Siketek és Nagyothallók, 1965 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
1965. JANUÁR Szekszárdi példa. Velük kell felméretni a csoportok és fiókok ügyterületén élő sorstársakat és azokat velük karöltve kell alapos előkészületek megtétele után összehívni a nagyobb gócokban. Ezt követte elsőnek a szombathelyi csoport, majd a sajátosságok figyelembevételével a szegedi, a hódmezővásárhelyi, a soproni csoport, a békéscsabai, a váci, a makói fiók. Utóbb pedig Pécs, Baja és Kecskemét tért rá erre a helyes útra. A tömeges tagszervezés eddigi legeredményesebb módját a pécsi csoport alkalmazta 1964. október 8-án Szekszárdig, amiről lapunk 1964. novemberi számában adtunk kivonatos beszámolót. A pécsi csoport nemcsak hogy a fent felsorolt, szervekkel a legnagyobb körültekintéssel és alapossággal szervezte meg a népes tagtoborzó gyűlést, hanem azok, mármint a két megye, egy megyei jogú város, számos járási és járási jogú városi szociálpolitikai csoport vezetője által is képviseltette magát. A szervező gyűlésen megjelent Győrffy László Tolna megye, Nagy János Baranya megye, dr. Kováts Antalné Pécs mj. város Tanácsa, vb. szocpol. csoportvezetői, Szekszárd város és több járás szoc.-pol. főelőadói. Megjelenésükkel jelentősen emelték a toborzógyűlés értékét. S ez 71 új tag beszervezésében csúcsosodott, íme, ez a törheges tagszervezés legeredményesebb módja! Ezzel, reméljük, kielégítettük az érdeklődő csoportot. De ez a tájékoztatás nemcsak nekik szól, hanem néhány, a tagszervezésben elmaradt csoportnak és fióknak is. Okuljanak rajta, és kövessék a szekszárdi példát. Vegyék át a tömeges tagszervezésnek központi elnökség által többször hangoztatott, s a pécsi csoport által nagyszerűen alkalmazott módját. Nagy E—ö Egyik vidéki csoport vezetősége részéről arra kérték a központi elnökséget, tájékoztassák őket, mi a tömeges tagszervezés legeredményesebb módja. A központi elnökség erről számtalan esetben nyújtott tájékoztatást, szóban, írásban. Rámutatott, hogy mindenekelőtt jó kapcsolatot kell kiépíteni, és tartani az illetékes helyi szervekkel. Elsősorban a megyei, a városi tanácsok végrehajtó bizottságaival, az annak kebelében működő egészségügyi osztályokkal, illetve szociálpolitikai csoportokkal, valamint ezeken keresztül a járási és községi szervekkel. A hallási fogyatékosok társadalmi rehabilitációja Hazánkban a szocialista társadalom építésében jelentős fordulóponthoz érkeztünk. Leraktuk a szocializmus alapjait és hozzáfoghatunk a teljes szocialista társadalom megteremtéséhez. Úgy érzem, a hallási fogyatékosok társadalmi rehabilitációjának ügye is új, magasabb fejlődési szakaszába lép. Ennek során a rehabilitáció finomabb, differenciáltabb formáját valósíthatjuk meg. Levelet zsai Dezső küldtem dr. Kaniprofesszornak, a siket ügy igaz barátjának, hogy mi a véleménye a hallási fogyatékosok társadalmi rehabilitációjáról. Ezeket írja: „A rehabilitáció kérdése ma minden haladó államban napirenden szerepel. Természetesen, bennünket közelebbről a hallásfogyatékosok rehabilitációja érdekel. A kérdés nem olyan egyszerű. Mert a hallásfogyatékosság oka, mértéke s a halláshiány bekövetkezésének időpontja s még igen sok más körülmény figyelembe vételére kötelez az intézményes segítés. Ezekről beható előadást tartottam külföldön néhány év előtt a Nemzetközi Logopédiai s Phoniatriai kongresszuson, úgyszintén itt is a Tudományos Akadémia Magyar pszichológiai tagozatán. Előadásom főbb irányelveit az képezte, hogy elsősorban minél egészségesebbé kellene tenni azokat, akik rehabilitációt igényelnek. _ Akik azonban igénylik a rehabilitációt, azoknál egyénenként meg kell vizsgálni, melyik szakmának felelhetnének meg a legjobban. Ha új szakmát kellene biztosítani, arra előzetesen meg