első félévben. Azok a vezetők, akik a je­lentős eredményeket elérték, tudják, milyen kitartó, kemény munkára volt szükség. Szövet­ségünk mennyiségi fejlődése mellett a minőségi fejlődést mutatja, hogy oktatásban 1961- ben 220-an, 1962-ben 330-an, 1963-ban több mint 480-an vettek részt. Mégsem lehetünk megelé­gedve, mert szövetségünk egyik alapvető feladata tagjai művelődésének elősegítése. Akkor lehetnénk elégedetteb­bek, ha budapesti tagjaink közül tanulnának legalább ötszázan. 1963- ban kulturális téren 3 vidéki csoportunk 4 más vidé­ki csoportnál szerepelt: Deb­recen Nyíregyházán, Pécs Győrben, Kecskemét Szegeden, Baján s Budapesten is. A nagyothallók színjátszó­gárdájának művészi színvona­la nagymértékben emelkedett, játékukkal megnyerték a kö­zönséget, akik érdeklődéssel várják további szereplésüket. A budapesti helyi csoport színjátszógárdája kiszélesedett, Budapesten megalakult a pan­tomimcsoport. A népi tánccso­port újraéledt. Kulturális esz­közökkel is gazdagodott szö­vetségünk, 7 . vidéki csopor­tunk megkapta a rég óhajtott televíziót A nagyothallók cso­portja zongorát és hangerősí­­tőt kapott. A központ a buda­pesti csoportok részére be­szerzett egy epidiaszkópot. Egy-két csoport kivételével szinte megoldottnak tekinthető a munkába helyezés problé­mája. Míg 1961-ben Budapes­ten átlag 15—20 tag várt el­helyezésre, ma már egyes vál­lalatok várnak, mikor tudunk számukra munkaerőt biztosí­tani. Néhány üzem munkaerő­szükségleteit elsősorban ne­künk jelenti be. Nem lehet túlbecsülni an­nak a jelentőségét, hogy szö­vetségünkben­ megalakult a tu­dományos szakbizottság, köz­reműködése elő fogja segíteni fejlődésünket. 1964- ben még jobban meg kell erősítenünk szervezetein­ket, a gyengén működő cso­portokhoz megfelelő vezető embereket kell keresnünk, hogy fel tudjanak sorakozni a legjobbak mögé. Több csoport példamutatóan kiemelkedő munkát végez, jó munkájuk kihat a többi cso­portra is. Szeged, Pécs, Hód­mezővásárhely, valamint békéscsabai fiók mellett dicsé­r­e ret illeti a soproni, a győri, debreceni, a kecskeméti, szombathelyi csoportokat. Ok­tatás terén a váci fiókot. 1963 eredményei biztatóak, s vezetőink és tagságunk 1964- ben még szilárdabb egységben, még lendületesebben, még na­gyobb odaadással végzik mun­kájukat országunk és tagsá­gunk érdekében. Rudas Nándor főtitkár Küldöttközgyűlés: március 14-15. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS: FEBRUÁR 9. A­ központi elnökség január 7-i — ez évi első — ülését Dé­ri Sándor központi elnök nyi­totta meg. Ismertette a napi­rendet, majd Rudas Nándor főtitkár javaslatot tett a kül­döttközgyűlés időpontjára. Nagy Ernő országos szervező­­titkár javasolta, hogy a kül­döttközgyűlés előkészítésére választmányi ülést tartsanak. Takács Gábor, Bogner Gyula, Mink Mátyás, Jafcsák Pál hoz­zászólásai után a központi el­nökség egyhangúlag házta, hogy a szövetség elható­kül­döttközgyűlését ez évben már­cius 14-én délután 3 órakor kezdik, s 13-én délelőtt 9 óra­kor folytatják. A küldöttköz­gyűlésen a központi elnökség az 1963. évi munkáról számol be. A választmányi ülés feb­ruár 9-én lesz, napirendje a küldöttközgyűlés előkészítése. Rudas Nándor főtitkár központi elnökség