kellene őket tanítani. Tanulás és tudás a rehabilitáció alapja. A cél, hogy a fogyatékos a testi, szellemi képességeinek megfelelő olyan munkaalkalomhoz jusson, amely megélhetését biztosítani tudja s fogja.” az Ez semmi esetre sem jelenti eddigi eredmények kellő értékelésének hiányát. Ezek az eredmények minőségi ugrást jelentenek a felszabadulás előtti álapothoz képest. Éppen ezért szövetségünk elsőrendű feladata annak elősegítése, hogy azokat a munkaterületeket, ahol a hallási fogyatékosok munkát végezhetnek és beállításuk népgazdaságunk érdekei szempontjából rentábilis, valóban velük is töltsék be. Ascher Béla 60 éves A mártírhalált halt Ascher Béláról, aki társadalmi életünk egyik legértékesebb tagja volt, születésének 60-ik évfordulója alkalmából néhány emléket elevenítek fel, bennem megmaradt emlékekből. Úgy érzem — nemcsak én, de velem van egy kis együtt nagyon jomegilletődéssel gondolunk rá. Elöljáróban néhány életrajzi adat — 1905. január 19- én Budapesten született. Apja és anyja könyvelők voltak. Iskoláit a budapesti némák Tanintézetében Sikerjelesen végezte. Majd kitanulta a mintaasztalosságot. Öt évi munkanélkülisége alatt a matematikát — érettségizett öccse segítségével — nagy szorgalommal tanulta. Azután, mint bérelszámoló, egy nagyüzemi zojt. 1938-ban irodában dolgofeleségül vette Goldstein Sári sorstárnőt. 1944. év végén a nyilasok a csepeli munkatáborból ismeretlen helyre hurcolták el, ahonnan nem jött vissza. 17 év körüli, életörömmel teli és ábrándozó fiatalember volt, amikor felvették a „Siketnémák Országos Otthona” és a „Siketek Sport Clubja” tagjai sorába. 1944-ben, a faji megkülönböztetések idején, megfosztották tagságától. A siketek régen is sakkoztak, de elméletileg nem tudták képezni magukat, így versenyszerű sakkozásban sem vehettek részt. Tudunk arról, hogy Ascher Béla és barátai lakásukon és a szabók szakszervezete társaskörében szorgalmasan játszottak. Lilienthal kiváló sakkmester (volt szaktársam) a siketek — különösen Ascher Béla — játéktudását elismerte. Standard versenyzője volt az úszó és asztalitenisz szakosztályoknak, többször kitűnő taktikával legyőzte az erősebb ellenfelét is. Mint tehetséges labdarúgó, saját kérésére nem került az első csapatba, mert sérülés esetén nem akart forrón szeretett anyjának fájdalmat okozni. A fent nevezett egyesületek társadalmi életében hosszú ideig mint pénztáros, ellenőr, számvizsgáló és választmányi tag dolgozott, minden tevékenységét páratlan tudása, a siketek ügyének önzetlen szeretete jellemezte, működése eredményekben gazdag volt. Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és Balzac könyveinek lelkes olvasója, és többször érdeklődéssel hallgatta a haladó szellemű Istenes Károly és Demjén Antal tanárok, valamint siketek előadásait a siketek otthonában, illetve az „Edison” siketek asztaltársaságában. Úgy érzem, nagyszámú barátja és sorstársa nevében adok kifejezést lapunk hasábjain őszinte szeretetünknek. Meg vagyok győződve, hogy emléke maradandó mindnyájunk számára, akik részesei voltunk önzetlen szeretetének. Breuer Andor «1KFTF.K FS МД [UNK]УОТНА 1.1 <^K Követendő példa Szövetségünk vezetősége igyekszik a székház kertjét szépíteni, kellemessé tenni. Különböző virággal ültette be a kert azon részét, ahol Cházár András szobra áll. A vezetőség felhívására özv. Kallós Lajosné tagtársnő több nagyméretű , virágot adott, minden évben, a nyár szakában pompásan virítanak. Gubis Mihályné tagtársnő több alkalommal virágmagvakkal szolgált. Újabban özv. Nagy Károlyné tagtársnő több tő lila és fehér, dupla szirmú orgonabokrot ajánlott fel. Midőn az adományozóknak ezúton is köszönetet mondunk, kérjük a többi tagtársnőket és tagtársakat, akiknek otthonuk kertjében felesleges évelő virág