munkater­­­vével kapcsolatos javaslatokat ismertette .A szervezéssel fog­lalkozzon a központi elnökség egyik ülésén, a napirendi pont ismertetésére készüljön fel Nagy Ernő országos szervező­titkár, a nagyothallók szerve­zésével kapcsolatban Bogner Gyula, a nagyothalló csoport elnöke. márciusi A központi elnökség ülésén az oktatás kérdésével, áprilisban a kultu­rális munkával, májusban vá­lasztmányi ülés előkészítésével foglalkozzon. Rudas elvtárs a munkaterv első szakaszának fő feladatait ismertette, majd előadta, hogy második szakasz­ban a fő feladat a végrehajtás ellenőrzése, tehát az elvi fel­adatok megvalósításához ho­gyan látnak hozzá, mert a cél nagy mértékben rátérni a gya­korlati munkára, a végrehaj­tásra. A fő irányvonal meg van határozva, meg kell való­sítani. Elnökségi ülést havonta egy­szer tartanak, rendkívüli ülés csak rendkívül indokolt eset­ben lehet. Minden elnökségi tagnak meghatározott feladata legyen ,s munkájáról beszá­molni tartozzon az elnöknek. Vita után, melyben a központi elnökség minden tagja felszó­lalt, egyhangúan elfogadták a munkatervet és az elnökség munkájára vonatkozó határo­zati javaslatot. Déri Sándor elnök ismertet­te, hogy az alapszabály értel­mében kétévenként választ­ják a csoportok vezetőségét. A budapesti helyi csoportnál ve­zetőségválasztásra készülnek. Rudas Nándor főtitkár el­mondta, szó volt már arról, hogy ez az év a vezetőségek újjáválasztásának éve, és szük­séges ezt a munkát tervsze­rűen előkészíteni, nem meg­várni az év végét, nehogy ös­­­szezsúfolódjanak a vezetőség­választások időpontjai. A leg­utóbbi választmányi ülésen is elhangzott, hogy elő­ször a gyenge mun­kát végző csoportoknál szük­séges a vezetőségválasztást kezdeni. Megfelelő előkészítés kell a vezetőségválasztáshoz, fel kell kutatni kádereket. Pl. a nyíregyházi helyzet tart­hatatlan. Ezt a vezetőségvá­lasztást a legelsők közé üte­mezzék. Helyes lenne, ha a titkárság elkészítené a vezető­ség választások ütemtervét és a központi elnökség megvitat­hassa. A budapesti helyi cso­port vezetőségének kérdése fontos és nehéz. A központi elnökség határozatában, utasí­totta a titkárságot a vezetőség­­választások ütemtervének elő­készítésére és a budapesti he­lyi csoport vezetőségével való tárgyalásra. CSONGRÁD MEGYÉBEN MAGAS A TAGLÉTSZÁM Szegeden, a Csongrád me­gyei Tanács szociálpolitikai osztályán bensőséges hangula­tú ünnepség keretében adta át Vida László hódmezővásárhe­lyi csoporttitkár a Cházár András emlékérmet Osztertág Máriának, a tanács szociálpo­litikai csoportvezetőjének ja­nuár 4-én. Az­ ünnepségen részt vettek: dr. László György megyei főorvos, Döme Mihály, a tanács művelődési osztály­vezetője, Tóth Károly megyei tanulmányi felügyelő, Búza Imre, a Vöröskereszt megyei titkára, dr. Ákos Klára me­gyei orvos, Koncz Ernő gyógy­pedagógiai iskola igazgató, dr. Szilágyi István, Szeged városi tanács szociálpolitikai csoport­­vezetője, Osztertág Mária, Ru­das Nándor főtitkár, Nagy Ernő országos szervezőtitkár, Bálint Sándor Lajos, a szegedi helyi csoport titkára, Kopasz István, Cházár András emlék­érmes, a szegedi csoport ház­nagya. Dr. László György megnyi­tója után Vida László csoport­titkár Cházár András életéről és