vagy bokor van, kövessék a jó példát, s néhány főt adományozzanak szövetségünk részére, hogy minél több és szebb növény ékítse, illetve vegye körül a sorstársak szeretete, hálája jeléül, a siketek nagy jótevője: Cházár András szobrának környékét. —gy — 8— Oklevelet kaptak Jó munkájukért Szegeden a Siketek és Csökkent munkaképességűek Ktsz-nél Földesi Rudolfné, Kasper Sándorné, Börcsök Szilveszterné, Szécsy Jánosné, Matuska Anna és Katona Kálmán. Köszönetnyilvánítás Mindazon kedves olvasónknak, akik kifejezték jókívánataikat a központi elnökségnek, az ügyviteli dolgozóknak, lapunk szerkesztőségének, ezúton mondunk köszönetet és kívánunk eredményekben gazdag, boldog új esztendőt. A pártalapszervezet taggyűlése A december 29-i pártalapszervezeti taggyűlésen Lengyel László párttitkár ismertette a napirendet, majd összefoglaló tájékoztatást adott az aktuális politikai eseményekről. Virág Ferencné szervezeti kérdésekkel foglalkozott. a A hozzászólók kiegészítették politikai helyzetről adott beszámolót. Felvetettek egyéb kérdéseket is, így Déri Sándor hazánk felszabadulásának 20 éves évfordulójával, illetve méltó megünneplésével foglalkozott. Kentner Kálmán pártépítés kérdését tette szóvá: jó lenne már egy-két, a társadalmi munkában kitűnt fiatalt tagjelöltnek bevonni. Nagy Ernő a „legkulturáltabb csoport” címért indított munkaverseny, kulturális verseny kérdésével foglalkozott, és a tanulás fontosságát hangsúlyozta. Földvári Sámuel és Heindl Jánosné szólaltak még fel. Választ Lengyel László párttitkár adott. (Tolmácsolt Lázár Józsefné.) 3 Мот [UNK] м [UNK]Ммпа stSmstppcf Minden tagtárs rendezze tagdíját! December hónapban 34 az új tagok száma. Ez a gyenge eredmény év végére mutat. Ilyenkor nemigen iratkoznak be új tagnak. A belépést inkább a következő év elejére hagyják. A legtöbb új tagot, 16 főt a váci fiók szervezte. Ezek ipari tanuló lányok, kiknek belépése "október hóban lett volna esedékes. Utána Nyíregyháza következik 9. nagyobbára pártoló taggal. Kecskemét a 4 új tagot Kiskunfélegyházán szervezte be toborzógyűlés keretében. Figyelemre méltó Békéscsaba év végi 3 új tag szerzése. Dicsérendő Nagykanizsa és Budapest is, mégha 1—1 új tagot szerveztek be, de az év utolsó hónapjában. Az 1964. év végeredményben 843 új tagot hozott. Összehasonlításul közöljük, hogy 1963-ban a beszervezett új tagok száma 753 volt. December hónapban nem akadt 100 százalékot teljesítő. 1984. végéig összesen 7 csoport, ill. fiók került a 100 százalékosok büszke sorába. Makót az előző havi sorrendnél előbbre soroltuk. Sőt őket megillette volna, hogy már az októberi kimutatásban a 100 százalékot teljesítettek közé helyezzük. Reméltük, hogy december hónapban gyarapodni fog a 100 százalékosok tábora, hiszen azt a csoportok, fiókok közül többen megközelítették. Mások pedig néhány kivételével előrehaladást tettek. Szembetűnő Nagykanizsa előretörése. De így is szép az eredmény. Ez arra mutat, hogy a tagtoborzás általános képe évről évre javul. Érdemes lenne, ha a csoportok, fiókok vezetői elővennék lapunk 1963. évi számait, s a tagságukkal összehasonlítást tennének az 1964. év számadataival, ill. vonatkozó havi kimutatásaival. Ez az összehasonlítás megmutatja a csoportok, fiókok ezen munkájának egyéves alakulását. Rámutat, hol van fejlődés, s hol visszaesés. Visszaesés esetében kell, hogy figyelmeztetésülzolgáljon. Az élenjáróknak állandósítaniuk kell jó formájukat, a fejlődőknek fokozniuk, az elmaradtak pedig javítsanak módszerükön. Sok esetben ezen múlik minden. Az átlagos teljesítés 1963-ban 92,9 százalék, míg 1964-ben 94,4 százalék. Most, hogy az 1964. évi tagtoborzó és tagdíjfizetési munkaversenyt lezártuk, ismételten dicsérőleg illetjük az élenjáró csoportokat és fiókokat. A többé-kevésbé elmaradtakat pedig buzdítjuk. Ezen munkaversenyt folytatjuk, s az előbbieknek az eddigiekhez hasonló kiemelkedő teljesítményt, az utóbbiaknak a munka megjavítását kívánjuk 1965-ben. Fel, a taglétszám további emeléséért! Fel, a tagdíjfizetés mielőbbi teljesítéséért! II. Taglétszám-szaporulat ntr.1964. december 31-ig új Csoportok Ц Fiókok 33 XII. Fő Я. x Tagdíjfizetés teljesítése 1964. december 31-ig <3 .Csoportok 2 Fiókok •1-1 /0 1.Budapest 1 1081. Békéscsaba 100,0 2.Pécs 107 2. Debrecen 100.0 3.Szeged 105 3. Hódmezővásárhely 100, 4.Hódmezőv. 