tevékenységéről mondott ismertetőt. Első volt Magyar­­országon, aki az emberi kö­zösségbe bevonni igyekezett a siketeket és nagyothallókat. Az ő általa­­ megkezdett úton haladunk — mondta —, és ezen az úton még ma is sok nehézséggel kell megküzde­­nünk. A siketek beilleszkedé­se a társadalomba a cél. Hód­mezővásárhelyen néhány éve néhány tucat tagja volt a csoportnak, ma néhány száz. Sok tsz-tagot láttak el halló­­készülékkel. A tanyák még nincsenek villamosítva, az ak­kumulátorokat a csoport he­lyiségben töltik fel. Ismeri régi tanyai életét. Élnek olyan a nagyothallók, akik gazdájuk ütlegelése miatt veszítették el hallásukat. Vannak, akik csu­pán az elemi iskola egy-két osztályát végezték el. A ’­­’-i csoport a tsz-tagok között is végez felvilágosító munkát, útbaigazítják őket. Szentesen csoportosan próbálják ki hallókészülékeket. A hódmező­a vásárhelyi csoport nevében át­adja a kitüntetést Osztertág Máriának. Rudas Nándor főtitkár arról a szeretetről, humanizmusról beszélt, ami Osztertág Máriát jellemzi. A Csongrád megyei Tanács és a Szövetség kapcso­lata példamutató. A tanács se­gítsége nélkül elképzelhetet­len a jó munka. Csongrád megyében hét­száz tagja van a helyi cso­portoknak. Más megyékben, ahol nagyobb a siketek és nagyothallók szá­ma, mint Szegedre is jutott . Ünnepélyesen adták át Sze­geden Nagyma­j­tény­i László igazgatónak a Cházár András­­emlékérmet. A Délmagyar­­ország így ír: Jelképnek is jó, hogy a ki­tüntetés átadását követő ös­­­szejövetelen egyszeresek Nagy­­majtényi László elé állt egy fiatalember, a következő sza­vakkal: „Én, mint a tantestü­let legifjabb tagja, szeretettel köszöntem ebből az alkalom­ból, s kérem, hogy továbbra is úgy támogasson munkámban, mint eddig.” Huszonnyolc éve, 1935 óta működik e pályán Nagymajtényi László. 1942-től 1947- ig itt tanított, ebben intézetben, melynek 1951 óta az igazgatója. Akkor 110—120 nö­vendéke volt, ma 160 bentla­kó és 23 bejáró. És ne feled­jük, hogy Magyarországon 1948- ban vezették be a testi fogyatékos gyermekek tankö­telezettségét, tehát az intenzív harc csak akkor kezdődött meg azért a nemes célért is, hogy valamennyi siket gyer­mek és felnőtt megtalálja­ a helyét a társadalomban. Ennek a munkának részese Nagymajtényi László. Már Borsod, Szabolcs megyék, ahol több mint kétezer a számuk, a taglétszám alig haladja meg a százat. Ott nincs meg a szükséges tá­mogatás. Forradalmi átalakulás van a siketekkel és nagyothallókkal való foglalkozásban. A siketek 70—80 százalékának olyan mérvű hallásmaradványa van, hogy hallókészülék segítségé­vel nagyothallókká lehet tenni őket. Dr. László György szerint, aki már megfogja a szövetség kilincsét, azzal már nagy baj nincsen, azon már tudnak se­gíteni, azok okozzák a nagyobb problémákat, akik még nem értek el a szövetséghez. Cházár-em­léké rent 1953-ban megkapta a közokta­tás kiváló dolgozója kitünte­tést. Az általa írt tankönyvek és a szakmunkák, melyek bí­rálatát végzi, tudományos fel­­készültségének bizonyítékai. A hosszú, gyakorlati mun­kával eltelt évek alatt rend­szerint az alsó osztályokban, elsőben és másodikban taní­­tott. Pedig talán ez a legnehe­zebb: az első 70—100 szóra megtanítani a gyerekeket, s azután írni, olvasni, a szava­kat egyszerű mondatokká ra­katni össze. A szegedi intézetben három megye, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun siketnéma gyer­mekei végzik el a nyolc álta­lános iskolát. Sokan közülük szakmát tanulnak, középisko­lai, sőt, egyetemi végzettséget szereznek. Megbecsült, egyen­rangú tagjaivá válnak a dol­gozók tárrsadalmának. S hogy ma ez már természetes dolog, olyan lelkes, nagy hivatástu­datú embereknek köszönhető, mint amilyen a most Cházár András emlékéremmel kitün­tetett Nagymajtényi László. F. K. PÉLDA A DO MUNKÁÉRT! A hódmezővásárhelyi kór­ház orvosi­ben adták át könyvtárterme­ünnepélyesen dr. Orsó Lászlónak, a fül-, orr-, gégeosztály vezető főor­vosának a Cházár András emlékérmet. Részt vettek az ünnepségen dr. Winter Mik­lós, a kórház igazgatója, a belgyógyászat főorvosa, Ug­­ray Imre gondnok, párttitkár, dr. Mucsi Terézia, orvos, ad­junktus, szakszervezeti titkár, dr. Tóth István főorvos, dr. Palkó István tanár, orvos, Molnár Imre, a helyi csoport elnökhelyettese, Vida László csoporttitkár, Rudas Nándor főtitkár, Nagy Ernő országos szervező titkár. Január 3-án, pénteken dél­után Ugray Imre párttitkár nyitotta meg a bensőséges hangulatú ünnepséget. Üdvö­zölte dr. Orsó László orvos­tanárt a siketek és nagyothal­lók érdekében kifejtett jó munkájáért a Szövetség ré­széről kapott kitüntetése al­kalmából. Vida László cso­­porttitk­ár ismertette Cházár András életét és tevékenysé­gét. Cházár András Bécsben látta meg, hogy a szinte rab­szolgasorban élő siketeket és nagyothallókat oktatják. El­határozta, hogy Magyarorszá­gon felkarolja ügyüket. Tevé­kenysége, országos gyűjtése alapján megteremtette az alapját a siketnémák taninté­zetének Vácott 1802-ben. A Szövetség 1960-ban alapította a Cházár András-emlékémmet, s azóta minden évben a sike­tek nemzetközi napján ado­mányozza azoknak, akik a si­ketek és nagyothallók érde­kében eredményesen tevékeny­kednek. Az emlékérmen ez a mondás áll: Tégy jót minde­nekkel élted végfogytáig". Dr. Orsó László orvosi és emberi tevékenységével érdemelte ki a Cházár András-emlékérmet. Bármilyen problémával for­dulnak hozzá, orvosi köteles­ségén messze túlmenően nyújt segítséget. Vida László titkár ezután virágot nyújt át Orsó Lászlónak és átadja dr. a Cházár András-emlékérmet Rudas Nándor főtitkár mél­tatta dr. Orsó László orvosi tevékenységét, amely túlter­jed Csongrád megyén is. Chá­zár András Magyarországon elsőnek ismerte fel a siketek és nagyothallók emberi érté­keit, akik számkivetettek voltak, állati szinten éltek, szinte nem is tekintették embereknek őket. Pedig rend­kívüli képességeik vanna­k, s mindent el kell követnünk a társadalomba való teljes beilleszkedésük érdekében. Dr. Orsó László felismerte, hogy nemcsak orvosi, harm­­ u társadalmi szempontból is tö­rődni kell velük, segíteni kell a társadalomba való beillesz­kedésüket. Segíti a helyi cso­portot, s nagymértékben kö­szönhető neki, hogy jelentő­sen fejlődött a helyi csoport. Dr Orsó László megköszön­­te a megtisztelő kitüntetés, amely személyében a kollek­tívát is érte, akik a gondozást bevezették. A hallásgondozást orszá­gosan bevezetik, a hód­mezővásárhelyi munka példaadásként szolgál­jon. v