101 4. Szeged 100.0 n. Vác 16 99 5. Makó 100,0 6.Nagyothallók 73 . Kecskemét 100,0 7.Sopron 70 7. Pécs 100,0 8.Debrecen 40 8 Vác 98.6 9. Békéscsaba 3 34 9. Kaposvár 98,3 10.Szombathely 21 19. Veszprém 94,9 11.Kaposvár 18 11. Nagykanizsa 94,8 12.Kecskemét 4 15 12. Győr 93,3 13.Nyíregyháza 9 14 13. Nagyothallók 93,2 14.Nagykanizsa1 12 14. Szombathely 91,5 15. Baja6 15. Budapest 90,9 16.Miskolc6 16. Baja 90,5 17.Győr4 17. Sopron 90,2 18. Veszprém4 18. Miskolc 88,1 19. Makó4 19. Cegléd 84,6 20. Cegléd1 20. Nyíregyháza 33,6 21. Kisvárda1 21. Kisvárda 73,5 Átfutó 100,0 Összesen: 34 843 Teljesítés 94,4 A személyautó igénybevételével, múlt év december elején nagyobb kiszállás volt. Ezen az ellenőrző úton Ughy Dezső, az Eü. Min. főelőadója is részt vett Felber Vilmos főkönyvelővel és Nagy Ernő országos szervezőtitkárral. Tekintettel arra, hogy az idő nem biztatott sok jóval, minden eshetőségre felkészülve, esetleges hófúvással, hóakadállyal számolva, 2 lapáttal felszerelve, vágtak neki a 3 napos útnak. A úttal csoportellenőrzésnek ezfőként gazdasági és pénzügyi jellege volt. Mind a négy csoportnál (Győr, Sopron, Szombathely, Nagykanizsa) ennek megfelelően folyt le az ellenőrző vizsgálat, nagyjában kielégítő eredménnyel. A pénz és vagyonkezelés jó kezekben van. A csoportok tagnyilvántartása a központéval — kis eltéréssel — egyezik. A kis eltéréseket, változásokat helyesbítették. A felmerült kérdéseikre megadták a felvilágosítást, problémákkal kapcsolatban tájékoztatással szolgáltak. Egyebekben a következők érdemelnek említést: Győrben a csoporthelyiség szűk. Ennek tulajdonítják, hogy taglétszámuk nem emelkedik kellő mértékben, s csoportéletük nem eléggé mozgalmas. A színpad fala felújításra vár. Felvetődött annak gondolata, hogy a festést esetleg központilag készítenék el. Továbbképző tanfolyamuk látogatott. Szeretnének pantomim-betanításhoz oktatót kapni. A kultúrmozgalmak nagyobb fellendítése érdekében a városi tanács vb művelődési osztályához fordultak. (Onnan egyelőre nem részesülhetnek a kért segítségben.) Sportéletük a múltéhoz képest csendes. Sopronba menették Nagylók községet, útba ejtette tértek a volt kastélyba, mely jelenleg Állami Szociális Otthon. Az otthonvezető kalauzolásával kissé körülnéztek a portán. Példás rend, tisztaság denütt. A szükségesekkel mindőven el vannak látva. Mindezekért vándorzászlót nyertek. Itt nagyon szembetűnő az előnyösen változott világ. Az elaggott gondozottak között minden bizonnyal vannak olyanok, akik még az „úri világot” szolgálták a kastélyban, uradalomban. S most övéké a világ! Ők uralják a kastélyt és a hozzátartozó földet. Sopronban a csoporthelyiséget festeni kellene, annyira kopottas. A csoportélet igen élénk. A tagok, főleg a fiatalok, az ipari tanulók gyakran látogatják az egyesületi helyiséget. Szorgalmasan járják a továbbképző-tanfolyamok Élnek a művelődési és szórakozási lehetőségekkel. Kultúrgárdájuk mind komolyabban működik. Be kívánnak kapcsolódni a „legkulturáltabb csoport” címért indított munkaversenybe. Eljártak az illetékes tanácsi szervnél. Onnan kaptak oktatót, aki mindjárt azt a megállapítást tette, hogy a siketekben nagy tehetség szunnyad, amit ki kell