Minél hamarabb kapja meg a helyi csoport a­­ kiszemelt helyiséget Nagy feladat a siketek és nagyothallók felkuta­tása, a statisztikák nem fedik a tényeket, jelenleg még sok családnál szégyellik bevallani a siket, a nagyothalló család­tagot. Találtak idősebb embe­reket elhagyatottan. Kunszentmártonban egyetlen délután alkalmi segítséggel 89 nagyothal­lót találtak. Mi lehet Sza­bolcs megyében, ahol soha még felmérés nem volt? Szakorvosbrigádok, gondozó­­nővérek végezzenek családlá­togatást, van-e siket vagy na­gyothalló? A jövő nagy fel­adatok megoldását kívánja, a szükséges támogatással el­érik és siketek és nagyothal­lók korszerű gondozását. Még odaadóbb munkával szolgálja ezt az ügyet! MÉRLEGEN... Lapunk más helyén közöljük az 6­ tagok beszervezésé­nek és a tagdíj százalékos teljesítésének 1963. december havi, záró kimutatását. E helyen azt mutatjuk ki hogy a csoportok, fiókok és a részlegek összesen mennyi új tagot toboroztak be 1963-ban, s mennyi fővel teljesítették túl tervlétszámukat, vagy mennyi fővel maradtak alatta. 1963-ban a szegedi csoport toborozta be a legtöbb új tagot. A veszprémi fiók pedig egy új tagot sem szervezett be. A tervlétszám túlteljesítésében Szeged áll az élen. Rajta kívül még Hódmezővásárhely, Pécs, Sopron és Békéscsaba tel­jesítette túl a tervlétszámot. A tervlétszám teljesítése terén a legnagyobb lemaradást a budapesti csoport mutatja. Azon tagok nyilvántartó­ lapját, akik egy éves hátralékkal el vannak maradva, kiemeltük és külön kezeljük. Ezek száma a 2 átfutó és 6 pártoló hozzáadásával 248. Amennyiben ezek közül rendezik hátralékukat, nyilvántartó lapjuk visszakerül a pontosan fizetőké közé. 76 fő kisebb hátralékkal rendelkezik csupán. Ezek nyilvántartó lapjai nem lettek kiemelve, szá­molva közeli rendezésükre. Ezúton is felkérjük a csoportok, fiókok és részlegek veze­tőit, fordítsanak nagyobb gondot úgy az elmaradt, mint az ez évben esedékes tagdíjak beszedésére, a tagokat pedig az eset­leges hátralékos, és ez évben esedékes tagdíjak befizetésére. Mint annyiszor, ezúttal is kihangsúlyozzuk, hogy a tagdíjak év közbeni esetenkénti beszedése, és a vele járó ügyintézés rengeteg időt és fáradságot vesz igénybe. Ha mindenki ren­dezi fennálló hátralékát, és a folyó év első három hónapjában befizeti esedékes, egész évi tagdíját, sok erő és energia szaba­dul fel, más, hasznos munka végzésére. Lapunk múlt havi számában bejelentettük, hogy teljesí­tettük, sőt túlteljesítettük az 1963. évre előírt tervlétszámot. Ezen azonban rontott az év végén az éves hátralékosok kieme­lésével végrehajtott intézkedés. Felkérjük a csoportok, fiókok, részlegek vezetőit, és tag­jait összefogásra, és a fentiek mielőbbi, maradéktalan teljesí­tésére, ami magával hozza a többi területen is a jobb és ered­ményesebb munka végzését. N. E. Csoportok fiókok és részleg Új tagok Túlteljesítés Lemaradás Szeged 148 88­1— Hódmezővásárhely 138 801 Nagyothallók 84— 76 Budapest 64— 117 Sopron 59 205 Pécs 47 20— Nagykanizsa 32 —­ 19 Győr 29— 3 Békéscsaba 276 — Nyíregyháza 24— 23 Szombathely 23— 9 Kaposvár 15— 8 Vác 14 —. .— Debrecen 11— 2 Baja 11— 6 Miskolc 10— 10 Cegléd 10 —­5 Kisvárda 6 —• 10 Kecskemét 4 — 9 Veszprém— —T 13

Next