aknázni. (Ezt az elvtársat, sajnos, vidékre küldték, s csak félév múlva helyezik vissza.) Addig nem akarnak tétlenkedni, azonban nincs, aki helyettesítené. Sportéletük igen mozgalmas. Több szakosztályuk működik, némelyik kiemelkedően. Sajnálatos, hogy a sportszervektől nem kapják meg a kellő anyagi támogatást. A Siketnémák Tanintézete nagyon igényli All. központi végzős tanulóira tekintette a pályaválasztásra vonatkozó tájékoztatást, ami még nem alakult ki. Szombathelyen, a csoportban a legtöbb szóbeszéd a helyiség kérdése körül forog. Ugyanis a helyiségüket ki akarják igényelni üzlethelyiség céljára, mivel belterületen, forgalmas helyen fekszik. Cserébe másikat ajánlottak fel. Azonban ez a másik helyiség semmiképpen sem megfelelő. Addig szó sem lehet cseréről, míg megfelelőt nem biztosítanak helyette. Igyekeznek csoportéletüket mozgalmassá tenni. Ezt nehezíti, hogy tagságuk nagyobb része vidéki. A városban dolgoznak ugyan, azonban a munkaidő letelte után hazasietnek. Nagy részük a cipőgyárban és a szövetség közreműködésével létesült Cipészipari Vállalatnál dolgozik. Ha ritkán is, de betérnek a csoportba, és a helybeliekkel részt vesznek a továbbképző tanfolyamon, ismeretterjesztő előadáson, rendezvényen, és a sportolásban (sakk, asztalitenisz). A lehetőségek keretein belül részt vesznek a „legkulturáltabb csoport” címért mozgalomban. A tekintettel részleget vidékiekre alakítottak Sárvárott, Körmenden, s oda is eljuttatják a művelődés és kultúra áldásait. Jól besötétedett, mire továbbindult a gépkocsi, azonban oly sűrű köd telepedett az útra, hogy az átjelzéseket a sofőr nem tudta legnagyobb igyekezete mellett sem kivenni, kénytelen volt a gépkocsit visszavezetni. Ekkor még az volt a baj, hában, hogy nemcsak a szálloda a városban sem volt számukra hely. Végül a környéket kellett telefonon végigpásztázni. Kőszeg jelentkezett azzal, hogy ha iparkodnak, még biztosítanak számukra szobát. A gépkocsi, amely gyorsan csak tudott, nyomakodott előre a sötét ködtengerben — de a már ismert úton. Hiszen onnan jöttek Szombathelyre. Kőszegen volt a kényszerű elszállásolás, s csak másnap folytathatták útjukat Szombathelyen keresztül, megállapítva, mily okos dolog volt előző este a visszafordulás, mert oly úton sötétben, ködben képtelenség lett volna az eligazodás. Nagykanizsán a Gyógypedagógiai Iskola, ahol a csoport székel, kitatarozva, festve fogadta az autó utasait. Ott is elvégezve a vizsgálatot, megbeszélték s cs. vezetővel a problémákat. Nagykanizsa még nehezebb helyzetben van, mint Szombathely, mert a tagság alig néhánya van a városban, javarésze szétszórtan él a vidéken. Ezeket bizony nehéz összehozni és összetartani, így nehézségekkel küzdve bár, de élnek és dolgoznak. Ennek bizonyítéka, hogy a tagdíjfizetést december hó végéig 94,8 százalékban teljesítették. Ez bizony szép teljesítmény tőlük. Szétszórtság miatt összejöveteleiket vasárnaponként tartják. Akkor van a továbbképző tanfolyam, amit filmvetítéssel élénkítenek. Az olvasómozgalommal bekapcsolódtak a kulturális versenybe. Náluk is kezdi bontogatni szárnyait a színjátszás. Veszprémet ki kellett hagyni, mert távirati értesítés jött tőlük, hogy a fiókvezető Pécsre utazott, nem tudja az ellenőrzéssel megbízottakat fogadni. A hazafelé vezető út a Balaton mentén vezetett. Aki az üdülőhely nyári nyüzsgéséhez szokott, annak az a hely most nagyon kihalt képet nyújtott. A táj mintha akkor pihenné ki a nyár fáradalmait. Azontúl az autónak itt-ott ismét áthatolhatatlan, sűrű köddel kellett megbirkóznia. Oly sűrű tejfehér tömeg volt a gomolygó köd, majdnem hogy akár a havat, lapátolni lehetett. Azon szakaszon csak lépésben haladhatott az autó, szerencsére baj nélkül azonban érkezett meg 3 napi távollét után Budapestre. N. E.